A 37. terhességi hét előtt született újszülöttet tekintjük koraszülöttnek. Ezen belül extrém kis súlyú (1000 gramm), igen kis súlyú (1500 gramm), valamint kis súlyú (2500 gramm alatt született) csoportokat különböztetünk meg. A koraszülöttség többféle ok idézheti elő, többek között a méhen belüli fertőzések, az anya tápláltsági állapota, gyógyszerszedése, a várandósság alatt őt ért trauma. Az adott várandóssági korhoz képest való kis súllyal születés is hasonlóan speciális rizikót képvisel. Minden koraszülött kisbabát rizikóújszülöttként tartunk számon.
A koraszülött gyermekek a megszületést követően az újszülöttellátásban speciális szerepet játszó perinatális, neonatális intenzív centrumba (PIC/NIC) kerülnek, ahonnan állapotuk stabilizálását követően koraszülött osztályon helyezik el őket. A csecsemők csak megfelelő érettség és állapot, illetve biztos otthoni táplálhatóság esetén adhatóak haza a szüleiknek.
A hazaadásig a kórházban töltött hosszabb periódus alatt az újszülött keringésének és légzésének támogatása zajlik, fokozott lehűlés elleni védelemben (inkubátorban), állandó figyelem és a szakorvosok (kardiológia, szemész stb.) folyamatos vizsgálatai mellett. Egy éretlenebb szervezettől természetszerűleg csak később várható el a fejlődési mérföldkövek teljesítése, mint az időre született, egészségesen fejlődő társaitól. Mindezek miatt a szakemberek a koraszülött kisbabánál korrigált életkorral számolnak.
A korrigált kor megállapítása a fejlődésneurológiai vizsgálat első és egyik legfontosabb lépése - 2 éves korig tartó korrekció a javasolt -, az egyes pszichológiai vizsgálatokon túl nincsen jelentősége, így a hozzátáplálás vagy a védőoltások beadásánál a csecsemő valós korát, a születéstől eltelt tényleges időt veszik figyelembe.
Milyen következményekkel járhat a koraszülöttség?
Az idő előtti születés, az éretlen idegrendszer hatással lehetnek az érzék- és a mozgásszervek állapotára, a magatartásra, a figyelemre, az érdeklődésre, és később a szocializációra, a tanulási képességekre, majd végül a társadalmi beilleszkedésre is. Ezek a funkciózavarok egyrészt az éretlenség, ritkábban pedig a koraszülöttek életben tartásáért vívott kitartó küzdelem következményeiként alakulnak ki.
A koraszülöttség következményei lehetnek:
- Érzékszervi és mozgásszervi problémák
- Magatartási és figyelemzavarok
- Nehézségek a szocializációban és tanulásban
- Későbbi társadalmi beilleszkedési problémák
Mire kell figyelni a szülőknek?
Születési traumát átélt csecsemőknél gyakrabban tapasztalható fokozott érzékenység, hosszan tartó, keserves sírás, illetve alvás és táplálás során fellépő problémák; ritkábban nehezített légzés, légzéskimaradás is jelentkezhet.
A 37. hét előtt születettek esetében a szülőknek gyakran táplálási problémákkal kell küzdeniük, ezért fontos, hogy a védőnő a házi gyermekorvossal/háziorvossal a korrigált életkornak megfelelően vezessék a csecsemő testméretének (hossz, tömeg, fejkörfogat) változásait. Ennek követését segíti, ha rendszeresen lejegyzik az elfogyasztott táplálék mennyiségét.
Táplálási zavarok (pl. nyelészavar, gyengeség, táplálási nehezítettség) esetén érdemes szoptatási tanácsadót felkeresni. Az idő előtt születettek táplálékigénye eltérő, ezért fokozottan figyeljenek arra, hogy minden alapvető táplálékalkotóból nagyobb mennyiséget kapjon az újszülött. A hozzátáplálásuknál, az új ételek bevezetésénél lényeges a fokozatosság, a türelem.
A koraszülött gyermekeknél kimondottan javasolt otthon légzésfigyelő monitort (apnoe alarm) használni, ehhez a szülőknek segítséget nyújt a laikusoknak szóló újszülött-újraélesztési tanfolyam.
A légúti fertőzések iránti fokozott érzékenység miatt fontos, hogy az ilyen természetű betegségeknél minél hamarabb felkeressék a házi gyermekorvost/háziorvost.
