Terhességi vészes hányás: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A terhességi hányás az utolsó menstruációtól számított ötödik héten kezdődik. A menses kimaradása esetén a reggeli hányinger megjelenését sokan a terhesség egyértelmű jelének tekintik. A várandóssággal kapcsolatban általában reggeli hányingert szokás emlegetni, ugyanakkor sok kismama nem a reggeli órákban, hanem a nap más szakaszában érezheti a kellemetlenséget. Egyes statisztikák szerint csak a kismamák csupán 17-20%-nál jelentkezik reggel, felkelés után, nagy többségnél inkább egyéb napszakokban figyelhető meg.

A legkellemetlenebb tünetek a 8. és 12. terhességi hét között jelentkeznek, majd a 18-20. terhességi hétre megszűnnek. Előfordulhat, hogy a terhesség közepére sem szűnik meg a hányinger; körülbelül minden 20. kismamánál az egész várandósságuk alatt jelen lehet. A kórkép legsúlyosabb megnyilvánulása a vészes terhességi hányás, amely miatt a kora terhességben igen gyakran szükségessé válhat a kórházi ápolás. Elég nehéz meghatározni, hogy mikor nyilvánítjuk kórosnak, illetve vészes terhességi hányásnak a tüneteket.

A várandósság során gyakori az émelygéssel, hányingerrel, hányással járó reggeli rosszullét, amely a legtöbb nőnél a várandósság első trimeszterére jellemző. Ha azonban nem múlik el a hányinger, és rendszeressé válik a hányás, valószínűleg a reggeli rosszullét egy sokkal súlyosabb típusától, a vészes terhességi hányástól szenved. Tipikusan a terhesség 8. hetében kezdődik, és általában a 20. hétig tart.

Annak ellenére, hogy az állapotos nők mindössze 0,5-2%-a érintett, minden terhes nőt veszélyeztet a betegség. A terhességi vészes hányás egy súlyos betegség, mely a terhesség során jelentkezik. Amerikában évente több mint 50 000 nő szenved tőle, a hyperemesis gravidarum ugyanis súlyos és ismétlődő hányingert és hányást okoz.

A terhességi vészes hányás tünetei

A rosszulléteket folyamatos hányinger és súlyos, ismétlődő hányás jellemzi. Számos egyéb tünete is lehet, beleértve a hirtelen testsúlycsökkenést, a táplálkozási nehézséget és a kiszáradást. Ha nem kezelik, a betegség még a születendő gyermek egészségi állapotára is kihathat.

A súlyos terhességi hányás jellemző tünetei:

• állandó hányinger, émelygés;
• rendszeres nagy mennyiségű hányás;
• epehányás, vérhányás;
• kiszáradás;
• hirtelen testsúlycsökkenés;
• kimerültség;
• túlzott nyálképződés;
• vitamin- és ásványianyag-hiány.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a terhességi hányás rendszeres és nagy mennyiségű, mielőbb forduljon orvoshoz!

Amennyiben az alábbi tünetek valamelyikét észleli, kérjen azonnali orvosi segítséget:

• a vizelete sötét színű, vagy több mint 8 órája nem volt vizelete;
• 24 órája fennálló hányás (sem folyadékot, sem ételt nem tud benn tartani);
• napközben szédülés, gyengeség, alhasi fájdalom;
• hirtelen súlyvesztés.

A terhességi vészes hányás okai és rizikótényezői

A rosszullétek pontos kiváltó oka nem ismert. Egyes szakemberek szerint a terhességi hormon szintjének ingadozása okozza. A terhességi hányásban összetett hatások játszanak szerepet: a hormonrendszer, a gyomor-bélrendszer, a belső fül egyensúlyszerve, a szaglórendszer eltérő működése is megfigyelhető. Ismert kóroktani tényező a magas ß-HCG, mely magas ösztrogén szinttel jár együtt, de a progeszteron, illetve kortikoszteroid hormonok mennyisége is megváltozik. A hányinger, hányás mértéke fokozódik a ß-HCG szint emelkedésével.

