Az Uzsoki Utcai Kórház, melynek mottója „Non nocere”, 1928-ban alapíttatott, és azóta is gyógyítási és oktatási tevékenységet végez Budapesten. Főbejáratai az Uzsoki utca 29-41. és a Róna utca 196-212. szám alatt találhatóak. Az intézmény története során számos fejlesztésen és átalakuláson ment keresztül, melyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy ma is az egyik vezető egészségügyi intézmény legyen Magyarországon.
Az Uzsoki utca (akkori nevén Jókai utca) 29. szám alatti telken 1901-ben Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei szerint épült 14 000 m² alapterületű szecessziós téglaépület eredetileg izraelita leányárvaháznak adott otthont. Ennek a helyén nyílt meg 1927. április 28-án az Országos Munkásbiztosító Pénztár Központi Kórháza.
A korai évek és fejlesztések
Az első igazgató dr. Itt alakult meg 1928-ban 50 ággyal az első baleseti sebészeti osztály dr. Hedri Endre, az első bajmegállapító osztály dr. Csépai Károly, majd 1932-ben az első rádiumos osztály, dr. Kisfaludy Pál vezetésével. A kórház 1930-ban már 520 ággyal működött, amikor dr. Tasnády-Székely Béla nőgyógyász főorvos lett az igazgató. A kor színvonalának megfelelő fejlesztést végzett a sürgős megnyitásból adódó hiányosságok felszámolására.
A műtőkbe nagy teljesítményű autoklávokat, olajpumpás műtőasztalokat szerzett be, a kéziműszer-készletet kiegészítette, és kisebb kórtermeket alakíttatott ki. 1932-ben Onkoradiológiai Szakambulanciát hoztak létre 14 ággyal. Az Intézet ezután már nagy műtéteket is vállalhatott.
Háborús időszak és államosítás
A második világháború alatt a kórházakat állami irányítás alá helyezték. Budapest ostroma során az Uzsoki Kórházat szovjet katonák ápolására vették igénybe, s a kerület polgári betegeit a Telepes utcai iskola épületében kialakított, 40 ágyas szükségkórházban gyógyították. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a betegsegélyező pénztárak önkormányzati jogát helyreállította, s a gyors helyreállítás dr. Ambrus Pál, majd dr. Halász István főorvosok igazgatása alatt megindult.
1948-tól 1957-ig dr. Farkas Károly patológus főorvos vezette a kórházat. A költségvetési gazdálkodásra történő áttérés a fejlődést lelassította. Az államosítás a felekezeti intézményeket is érintette, így az Amerikai út 55. sz. alatti Zsidó Szeretetkórház 125 ágyas Tüdőgyógyászatát az Uzsokihoz csatolták.
Fejlődés és specializáció
1957-ben dr. Szántó Sándor tüdőgyógyász főorvost nevezték ki igazgatóvá. Az épület belső felújítása, a műszerpark bővítése, onkológiai sugárforrás beszerzése, új Központi Labor kialakítása, s emeletráépítéssel a főépület kapacitás növelése, a Mexikói út 67. sz. alatt Ortopédia és Utókezelő létesítése (a Nyomorék Gyermekek Intézete épületében) bizonyították az intézményvezetés sikerét. A fejlődést az Ideggyógyászati Osztály, Szemészeti Ambulancia, Intenzívterápiás Osztály kialakítása jellemzi.
1967-91 között a kórház dr. Weil Emil nevét viselte. 124 ággyal belgyógyászati pavilont építettek, s az intézmény Ortopédia traumatológiai profillal bővült. Szántó doktor 1975-ös nyugalomba vonulása után, 1976-77-ben dr. Sinkovits Mátyás volt szakrendelő-vezető nyert igazgatói kinevezést. A fekvő- és járóbeteg-ellátás vezetésének egyesítése 1977. január 1-jével lépett életbe.
A rendszerváltás utáni időszak és a Központi Sterilizáló
1977-től 1982-ig - dr. Vidosfalvy Magda igazgatása alatt - a sebészeti osztályokat egyesítették, az érsebészeti tevékenység is beindult. Az Intenzív Osztály bővítése, az Onkológiai Ambulancia építése, a sugárkezeléshez szükséges új kobaltágyú telepítése jelentős előrelépést jelentett. A Hungária körút 167. sz. alatti Chevra Kadisa Aggok Menházából 40 ágy utókezelőként a kórházhoz került.
1982-1990 között dr. Szendrényi János főorvos volt az igazgató. Megtörtént a sebészeti, gégészeti, nőgyógyászati, urológiai műtők korszerűsítése, endoszkópos labor, dializáló-állomás, gyermekortopédia, nívós szemészeti ambulancia, mammográfiai vizsgáló létesült. A kétemeletes Onkoradiológiai hotel és a kezelő megépítése nagyot lendített a daganatos betegek ellátása terén.
A rendszerváltás után, 1990-ben dr. Szegedy László ideggyógyász főorvos választás útján kerülhetett az igazgatói székbe, aki emellett tovább vezette a Neurológiai Osztályt. Az intézmény fejlődését az Izotópdiagnosztikai Osztály, az Angiográfiás Labor, a Központi Sterilizáló Állomás és a sugárforrások korszerűsítése, ún. „after loading” működtetése jellemezte.
Rekonstrukció és modernizáció
A kialakult zsúfoltság megoldására a Fővárosi Önkormányzat megszavazta a kórház teljeskörű rekonstrukcióját. A rekonstrukció I. ütemében 1997-2001 között megépítésre került a Róna utca Korong utca sarkán lévő új épülettömb. Ennek átadására 2001. november 16-án ünnepélyes keretek között került sor. A rekonstrukció II. ütemében 2008-2011 között teljeskörű felújításra került az intézmény régi főépülete (Uzsoki utca felől). Ennek ünnepélyes átadására 2011. március 1-én került sor. Az intézmény rekonstrukciója az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósult meg.
Jelenleg az Uzsoki utcai főépületben a szemészeti, sebészeti, nőgyógyászati-szülészeti, fül-orr-gégészeti, ortopédiai-traumatológiai, urológiai, ideggyógyászati, az I. és III. Ugyanott, ám külön épületekben működnek az onkoradiológiai, II. A Hungária körút 167-169. szám alatt az I. és II. A Tüdőgondozó és Tüdőszűrő Állomás, valamint az Onkológiai Gondozó az Amerikai út 50.
Az intézmény folyamatosan törekszik az ellátás javítására és a betegelégedettség növelésére, melynek érdekében figyelembe veszik a kollégák és a betegek visszajelzéseit. Alapítványaik célja a betegellátás támogatása, a betegek támogatása, a dolgozók szakmai tudásának bővítése, továbbá olyan támogató tevékenység nyújtása, amely lehetővé teszi a korszerű betegellátást.
tags: #uzsoki #korhaz #kozponti #sterilizalo