A vastüdő és a csecsemőkori fertőző betegségek: történeti áttekintés és modern kihívások

A vastüdő, mint orvosi eszköz, hosszú és változatos történelemmel rendelkezik. Bár ma már ritkán használják, egykoron életek ezreit mentette meg, különösen a járványos gyermekbénulás idején. A modern orvostudomány fejlődésével és az oltások elterjedésével számos súlyos gyermekkori betegség, mint például a fekete himlő, a torokgyík vagy a kanyaró, már megelőzhetővé vált. Mindezek ellenére fontos, hogy tisztában legyünk ezeknek a betegségeknek a veszélyeivel és az ellenük való védekezés fontosságával, különösen az újszülöttek és csecsemők esetében.

A vastüdő születése és fénykora

1928. október 12-én használtak először vastüdőt egy bostoni gyermekkórházban. A szerkezetet akkor alkalmazzák, ha a beteg izomműködése túl gyenge a légzés fenntartásához. A beteget fémkamrába helyezik úgy, hogy csak a nyaka és feje marad szabadon, majd a kamrában (a természetes légzés mechanizmusát másolva) a légnyomás szabályozott váltakozásával a tüdőt belégzésre és kilégzésre kényszerítik.

Amikor a belső légnyomás csökken, a tüdő kitágul, s az orron és a szájon keresztül kamrán kívüli levegőt szív be, amikor pedig növelik a belső légnyomást, az kipréseli a levegőt a tüdőből. Hasonló elven alapuló eszközöket korábban is készítettek, de azok csak rövid ideig voltak használhatóak.

A vastüdőt 1927-ben találta fel az amerikai Philip Drinker és Louis Agassiz Shaw, akik egy vastartályt és két porszívót használtak az igen költséges és terebélyes (kocsi nagyságú) prototípus elkészítéséhez. A szerkezetet egy bostoni kórházban próbálták ki, minden várakozást felülmúló eredménnyel: az első páciens, egy légzési nehézségekkel küszködő gyermek állapota másodperceken belül drámaian javult.

A vastüdőt eredetileg a széngázmérgezés kezelésére szánták, olykor átalakított torpedókat is használtak ilyen célra, ahol a membránt bennük csónakmotor hajtotta. Igazán a második világháború után, az egész világot rettegésben tartó járványos gyermekbénulás idején terjedt el használata.

A betegség vírusa a mozgató idegsejteket támadja meg és a végtagok mellett a légzőizmokat is károsíthatja. Mivel akkoriban ellenszerét nem ismerték, a kór áldozatainál csak a tünetek enyhítése jöhetett szóba. Magyarországra 1948-ban érkezett az első vastüdő Amerikából, az utolsót 2005-ben kapcsolták ki.

Vastüdő működési elve infografika

A betegség visszaszorulásával és a modern, immár intubációval, a légutakon keresztül lélegeztető gépek megjelenésével a vastüdő visszaszorult, de néhány betegség esetén még szükség van használatára. Az Egyesült Államokban mintegy 30 beteg él ma is vastüdőben, és kifejlesztették olyan modern változatát is, amely viselője számára lehetővé teszi a mozgást.

A leghosszabb ideig, összesen 61 évig egy amerikai asszony élt. Martha Mason 2009-ben hunyt el, 71 éves korában. A nő tízéves korában, 1948-ban megbénult nyaktól lefelé. Életét ettől kezdve a vasszerkezetben élte le.

Védőoltások az újszülöttkorban

Bár a vastüdő használata a múlté, az újszülöttek és csecsemők védelme a fertőző betegségek ellen továbbra is kiemelten fontos. A kötelező védőoltások kulcsfontosságú szerepet játszanak ebben.