A terhességi hányás rizikótényezői közé tartozik a pajzsmirigy alulműködése, bizonyos gyomor-bélrendszeri megbetegedések (fokozott gyomorsav túltermelés, Helicobacter pylori fertőzés esetén), az üszökterhesség (mola terhesség), valamint a többes terhesség. Gyakrabban észlelhetjük a kórképet, ha az előző terhességben vészes terhességi hányás fordult elő. Előzetes pszichiátriai kezelés után, főleg a krónikus depresszióval kezelt kismamáknál is gyakrabban fordul elő. A túlsúlyos, alacsonyabb iskolázottságú, rossz szociális körülmények között élő kismamák gyakrabban panaszkodnak súlyosabb hányingerről.

A többes terhesség, illetve üszökterhesség esetén gyakrabban előforduló, kifejezettebb hányingert, hányást a nagyobb mennyiségben termelődő ß-HCG magyarázza. Ugyancsak a ß-HCG szerepét bizonyítja, hogy a terhességi hányinger megszűnése gyakran megfigyelhető elhalt terhességek esetén, amikor a ß-HCG termelése megszűnik, vagyis a vérben a szintje folyamatosan csökkenni kezd. Ebből következik, hogy a hányást akár pozitív jelnek is értékelhetjük, ha megjelenik az első trimeszterben. Ugyanakkor a hányinger, hányás hiánya, illetve megszűnése nem feltétlenül utal kóros terhességi állapotra.

A hormontermelésen kívül belgyógyászati betegségeknek (pajzsmirigy túlműködése, Helicobacter pylori baktérium jelenléte a gyomorban) is szerepe lehet. Terhesség alatt előforduló kóros hányinger, hányás esetén, főleg, ha elhúzódó, mindenképpen ki kell zárni az esetlegesen előforduló belgyógyászati eltéréseket.

Várandósság alatt bélrendszeri betegségek nélkül is megváltozik az emésztésben szerepet játszó gyomor és belek működése, perisztaltikája, mely nagyban hozzájárul a terhesség alatti hányinger, hányás kialakulásához. Egyes leírások szerint a vészes terhességi hányásban szenvedők esetében a gyomor-bélrendszer jóval érzékenyebb a terhességgel összefüggő változásokra. A várandósság alatt a szaglórendszer érzékenysége is megváltozik. Bizonyos erős szagok, illatok fokozhatják a hányingert.

A genetikai tényezők jelentőségét bizonyítja, hogy az egypetéjű ikrek terhességeinél nagyon hasonló lehet a hányinger, hányás alakulása. Ha a korábbi terhesség során vagy a családban (édesanya, lánytestvér) előfordult súlyos terhességi hányás, a következő terhességben nagyobb eséllyel alakulhat ki, mint azoknál a nőknél, akiknél még nem fordult elő. Arra is vannak bizonyítékok, hogy egyes családokban gyakrabban fordul elő, mint másoknál, ezért feltehetőleg örökletes hajlam is szerepet játszhat benne.

Evolúciós szempontok és a terhességi hányás "hasznossága"

Mára úgy tűnik, hogy a terhességi hányás megjelenése a humán choriongonadotrop (HCG) hormon magas szintjével esik egybe, de szerepet játszhat ebben az ugyanekkor megfigyelhető magas ösztrogén és pajzsmirigyhormon szint is, melyek szintén okozhatnak émelygést/hányást. Egyes kutatók nem is egyszerűen a magas hormonszinttel, hanem a hormonok által beindított idegi mechanizmusokkal magyarázzák a jelenséget. A HCG hormon a megtermékenyített pete beágyazódását követő két napon belül kezd el termelődni, legmagasabb szintjét a terhesség 8-10. hetében éri el. Döntő szerepet játszik a terhesség megtartásában.

Ha szervezetünk és agyunk évmilliókig formálódott, s ez idő alatt kiszelektálódtak az evolúciós szempontból hátrányos jelenségek és megoldások, miért maradt meg pont a terhességi hányás? Csak arra gondolhatunk, hogy az evolúciónak "célja" volt azzal, hogy kifejlesztette és megőrizte ezt a kellemetlen jelenséget. Vagy másként: ha nem származna valami előny a terhességi hányásból, akkor már régen kiszelektálódott volna, és nem érintené a nők kétharmadát.