Minden koraszülöttnél szükséges a rendszeres szemészeti vizsgálat a szemészeti megbetegedések, kancsalság és a hályog kialakulásának kockázata miatt. Bár hallásszűrésre már a kórházban sor kerül, a szülőknek különösen figyelniük kell a gyermek érzékszerveinek fejlődését, esetleg eltérését. Észrevételeikről a házi gyermekorvossal/háziorvossal konzultáljanak, aki, ha indokoltnak látja, szakorvosi vizsgálatot kezdeményezhet. Érzékszervi vizsgálatokra a védőnő is továbbirányíthatja a gyermeket. Az akusztikus észlelés korai fejlesztése akkor igazán eredményes, ha minél korábban, 6 hónapos kor előtt felfedezik.
A különböző lélegeztetési módozatok (légcsőbe helyezett tubus, szájmaszk, orrszonda) befolyásolhatják a gyermek szájpad fejlődését, ezért kialakulhat később a száj- és az orrüreg, valamint a fogak fejlődési rendellenessége. Ezek korai felismerésében segítenek a kötelező szűrővizsgálatok. Gyanú esetén gyermekfogász szakorvoshoz kell fordulni.
A gyermek fejlődéskövetése mellett nem elhanyagolható az édesanya támogatása sem, akinek komoly lelki megpróbáltatással jár az idő előtt született gyermek gondozása. Emiatt az anya-csecsemő kapcsolata is nehezített körülmények között bontakozik ki. Az anyának a csecsemő iránti aggodalom, az átélt stressz feloldásához szüksége lehet szakember segítségére. De gyakran az is elegendő támogatást nyújt a számára, ha a védőnővel beszélhet ezekről a problémákról.
Veleszületett fejlődési rendellenességek
A veleszületett (kongenitális) fejlődési rendellenességek a megtermékenyítéstől a születésig terjedő időszakban kialakuló öröklött, szerzett, illetve különböző környezeti ártalmak miatt kialakult fejlődési zavarok. Különböző szűrési módszerrel már a magzati életben, esetleg a születés utáni időszakban észlelhetők.
Jellemzőjük, hogy a teljes gyógyulás ritka, hosszú távon rokkantságot, munkaképtelenséget okozhatnak. Fontos kiemelni, hogy a veleszületett fejlődési rendellenességek jelentős része megelőzhető védőoltásokkal, helyes életmóddal és táplálkozással, folsav és jód adásával, várandósgondozáson és szűrővizsgálatokon való részvétellel, tudatos családtervezéssel.
Veleszületett fejlődési rendellenességek lehetséges okai
- Genetikai defektusok: kromoszóma-rendellenességek (pl. Down-szindróma); génhibák által okozott rendellenességek (pl. Cisztikus fibrózis).
- Környezeti ártalmak okozta defektusok: alkoholfogyasztás (fetális alkohol szindróma); kábítószerfogyasztás (a magzatban a központi idegrendszer és a húgyutak fejlődési rendellenességét idézi elő); dohányzás (csökkenti a magzat súlygyarapodását, az újszülött testi-szellemi fejlődése elmarad); magzatot károsító gyógyszerek (ún. teratogének: pl. radioaktív sugárzás, thalidomid); különböző vírusok, baktériumok okozta fertőzések (pl. rózsahimlő, szifilisz, kanyaró).
- Szerzett tényezők: téraránytalanság miatti kényszertartás (okozhat például csípőficamot); koraszülés.
- Ismeretlen okok és egyéb tényezők: pl. a kockázatát emeli a túl fiatal (18 év alatti) vagy túl idős (40 év feletti) anyai életkor, genetikai hajlam öröklődése a családban a különböző genetikai betegségekre.
A leggyakoribb veleszületett fejlődési rendellenességek
- Down-szindróma: három 21-es kromoszóma található a sejtekben. Gyakorisága az anyai életkor emelkedésével nő. A betegség nem gyógyítható, ugyanakkor felismerhető a terhesség alatt genetikai szűrővizsgálattal. Tünetei: izomtónus gyengesége, mentális retardáció, szívfejlődési rendellenességek.