BCG oltás: tuberkulózis ellen

Az újszülöttek még a kórházból való hazamenetel előtt megkapják a tuberculosis baktérium ellen védő BCG oltást. A tuberkulózist vagy tüdőgümőkórt egykor népbetegségként tartották számon, és amire nem lehetünk büszkék: Morbus Hungaricus néven vált ismertté. Magyarországon ugyanis a XX. század elején még a halálesetek negyedéért volt felelős a tüdőgümőkór. A tüdőgondozó hálózatok létrehozásával, a védőoltás általánossá válásával és az ellene használható gyógyszerek felfedezésével odáig sikerült eljutni, hogy ma átlagban 20-35 fertőzött jut százezer lakosra. A fejlett világra ez jellemző, de a fejlődő országokban a betegség még mindig jóval nagyobb problémát jelent: terjedésének nagy rizikófaktora a nyomor, a szegénység. Elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de átadhatja a szoptatós anya is gyermekének, tovább terjedhet fertőzött tárgyakkal, ételekkel, szexuális úton. Kórokozója, a Mycobacterium tuberculosis leggyakrabban a tüdőt támadja, de érinthet szinte minden szervrendszert: a gyomor- és bélrendszert, a központi idegrendszert, a nyirokkeringést, a vérkeringést, a húgyutakat, sőt, a bőrfelületet is.

Két hónapos korban esedékes oltások

Két hónapos korban kapják a gyerekek a következő védőoltásokat: torokgyík, szamárköhögés, tetanusz és járványos gyermekbénulás, valamint a Haemophilus influenzae b kórokozó (Hib) ellen. Ez utóbbi baktérium agyhártyagyulladást, végzetes gégefőgyulladást is okozhat, a védőoltást ellene emlékeztető oltásként többször is megkapják, ahogy oltják őket több alkalommal pneumococcus baktériumok ellen is, amelyek csecsemőkben és kisdedekben szepszist, agyhártyagyulladást, súlyos tüdőgyulladást és gennyes középfülgyulladást okozhatnak.

Torokgyík (diftéria)

A torokgyík mellett torokpenészként is emlegették a diftériát, amit a torok és a felső légutak nyálkahártyáját borító, és más szerveket is érintő toxin termelésére képes Corynebacterium diphtheriae (és bizonyos esetekben a Corynebacterium ulcerans) baktérium okoz. Légúti fertőzéssel kezdődik, ami torokfájással, hőemelkedéssel jár. Ha a betegség enyhe lefolyású, nem alakulnak ki további tünetek, de ha súlyosabb, vastag lepedék képződik a légúti nyálkahártyákon, ami a légutak jelentős részére kiterjedhet, nyaki duzzanat is kialakulhat. Ha ezt a lepedéket, hártyát a beteg nem tudja felköhögni, a légutakat elzárva fulladást is okozhat. Tízből egy beteg meghal a kezelés ellenére is, amit antibiotikumokkal és a toxint hatástalanító ellenanyaggal végeznek. A leggyakoribb szövődmény a szívet érinti, ha a toxin a keringésbe és a szövetekbe jut, kiterjedt szervkárosodás léphet fel. Okozhat neurológiai szövődményeket, például bénulást is.

Diftéria tünetei és szövődményei

Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis)

A nevéből is tudni, hogy bénulást okozhat a járványos gyermekbénulás. A közelmúltban hunyt el az utolsó emberek egyike, aki ez miatt vastüdőben élte le az élete nagy részét. A járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) vírusos megbetegedés, a központi idegrendszert érinti. A nem is olyan távoli múltban a halálozás, az akut bénulás és az egész életen át tartó rokkantság egyik fő oka volt, a világ nagy részén oltási programokkal számolták fel a terjedését, de teljesen még ma sem sikerült. Nem gyógyítható, csak immunizálással előzhető meg, és az öt év alattiaknál a legnagyobb a fertőzés kockázata. A betegek hetven százaléka tünetmentes - de nyilván fertőzhet -, huszonöt százalékuk enyhe hasmenéssel megússza. Egy százaléknál lép fel rokkantsághoz vagy halálhoz vezető bénulás, de egy járvány esetén ez nem elhanyagolható. Náluk először az agyhártyagyulladás tünetei jelentkeznek, majd a test különböző részein súlyos izomfájdalom, érzékelésvesztés, mozgásképtelenség alakul ki. Egy-két nap elteltével gyengeség és bénulás lép fel: lebénulhat bármelyik végtag, de leginkább a láb érintett. 5-15 százalékuk azért hal meg, mert a légzőizmok is mozgásképtelenné válnak: a vastüdő nevű szerkezet arra volt hivatott, hogy őket életben tartsa, segítsen nekik lélegezni az izmok helyett. Egy szomorú érdekesség: a magyarországi járványok közül az 1947-es Szegedről indult.

