A kisbaba megszületése utáni pillanatok egyfajta időtlen állapotot teremtenek a szülőszobában. Ahogy az újszülött az édesanyja mellkasára kerül, a külvilág zaja elcsendesedik, és minden figyelem az új életre irányul. Ebben a mámoros, egyszerre kimerítő és felemelő állapotban azonban sok szülőben felmerül egy apró, mégis kínzó kérdés, amikor meglátják az orvost vagy a szülésznőt a steril ollóval közeledni. Vajon fáj-e a babának, amikor elvágják azt az éltető hidat, amely kilenc hónapon át összekötötte őt az édesanyjával? Tamásné Garay Mária, a TritonLife Róbert Magánkórház újszülött osztályának részlegvezető főnővére többek között ezekről is beszél, de szakember arra is kitér, hogy a csecsemő- és gyermekápoló milyen gyakorlatias tudással vértezi fel a kismamákat.
Mi történik közvetlenül a születés után?
A születéssel a méhen belüli életet követően az újszülöttnek gyakorlatilag azonnal alkalmazkodnia kell a méhen kívüli élethez. A megszületést követő percek döntő jelentőségűek az újszülött ellátásában. A megfelelő ellátás - vagy annak elégtelensége - akár a teljes életére kihatással lehet. Az újszülöttek ellátása során a szakemberek arra törekednek, hogy az új környezethez való élettani alkalmazkodást segítsék, azonban az anya-gyermek kötődés kialakulását felesleges vizsgálatokkal ne zavarják meg.
A gyermekápoló születés után közvetlenül felméri az újszülött állapotát, megfigyeli a légzését, az izomtónusát és bőrének színét. Amennyiben egészséges az újszülött (időre született, megfelelő a légzése és jó az izomtónusa), akkor az elengedhetetlen fontosságú bőrkontaktus kialakítása érdekében mielőbb az anya mellkasára helyezendő. Az anya mellét célszerű felszabadítani, hogy az újszülött keresőmozdulataival akár már ekkor elkezdhessen szopni.
A szülést követően kötelezően elvégzendő, alapvető teendők:
- lehűlés elleni védelem: szárazra törlés és amennyiben szükséges, melegítés (előmelegített takaróval);
- a köldökzsinór késői ellátása: a köldökzsinórt megszületés után nem egyből szorítják le és vágják át, hanem megvárják, amíg a pulzációja spontán megszűnik;
- a szem ellátása: a gonorrhoeás conjunctivitis megelőzése érdekében fertőtlenítő vagy antibiotikumos oldattal kezelik az újszülött szemét.
Az első és ötödik percben szükség van az újszülött állapotának, élettani funkcióinak vizsgálatára. Ezt az ún. Apgar-teszttel végzik, amely öt különböző életfunkció egyidejű figyelését jelenti: szívműködés, légzés, izomtónus, reflexingerlékenység, bőrszín. Az értékelés során minden egyes szempontra 0, 1 vagy 2 pont adható, attól függően, hogy az újszülött állapota mennyire felel meg az elvártnak (0 - nem megfelelő, 1 - részben megfelelő, 2 - megfelelő). Ebből adódóan az eredmény 0 és 10 között lehet.
Az aranyóra és a szoptatás megkezdése
Az aranyóra eltöltése után az Újszülött Osztályon lemérjük a kisbaba paramétereit: a súlyát, a hosszát, a mell- és fejkörfogatát. Már a szülést követően fontos az édesanyát korai szoptatásra bátorítani: az anya első teje a kolosztrum (előtej), amely fontos szerepet tölt be az újszülött egészségének megőrzésében és immunrendszerének erősítésében. A korai szoptatás az édesanyára is jótékony hatással van: a szoptatással termelődő oxitocin hormon hatására könnyebben húzódik össze a méh, így csökkenhet a szülés utáni vérzés mértéke. A szakember hangsúlyozza, hogy az édesapa jelenléte is nagyon fontos. Császármetszés esetén például, amíg az édesanya még a műtőben van, addig az édesapa mellkasán is lehetőség van az aranyóra megkezdésére.
Kolosztrum
Köldökzsinór: szerkezete és az elvágás pillanata
Ahhoz, hogy megértsük, mit érez a baba a szülés utáni percekben, érdemes közelebbről megvizsgálni a köldökzsinór különleges szerkezetét. Ez a nagyjából 50-60 centiméter hosszú, spirális lefutású szerv nem egyszerűen egy cső, hanem egy komplex biológiai rendszer, amely a méhen belüli élet alapfeltételeit biztosítja. A köldökzsinór belsejében három nagy ér fut: két verőér (artéria) és egy gyűjtőér (véna). Ezeket az ereket egy különleges, kocsonyás anyag veszi körül, amelyet a szakirodalom Wharton-kocsonyának nevez. A leglényegesebb információ azonban az idegrendszeri hálózat hiánya. Míg a bőrünk, az izmaink vagy a belső szerveink tele vannak fájdalomérzékelő receptorokkal (nociceptorokkal), a köldökzsinórban ilyenek nem találhatóak. Ez azt jelenti, hogy amikor a szülésznő elhelyezi a csatokat és elvágja a szövetet, a baba semmilyen fájdalmat nem érez.