- Nyitott gerinc: A gerinc nyitott marad, ezért sérülhet a gerincvelő, mely bénuláshoz, széklet- és vizelettartási zavarokhoz vezethet. A terhesség megszakítása javasolt, mert vízfejűséget okozhat. Folsav pótlásával ez a fejlődési rendellenesség megelőzhető.
- Gyomorkimenet-szűkület: Oka ismeretlen, hátterében genetikai tényezők és a beidegzés zavara is állhat. A gyomorkimenet körüli izom megduzzad, és a gyomorból nem képes tovább haladni a táplálék, tünetei a bukás és a hányás, gyakoribb kisfiúknál. A lehetetlen táplálás miatt sebészi beavatkozásra van szükség.
- Veleszületett dongaláb: Oka a méhen belüli tartási rendellenesség és genetikai hiba is feltételezhető. Többségük kisfiú, a láb ízületei rendellenesen állnak, hordó alakot formálva. Kezelése gipszrögzítés, súlyos esetben műtét jön szóba.
- Lágyéksérv: Kisfiúknál gyakoribb, a lágyéki régióban a hasfal nyílásán (a légyékcsatornán) a bél elődomborodik, veszélye a kizáródás és bélelhalás. Műtétre van szükség a kezelésében.
- Ajak- és szájpadhasadék: Hason alakul ki a magzati fejlődés során a szájpadon vagy az ajkon, vagy mindkettőn, és a baba táplálása lehetetlenné válik. Kezelése műtéti.
- Kamrai sövényhiány: A szív két kamrája között a falon lyuk marad, mely enyhébb esetben spontán gyógyul, azonban nagyobb lyuk esetén műtétre van szükség.
- Rejtettheréjűség: A here nem száll le a herezacskóba a fejlődés során, hanem a lágyékcsatornában vagy a hasüregben marad, egy vagy kétoldali lehet. Kezelése műtéti.
- Húgycsőhasadék: A külső húgycsőnyílás lejjebb nyílik, mely mindenképpen sebészeti beavatkozással gyógyítható, ellenkező esetben akár vizelési problémák, merevedési zavarok, terméketlenség is előfordulhat.
- Veleszületett csípőficam: Az újszülött csípője könnyen kimozdul a vápából, laza, ezért nagyon fontos a szűrése és a korai kezelése.
- Egyéb veleszületett fejlődési rendellenességek: hiányzó, esetleg rendellenes külső vagy belső szerv; végtagfejlődési rendellenességek; veleszületett szívfejlődési rendellenességek; veleszületett velőcsőzáródási rendellenességek.
A veleszületett fejlődési rendellenességek megelőzése
A leggyakoribb veleszületett fejlődési rendellenességek kialakulását genetikai, esetleg környezeti tényezők okozzák. Fontos hangsúlyozni, hogy egy részük megelőzhető a helyes anyai táplálkozással, folsav és vitaminok szedésével, jódbevitellel. Fontos az alkohol, dohányzás, kábítószerek teljes mellőzése.
Egyes gyógyszerek is károsíthatják a fejlődő magzatot. A kezelőorvossal való egyeztetés minden rendszeresen szedett gyógyszer esetében ajánlott.
A veleszületett fejlődési rendellenességek megelőzésében segíthet a családtervezési, illetve genetikai tanácsadáson való részvétel, amely során szakember segítségével kerül felmérésre, hogy a szülők és a családi kórtörténet alapján fennáll-e valamely örökölhető kórkép kockázata.
A koraszülöttség és az idegrendszer éretlensége
Amikor egy kisbaba a vártnál korábban érkezik, minden megváltozik. Más lesz a tempó, más lesz a figyelem, és sok lesz a félelem. És akkor elhangzik a mondat: „A baba idegrendszere még éretlen”. De mit is jelent ez pontosan? Mit jelent ez a mindennapokban, és hogyan segíthetsz abban, hogy a gyermeked (akármilyen kis súllyal, akármennyi hetesen érkezett is) megkapja azt a támogatást, amiben az idegrendszere megerősödhet?
A magzati idegrendszer fejlődése egy nagyon összetett, érzékeny folyamat. Koraszülöttnek számít minden baba, aki a 37. hét előtt születik - de nagy különbség van egy 36 hetes és egy 28 hetes baba között. Ez mind nem rendellenesség - hanem egy más fejlődési tempó.
