A védőnői szolgálat Magyarországon egyedülálló, komplex és kiemelkedő szerepet tölt be az egészségügyi alapellátásban. Tevékenységük az egész családra kiterjed, különös figyelmet fordítva a megelőzésre és a családok támogatására a gyermekvállalás és -nevelés során.
A védőnő szerepe és a gondozásba vétel
A védőnő, az édesanya és a magzat egészségét szem előtt tartva, rendszeresen, célzottan és egyénre szabottan végzi a gondozást. Amikor megtörténik az első nőgyógyászati vizsgálat és az orvos mindent rendben talált, kiállít egy igazolást. Ezzel az igazolással kell felkeresned a lakhelyed szerinti körzeti védőnőt, aki gondozásba fog venni. A körzeti védőnő személyéről és a védőnői tanácsadó címéről tájékozódhatsz az orvosodtól, vagy a gyermekalapellátás.hu oldalon, a „Védőnő kereső” menüpontban. Lakóhelyed nevére és az utca nevére lesz szükséged.
A védőnő, a terhes gondozását a védőnői tanácsadóban és a családok otthonában végzi. A gondozásba vétellel elkezdi családgondozói tevékenységét. Az első találkozás általában a 8-12. héten történik meg. A terhes gondozás során a védőnői tanácsadóban, nyolc alkalommal kell majd megjelenned (4 alkalom kötelező), melyet a terhesség végén a védőnő leigazol, és ezzel veheted majd igénybe az „Anyasági támogatást”. Szükség esetén, vagy ha „magas rizikójú várandósság” áll fenn, a találkozások száma sűrűsödhet.
A védőnő részletes anamnézist vesz fel az első találkozás alkalmával, és kiadja a „Várandósgondozási könyvet”. A védőnő, az első találkozást követő 2 héten belül, családlátogatást végez az otthonodban. A várandósság alatt még 4 alkalommal fog elmenni hozzád, azaz összesen 5-ször. A terhesség alatti, védőnői gondozás során a védőnő havonta és trimeszterenként különböző vizsgálatokat végez, mellyel a babád egészséges fejlődését, valamint a Te egészséged megőrzését segíti.
Rögzíti az általa elvégzett vizsgálatok, a szakorvosi vizsgálatok, a laborleletek eredményeit, és a rizikó-besorolást. A gondozás során tanácsokkal lát el az egészséges életmódról (mozgás, táplálkozás, szexuális élet, öltözködés) a szociális juttatásokkal kapcsolatos tudnivalókról, és felkészít a szülésre valamint a baba gondozására.
Védőnői tanácsadás vizsgálatai
A védőnői tanácsadás vizsgálatait részletesen az alábbi táblázat foglalja össze:
| Mikor? | Vizsgálatok |
|---|---|
| Minden tanácsadáson (havonta): | Testtömeg mérés, Vérnyomásmérés, Pulzusszám mérés, Alsó végtag megtekintése, tapintása (ödéma), Vizeletvizsgálat (fehérje, genny, cukor), Terhesség külső tapintásos vizsgálata |
| Havonta egyszeri vizsgálatok: (a II. trimesztertől) | Magzati szívhang hallgatása a 16. héttől, Symphysis - Fundus távolság mérése 20. héttől, Medencekörfogat mérés 24. héttől |
Részletesebb információk a vizsgálatokról:
- A testtömeg mérése: a testsúly ellenőrzése történik, a súlygyarapodás mértékére kell odafigyelni! A súlygyarapodást a terhesség alatt több tényező is befolyásolja. A kóros súlygyarapodás oka a szövetek közti folyadék (ödéma) felszaporodása.
- A vérnyomásmérés: ha magas a vérnyomás, terhességi toxémia (preeclampsia) alakulhat ki. Jellemzően a terhesség második felében. Jellegzetes tünetei: az ödéma, a magas vérnyomás és a vizelet magas fehérje szintje. Magzati és anyai életveszélyes állapottal járhat. Otthon is ellenőrizd rendszeresen a vérnyomásodat, ha eltérést tapasztalsz, fordulj védőnődhöz, orvosodhoz, szülésznődhöz.