Statisztikai vizsgálatok többszörösen megerősítették, hogy akik terhességük korai szakaszában hányingerről/hányásról számolnak be, azoknál kevesebb szülési komplikáció várható és életképesebb utódot hoznak a világra. Ezzel szemben, akiknek a terhesség elején nincsenek émelygős/hányásos tüneteik, azok gyakrabban vetélnek el, gyakoribb körükben a koraszülés, és kisebb súllyal születik gyermekük. Már 1940-ben megjelent egy közlemény, amely arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a vészes terhességi hányásban szenvedő nők közt hétszer kisebb volt a vetélés kockázata, mint az átlagos terhesek közt. Ez már csak azért is meglepő, mert a vészes terhességi hányást súlyos, veszélyeztető állapotnak tekintjük.

Az adatokból kiolvasható, hogy akiknél sem émelygés, sem hányás nem állt fent, azok közt 20%-os volt a magzat elvesztésének aránya, akiknél émelygés, hányinger jelentkezett, azok közt ez már csak 10%-os kockázatot jelentett, míg akiknél hányás is volt tapasztalható, azok közt a vetélés és halva szülés veszélye 5% alá csökkent. Más vizsgálatok hajszálra ugyanezt kapták.

Dr. Margie Profet érdekes elmélettel állt elő. Ha a világon majd' mindenhol kimutatható a terhességi hányás, akkor ez az emberi faj sajátja és hasznos kell legyen a magzat szempontjából. A hányás biológiai funkciója mérgek, mérgező anyagok eltávolítása a szervezetből, feltételezhető tehát, hogy a terhes anyák azért hánynak, hogy magzatjaikat megvédjék az ételekben található mérgező anyagoktól.

Ami egy felnőtt szervezete elbánik, az a fejlődő magzatra esetleg mérgező. Profet elméletét számos megfigyelés alátámasztja. A hányinger és hányás a terhesség második hete után jelenik meg, s a hetedik-nyolcadik héten tetőzik, a hányinger/hányás és bizonyos ételek kerülése arra az időszakra esik, ami alatt a magzat szervei és végtagjai kialakulnak. A legérzékenyebb a magzat a különféle növényi mérgező anyagokra és a baktériumok toxinjaira, ugyanakkor fejlődéséhez még nincs szükség sok tápanyagra, az anyai szervezet tartalékai bőségesen kielégítik szükségleteit. A terhesség ezen időszakában a nők fokozottan érzékenyekké válnak az keserű, erős, csípős, egyszóval markáns ízű ételekkel, valamint az alkohol és koffeintartalmú italokkal szemben, s szaglásuk is rendkívül felfokozódik.

Ez az "undorodós", "válogatós" időszak az ősidőkben azt a célt szolgálta, hogy a terhes anya kerüljön el minden potenciális, táplálékban rejtőzhető veszélyt, sőt az a legbiztosabb, ha alig eszik. Ez az stratégia ma sem idejétmúlt, hiszen táplálékaink telis-tele vannak rovarirtó- és gyógyszermaradványokkal, s különféle egyéb kémiai szerek nyomaival, gondoljunk csak a permetezésre, a savas esőkre, az állattenyésztésben használatos hormonokra és antibiotikumokra, valamint az élelmiszer adalékanyagokra, tartósítószerekre. Profet elmélete mellett szól az is, hogy a hányinger/hányás akkor kezd csökkenni, amikor a magzat szervezete már kialakult és intenzív növekedésnek indul, vagyis már nagyobb a fehérje- és kalóriahiány kockázatának a veszélye, mint az esetleges mérgekének.