Járványos gyermekbénulás tünetei

Tetanusz (merevgörcs)

A tetanuszt (merevgörcs) talán nem kell bemutatni, mi is kapunk belőle, ha már rég kaptunk, beletenyerelünk egy rozsdás szögbe, és nem akarunk elhunyni vérmérgezésben. Nem a rozsda okozza a betegséget, hanem a felületén megtelepedett Clostridium tetani spórái: a hegyes végek átszúrhatják a bőrt, lehetőséget nyújtva a baktériumoknak a fertőzésre. Ez viszont megtörténhet rozsdamentes szöggel is, mert a spórák mindenütt előfordulnak az utca porában, vagy a kerti földben. Ha nyílt sebbe kerülnek, akkor a fertőzés bekövetkezett. Levegőtől, oxigéntől elzárva aztán a baktérium elszaporodik, toxinokat termel. Ezek károsítják az izommozgató idegeket, bénulást, görcsöket okozva az állkapocsban és másutt, valamint a szívet, a görcsök akár egy hónapig is visszatérhetnek. Akár a hetven százalékot is túllépheti a halálozási arány, és több hónapig lappanghat. Elkapásának leggyakoribb rizikófaktora az oltatlanság és a hatvan év feletti életkor. Oltatlan anyák újszülöttjeinél a köldökcsonk fertőződhet meg: ez nálunk ritka, de a fejlődő országokban az újszülöttek több mint tíz százaléka belehal.

Szamárköhögés

A szamárköhögés azért is veszélyes, mert a legsúlyosabb formája csecsemőknél alakul ki. Ezért aggódtak annyira a kisbabák életéért, amikor a fővárosi kormányhivatal szamárköhögéssel diagnosztizált munkatársa maszk nélkül tartott járványügyi ellenőrzést június közepén az országos kardiológiai intézet (GOKVI) gyermekintenzív osztályán, de végül nem kapták el a kezelt csecsemők, akik az eset után megelőző antibiotikum-kezelést kaptak. Az oltatlan csecsemőknél vagy az oltatlan édesanyák újszülöttjeinél különösen súlyos, akár halálos lefolyású is lehet ez a fertőzés. Szövődményei a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás, a görcsök. Felnőttek vagy nagyobb gyermekek esetén a szövődmények közé tartozik a rövid légzésleállás, a bordatörés, a végbél előesése és sérvek kialakulása. A betegség ugyanis nagyon erős köhögéssel jár, a baktérium, ami okozza, a tüdőt és a légutakat betegíti meg, és rendkívül fertőző. A levegőbe juttatott nagyon apró cseppek révén terjed, azaz fertőzöttek köhögésével, tüsszentésével. Átlagos megfázás tüneteivel kezdődik, amik két hét múlva súlyosbodnak: jellegzetes köhögési rohamokkal jár, amiket éles hangú belégzés követ, innen a betegség magyar neve. Nyálkaürítéssel, hányással végződhetnek a rohamok, akár egy-két hónapon keresztül is visszatérhetnek, csecsemőknél rövid légzésleállás is bekövetkezhet. Három hónapba is beletelhet a gyógyulás, és antibiotikumokkal legjobban a betegség korai szakaszában, a köhögési rohamok kialakulása előtt kezelhető. Az EU/EGT egyes országaiban javasolják az emlékeztető oltás beadását serdülőknek, felnőtteknek és/vagy várandós nőknek a várandósság idején, amely átmenetileg a csecsemő számára is védettséget nyújt a születést követően. Emellett egyes országokban emlékeztető oltás beadását javasolják oltatlan nőknek a szülést követően, rövid időn belül, hogy csökkentsék a csecsemő megfertőzésének kockázatát.

Tizenöt hónapos korban esedékes oltások

Tizenöt hónapos korban mumpsz, kanyaró és rózsahimlő ellen oltják a kicsiket kötelező jelleggel.

Mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás)

A mumpsz a kötelező védőoltás előtt az egyik leggyakoribb gyermekbetegség volt az 5-12 éves korosztályban, de felnőttek is elkaphatják. Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esély, hogy súlyosabb lefolyású lesz a vírus okozta betegség, amit járványos fültőmirigy-gyulladásnak is neveznek. Kórokozója a Paramyxoviridae víruscsaládba tartozik, elsősorban a nyálmirigyeket támadja meg nagy fertőzőképességű, cseppfertőzéssel, érintéssel, szennyezett tárgyakkal terjed. A lappangási idő két-három hét. Megfázásra emlékeztető tünetekkel kezdődik, lázzal, fejfájással, a nyaki izomfájdalommal jár. A fokozott nyáltermelés és a gyulladás miatt a fültőmirigy és a többi nyálmirigy is megduzzad egyik vagy mindkét oldalon, a rágás nehézkes, fájdalmas. Előfordul a hasnyálmirigy érintettsége is, ami hasi fájdalmakat, hányást, hasmenést is okoz. Mumpsz következményeként féloldali süketség maradhat vissza, tízezerből egy esetben. Fiatal és felnőtt férfiak esetében az esetek közel egyharmadában a mumpsz heregyulladást is okoz, fokozott lázat, herefájdalmat és duzzanatot kiváltva. A heregyulladásos szövődmények hetede a termékenységet is károsítja.

Kanyaró

A kanyarót vírus okozza, csak a szövődményeit kezelik tehát antibiotikumokkal. Tíz-tizenkét napig lappang, egy fertőzött akár 8-12 oltatlan személyt is meg tud betegíteni. Az első tünetek a megfázásra hasonlítanak, orrfolyással, köhögéssel és nem magas lázzal, de később akár 41 fokos láz is kialakulhat. Jellemzőek a fényérzékeny, kivörösödött szemek, a vörös kiütések, amik az arcon kezdődnek és az egész testre kiterjedhetnek. Az ínyen és az arc belső oldalán fehér foltok is feltűnhetnek. A fertőzöttek harminc százalékánál alakulnak ki szövődmények. Enyhébb esetben fülfertőzések vagy hasmenés, de lehet ez akár tüdőgyulladás is: ezerből egy-három beteg hal meg, leggyakrabban ez miatt. Az öt évnél fiatalabb és a legyengült immunrendszerű betegek körében a legmagasabb a halálozási arány, és ezerből egy kanyarós betegnél alakul ki agyvelőgyulladás, ami négyből egy embernél okoz maradandó idegrendszeri károsodást. A tartós kanyaróvírus-fertőzés nagyon ritkán úgynevezett szubakut szklerotizáló pánenkefalitiszt (SSPE) okozhat. Ez a szövődmény az idegek és az agyszövetek fokozatos leépülésével jár, és minden esetben halálhoz vezet. Minél fiatalabban kapja el valaki a kanyarót, annál nagyobb rá az esély, hogy bekövetkezik.

Kanyaró kiütések

Rózsahimlő (rubeola)

A rubeolát, más néven rózsahimlőt is cseppfertőzéssel lehet elkapni, de messze nem olyan veszélyes, mint a fekete himlő: ha várandós nő kapja el, akkor viszont nagyon szomorú következményekkel járhat. A fertőzés akár ötven százalékban tünetmentes lehet, ha mégis kialakul tünet, a következőket tapasztalhatják: vörös kiütések, a nyirokcsomók duzzanata a fül körül és a tarkón, ízületi fájdalom és gyulladás (felnőtteknél). Az oltatlan és rubeolával megfertőződött nők esetén a következmények különösen súlyosak lehetnek, mivel a várandósság során bekövetkező fertőzés vetéléshez vagy veleszületett rubeola szindrómához vezethet a gyermeküknél. Azt tanácsolják, gyermekvállalás tervezésénél a nő ellenőriztesse az oltottságot, mert terhesség alatt a védőoltás nem adható be. Mivel ezt is vírus okozza, a kezelés elsősorban a tünetek enyhítésére irányul.

Tizenhárom és tizenhat hónapos korban esedékes oltás

Négy éve, 2020-ban vezették be a tizenhárom és tizenhat hónaposok varicella/bárányhimlő elleni oltását.