A köldökzsinór elvágása nem csupán egy fizikai aktus, hanem a baba önálló életének kezdete. Amíg a kisbaba az anyaméhben van, a tüdeje folyadékkal telt, és nem vesz részt a gázcserében. Az oxigént a méhlepény biztosítja, és a vér a köldökzsinóron keresztül áramlik a baba keringésébe, megkerülve a tüdőt bizonyos magzati söntökön keresztül. Ebben a pillanatban a keringési rendszer drasztikus változáson megy keresztül. A szívben lévő apró nyílások zárulni kezdenek, és a vér elkezd a tüdő felé áramlani, hogy felvegye az oxigént. A köldökzsinór pulzálása ilyenkor még tarthat néhány percig, hiszen a méhlepény továbbra is küldi az értékes, oxigéndús vért a baba felé, mintegy „tartalékként” szolgálva az átmeneti időszakban.
Késleltetett köldökellátás: miért fontos?
Éppen ezért az elmúlt években a modern szülészeti gyakorlat jelentősen átalakult. Korábban szinte azonnal elvágták a köldökzsinórt a születés után, ma már azonban egyre több kórházban alkalmazzák a késleltetett köldökellátást (Delayed Cord Clamping - DCC). Ez azt jelenti, hogy várnak legalább egy-három percet, vagy amíg a zsinór pulzálása teljesen meg nem szűnik, mielőtt sor kerülne az átvágásra. A késleltetett köldökellátás során nyert extra percek felbecsülhetetlen értékűek a baba hosszú távú egészsége szempontjából. Ez a folyamat tulajdonképpen egy természetes vértranszfúzió. A méhlepényben maradó vér nagyjából egyharmada még átáramlik a babába a születés utáni percekben, ha nem avatkozunk be túl korán. Ez a vérmennyiség extra vasraktárakat biztosít, ami alapvető fontosságú az agy fejlődéséhez az élet első fél évében.
Sok édesanya aggódva figyeli, ahogy az újszülött felsír az olló csattanásakor, és azt hiszi, ez a fájdalom jele. A valóságban a baba sírása mögött teljesen más okok állnak. Gondoljunk bele: az újszülött egy meleg, csendes, sötét és biztonságos környezetből hirtelen egy hideg, vakítóan világos és zajos világba érkezik. A sírás az újszülött túlélési mechanizmusa. Ezzel tágítja ki a tüdejét, és így kommunikálja a környezete felé, hogy megérkezett. A köldökzsinór elvágása során tapasztalt nyugtalanság inkább a hirtelen érintésnek, a testhőmérséklet változásának vagy a szokatlan pozíciónak köszönhető, semmint magának a vágásnak.
Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor az azonnali elvágás elkerülhetetlen. Ha a babának azonnali újraélesztésre van szüksége, vagy ha az édesanyánál erős vérzés lép fel, az orvosi csapatnak prioritást kell adnia a biztonságnak.
Köldökápolás a kórházban és otthon
Miután a zsinórt elvágták, a baba hasán egy néhány centiméteres csonk marad, amelyet egy steril műanyag csattal zárnak le. Ez a csonk az elkövetkező napokban jelentős változásokon megy keresztül. Kezdetben fehéres-kékes, kocsonyás állagú, majd fokozatosan sárgássá, végül barnává vagy feketévé válik, és teljesen beszárad. A köldökcsonk leválása általában a születés utáni 5. és 15. nap között történik meg. Sokan aggódnak, hogy a száradó csonk fájdalmat okoz a babának, de ahogy maga a vágás sem fájt, úgy a száradás és a leválás folyamata is érzéketlen területen zajlik.
