Az újszülöttkori fertőzések komoly veszélyt jelenthetnek, mivel a csecsemők immunrendszere még éretlen és kevésbé működik hatékonyan. Fontos, hogy a szülők tisztában legyenek a tünetekkel, a megelőzési lehetőségekkel és a kezelési módokkal, hogy időben cselekedhessenek. A várandósság során a méh és a magzatburkok megvédik a magzatot a kórokozóktól. Azonban a szülés körüli időszakban fellépő szövődmények, így az idő előtti burokrepedés, vérzés, vagy az anya fertőzése, az újszülötteknél növelik a szepszis kialakulásának veszélyét.
Az újszülött immunrendszerének fejlődése és a fertőzések
A gyermekek immunfejlődése már a magzati korban megkezdődik, és a korai serdülőkorig tart. Újszülöttkorban az immunrendszer még éretlen, ezért a babák fokozottan ki vannak téve a fertőzéseknek. A koraszülöttek még inkább veszélyeztetettek, mert nem volt elég idejük arra, hogy kellő mennyiségű anyai ellenanyag kerüljön át beléjük a méhlepényen keresztül. Az anyatejjel táplált babák szervezete hatékonyabban veszi fel a harcot a különböző fertőzések ellen, mint a tápszeres babáké, következésképp ritkábban is betegszenek meg. Kimutatták, hogy az anyatej jótékony hatással bír a csecsemők immunrendszerének fejlődésében, pl. a T-sejtek termelődése majdnem kétszer nagyobb a kizárólag tápszerrel táplált csecsemőkhöz képest a harmadik hét végére.
Az anyai ellenanyagok átjutása és védelme az ún. passzív immunizáció egy fajtája. Fontos azonban megjegyezni, hogy az anyai ellenanyagok nem örökre védenek a fertőzések ellen, ugyanis pár hónap után lebomlanak. Ha az újszülött természetes úton jön a világra, szoros kapcsolatba kerül az anya hüvelyi baktériumflórájával is, ami rendkívül fontos az immunrendszer fejlődése szempontjából.
Gyakori újszülöttkori fertőzések és tüneteik
Az újszülötteknél számos fertőzés léphet fel, melyek tünetei változatosak lehetnek.
Szepszis
A kezdeti időszakban okozhatják vírusok, például herpesvírus, és baktériumok, mint Streptococcus (GBS) és E. Coli. Ezek jellemzően az anyai hüvely és székletflóra lakói, így találkozik az velük az újszülött. A bakteriális fertőzések ötször gyakrabban fordulnak elő a 2500 grammnál kisebb súlyú újszülötteknél, mint az érett, normál súlyú, időre született újszülöttek körében, és kétszer gyakrabban érinti a fiúkat, mint a lányokat.
- Késői kezdetű szepszis: 48-72 óra után jelentkező fertőzés.
- Kórházi eredetű szepszis: A négy, vagy több nappal a születés után kezdődő szepszis valószínűleg a kórházi ápolószemélyzettől és/vagy a szükséges beavatkozások miatt szerzett.
Minden egyes viselkedés megváltozás a babánál gyanújel a fertőzésre, ezért is fontos, hogy szülőként azonnal jelezd, ha bármilyen változást látsz a babádnál. Bármely légzéssel (nehézlégzés, vagy szaporább légzés), baba színével történő változás (sápadt, szürkés, sárgás), haspuffadás, hányás, végtagokra kiterjedő rángás (görcs), vagy akár arckifejezésében (apáthia, csámcsogás) történő változás jele lehet egy koraszülött baba fertőzésének. Fontos kiemelni az erőtlen szopást késői koraszülötteknél, ha nehezen ébreszthető, vagy nem jelez éhséget a baba.