- A Sy-Fu távolsága: a szeméremcsont és a méhtest felső domborodó széle közötti távolság.
Terhesgondozás: 1., 2. és 3. trimeszterbeli vizsgálatok - Terhesség - Kismamagondozás | @LevelUpRN
A védőnői szolgálat egyedisége és feladatai
A magyar védőnői szolgálat Európában egyedülállóan és kiemelkedő módon van jelen az egészségügyi alapellátás palettáján. Munkájuk és tevékenységük alapelve, hogy támogatást és tájékoztatást nyújtsanak a kisgyermeket nevelő családok, különösen az édesanyák számára. A védőnő az egyedüli olyan egészségügyi szakember, aki - az egész országot lefedő körzeti felosztás szerint - otthonában keresi fel a családokat, segít felkészülni a gyermek fogadására, a szülői szerepre, elősegíti az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését, és teszi mindezt - a nagy elődök szavaival élve - „ingyen, jóbarátként”.
Hazánkban az érvényes jogszabályok alapján a védőnők már a várandósság ideje alatt kapcsolatba kerülnek a családdal, a kismamával, hogy aztán egyénre szabott, szükséglet alapú gondozási terv alapján családlátogatásokkal, a védőnői szolgálatnál végzett szűrésekkel elkísérjék gyermekünket egészen iskolás korig a házi gyermekorvossal együttműködésben. Feladatuk itt nem ér véget, de a családokkal a gyermek közösségbe kerülésével már ritkábban találkoznak. A védőnők látogatják az óvodákat is, valamint az iskolás korú gyermekek szűrővizsgálatait már nem a tanácsadókban, hanem az iskolákban végzik.
A védőnő az a szakember, aki mind a kisgyermekek fejlődésére vonatkozó elméleti és tapasztalati tudás birtokában, mind pedig kapcsolati hálója révén segíti a gyermekek fejlődésének támogatását, és amennyiben szükséges a különböző szakellátásokhoz - legyen az egészségügyi, szociális, vagy az oktatási ágazat - való eljutást is.
A védőnői ellátás gyakorisága és a gondozási terv
A védőnő a várandós anyával már a várandósság ideje alatt legalább havonta találkozik. Ez követően a gyermekágyas anyát és az újszülöttet a kórházból való hazajövetelt (illetve az erről kapott jelzést) követően 48 órán belül meglátogatja, majd az első 6 hétben legalább hetente kapcsolatot tart velük. A gyermek növekedésével ezek a látogatások ritkulnak. A gyermeket egyéves koráig havonta, majd ezután 3 éves korig kéthavonta, 3-6 éves kor között évente 4 alkalommal, illetve ha a gyermek közösségbe jár, évente legalább két alkalommal látja a védőnő. A védőnői látogatásokat és a tanácsadások rendjét rendelet szabályozza, de érdemes ezekre a találkozásokra, mint lehetőségre tekintenünk, hiszen - és különösen igaz ez az első gyermek esetében - igen fontos életszakaszoknál vannak jelen a család életében, azért hogy segítsenek.
A várandósság elején, majd a baba születésekor a védőnő az édesanyával együtt közösen gondozási tervet készít. Ez tartalmazza a látogatások és tanácsadások számát, a különböző beavatkozások, szűrések, vizsgálatok elvégzésének indítékait és időpontját, stb. A gondozási tervet a védőnő folyamatosan egyezteti a családdal, rugalmasan alkalmazkodva a család igényeihez. Figyelembe veszi, ha a család ritkább látogatást igényel, de azt is, ha szeretnék sűrűbbé tenni a találkozásokat. A gondozási terv összeállítása lehetőséget teremt az édesanyának arra, hogy az együttműködésükkel kapcsolatban megfogalmazza elképzeléseit és igényeit, s így végül mindegyikük számára hasznos és megnyugtató megoldásra jussanak.
A védőnő mint partner és tanácsadó
A legtöbb szülő nagyon értékesnek éli meg a védőnővel való kapcsolatát, a támogatást gyermekük fejlődésével és mindennapi ellátásával kapcsolatban. A védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.
