A vashiányos vérszegénység kockázatai és kezelése várandósság idején

A vashiányos vérszegénység gyakori probléma a nők körében, mely sokszor a várandósság során alakul ki. Az állapot azonban akár veszélyes is lehet a magzatra nézve, így fontos a folyamatos monitorozás és kezelés. dr. Szélessy Zsuzsanna, hematológus beszélt arról, hogy pontosan milyen problémákat okozhat a vashiányos vérszegénység, és hogy miként lehet kezelni.

A vas fontos szerepe az emberi szervezetben

A vas szerepe és a vashiányos vérszegénység kialakulása

A vas emberi szervezetben betöltött élettani hatása felbecsülhetetlen értékű. Kellő mennyiségű vas nélkül a szervezet nem tud elég hemoglobint előállítani, ami a vörösvérsejtekben az oxigén szállításához szükséges. A vöröscsontvelőben képződő vörösvérsejtek legfontosabb feladata az oxigén szállítása, melyet a vastartalmú hemoglobinhoz kötve szállítanak a sejtekbe, szövetekbe. Vashiányos vérszegénység esetén az oxigénszükségletet a vér a vörösvérsejtjeinkben lévő oxigént szállító molekulák mennyiségi vagy minőségi eltérései miatt nem tudja kielégíteni.

Mi okozhat vérszegénységet?

Vérszegénységet eredményezhet:

  • vitamin- és ásványianyag-hiány (pl. vas, folsav, B12),
  • felszívódási zavar (bélrendszeri betegség miatt),
  • vérvesztés (baleset, erős menstruáció, szülés, műtét, bélrendszerben történő vérzés),
  • fokozott szükséglet (terhesség, növekedés, versenysport, gyakori véradás).

Bármi is legyen a probléma kiváltó oka, a kezeletlen vérszegénység kellemetlen és súlyos gondokat eredményezhet, ugyanis fejfájással, szédüléssel, hajhullással, fáradékonysággal is járhat, de akár szívpanaszokat is okozhat, és terhességben a baba fejlődését is lelassíthatja.

A vérszegénység tünetei és okai

A vashiány és a várandósság

A vashiányos vérszegénység az élet bármely szakaszában kialakulhat, várandósságtól függetlenül is. Így tehát gyakran fennáll terhesség előtt is, de kialakulhat az elején is (hányinger miatt az étkezés nem megfelelő), ám leggyakrabban a terhesség végére lép fel, hiszen a fejlődő magzat az anyuka tartalékait használja fel. Továbbá a szoptatás alatt is több vasra van szüksége az anyának.

A várandósság első heteitől kezdve a női test elkezdi növelni a keringő vér mennyiségét. Ez a folyamat a természet zseniális megoldása arra, hogy a méh lepényi keringése elegendő tápanyagot és oxigént tudjon szállítani a növekvő magzatnak. Mivel a vörösvértestek száma nem emelkedik olyan ütemben, mint a folyadéké, kialakulhat az úgynevezett fiziológiás vérszegénység. Ez egy bizonyos fokig természetes jelenség, de ha a vasraktárak már a fogantatás előtt is alacsonyak voltak, a szervezet képtelen tartani a tempót. A terhesség alatt a vasigény drasztikusan, majdnem a háromszorosára emelkedik. Míg egy nem várandós nőnek naponta körülbelül 15-18 mg vasra van szüksége, addig a kismamáknál ez az érték eléri a 27-30 mg-ot is.

A vashiány hatása a kismamára

Bármi is legyen a vashiány hátterében, kezelése kiemelt jelentőséggel bír nemcsak a kismama egészsége, de a magzat fejlődése szempontjából is. A vérszegény kismamák sokkal nehezebben regenerálódnak a szülés után. A sebek lassabban gyógyulnak, a tejelválasztás nehezebben indul be, és a szervezet sokkal lassabban tölti vissza a vérveszteség miatt kiesett mennyiséget. A vashiány bizonyítottan növeli a szülés utáni depresszió kialakulásának esélyét. Az agyban a szerotonin és a dopamin szintéziséhez - amelyek a hangulatunkért felelős „boldogsághormonok” - szintén szükség van vasra. Az extrém fáradtság gátolja a baba-mama kötődés kialakulását is a szülés utáni első hetekben. Aki alig tud felkelni az ágyból az alacsony vasszintje miatt, annak sokkal nehezebb érzelmileg ráhangolódni az újszülött igényeire.