Dr. Samuel Flaxman és Paul Sherman Dr. Profet elméletét szerették volna tesztelni. Vajon valóban azok az ételek okoznak émelygést és undort, amelyek mérgezőbbek? Vajon ezen ételek kerülése csak a terhesség első harmadában áll fent, és később csökken? Vajon azokban a kultúrákban, ahol a táplálék kevesebb mérgezési lehetőségre ad alkalmat, ritkább a terhességi hányás? Igen sok vizsgálat adatait dolgozták fel statisztikai módszerekkel, és az ételek kerülésével és kívánásával kapcsolatban kb. Ebből az a meglepő következtetés vonható le, hogy a leginkább kerülendő és undort keltő élelem az egész terhesség ideje alatt a hús, ezzel szemben a legkívánatosabb ételek a gyümölcs és gyümölcslevek, s a nagy kalóriájú ételek, mint édesség, tésztafélék, tejtermékek.

Kultúraközi vizsgálatok eredményei

A szerzők áttekintettek kultúraközi vizsgálatokat is, összesen 27 kultúrát vizsgáltak meg a terhességi hányás és táplálkozás szempontjából. Kiderült, hogy a 27-ből hétben (pl. a Bhil /Ázsia/, a Mbundu /Afrika/, a Siriono (Dél-Amerika/ kultúrákban) nem ismerik a terhességi hányingert és hányást. A táplálkozásuk elemzése azt mutatta ki, hogy a hét kultúrában gyakorlatilag nem fogyasztanak húst, s fő táplálékuk a rizs és gabonafélék.

A különös eredményre a szerzők logikus magyarázatot adnak. A húsfélék rendkívül romlékonyak, sőt már az élő állatban is élnek paraziták, melyek megbetegíthetik az embert. Az ősi időkben a hús konzerválása nem volt megoldott, ez a fejlődés későbbi fejleménye. A terhesség alatt az anya immunrendszere bizonyítottan gyengébben működik, hogy csökkenjen a magzatnak, mint idegen szövetnek a kilökődési veszélye.

De mi a helyzet a zöldségekkel, amire Profet elmélete koncentrált? Amikor csupán a terhesség első harmadát vizsgálták a válogatósság szempontjából, kiderült, hogy húsok elutasítása után a zöldségek-főzelékek kerülése volt a második legkiugróbb kategória, ami megerősíti Profet feltevését, hogy a növényi mérgekkel szemben is véd a terhességi hányinger és hányás. Érdekes, hogy a terhesség későbbi szakaszában Profet elméletéből következően a zöldségfélékkel szemben csökken az averzió, a hússal szemben viszont nem.

Jednak és munkatársai terhes nőknél különféle tápanyagok hatását vizsgálták a gyomor hányingerrel kapcsolatos mozgásaira. Arra a következtetésre jutottak, hogy a fehérje tartalmú táplálékok csökkentik a gyomor mozgásait, míg a zsíros vagy kalóriadús táplálékok fokozzák. A szerzők szerint ez ellentmond annak a gyakorlatnak, mely szerint általában keksz vagy sós rágcsálni valót ajánlanak a hányinger csökkentésére.

Több vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a hányinger/hányás következtében fellépő csökkent táplálékfelvétel serkenti a placenta növekedését és optimalizálja a HCG hormon szintjét. Úgy tűnik ugyanis, hogy a sok táplálékfelvétel nem kedvez a magzat fejlődésének a korai szakaszban, s ezért a nagyobb súlytöbblettel rendelkező nők valószínűbben hánynak terhességük alatt, mert a szervezet "védeni" akarja a magzatot. Állatkísérletek szintén azt mutatják, hogy sok emlősnél csökken a táplálékfelvétel a terhesség korai szakaszában, ill. ha magas kalóriájú táplálékkal etették az emlősöket a terhessé korai szakaszáéban, kisebb súlyú utódokat hoztak a világra.

A terhességi vészes hányás lehetséges szövődményei

A súlyos terhességi hányás veszélyes lehet az anyára és a magzatra nézve is. A folyamatos hányás és folyadékvesztés miatt kiszáradásos tünetek jelentkezhetnek, míg a nehézkes étkezés miatt fogyás. A legtöbb esetben kórházi ellátásra van szükség. A terhességi hányinger és hányás, vagy "reggeli betegség" a nők legalább kétharmadát érintő kellemetlen kísérőjelensége a terhesség első három hónapjában. Súlyosabb változata a terhességi vészes hányás, amely a csillapíthatatlan hányás következtében kialakuló súly-, folyadék- és sóvesztést miatt már az anya és a magzat egészségét is veszélyezteti. A folyadék- és sóvesztés a szív munkáját is jelentősen lerontja és komoly szívritmuszavarok és idegrendszeri tünetek is megjelenhetnek.