A védőnő előzetesen tájékoztatja, felkészíti a szülőt az adott életkorban várható fejlődés menetéről, megbeszéli a szülővel az arra vonatkozó szülői kérdőív kérdéseit, az azokkal kapcsolatos fontos tudnivalókat, a felmerülő kérdéseket, annak érdekében, hogy a szülő jól értse, mit kell figyelnie és hogyan kell megválaszolnia a kérdést, illetve kitöltenie a kérdőívet. Elmondja a családnak előre miért szükségesek a kisgyermekkori szűrések, vizsgálatok, konzultációk, elmondja, hogy milyen gyakran fog hozzánk eljönni, a szűrések, vizsgálatok, a környezettanulmány miatt, elmondja, hogy hogyan tud segíteni a várandóság alatt és a baba születését követően, biztat, hogy kérdezzünk bátran, illetve megkérdezi, mi foglalkoztatja a kismamát, figyel ránk, a szorongásainkra, meghallgat bennünket. Felkészült, és több minőségi ideje van azokra a témákban, melyekben a gyermekorvos kevésbé kompetens, illetve kevesebb ideje van.
A Szülői kérdőív és a szülők partnerként kezelése
Az elmúlt években jelentős előrelépés történt abban, hogy a szülőt valóban partnerként tekintsék a szakemberek. Ennek egyik eszköze, a szülői megfigyelésen alapuló kérdőív, mely megelőzi a védőnői tanácsadást. Ennek elsődleges célja a szülők gyermekeik fejlődésével kapcsolatos ismereteinek bővítése és a védőnők, házi/gyermekorvosok munkájának segítése. A gyermek legjobb ismerője a szülő, ezért az ő megfigyelése, tapasztalata nagyon fontos a fejlődés menetének nyomonkövetéséhez.
A Szülői kérdőív az alábbi fejlődési területeket érinti: nagymozgás, finommotorika, kommunikáció, beszéd, értelmi és szociális fejlődés. A Szülői kérdőívet 1 hónapos és 6 éves kor között összesen 12 alkalommal tölti ki a szülő. A szülői kérdőív kérdéseinek őszinte megválaszolásával a szülők tájékozódhatnak arról, hogyan halad gyermekük a fejlődés útján, továbbá segíthetik gyermekük fejlődését a megfelelő környezet biztosításával, valamint időben felismerhetnek olyan tüneteket, fejlődésbeli, elmaradást vagy elakadást, amelyek megfelelő támogatással, fejlesztéssel, kezeléssel megszüntethetők, illetve súlyosabbá válásuk megelőzhetők.
A védőnői hálózat és az esélyegyenlőség
A védőnői ellátás meghatározó eleme az esélyegyenlőség biztosítása. A Védőnői Szolgálat arra törekszik, hogy az általa nyújtott ellátásokból senki ne maradjon ki, és az minden érintett számára elérhető, hozzáférhető legyen. A védőnők folyamatosan törekednek a lakossági szükségletek figyelembe vételére, az igényekhez való alkalmazkodásra, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettségre.
A területi védőnők az alapellátás rendszerében, területi elv alapján kijelölt gondozási körzetben végzik tevékenységüket. Jogszabályokban és szakmai rendeletekben rögzített feladatok alapján, valamint a szakmai irányítást és szakfelügyeletet ellátó ÁNTSZ-ben dolgozó regionális vezető védőnő iránymutatásával végzik.
A védőnői hálózat szintjei és feladatai
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
- Területi védőnők: feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
- Iskolai védőnők: feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
Terhesgondozás: 1., 2. és 3. trimeszterbeli vizsgálatok - Terhesség - Kismamagondozás | @LevelUpRN
A megelőzés hármas szintjei
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi: testsúly, testmagasság mérése; vérnyomás és pulzus mérése; haskörtérfogat mérése; magzati szívműködés vizsgálata; vizeletvizsgálat; alsó végtag megfigyelése és vizsgálata; általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával: megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is; megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket; ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának; a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet. Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.