A vas szerepe a női szervezetben

A vashiány hatása a magzatra

A vas kulcsfontosságú nyomelem, amely nélkülözhetetlen a fejlődő magzat, valamint a csecsemő és a kisgyermek számára egyaránt. A magzat az anyai vérből vonja ki a számára szükséges mennyiséget, és ha választania kell, a természet a baba javára dönti el a mérleget. A vashiányos környezetben nevelkedő magzatnál fennáll a méhen belüli fejlődésbeli visszamaradás (IUGR) veszélye. Ilyenkor a baba nem éri el az adott terhességi hétnek megfelelő súlyt és méretet, mert a tápanyagellátás nem volt zavartalan. A vas a méhlepény egészséges szerkezetének fenntartásához is szükséges. Ha a lepény nem kap elegendő vért és oxigént, korai öregedésnek indulhat, ami rontja a funkcióit. A vas nélkülözhetetlen a neuronok közötti kapcsolatok kialakulásához és a mielinizációhoz. A kutatások összefüggést mutattak ki a terhesség alatti súlyos vashiány és a gyermek későbbi kognitív képességei között. Azok a gyerekek, akiknek édesanyja kezeletlen vérszegénységben szenvedett, gyakrabban mutattak tanulási nehézségeket, figyelemzavart vagy lassabb motoros fejlődést az iskolás évek alatt. Az agy hippokampusz területe, amely a memóriáért és a tanulásért felelős, különösen érzékeny a vas hiányára a terhesség második és harmadik trimeszterében.

Vashiány terhesség alatt - Dr. Polcino

Veszélyek és szövődmények

A hiány esetén megnő a koraszülés, a fejlődési rendellenességek és az idegrendszeri károsodások esélye. Kutatások szerint a méhlepény és a magzat alacsony oxigénellátottsága mellett vashiányos vérszegénység esetén ugyanis megnő az oxidatív stressz, amit az antioxidánsok nem képesek megfelelően közömbösíteni. Emellett az állapot csökkent immunfunkciót, gyakoribbak a fertőzések is, a húgyúti szövődmények és a terhességi hányás esélye is megnő azoknál a vérszegény kismamáknál, akik nem részesülnek vaspótlásban. A túl kevés vas vashiányos vérszegénységet okoz, ami, ha súlyos mértékű, akkor komoly szülési komplikációkat, elhúzódó szülést, vérzést is generálhat. A terhesség alatt az immunrendszer egyébként is finom egyensúlyozásra kényszerül, hogy ne idegenként kezelje a magzatot, de megvédje a kismamát a fertőzésektől. A vashiány ezt az egyensúlyt borítja fel. Egy vashiányos kismama sokkal fogékonyabbá válik a szezonális betegségekre, a felső légúti fertőzésekre és a húgyúti gyulladásokra. Ez utóbbi különösen veszélyes, hiszen a kezeletlen húgyúti fertőzések méhösszehúzódásokat és idő előtti burokrepedést okozhatnak. Ezen túlmenően a gyulladásos folyamatok a szervezetben tovább rontják a vas felszívódását.

Diagnózis és szűrés

A rutin vérvételek során leggyakrabban csak a hemoglobinszintet nézik, de ez gyakran csalóka lehet. A hemoglobin ugyanis az utolsó érték, amely csökkenni kezd. Amikor a labor már vérszegénységet mutat, a vasraktárak általában már teljesen kimerültek. A ferritin egy fehérje, amely a vasat tárolja a szervezetben. Ha a ferritin alacsony, az azt jelenti, hogy a „spájz” üres, még akkor is, ha a vérben keringő hemoglobin még határértéken belül van. Érdemes tudni, hogy a ferritin szintje gyulladás esetén hamisan magas lehet, mivel ez egy úgynevezett akut fázis fehérje.

Szűrés, diagnosztika: Az előbbiekben említett panaszok, tünetek, betegségek, ill. várandósság esetén laborvizsgálattal történik (vérkép, vas, ferritin, transzferrin, transzferrin-szaturáció, szolubilis transzferrin-receptor, CRP) a pótlás mielőbbi megkezdése, a szövődmények elkerülése érdekében!

Vashiányos vérszegénység diagnosztikai kritériumai
Kategória Ferritin szint Hemoglobin szint (I. trimeszter) Hemoglobin szint (II-III. trimeszter)
Várandósok < 30 < 110 < 105
Nem terhes nők < 20 - -
Szülés után < 30 - < 100

Vaspótlás és kezelés

Jó hír azonban, hogy a vashiányos vérszegénységet könnyen lehet kezelni. Enyhébb esetben meglehet, hogy elegendő a vasban gazdag táplálkozás, kellő mennyiségű húsfogyasztás és C-vitamin bevitele. Várandósság során - különösen a terhesség utolsó 7-9. hónapjában - a vaskészítmény adására gyakrabban van szükség. A vaspótlás tabletták formájában történik, ám extrém fokú vashiány esetén intravénásan kell pótolni. (Érdemes tudni továbbá, hogy az alapbetegség diagnosztizálása, ami a vashiányos vérszegénységet kiváltotta és annak kezelése rendkívül fontos!).

