A magyar védőnői rendszer jelentős átalakuláson megy keresztül 2023. július 1-jétől, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem a védőnők ezentúl a megyei irányító kórházak alkalmazottai lesznek. Ez a változás újabb lépés egy központosított rendszer kiépítése felé, melynek hivatalos kormányzati célkitűzése az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás, illetve az önkormányzatok tehermentesítése.
A változások részletei és ütemezése
Az egészségügyi törvény tavaly év végi módosítása alapján idén nyártól kikerülnek a védőnők az önkormányzatok fennhatósága alól. A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a szakmai irányítást pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság látja majd el. Az eddigi 2600 munkáltatóhoz képest a jövőben mindössze 23 megyei irányító kórház lesz a védőnők munkáltatója. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez.
Az önkormányzatok szerepe és az együttműködés fontossága
A törvénymódosítást megelőzően a védőnők feletti munkáltatói jogokat az önkormányzatok gyakorolták. Számos önkormányzat jelentős energiát fektetett abba, hogy jól működő védőnői szolgáltatást biztosítson lakosainak, például szolgálati lakás vagy gépjármű biztosításával. A törvénymódosítás bírálói szerint aggályos a jogalkotó lépése, mivel az önkormányzatok, főleg a kisebb települési önkormányzatok az elmúlt években sokat dolgoztak azért, hogy településükön legyen védőnői szolgálat.
Fontos kiemelni, hogy a jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit. A törvénymódosítás szövegében szerepel, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak, és a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja. Az ellátás során a lakosságközeli ellátásról van szó, így a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen.
A védőnői hivatás kihívásai és a juttatások kérdése
Szalainé Pintér Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora szerint a védőnőké nagyon mostoha szakma az egészségügyben, mivel alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, de míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt. Számos olyan település van ma Magyarországon, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő.
A védőnőket már a tavalyi év elején rosszul érintette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) önkormányzatokhoz szétküldött tájékoztató levele alapján elvesztettek három bérkiegészítést a béremeléssel egy időben. Az önkormányzati juttatások elvesztését is reális veszélynek tartja Szalainé, aki tud olyan védőnőről, aki eddig szolgálati lakásban lakott, és akinek már mondták is, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség. A juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilatkozata szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják majd az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül. A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő. A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt.
Rózsa Anett védőnő - Vitamin "ábécé" várandósság előtt, alatt és után
A védőnői szolgálat alapvető feladatai
Az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett, vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnők jogosultak a területi védőnői ellátás nyújtására. A védőnők rendkívül széleskörű feladatokat látnak el a település egészségügyi rendszerében, mellyel hozzájárulnak a felelős családtervezéshez, az anyák, illetve gyermekeik védelméhez, emellett lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében is szerepet vállalnak.
A gyermeki jogok nemzetközi chartájában foglalt, hogy minden gyermeknek joga van az egészségre, a minél jobb egészségügyi ellátásra. A gyermek-egészségügyi ellátás egyik eleme az egészséges és biztonságos gyermekkor megteremtése érdekében megtett lépéseknek. Közös célunk, hogy minél több egészséges gyermek szülessen, és gyermekeink jó egészségben nőjenek fel, váljanak felnőtté.
A területi védőnő feladatai a törvényes képviselővel előzetesen egyeztetett gondozási terv alapján, családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése. Segíti a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulását, a gyermek nevelését és szocializációját, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismereteket nyújt. A védőnő a rendszer első lépcsőfokán áll, a gyerekorvossal kart karba öltve, hiszen ők látják a gyereket, de a védőnő az, aki az otthonában, a körülményeit is ismerve látja a család helyzetét.
A gondozási folyamat lépései
- Várandósság alatt: Amikor egy nő várandós lesz, akkor a védőnő állítja ki a várandóssági kiskönyvet, és már a terhesség ideje alatt is többször meglátogatja otthonában a kismamát. Tanácsokkal látja el, illetve behívja rendelésre, hogy szívhangot nézzenek, súlyt mérjenek, vérnyomást ellenőrizzenek. Már a gyerek megszületése előtt ismeri az anyukát és a körülményeit.
- Születés után: Amikor a baba megszületik, a kórház a kiskönyv adatai alapján szól a védőnőnek, aki a hazaérkezés után 72 órán belül köteles megnézni az anyát és a babát.
- Csecsemőkorban: Az első 6 hétben hetente, utána pedig a baba egyéves koráig havonta köteles a védőnő látogatni a gyermeket. A szülővel kialakított gondozás terv során minden vizsgálatot, oltást és az egyéb felmerülő kérdéseket közösen átbeszélik, optimális esetben ugyanis a védőnő és az anya kapcsolata egy bizalmi kapcsolat.
- Kisgyermekkorban (1-3 év): 1 és 3 év között 3-4 havonta megy a családhoz a védőnő, ez sokkal gyakoribb is lehet, ha van valami probléma akár a gyerekkel, akár a családban.
- Óvodáskorban (3-6 év): 3 és 6 éves kor között egy kicsit ritkulnak ezek a látogatások, mert ekkor már a gyerek óvodába jár, ilyenkor félévente találkoznak.
Nagyon fontos, hogy a tartózkodás szerinti védőnői szolgálatot kell felkeresni, nem pedig az állandó lakhely szerinti. A védőnő nem kér lakcímkártyát, neki az a fontos, hogy oda tudjon elmenni a csecsemőhöz, ahol az életvitelszerűen tartózkodik. A szolgálat akkor működik megfelelően, ha mindkét fél jelentkezik, és megteszi a kötelességét: a volt és új védőnő felveszi egymással a kapcsolatot, és a szülő is bejelenti a szolgálatnak az új címét.
Együttműködési kötelezettség és szűrővizsgálatok
A szülőknek eddig is kötelessége volt a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. Az idei évtől hatályba lépett rendelkezés szerint azonban a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú esetén a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás nem utasítható vissza. Ennek megfelelően egyéb jelzés hiányában is súlyos veszélyeztető oknak minősül, ha a gyermeket gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval - háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel - ami hatósági eljárást von maga után.
Emellett a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti, 0-18 év közötti szűrővizsgálatok kötelezőek. Ha e kötelezettségének a gyermek szülője nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal elrendeli, és a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.