Kolosztrum
Modern köldökápolási ajánlások
A modern ajánlások szerint a „száraz kezelés” a leghatékonyabb. Ez azt jelenti, hogy nem kell már alkohollal vagy különböző porokkal kezelni a csonkot, mert ezek valójában késleltethetik a természetes baktériumflóra kialakulását és a leválást. Elég, ha tisztán és szárazon tartjuk, és ügyelünk rá, hogy a pelenkát visszahajtsuk, így a terület jól szellőzhet. A pelenkát a hasnál vissza lehet hajtani, hogy a köldökcsonk fedetlen maradjon (a ruha alatt valószínűleg jobban szellőzik, mint a pelenka alatt), de fontos tudni, hogy ezen javaslat „hasznosságát” illetően nincs tudományos bizonyíték. Nem szabad rutinszerűen se fertőtlenítőt, se bármilyen hintőport használni. Ha a köldök alapjánál szöveti törmelék, kevés váladék van, ez csapvizes gézlappal / tiszta pelenkával át lehet törölni.
A köldök szakszerű ápolásának nemzetközi ajánlása szerint szárazon, pelenkán kívül kell tartani a köldökcsonkot. A kórházak és az orvosok gyakorlata is változó, ezért ha azt szeretné, hogy az elkötéssel várják meg amíg a köldökzsinór lüktetése teljesen megszűnik, akkor ezt feltétlenül jelezze az orvosának és a szülésznőjének. Az Újszülött Osztályon nagyon sokat segítünk a szoptatásban. Lényeges, hogy az édesanya számára kényelmes legyen a választott szoptatási pozíció. Érdemes tudatosítani, hogy a szoptatás nem lehet fájdalmas, ha fáj, akkor keresni kell annak okát. Miután a kisbaba megszületett, a rooming-inben zajló ellátás (amikor az édesanya együtt van kisbabájával) alatt az édesanyát igyekszünk megtanítani az alapvető babagondozási feladatokra, a baba fogására, tartására, megmutatjuk a pelenkázást, a köldökápolást és a fürdetést is.
Miért nem ajánlott az alkohol és a hintőpor?
- Az alkohol felszívódhat a baba vékony, érzékeny bőrén keresztül, emelkedett véralkoholszintet okozva, ami káros lehet az idegrendszerre. Ezenkívül szárítja és károsíthatja a bőrt.
- A hintőpor alatt könnyebben megtelepszenek a baktériumok, növelve a fertőzés kockázatát. A tüdőbe kerülve pedig hosszú távú károsodást okozhat.
- Jódtartalmú (Betadine) készítmény sem javasolt babáknál, mivel a jód felszívódik a bőrön át és pajzsmirigy-alulműködést okozhat.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a köldökzsinór elvágása és a csonk gyógyulása az esetek túlnyomó többségében problémamentes, szülőként fontos ismernünk azokat a jeleket, amelyek orvosi figyelmet igényelnek. Az egyik leggyakoribb jelenség a köldökgranulóma. Ez egy apró, vöröses vadhús-szerű képződmény, amely a csonk leválása után maradhat meg. Nem fájdalmas, de nedvezhet, és megakadályozhatja a teljes gyógyulást. Komolyabb aggodalomra adhat okot, ha a köldök körüli bőr vörössé, duzzadttá vagy forró tapintásúvá válik. Ha a terület kellemetlen szagot áraszt, vagy ha gennyes váladékozást tapasztalunk, az fertőzésre (omphalitis) utalhat. Ilyenkor nem szabad késlekedni, orvoshoz kell fordulni, mert a fertőzés a csecsemő szervezetében gyorsan továbbterjedhet. Szintén figyelni kell a köldöksérv kialakulására, ami egy puha duzzanat a köldök alatt, és főleg síráskor válik láthatóvá.
Gyakran ismételt kérdések a köldökápolással kapcsolatban:
- Tényleg nincsenek idegek a köldökzsinórban?
Így van. A köldökzsinór szerkezete nem tartalmaz fájdalomérző idegvégződéseket.
- Miért sírnak a babák mégis a vágás után?
A sírás oka általában az új környezet okozta sokk: a fények, a hidegebb levegő és a gravitáció szokatlan élménye.
- Mennyit érdemes várni a köldökzsinór elvágásával?
A szakmai ajánlások szerint legalább 60 másodpercet, de akár 3-5 percet is érdemes várni, amíg a pulzálás megszűnik.
- Fáj-e az édesanyának a köldökzsinór elvágása?
Egyáltalán nem. Ahogy a baba oldalán, úgy az édesanya felőli oldalon sincsenek idegek a zsinórban.
- Mit tegyek, ha vérezni kezd a köldökcsonk a leválás előtt?
Egy-két csepp vér a csonk száradása során vagy a leválás után teljesen normális jelenség, hasonlóan egy sebet borító varhoz.
- Befolyásolja-e a vágás módja a köldök későbbi alakját?
Ez egy tévhit. A köldök formáját az határozza meg, hogyan gyógyul a seb és hogyan forrnak össze a hasfali izmok a gyűrű körül.
- Szabad-e érni a köldökcsonkhoz a tisztálkodás során?