A betegség sokkal súlyosabbá válhat, ha nem kezelik. A nők életminősége ebben az esetben teljesen veszélybe kerülhet, képtelenek lesznek dolgozni, a társadalomba beilleszkedni, vagy akár az egyszerű házimunkákat elvégezni. A folyamatos tünetek okozhatnak gyomorfekélyt, májkárosodást, túlzott fogyást, depressziót, epehólyag betegséget. A terhességi vészes hányás ritkán veszélyezteti a születendő gyerek egészségi állapotát, hacsak nem a testsúlycsökkenés a második trimeszterben is folytatódik. Néhány tanulmány szerint a betegségben szenvedő nők gyermeke nagyobb valószínűséggel jön világra alacsony születési súllyal. A betegség koraszülést is okozhat.

A tartósan fennálló erős hányás egyik legsúlyosabb következménye, hogy a hányással folyadék és sók is távoznak a szervezetből, ami az anyára és a babára nézve is súlyos folyadékhiányos állapotot hoz létre, és testsúlycsökkenéshez és vérnyomáseséshez is vezethet. A folyadékveszteség következtében a vér besűrűsödhet, ami elősegítheti a vérrögképződést is. Súlyos esetekben kórházi felvétel is szükségessé válhat.

A terhességi vészes hányás kezelése és megelőzése

Életmód változtatás hatásosan csökkentheti a várandósság első szakaszában előforduló hányinger megjelenését. Érdemes gyakran, kis mennyiséget enni. Kerülni kell a fűszeres, zsíros, nehéz ételek fogyasztását. Az első trimeszterben a kismamák pihenés- és alvásigénye is megnő. Rendszeres pihenés, napközben beiktatott rövid alvás csökkentheti a panaszok súlyosságát.

Kis mennyiségű folyadék, illetve étel gyakori fogyasztásával megelőzhetőek a súlyos tünetek. Az üres gyomor az esetek egy részében indukálhatja a hányingert, illetve súlyosbíthatja a tüneteket. A reggeli hányingerrel küszködő kismamáknak érdemes néhány szem kekszet az ágy mellé készíteni, és elfogyasztani az ágyból való felkelés előtt. Esetleg a reggeli hányinger megoldásában az is segítséget jelenthet, ha esti lefekvés előtt kis mennyiségű szénhidrátot (pl. Folyadék bevitele - a megfelelő folyadékegyensúly rendkívül fontos nemcsak a várandós kismamáknál, hanem minden hányingertől és hányástól szenvedő beteg esetében. A folyadék utánpótlása legyen folyamatos, különösen a nyári nagy meleg idején, és akkor is szükséges inni, amikor a szomjúság nem érzékelhető.

Gyógyszerek és vitaminok

Az első 12 hétben érdemes tartózkodni a gyógyszerek többségétől. Egyes készítményekkel még nincsenek megfelelő tapasztalatok a terhesség alatti használatukról, még más gyógyszerek káros hatása egyértelműen leírt. A legjobban ismert, és a kismamáknál legtöbbször alkalmazott gyógyszer a B6 vitamin. Gyógyszertárban recept nélkül hozzáférhető, de használata előtt célszerű szülész-nőgyógyásszal konzultálni. Érdemes naponta több alkalommal (reggel-délben-este) egy szemet bevenni. A terhesség előtt legalább 6 héttel elkezdett, rendszeresen szedett multivitamin egyes leírások szerint, jelentősen csökkentheti a tüneteket. Ugyanakkor bizonyos esetekben pont a kismamáknak javasolt vitaminkészítmények fokozzák a hányingert.