B csoportú Streptococcus (GBS) fertőzés
A terhes asszonyok tizenöt-húsz százaléka hordozza a B csoportú Streptococcus baktériumot úgy, hogy nem is tud róla. A hüvelyben közel százötvenféle különböző kórokozó él. Bár a felnőtt nők szervezetében ez a kórokozó semmilyen panaszt nem okoz, ártalmatlannak azért mégsem nevezhető, hiszen a fertőzöttek között magasabb arányban fordul elő vetélés, koraszülés és idő előtti burokrepedés. Ha a kisbaba szervezetébe Streptococcus baktérium kerül, hat-tizenkét órával a szülés után heves légzési és keringési zavarok lépnek fel a látszólag egészségesen, időre született, normális súlyú újszülöttnél, és minden negyedik beteg baba a kezelés ellenére belehal a fertőzésbe. Ezért azoknak az anyáknak, akik tudják, hogy hordozzák a baktériumot, nem szabad szülés után közvetlenül hazamenniük!
A Streptococcus-fertőzés másik fajtája két-tizenkét héttel a szülés után fejlődik ki a kisbabánál, súlyos agyhártyagyulladást okozva. Hirtelen láz, nyugtalan, szinte sikító sírás, aluszékonyság, étvágytalanság - ha ezen tünetek bármelyikét észleli a gyermekén, azonnal forduljon orvoshoz, mert minden kezelés nélkül töltött órával egyre nagyobb lesz az agykárosodás veszélye! Sajnos a Streptococcus-fertőzés olyan agresszív, hogy minden második agyhártya-gyulladásos kisbaba napokon belül belehal, és harmaduk kisebb-nagyobb agykárosodást szenved.
Citomegalovírus (CMV) fertőzés
A citomegalovírusok a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozók. Elterjedtek mind az emberek, mind az állatok körében. A CMV a leggyakoribb veleszületett fertőzést okozó vírus. Leggyakrabban a várandósság alatt bekövetkező elsődleges fertőzés következtében alakul ki, ritkábban egy korábbi fertőzés reaktiválódása fertőzi meg a magzatot. Az anya szervezetében lappangó állapotban lévő, inaktív CMV nem okoz magzati fertőzést. A méhen belüli fertőzés lehetséges következményei:
- méhen belüli növekedés zavara: alacsony születési súly, koraszülés, vetélés és halvaszülés,
- májkárosodások: májmegnagyobbodás, májgyulladás, sárgaság, továbbá lépmegnagyobbodás,
- agyi mészlerakódás (periventrikuláris kalcifikáció), kisfejűség (mikrokefália), halláskárosodás, szemészeti gyulladás (retinitis), szellemi visszamaradottság, egyes kutatások szerint az Alzheimer-kór egyes esetei.
A születés körül kialakuló fertőzés az újszülött számára legtöbbször nem jár következményekkel, és csak ritka esetben alakul ki tüdőgyulladás. Immunhiányos betegekben a citomegalovírus-fertőzés növeli a betegség kialakulásának és szövődményeinek kockázatát.
Herpeszvírus fertőzés
A vírus cseppfertőzéssel terjed, a testi kontaktus (tüsszentés, csók, herpesszel fertőzöttek utáni pohárhasználat) bőven elég a kórság adás-vételéhez. Késői kezdetű szepszis: az 48-72. A kezdeti időszakban okozhatják vírusok, például herpesvírus, és baktériumok, mint Streptococcus (GBS) és E. Coli.
RSV-fertőzés
Az RSV-fertőzés torokfájással, orrfolyással, köhögéssel és általában enyhe lázzal jár. A legtöbb gyerek még két éves kora előtt otthon legyűri a betegséget. Ez a vírus viszont csecsemőkorban nagyon megterhelő tud lenni a kicsik számára, mert a fertőzés következményeként légzési nehézségek is felléphetnek. Fontos tudni, hogy az RSV-vírus évről évre felbukkan kevésbé kockázatos és súlyosabb járványok alakjában is.
Húgyúti fertőzések
A húgyúti fertőzés érintheti az alsó és felső húgyutakat. Az alsó húgyúti fertőzések kezdődő tünete a sűrűbb vizelési inger, melyet fájdalmas, csípő, esetleg véres vizelés követ. Ez súlyos esetben hőemelkedéssel, lázzal is párosulhat. Mivel a kisebbek még nem tudják megfogalmazni a panaszaikat, náluk a nyűgösség, a vizelet normálistól eltérő színe, kellemetlen, erős szaga lehet a fertőzés jele.