Igen, sőt fontos, hogy tisztán tartsuk a területet. Ne féljünk tőle, a baba nem érzi, ha hozzáérünk a csonkhoz.
Vizsgálatok és ellátás a kórházban a hazabocsátás előtt
A gyermekágyas osztályon kerülnek együttes elhelyezésre a frissen szült édesanyák és újszülöttjeik. A gyermek és az Ön állapotától függően tervezetten legkevesebb 72 órát fognak eltölteni Klinikánkon a gyermek megszületését követően. A szülést követően a legtöbbször már nem fürdetjük meg az újszülöttet. A rooming-in rendszer alatt a babák éjszaka is az anyukájuk mellett vannak. Csak indokolt esetben vesszük át az édesanyától a baba felügyeletét. Ilyen esetben a baba az újszülött osztályra kerül. Fontos, hogy a délelőtt folyamán az édesanyák a szobájukban tartózkodjanak. A babáknál általában naponta 6-7 alkalommal szükséges pelenkacsere.
Kötelező szűrővizsgálatok
A hazabocsátás előtt megtörténik az anyagcsere-szűrővizsgálat, amire PKU-szűrésként is szoktunk utalni. Nagyon ritka anyagcsere-betegségeket szűrünk vele, sőt vizsgáljuk a veleszületett alacsony pajzsmirigyműködést is. Vérvétel legkorábban 48 órás életkorban történik. Eredmény csak napok múlva lesz, amiről információt csak akkor kapnak, ha ismételni kell a vizsgálatot, vagy esetleg gyanú van betegségre. Az ilyen értesítés levél vagy telefonhívás formájában a Semmelweis Egyetem Laboratóriumából érkezik.
Vizsgáljuk továbbá a babák hallását. Az ép hallás a beszédfejlődés alapja, ezért minden újszülöttnél kötelező elvégezni. Műszeres hallásvizsgálatot minden babánál végzünk, a vizsgálat fájdalommentes. Előfordul, hogy az eredmény bizonytalan. Ha nem sikerül kimutatni az Újszülött Osztályon elvégzett vizsgálatkor, akkor egy hónapon belül ismétlésre van szükség. A látás vizsgálatát a gyermekorvos végzi a részletes gyermekorvosi vizsgálat keretében a távozás napján. A szem anatómiai épségét is vizsgáljuk (vörös visszfény vizsgálat) ami fájdalommentes a baba számára. Ennek eredménye szintén a zárójelentésben szerepel.
Ultrahangos koponya-, hasi- és csípővizsgálat szűrő jelleggel nem történik a klinikán.
Védőoltások és vitaminpótlás
A babák a hazabocsátás előtt az Újszülött Osztályon megkapják az első kötelező védőoltást, a BCG-t, ez a TBC kórokozója ellen ad védelmet. Az oltást a picik a bal váll felső harmadába kapják, a védőoltás nem jár lázzal. Négy-hat hét múlva kicsi piros duzzanat jelenik meg, mely elfehéredhet, esetleg gennyes lesz, ami kifakadhat és hegesen gyógyul. Kezdetben ennek semmi nyoma nincs, majd normál esetben egyhetes és egy hónapos kor között egy kis pattanás formájában mutatkozik a helye.
D-vitamint a hazaérkezést követően napi 1 cseppet (400 nemzetközi egységet) javasolt adni. A D vitamin kezdésével nem kell 2 hetet várni!
A gyermekágy ideje alatt
A szülés utáni első hat hetet gyermekágyas időszaknak is szokás nevezni. Ez az az idő, amely alatt az édesanya szervezete a szülést követően regenerálódik, és visszanyeri korábbi állapotát. A hatodik hét végére rendszerint normalizálódnak a hormonszintek, megszűnik a szülés utáni természetes vérzés, visszahúzódik a has, a gátseb begyógyul.
A kórházi napokat követően az édesanya és az újszülött visszatérnek az otthonukba, és az elkövetkezendő időben összeszoknak, a család is idomul az új környezethez. Kialakítják a számukra kedvező új napi rutint.
Az új feladatok és felelősségek rengeteg kihívás elé állítják mind mentálisan, mind fizikailag az újszülöttet és családját. Azonban - mint minden emberi kapcsolat kialakításához - az anya-gyermek és az apa-gyermek kapcsolat kialakulásához is időre van szükség. Teljesen természetes, ha az anya és az apa az első pillanattól kezdve érzi a szoros kötődést, ahogyan az is, ha esetleg ennek kialakításához időre van szükségük. Az elkövetkezendő hetek erről szólnak egy új család életében.
tags: #ujszulott #szuloszobai #koldokellatas