Mikor forduljunk gyermek gasztroenterológushoz újszülöttel?

A gyermek gasztroenterológia olyan szakterület, amely a csecsemők és gyermekek emésztőrendszeri problémáinak felismerésével, kivizsgálásával és kezelésével foglalkozik. Az emésztőrendszeri problémák, mint például a reflux, hasfájás vagy székrekedés, gyakoriak az újszülöttek és csecsemők körében. A gyermek gasztroenterológusok specializált orvosok, akik képesek felismerni és kezelni ezeket a problémákat. A gyermek gasztroenterológia elengedhetetlen a gyermekek egészségének megőrzése szempontjából.

Az első gyermekes anyukáknak fontos információval kell rendelkezniük ezen a területen, hogy megértsék, hogyan kezelhetik gyermekeik emésztőrendszeri problémáit és hogyan gondoskodhatnak egészséges emésztésükről. A gyermek gasztroenterológia célja az emésztőrendszeri problémák pontos diagnosztizálása és a megfelelő kezelési terv kidolgozása a gyermekek számára.

Ez magában foglalhatja az életmódváltást, a diétás változtatásokat, a gyógyszeres terápiát vagy más speciális kezelési lehetőségeket. Amikor gyermekünk emésztőrendszeri problémákkal küzd, a gasztroenterológusok olyan vizsgálati módszereket alkalmaznak, amelyek segítenek az alapvető okok és az optimális kezelés meghatározásában.

Milyen panaszokkal forduljunk szakemberhez?

A szülők számára nem mindig könnyű eldönteni, mikor indokolt szakemberhez fordulni. Gyermekkorban az emésztési panaszok sokfélék lehetnek, és nehéz megítélni, hogy átmeneti problémáról vagy komolyabb zavarról van-e szó. Minden olyan esetben javasolt gyermek gasztroenterológus felkeresése, amikor a panaszok tartósan fennállnak, visszatérnek, vagy a gyermek étvágyát, közérzetét, növekedését negatívan befolyásolják. A szülők megérzése sok esetben pontos lehet: ha úgy érzik, valami nincs rendben, érdemes mielőbb felkeresni a megfelelő szakorvost.

• Súlygyarapodás elmaradása vagy megtorpanása: A legkisebbek esetében a súlygyarapodás lassulása vagy megállása különösen fontos figyelmeztető jel. Okozhatja felszívódási zavar, ételintolerancia, laktózérzékenység vagy más emésztési probléma. Ez lehet a csecsemőkort végigkísérő lassú súlygyarapodás, vagy esetenként az addig jól fejlődő gyermek súlya megáll, vagy vissza is esik. A gyermekek súlyát percentilis görbén vezetjük, mely alapján megállapítható, hogy 100 pontosan egyidős, ugyanolyan nemű gyermekhez képest az adott baba hol áll a fejlődésben. A 3 percentilis alatti értéket tartjuk kórosnak, azaz 100 képzeletbeli gyermek közül a 3 legkisebb súlyút a veszélyeztetett. Ha a gyermek súly-, hosszfejlődése a 3 percentilis mentén egyenletesen halad, az normális is lehet. A megtorpanás kialakulhat a hozzátáplálás elkezdése kapcsán is, felmerülhet felszívódási zavar, többek között lisztérzékenység is.
• Hasfájás és puffadás: A makacs, visszatérő puffadás gyakran ételintoleranciára, felszívódási zavarra vagy a bélflóra egyensúlyának felborulására utalhat. A visszatérő, erős vagy görcsös jellegű hasi fájdalom mögött állhat ételérzékenység, fertőzés, gyulladásos folyamat vagy funkcionális emésztőrendszeri zavar. Krónikus hasfájás hátterében szerencsére az esetek jelentős részében nem áll komoly szervi elváltozás, hanem pszichés okok, ún. pszichoszomatikus vagy funkcionális kórképek lehetnek. Már csecsemőkortól előfordulnak ilyen állapotok, de nagyobb gyermekeknél az IBS (irritábilis bél szindróma) is előfordulhat, mely hasmenéssel vagy pont székrekedéssel, fokozott bélgáztermeléssel, valamint visszatérően fellépő hasfájással is járhat.
• Reflux és bukás: A savas visszaáramlás - vagyis a reflux - gyermekeknél is gyakran előfordulhat. Tünetei közé tartozhat a hányinger, gyomortáji fájdalom, nyelőcső égés, csecsemők esetében a savas szagú bukás vagy étkezés utáni nyugtalanság.
• Hasmenés és székrekedés: A széklet állagának és gyakoriságának változása szintén okot adhat aggodalomra. A tartós hasmenés kiszáradáshoz, a székrekedés pedig fájdalomhoz és egyéb kellemetlenségekhez vezethet. Az akutan jelentkező hasmenések általában spontán, maximum 14 nap alatt gyógyulnak, nem igényelnek speciális kezelést.
• Vér a székletben: Kisebb gyermekekben akár véres széklet is lehet az allergia tünete, de nagyobb gyermekekben ez a súlyos tünet már többnyire más betegségnek, így akár az IBD-nek (gyulladásos bélbetegség, Crohn-betegség, colitis ulceróza) a jele. Ugyanígy lehetnek polypok is akár már kisgyermekben is, amely szintén véres széklettel járhat.
• Táplálékallergiák és intoleranciák: A tejfehérje- és tojásallergia gyakran olyan tüneteket okoz - hányás, hasfájás, kiütések, véres széklet, hasmenés -, amelyek gasztroenterológiai eredetű problémára is utalhatnak. Fontos kiemelni, hogy ezek elsődlegesen allergológiai területhez tartoznak, ugyanakkor a szülők sok esetben gasztroenterológust keresnek fel először. A gyermek gasztroenterológus olyan problémákban is tud segíteni, mint a lisztérzékenység vagy a laktózintolerancia, melynek szintén tünetei a hasi panaszok, hasmenés, puffadás.