A felső húgyutak gyulladását olyan általános tünetek jelzik, mint a magas láz, rossz közérzet, hányinger, derékfájás. Csecsemőknél erre a betegségre utalhat a magas láz mellett az étvágytalanság és a haspuffadás. Kezeletlenül a gyulladás átterjedhet a vesemedencéről a veseállományra, ott krónikus gyulladást vagy akár szövetelhalást is okozhat. Csecsemőknél nagy veszélyt jelent a baktériumok elszaporodása miatt bekövetkező szepszis is.
Egyéb gyakori újszülöttkori és csecsemőkori betegségek
Számos betegség még nem mutatkozik meg a magzati életben, kialakulásuk, azonosításuk újszülött korban lehetséges. Ennek oka lehet, pl. a baba fekvése a pocakban, illetve szervei működésének természetes változása szülés után.
- Fejlődési rendellenességek: A leggyakoribb feltárt fejlődési rendellenességek közé tartozik a vesemedence tágulata, melynek eredete ultrahangvizsgálattal tisztázható. Egy másik gyakori eltérés, mely szűrővizsgálattal korai szakaszban felismerhető a csípőízület alulfejlettsége (csípődysplasia és csípőficam).
- Gastroenterológiai problémák: Klinikai tünetek csecsemőkorban legnagyobb számban gastroenterológiai eredetűek. Ide sorolhatók a bukások és hányások, a sárgaság, a véres széklet és a kifejezett hasi fájdalom, illetve a colica.
- Szívfejlődési rendellenességek: Szívfejlődési rendellenességgel Magyarországon évente kb. 800 gyermek születik, ám ennek csupán a negyede súlyos, mely már az első életévben megoldást igényel. Gyakori tünet lehet még a szapora légzés, a magas vagy túl alacsony szívfrekvencia, illetve a fokozott izzadás. A bőr testszerte észlelhető lilás elszíneződése (cianózis) is utalhat súlyos szívbetegségre.
- Háromnapos láz: A három napon át tartó magas láz gyermekeknél általában vírusfertőzés tüneteként, elsősorban a három év alatti babáknál jelentkezik. Miután lement a láz, élénkpiros, apró pöttyszerű kiütések jelentkeznek a felsőtesten.
- Fülgyulladás: Akkor keletkezik, ha a fül nem szellőzik jól. Amikor egy megfázás miatt bedugul a baba orra, akkor gennyes lerakódás formájában, a dobhártya mögött elszaporodhatnak a baktériumok. Ez nagyon tud fájni a kicsinek.
- Szemgyulladás: A gyerekek szeme több okból is begyulladhat: állhat valamilyen szennyeződés, allergiás reakció, bakteriális fertőzés vagy megfázásos vírus is a hátterében.
- Bárányhimlő: Azok a gyerekek, akik már az első életéveikben is gyakran találkoznak kortársaikkal, szinte elsők között elkapják a bárányhimlőt. A betegség első intő jele, hogy kiütések jelennek meg az arcon, a kezeken, a lábakon, végül pedig a test egész területén, miközben láz, fáradékonyság és fejfájás is jelentkezik.
- Kéz-, láb- és szájfertőzés: Ez a furcsa vírusos betegség többnyire tíz év alatti gyermekeknél üti fel a fejét. Tipikus tünetének számít a mérsékelt láz, illetve a szájban, torokban, valamint a tenyér és a talp bőrén keletkező kiütés.
- Skarlát: Leggyakoribb tünetei között meg kell említeni a torokfájást, a lázat, a fejfájást és olykor a hányást is. Ami viszont végérvényesen is bebizonyítja, hogy a kicsi skarlátos, az nem más, mint a málnanyelv.
Diagnózis és kezelés
A fertőzések tünetei esetén vérmintát és sok esetben agyvizenyő mintát (liquor) küldenek vizsgálatokra (tenyésztés, vérkép). Fontos megállapítani, melyik kórokozóval állunk szemben. Ennek felderítésében számos vizsgálat van a szakemberek segítségére a fizikális vizsgálaton kívül. Ilyen például a vérvétel, vizelet és széklet vizsgálat. A vérkép nagy segítséget nyújt: a fehérvérsejtek száma és az egy típusok megoszlása vírusos vagy bakteriális fertőzésre utalhatnak. A CRP-szint bakteriális fertőzésben magas, vírus esetén általában csak enyhén emelkedett.