A koraszülötteknél nem mindig a születés után, hanem inkább az első év során látszik, hogyan haladnak a fejlődési mérföldkövek felé. Ezek az eltérések nem minden esetben jelentenek hosszú távú problémát, de jelzésértékűek lehetnek, hogy az idegrendszer még nem állt össze úgy, ahogy egy érett újszülöttnél.
A koraszülött baba idegrendszere számára minden kapcsolódás, minden tapintás, ringatás, figyelem valóságos „fejlesztés”.
- A koraszülöttek számára különösen fontos az anyai test közelsége.
- Figyeld, mikor néz rád - és válaszolj rá: „Látom, hogy rám néztél!”
- Ahogy nő, és egyre többet mozog, erősítsd meg a testtudatát, egyensúlyát és koordinációját.
- Ne hasonlítgasd: mások gyereke más utat jár.
A koraszülöttség esetén a türelem, a figyelem, a gyengédség még fontosabb, mint bárhol máshol. Itt nem lehet siettetni a fejlődést, de minden nap lehetőséget ad arra, hogy épüljön valami: egy apró mozdulat, egy szemkontaktus, egy mosoly. Nem az számít, hány hetesen született a kisbabád - hanem hogy mit kap attól a világtól, amibe érkezett.
Segítség és támogatás
A házi gyermekorvos/háziorvos a hazaadást követően a szülőktől megkapott Újszülött zárójelentésből, a kórházi és a területi védőnőtől értesül(het) a koraszülöttel kapcsolatos további teendőkről. Gondozásba veszi a gyermeket, a betegrendelésen vagy az egészséges tanácsadások alkalmával tájékozódik a fejlődés menetéről és az esetleges szövődmények kialakulásáról.
A védőnő a kötelező szűrővizsgálatok, tanácsadások, családlátogatások során és a szülői kérdőív eredményeinek segítségével figyeli a kisded fejlődését. Amennyiben a koraszülött gyermeknél funkciókiesést, eltérő, megkésett fejlődést vagy fogyatékosságot gyanít, illetve azonosít, továbbirányítja ahhoz a szakemberhez, aki számára a legoptimálisabb fejlesztési formát biztosíthatja.
A perinatális, neonatális intenzív centrumok a gyermekeket koraszülöttségükből adódó éretlenségük miatt bizonyos időközönként visszahívják utógondozásra. Ekkor a kötelező belgyógyászati vizsgálat mellett fejlődésneurológiai státuszfelmérést (a korrigált korához képest mit tud a csecsemő, mennyiben tér el a tipikus fejlődésmenettől), labor- és egyéb vizsgálatokat is elvégeznek. A visszahívások időpontját a gyermek aktuális állapotához igazítják, a vizsgálatot többféle szakemberből álló team: gyermekneurológus, szemészorvos, konduktor vagy gyógypedagógus végzi. A gyermeket innen közvetlenül irányíthatják a „kulcsintézménybe”, az elsődleges ellátó intézménybe, ahol az állapotának megfelelő, szükséges fejlesztési formákat biztosítani tudják számára.
18 hónapos életkor alatt a szakellátó szakorvosok javaslata elegendő a korai fejlesztés megkezdéséhez a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál.
A koraszülött gyermek speciális igényei miatt az újszülött intenzív osztályra kerül. Itt a kórházi dolgozók minden tőlük telhetőt elkövetnek a baba fejlődése érdekében, ám az Ön szerepe is fontos ebben a folyamatban. Tudjon meg a lehető legtöbbet gyermeke állapotáról. Ossza meg észrevételeit, ha bármilyen változást tapasztal gyermeke állapotában! Készüljön fel a baba otthoni gondozására, kérezzen bátran az egészségügyi személyzettől! Tegyen fel minden olyan kérdést, ami felmerül Önben! Semmi sem butaság vagy lényegtelen, ha a gyermekéről van szó! Beszélje meg a következő kontroll időpontját, illetve azt is, kit és milyen számon hívhat, ha időközben bármi további kérdése adódna. Gondoljon önmagára is! Pihenjen sokat! Fogadja el a saját érzelmeit! Fogadja el mások segítségét! Vezethet naplót! Feljegyezhet mindent a gyermek fejlődéséről, az Ön gondolatairól, érzéseiről. Kereshet sorstársakat! Csatlakozhat koraszülöttek szüleit támogató klubhoz.