Összességében elmondható, hogy a gyermekeknél szerteágazó gasztroenterológiai tünetek jelentkezhetnek, azonban ezek nagy része spontán szűnik, jó gyógyhajlamú, ellátásuk a házi gyermekorvos kompetenciája. Azokban az esetekben, amikor a tünetek súlyosak, a szokásos kezelés mellett nem szűnnek, várjuk a betegeket a gasztroenterológiai ambulancián.

Mit vizsgál a gyermek gasztroenterológus?

A gyermek gasztroenterológia a teljes emésztőrendszer (a nyelőcső, a gyomor, a vékony- és vastagbél, a máj és a hasnyálmirigy) működésének zavaraival foglalkozik. A gasztroenterológiai betegségek számos emésztőszervi tünetet (például visszatérő hasi fájdalmak, haspuffadás, hányinger, hányás, hasmenés vagy székrekedés, véres széklet) okozhatnak, de étvágytalanság, indokolatlan fáradtság, elégtelen súly és hosszfejlődés, sárgaság, bizonyos bőrelváltozások is lehetnek emésztőszervi betegséggel, vagy a gyermek táplálkozásával kapcsolatosak.

Ezek esetenként hosszabb távon egészségkárosodást okozhatnak, a testi és szellemi fejlődést hátráltatják, illetve a gyermek életminőségét ronthatják. A gasztroenterológus az emésztőszervek (nyelőcső, gyomor, vékony- és vastagbél, máj, epehólyag és epevezeték, hasnyálmirigy) betegségeivel foglalkozik.

A vizsgálati folyamat

A gyermek gasztroenterológiai kivizsgálás minden esetben részletes anamnézissel és fizikális vizsgálattal kezdődik.