Ha arra van gyanú, hogy a használt vitaminkészítmény (pl. bevétele után jelentősen fokozódik a hányinger, esetleges véletlen kihagyásakor kevésbé jelentkezik) befolyásolja a panaszokat, érdemes lecserélni, illetve elhagyni. A vitamin elhagyása esetén a terhesség első trimeszterében rendkívül fontos a fólsav bevitele, amely a velőcsőzárodási rendellenességek megelőzésében jelentős szerepet játszik. Nagyon fontos a gyors kezelés. A kórházi kezelés is szükségessé válik, hogy minél hamarabb pótolják a folyadék-, valamint a vitamin- és ásványianyag-hiányt, és rendezzék az elektrolit háztartást. Az orvos írhat fel gyógyszereket a hányinger enyhítésére. Néhány gyógyszer szedhető a terhesség folyamán is, azonban vannak olyan készítmények is, amelyek növelhetik a születési rendellenesség kockázatát. Szükséges megbeszélni az orvossal, hogy a gyógyszerek milyen mellékhatásokat okozhatnak. A leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak az antihisztaminok (mint például Diclectin és Dramamine), akárcsak a szerotonin-agonista Zofran és Aloxi.

Gyógynövények és alternatív kezelések

A gyógynövények mindenki számára hozzáférhető szerek, melyek között több hatásos hányáscsillapító is szerepel. A gyömbér közvetlenül a gyomor-bélrendszerre hat-a perisztaltikát fokozza. Kiváló hányingercsillapító hatása mellett leírták tesztoszteron receptorhoz való kötődését, illetve a fejlődő embrió szexuális differenciálódásában való szerepét. A gyógynövény irodalom nemcsak az esetleges nemek kialakulásában betöltött szerepe miatt nem javasolja a gyömbér használatát, hanem összefüggésbe hozták a vetélés esetén kialakuló erőteljesebb vérzéssel is. A terhességi hányinger és hányás csökkentésének egyik bevált és tudományosan is hatékonynak talált szere a gyömbér. Kutatók 1 gramm gyömbér port ajánlanak egy napra elosztva, folyadékkal bevenni.

A hipnózist szintén hatékonynak találták nemcsak az átlagos terhességi hányásos tünetek, de még a vészes terhességi hányás kezelésében is. Ez utóbbi esetében különösen fontos volna elsővonalbeli kezelésként próbálkozni vele. A mai gyakorlat szerint akkor fordulnak hipnózis kezeléshez, ha már semmi más nem segít, holott éppen fordítva volna talán helyesebb, tekintve, hogy a hipnózis kezelésnek nincsenek a magzatra nézve veszélyei, míg a vészes terhességi hányás kezelésekor bevetett gyógyszerek, pl. szteroidok, nem veszélytelenek.

Pszichoterápia és kórházi felvétel

Pszichoterápia - amennyiben az életmódváltás, folyadékbevitel, illetve a gyógyszerek, gyógynövények nem hoznak javulást, megoldást jelenthet pszichológus bevonása. Kórházi felvétel - súlyos esetben szükség lehet kórházi felvételre. Napi többszöri hányás esetén fontos az elvesztett folyadék pótlása. Súlyos hányás esetén a folyadékháztartás rendezésére nem minden esetben elégséges az szájon keresztüli folyadékfogyasztás.

A terhesség alatt előforduló hányás ugyan a kismamák közel 70%-ánál előfordul, azonban átmeneti, inkább kellemetlenséget okozó panasz, kórházi kezelésre általában nincs szükség. Rendkívül változatos formában jelentkezik és az időtartama is kiszámíthatatlan. Tartós hányás esetén azonban mindenképpen jelezni kell a tünetet a gondozó szülész-nőgyógyász felé, mert a terhességtől független megbetegedés is állhat a hátterében, melynek kivizsgálása és megfelelő kezelése fontos lehet. Ugyancsak figyelmet érdemel, ha a hányinger a 12. hét után jelentkezik. Az első három hónap után jelentkező hányinger akár fertőzés jele is lehet, amit mindenképpen kezelni szükséges.

tags: #terhessegi #veszes #hanyas #tunetei