Bakteriális fertőzések esetén széles spektrumú, kombinált antibiotikum terápiát kezdenek. Ahogy azonosítják a problémát okozó baktériumot vagy akár gombás fertőzést, az adott kórokozóra specifikus terápiára váltanak az orvosok. Újszülöttek esetében az antibiotikum terápia intravénásan történik 5-7, vagy akár 7-14 napon keresztül.
Vírusos megbetegedések esetén általában tüneti kezelést alkalmaznak, amíg a baba immunrendszere leküzdi a vírust. Ilyen például a sóoldatos inhalálás, intravénás folyadék bevitel táplálási nehezítettség, fokozott folyadékvesztés esetén, orrtoalett és lázcsillapítás.
Antibiotikum kezelés és probiotikumok
Fontos, hogy ha antibiotikum kúrába kezdünk, tartsunk ki a végéig. Amint elkezdődik újszülöttünk antibiotikum kúrája, gondolnunk kell a jótékony baktériumok egyensúlyának megőrzésére. Az antibiotikum alkalmazása a normál flóra pusztulását eredményezheti, mely emésztőszervi tünetek, gombás fertőzés és felszívódási zavarok megjelenésével járhat (hasmenés, szájpenész, laktóz intolerancia). Mindezek megelőzése miatt az antibiotikum kezelés alatt és után probiotikum adása javasolt.
Megelőzés
A késői szepszis megelőzésének legfontosabb módja a jó kézhigiénia (rendszeres kézmosás és fertőtlenítés). Az osztály higiénés szabályainak betartása életet ment!
A gyermek immunfejlődésének korai szakaszában érdemes külön figyelmet fordítani a fertőző betegségek kialakulási kockázatának csökkentésére. Mivel nem tarthatjuk a gyermeket 6 hónapos koráig buborékban, limitáljuk azoknak a számát, akik meglátogathatják az első két hónapban. Mindig kérjük meg a látogatókat, hogy csak alapos szappanos kézmosás után nyúljanak a gyermekhez.
Adassa be gyermekének az életkor szerinti kötelező védőoltásokat! Ha terhességet tervez, a terhesség közepén érdemes lehet beadatni az influenza és a koronavírus elleni vakcinát, így a gyermek is védett lesz ezekkel a kórokozókkal szemben. A citomegalovírus ellen még nem áll rendelkezésre vakcina, ugyanakkor egy mRNS-alapú oltóanyag már a klinikai vizsgálatok utolsó fázisában jár. Az oltóanyagnak elsősorban a magzati fertőzés következményeinek megelőzésében lenne jelentősége.
Az amerikai tapasztalatokból az derült ki, hogy a kezelésnél sokkal fontosabb arról megbizonyosodni, hogy az anya valóban hordozó-e. Ha igen, akkor a vajúdás alatt négy-hat óránként intravénás antibiotikumot adnak, amely a méhlepényen keresztül három-négy óra alatt átjut az újszülöttbe is, így jelentős védettségre számíthatunk nála.
Az immunrendszer erősítése
Szűrővizsgálatok és a korai felismerés fontossága
Amennyiben a fertőzés jeleit korán felismerik és a kezelés eredményes, úgy ritkábban jelentkeznek hosszútávú szövődmények. Az újszülöttek négy százalékánál fordul elő valamilyen rendellenesség vagy fejlődési zavar. Ha azonban ezek időben kiderülnek, a belőlük kialakuló betegségek megelőzhetőek vagy korai időszakban hatékonyan kezelhetőek.
A vizsgálatok kifejezetten ajánlottak koraszülötteknél, szülési komplikáción átesett, légzészavaros, intenzív osztályon gondozott, izomtónus eloszlási zavart mutató, illetve fertőzésen átesett babák esetében, továbbá olyan családokban, ahol ikerterhesség, méhen belüli téraránytalanság, fogó- vagy vákuumos műtét történt, valamint a családban csípőficam, vagy bármilyen anyagcsere megbetegedés volt a kórelőzményben.