A vashiány megelőzésére napi 60 mg elemi vas bevitele ajánlott. A várandósság első trimeszterében a komplex vasvegyületek (pl. vas(III)-hidroxi-polimaltóz) javasoltak. A komplexben lévő ferri-vas felszívódása aktív, energiát igénylő folyamat, az elfogyasztott táplálék nem befolyásolja kedvezőtlenül. Manifeszt vashiányos anémia kezelésére terhességben is a vas(II)-sók részesítendőek előnyben, szájon át szedendő vaskészítménnyel (terápiás adagja napi 100-200 mg elemi vas pl. 320 mg vas(II)-szulfát formájában), azt minden más gyógyszertől legalább 2 óra különbséggel, a reggeli órákban, C-vitaminnal együtt bevéve. A vas(II)-sók felszívódását gátolják a tejfehérjék, a tojásfehérje, a magnézium, a kalcium, a kávéban és teában található tanninok, polifenolok. A vér hemoglobinszintje 2-3, a vaskészlet 4-6 hónap alatt normalizálódik megfelelő vaspótlás mellett. A terápia megkezdése után 2 héttel ellenőriztessük a Hgb-szintet, és jó terápiás válasz esetén min. 3 hónapig folytassuk a kezelést.

Táplálkozási tanácsok

A táplálkozás az első védelmi vonal. Fontos különbséget tenni a hem-vas (állati eredetű) és a nem-hem vas (növényi eredetű) között. A legjobb állati források a vörös húsok (marha, vadhús), a máj (mértékkel a magas A-vitamin tartalom miatt), valamint a tojássárgája és a halak. A növényi források közül kiemelkedik a lencse, a bab, a tökmag, a spenót és a mák. A fitátok (gabonafélékben), az oxalátok (spenótban, sóskában) és a tanninok (teában, kávéban) megkötik a vasat a bélrendszerben, így az nem tud bejutni a véráramba. Ezért soha ne igyunk teát vagy kávét a vasban gazdag étkezések után közvetlenül.

Vasban gazdag élelmiszerek

A vas és a C-vitamin legjobb barátok. A C-vitamin (aszkorbinsav) képes a növényi eredetű, nehezen felszívódó vasat olyan kémiai formába hozni, amely sokkal könnyebben átjut a bélfalon. A kismamák számára javasolt, hogy a vaspótló készítményeket is valamilyen savas közeggel, például limonádéval vagy C-vitamin tablettával együtt vegyék be. Ezzel szemben a kalcium (tejtermékek, kalciumpótlók) gátolja a vas felszívódását. Gyakori hiba, hogy a kismamák reggel, a tejeskávé mellé veszik be a vitamint. Ilyenkor a kávé tanninja és a tej kalciumtartalma szinte teljesen hatástalanítja a bevitt vasat.

Gyakran ismételt kérdések a vashiányról terhesség alatt

  • Mennyi vasra van szükségem naponta a terhesség alatt? A várandósság idején a napi szükséglet körülbelül 27-30 mg-ra emelkedik, ami jelentősen több a megszokottnál.
  • Melyek a legjobb vasforrások, ha nem szeretem a vörös húst? Bár a vörös hús a leghatékonyabb, választhatod a lencsét, a babféléket, a tökmagot, a mákot, a quinoát vagy a tojássárgáját is.
  • Igaz, hogy a kávé és a tea gátolja a vas felszívódását? Igen, a bennük található tanninok és polifenolok megkötik a vasat a bélben.
  • Mit tegyek, ha a vaspótlótól fáj a gyomrom vagy székrekedésem van? Ne hagyd abba a szedését, de konzultálj az orvosoddal!
  • Honnan tudhatom biztosan, hogy vashiányom van? A fáradtság és a sápadtság intő jel, de a biztos diagnózishoz vérvétel szükséges.
  • Okozhat a vashiány maradandó bajt a babánál? A súlyos, kezeletlen vashiány növeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát, valamint befolyásolhatja a baba későbbi kognitív fejlődését.
  • Szedhetem a vasat a kismamavitaminnal vagy magnéziummal együtt? A kalcium és a magnézium gátolhatja a vas hasznosulását, ezért célszerű ezeket a nap különböző időszakaiban bevenni.

tags: #vashiany #magzati #karosodasok