1. Anamnézis felvétel: Az általános egészségi állapot, a fennálló panaszok (azok jellege, intenzitása, gyakorisága), a kórelőzmény (megelőző orvosi vizsgálatok során kapott dokumentumok, laboratóriumi eredmények, gyermekegészségügyi kiskönyvben szereplő adatok, a családban előforduló betegségek, a rendszeresen szedett gyógyszerek, valamint az életmódi tényezők (étkezési, táplálkozási szokások stb.) megismerése. A gyermek-gasztroenterológiai rendelésen részletes anamnézisfelvétel történik, ez kiterjed a családi előzményekre és a perinatális időszak kórtörténetére is.
2. Fizikális vizsgálat: A kórelőzmény és étkezési szokások kikérdezését követően fizikális vizsgálatot végzünk, különös hangsúlyt fektetve a hasra és végbéltájékra, a bőrre és a szájüregre. Ez magában foglalja a testsúly és testmagasság mérést is.
3. Laboratóriumi vizsgálatok: Szükség esetén laborvizsgálatok, székletvizsgálatok, ételallergia-tesztek vagy egyéb képalkotó eljárások egészíthetik ki a diagnosztikát. Ezeknek a vizsgálatoknak egy része az intézményekben elérhető. A laboratóriumi vizsgálatok (vérvétel és székletvizsgálat) segítenek kizárni a súlyos betegségeket.
4. H2 kilégzési teszt: Az emésztőrendszer laktóz (tejcukor) vagy fruktóz (gyümölcscukor) felszívódási képességének vizsgálatára alkalmas módszer a kérdéses szénhidrát elfogyasztása után. A vizsgálat elve, hogy az elfogyasztott diszacharidból (laktóz vagy fruktóz) - amennyiben a vékonybélben nem szívódik fel - a vastagbélben bakteriális bontás következtében hidrogén képződik. Ez a véráramon keresztül a tüdőbe jut, majd a kilégzett levegőben megjelenik. A vizsgálat során a tesztoldat elfogyasztását követően bizonyos időközönként egy gázkromatográfiás készülékbe kell fújni, amely a kilégzett levegő hidrogénkoncentrációját méri.
5. Helicobacter pylori teszt: A Helicobacter pylori egy bélrendszerben előforduló baktérium. A vizsgálathoz egy C13 izotóppal jelzett urea elfogyasztása szükséges. A bevitt ureumot a baktérium ammóniára és bikarbónára bontja, melynek során az utóbbiból izotóppal jelzett szén-dioxid szabadul fel, amely a kilégzett levegővel távozik, így kimutatható a baktérium jelenléte. Miután elfogyasztotta az izotópot, 10-20 perc várakozás után egy ún. kilégzési mintát vesznek.
6. Képalkotó vizsgálatok: Hasi ultrahang, és szükség esetén endoszkópia (gasztroszkópia, kolonoszkópia) is javasolt lehet. A gasztroszkópia során egy hajlékony cső segítségével betekintést nyernek a gyomor és a nyelőcső állapotába. A kolonoszkópia során a vastagbél vizsgálatát végzik el.

A gasztroenterológiai betegség pontos diagnózisának felállításában és az egyéb betegségek (például autoimmun kórképek, fertőzés) kizárásában az anamnézis, valamint a fizikális és laboratóriumi vizsgálat mellett bizonyos esetekben képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet. A vizsgálódás azonban minden esetben a gasztroenterológussal kezdődik, aki nagy egész képet igyekszik alkotni és a szükséges irányokat meghatározni.

Gyakori gyermekkori gasztroenterológiai problémák és kezelésük

Laktózintolerancia

Gyakran fordulnak hozzánk iskolás korú betegeink, mert tej fogyasztását követően hasmenés, haspuffadás alakul ki. Ebben az életkorban már nem tejfehérje allergia merül fel, hanem rendszerint felnőtt típusú laktóz felszívódási zavar okozza a panaszokat. A tejcukor-érzékenység igazolása egy egyszerű, a GasztroKlinikán elérhető kilégzési teszttel, beavatkozással nem járó vizsgálattal igazolható. A laktóz bontóenzimek csökkenése lehet átmeneti pl. egy fertőzés következtében, ilyenkor a tünet hetek alatt rendeződik. A genetikai laktóz érzékenység viszont maradandó és diéta szükséges.

Gluténérzékenység (cöliákia)

A gyermekkori hasfájást okozhatja a cöliákia, vagyis a gluténérzékenység is, amely területen a doktornő jelentős szakértelmet és tapasztalatot halmozott fel. A gyermekkori cöliákia tünetei sokrétűek és kiterjedhetnek több szervrendszerre is. Ezek közé tartozhatnak az emésztőrendszeri panaszok, mint például hasmenés, székrekedés, hasfájás, valamint táplálkozási problémák, mint a súlygyarapodás elmaradása vagy fejlődésbeli késések. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy mindezek mellett nem emésztőrendszeri tünetek is megjelenhetnek, mint például a fáradékonyság, vashiányos vérszegénység, viselkedési változások és bőrproblémák, amelyek szintén utalhatnak a betegségre. A glutén érzékenység életre szóló betegség mely élethosszig tartó diétát igényel. Ilyenkor a gabonában levő fehérje károsítja a bélbolyhokat. A betegség tünetei sokfélék lehetnek: hasfájás, haspuffadás, hasmenés, de székrekedés, bőrtünetek és egyéb, nem tipikus tünetek is lehetnek. A betegek egy része tünetmentes, a diéta nekik is indokolt.

Refluxbetegség

Hasfájás, émelygés, savas visszaáramlás miatt jelentkező betegeinknél refluxbetegség okozhatja a tüneteket. A betegség lehet átmeneti - valamilyen okból a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ezt fájdalomként éli meg a gyerek. A kezelést megelőzően az esetek egy részében érdemes Helicobacter pylori nevű baktérium kimutatását elvégezni, mert a baktérium a gyomorban elszaporodva refluxos panaszokat okozhat. Csokoládé, kakaó, mentol, szénsavas italokat, fűszeres csípős ételek kerülése javasolt. A beteg egyszerre ne egyen sokat, lefekvés előtt egy órával már ne vacsorázzon.