Bárányhimlő

A bárányhimlő tüneteiről nem sokat mesélünk, mert szinte mindenki ismeri gyerekkorából: akkoriban még az is divat volt, hogy direkt „zárják össze” a fertőzötteket az egészségesekkel, hogy minél előbb elkapják még gyerekkorban. A szövődmények ismeretében ezt egyáltalán nem javasolják az orvosok. A bárányhimlő ritka (felnőtteket jobban érintik, mint a gyerekeket) szövődményei közé tartozik az agyhártya- és az agyvelőgyulladás: utóbbi maradandó károsodást is okozhat. Szövődménye lehet még a késői övsömör mellett a tüdőgyulladás, a májgyulladás, a Streptococcus baktériummal való felülfertőződést követő vesegyulladás. Előfordulhat szövődményként középfülgyulladás, ízületi és szívizomgyulladás is.

Bárányhimlő kiütések

Elmúlt betegségek, múltbéli félelmek: a fekete himlő

Az első és egyetlen fertőző betegség, amivel sikerült elvileg végleg leszámolni, a fekete himlő, és ez volt egyben az első, ami ellen tömegével kezdték oltani az embereket. Azért elvileg, mert orosz és amerikai laboratóriumokban azért még találni belőlük mintákat, évekkel ezelőtt az Egyesült Államokban gyógyszert is fejlesztenek ellene - és attól is tartanak, hogy a permafroszt felolvadásával a fagyott talajból akár a fekete himlő vírusa is kiszabadulhat. Az utolsó fekete himlő okozta halálesetet Szomáliában regisztrálták 1977-ben, a WHO 1980-ban „eltűntnek nyilvánította”, az biztos, hogy az 1979-es évfolyamot még oltották, mert én is megkaptam. Nem véletlenül félnek tőle annyira, hogy pánikot okozott, amikor találtak néhány fiolával egy amerikai laboratóriumban 2021-ben: két változata van, a variola major halálozási aránya 25-40 százalék között mozgott, de Amerika felfedezése után az „új” kontinensen nyolcvan százalékig is felment. A minoré csak egy, és enyhébb tüneteket okoz. A betegség az NNK oldala szerint két hétig is lappanghatott, utána magas láz, rossz közérzet, influenzaszerű tünetek jelentkeztek. Kettő-négy nap után a láz mérséklődött, de gombostűfejnyi foltok jelentek meg, kezdetben az arcon, majd az egész testen, ezekből égő fájdalommal járó hólyagos kiütések alakultak ki. Hosszú hetekig is eltarthatott ez az állapot, majd ha a beteg túlélte, a kiütések lassan leszáradtak és megmaradtak a himlőhelyek. Ezeket ismerte a népnyelv ragyaként. A fekete himlőben megbetegedők gyakran elvesztették az egyik vagy mindkét szemüket, a magyar Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc is a himlő miatt vakult meg fél szemére. A XVIII-XIX. században a vakok majdnem harminc százaléka a fekete himlő miatt vesztette el a látását.

Betegség Kórokozó Főbb tünetek Szövődmények Oltás életkor
Tuberkulózis (TBC) Mycobacterium tuberculosis Tüdőgyulladás, köhögés, láz Szervkárosodás, halál Újszülöttkor
Torokgyík (Diftéria) Corynebacterium diphtheriae Torokfájás, légúti elzáródás, nyaki duzzanat Szívkárosodás, bénulás, halál 2 hónapos kor
Járványos gyermekbénulás (Poliomyelitis) Vírus Bénulás, izomfájdalom, érzékvesztés Maradandó rokkantság, légzésbénulás, halál 2 hónapos kor
Tetanusz (Merevgörcs) Clostridium tetani Izomgörcsök, bénulás, állkapocs-szorítás Szívkárosodás, légzésbénulás, halál 2 hónapos kor
Szamárköhögés Baktérium Erős köhögési rohamok, légzésleállás Tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, görcsök 2 hónapos kor
Mumpsz Paramyxoviridae vírus Nyálmirigy-duzzanat, láz, fejfájás Agyhártyagyulladás, heregyulladás, süketség 15 hónapos kor
Kanyaró Vírus Láz, kiütések, orrfolyás, köhögés Tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, SSPE, halál 15 hónapos kor
Rózsahimlő (Rubeola) Vírus Kiütések, nyirokcsomó-duzzanat, ízületi fájdalom Vetélés, veleszületett rubeola szindróma (terhesség alatt) 15 hónapos kor
Bárányhimlő Vírus Viszkető hólyagos kiütések Agyhártya- és agyvelőgyulladás, tüdőgyulladás, övsömör 13-16 hónapos kor

tags: #vastudo #ujszulott #korban