Gyulladásos bélbetegségek (IBD)

Gyulladásos bélbetegség bármely életkorban előfordulhat, a hasmenést kísérheti véres széklet, fogyás, ízületi fájdalom, vashiány. A Gasztroklinika szakmai teamje lehetővé teszi azt is, hogy a krónikus betegségekkel, mint például a gyulladásos bélbetegséggel (IBD) küzdő gyermekek „biztonságos módon” kerüljenek át a gyermekorvosi ellátásból a felnőttellátásba. Ez egy kritikus és összetett folyamat, amely sokszor jelentős kihívásokkal jár. A betegek és családjaik számára az átmenet érzelmi stresszt jelenthet, különösen, ha a gyermek hosszú ideje ugyanannak a gyermek-gasztroenterológusnak volt a páciense. A gyermekeket és felnőtteket ellátó gasztroenterológus szakorvosok a tranzíciós folyamatot a serdülőkor elején megkezdik, fokozatosan növelve a gyermek felelősségét saját egészségügyi ellátásáért. Egy egyedi, minden érintett fél által elfogadott tervet dolgoznak ki, amely meghatározza a tranzíció lépéseit, beleértve az oktatást, a támogatást és a kommunikációt.

Táplálékallergiák és intoleranciák

A táplálék allergiák csoportjához tartozó panaszok gyakran már csecsemőkorban indulhatnak, ami leggyakrabban véres széklet, bőrtünet, kifejezett bukás. A diagnózis felállítása a panaszok alapján történik, úgynevezett elimináció-visszaterhelés során. Ez azt jelenti, hogy a gyanúba fogott élelmiszert elvonjuk az étrendből, amire a panasz megszűnik, majd a visszaterhelés során a panaszok újfent kialakulnak. Ekkor tartjuk az allergiát bizonyítottnak. Ha nincsen más kísérő tünet, súlyosabb állapotra utaló jel, akkor a diéta bevezetése javasolt. Ha a csecsemő csak anyatejet fogyaszt, akkor az édesanyának kell szigorúan diétázni, ha tápszerre is szükség van akkor elbontott tejfehérjét tartalmazó (extenzíven hidrolizált) tápszert kell kapnia a babának. A rendelkezésre álló tápszereket a házi gyermekorvos 12 hónapos korig emelt támogatással felírhatja. Ha a tejmentes diéta mellett a gyermek tünetei nem szűnnek, akkor az anya diétája szigorítható: tojás, szója, olajos magvak, hal, búza is kivonásra kerülhet az étrendből. Néhány esetben szükséges aminosav alapú tápszer bevezetése, ha az extenzíven hidrolizált tápszer, vagy a szigorú anyai diéta mellett sem látjuk a panaszok javulását, megszűnését. A panaszokat egyre gyakrabban okozza ételintolerancia vagy táplálékallergia is, ezek kimondása azonban a gyermek-gasztroenterológus feladata, saját ötlettől vezérelt diéták nem javasoltak. A valós allergia esetén a dietetikus tud segíteni a helyes diéta kiválasztásában, és későbbiekben az allergének visszavezetésével a tolerancia kialakításában.

A szülői támogatás és edukáció fontossága

Dr. Nemes Nagy Anna szerint a szülők többsége együttműködő, ám az információdömping miatt muszáj a szülők pszichés támogatását is biztosítani, ami segít nekik szűrni és értelmezni a gyakran ellentmondásos információhalmazt. Éppen ezért a GasztroKlinikán dolgozó szakemberek kiemelten fontosnak tartják a szülők tájékoztatását és oktatását, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a megbízható információkat a téves vagy félrevezető tanácsoktól. Ebben a folyamatban gasztroenterológus szakorvosok, dietetikusok és a pszichológusok is aktív szerepet vállalnak, különösen azokban az esetekben, ahol a gyermek vagy akár a szülők szorongást vagy stresszt élnek meg a gyermekük táplálásával vagy egészségi állapotával kapcsolatban. A cél az, hogy a szülők megerősödve, informáltan és nyugodtan tudjanak döntéseket hozni, ami elősegíti a gyermek egészséges fejlődését és a család általános jóllétét.

tags: #ujszulott #mikortol #mehet #gasztroenterologushoz