A Tatabányai Törvényszék több alkalommal hozott ítéletet olyan ügyekben, amelyek csecsemők bántalmazásával, elhanyagolásával vagy halálával kapcsolatosak. Ezek az esetek rávilágítanak a gyermekvédelem fontosságára és a jogszolgáltatás szerepére a legkiszolgáltatottabbak védelmében.
Csecsemőbántalmazás Esztergomban
A Tatabányai Törvényszék a 2024. március 4. napján tartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson hozott ítéletet azzal a férfivel szemben, aki a vád szerint Esztergomban bántalmazta gyermekét. A bíróság a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés vétsége miatt 1 év 6 hónap - végrehajtásában 3 évre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte.
A megállapított tényállás szerint a vádlott és az élettársa kapcsolatából 2021. június 3. napján megszületett közös gyermekük, a sértett, akit ezt követően együtt neveltek a közös lakóhelyükön. A nő időnként rövidebb, legfeljebb néhány órás időtartamra a vádlott felügyeletére bízva otthon hagyta a sértettet. A sértett a születését követő egy hónap elteltével hasfájóssá, síróssá vált, melyet a vádlott nehezen tolerált, vele szemben hangos kiabálással vezette le indulatát. A vádlott 2021. szeptember 27. és október 4. között 2 alkalommal egyedül maradt otthon a gyermekével.
A csecsemő a bántalmazások következtében a bal homloktájon zúzódásos sérülést, homloktáji keményburok alatti vérzést, és bal oldali homloktáji pókhálóhártya alatti vérzést szenvedett, amelynek eredményeképpen 2021. október 4. napján esztergomi lakóhelyükön görcsrohamot kapott és eszméletét vesztette. A vádlott ezt észlelve a szomszédok segítségével mentőt hívott. A sértettnél közvetetten életveszélyes állapot alakult ki, az időben megkezdett, szakszerű orvosi segítség nélkül akár a csecsemő halála is bekövetkezett volna.
Hagyd abba, hogy ezt tedd a felnőtt GYERMEKEIDÉRT – 10 KEMÉNY IGAZSÁG - Carl Jung
Újszülött meggyilkolása és elrejtése
Brutális ügyet tárgyalt a Tatabányai Törvényszék, amelyben egy helyi asszony, az akkor 27 éves, öt gyermeket nevelő R.-né K. Ildikó kegyetlenül végzett újszülött gyermekével. Egyik éjszaka a nőnél megindult a szülés, és miközben gyermekei a másik szobában aludtak, Ildikó életet adott hetedik babájának. A nő 2003 októberében egy másfél szobás, lakótelepi lakásban élt öt gyermekével, a férje kamionsofőrként dolgozott, keveset volt otthon. Az asszony a harmadik szülése után eltitkolta újabb terhességeit, a férjének mindig csak a harmadik hónap után beszélt a gyermekek érkezéséről. A nő eltitkolta hetedik terhességét is a környezete elől, a gyereket egy éjjel a kisebbik szobában szülte meg.
„A vádlott miután a fürdőszobában rendbe tette magát, lepedőbe csavarta a gyermek holttestét, és egy barack színű és egy kék színű textil darabbal, valamint egy fehér színű, kötött garbóval és egy kék-rózsaszín-fehér színű, csíkos pulóverrel együtt egy TESCO feliratú bevásárló táskába tette. Ezt követően a vádlott egy bokorhoz vitte a csecsemő becsomagolt holttestét, és ott elrejtette.”
A bűntényre a DNS-alapú azonosítás és a nyilvántartások fejlődése derített fényt 12 évvel a bűncselekmény után. A börtönbe került apától vett minta egyezést mutatott egy halva talált újszülött DNS-ével, ez alapján jutottak el a hatóságok a gyermek anyjához. A negyvenéves nő, aki a terhességet mindvégig titkolta környezete előtt, 2003. október 13-án éjjel hasi fájdalmakra és vérzésre ébredt, majd megszülte életképes gyermekét. Ezután lepedőbe csavarta a kisfiút, majd mintegy húsz percig magához szorította, megfojtva ezzel az újszülöttet. A holttestet egy reklámtáskában egy bokor alá rejtette, később a szülés nyomait eltakarította.
Megalapozatlannak ítélte a vádlott és védője azon védekezését, hogy a nő gondatlanságból követte el cselekményét, mert az asszony korábban már ötször szült, így tudnia kellett, hogy élve született a gyermek. Hozzátette: a vádlott aznap este a megszokottól eltérően nem a gyermekeivel egy szobában feküdt le, s maga mellé készített egy ollót és egy csipeszt, ebből helyesen következtetett a törvényszék arra, hogy a nő számított a szülésre. A Tatabányai Törvényszék 7 év fegyházra ítélte a nőt.
Gyermekek súlyos elhanyagolása
Az Esztergomi Járásbíróság kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmény miatt indult ügyben tartott előkészítő ülésen hozott ítéletet azzal a férfivel és nővel szemben, akik gyermekeiket súlyosan elhanyagolták. A bíróság a férfit halmazati büntetésül 2 év, a nőt 1 év 10 hónap - végrehajtásukban 4 évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, valamint a vádlottakat 10-10 évre eltiltotta bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. A férfivel szemben 60.000 forint összegben vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.
A megállapított tényállás szerint a vádlottak élettársak, kapcsolatukból hat gyermek született 2007. és 2020. év között, akiket közösen a nagysápi ingatlanban neveltek, alkalmi munkákból és a családtámogatásból éltek. A vádlottak az általuk lakott ingatlan udvarán nagy mennyiségű szemetet halmoztak fel, a házban is általános volt a kosz és a rendetlenség, a téli időszakban nem volt elegendő tüzelő. A sértettek higiéniája nem volt megfelelő, ruházatuk elnyűtt, piszkos, évszaknak nem megfelelő volt. Előfordult az is, hogy a sértetteken nem volt alsónemű, vagy az használt, koszos volt. Amikor a II. rendű vádlottnak emiatt szólt a pedagógus, másnap a szennyes alsóneműt mosatlanul egy másik sértett viselte. Az adományba kapott ruhák eltűntek, a vádlottak azokat nem adták rá a sértettekre. A sértetteket társaik kiközösítették, akik a konfliktusokat indulatosan kezelték, verekedtek. A sértettek betegen is egyedül tartózkodtak otthon, felnőtt felügyelete nélkül. Nem jártak rendszeresen iskolába, házi feladataikat nem készítették el, a vádlottak az óvodával, iskolával nem tartották a kapcsolatot, elérhetőségüket az iskolával nem közölték.
Az elsőrendű vádlott 2024. március 22-én kölcsön kérte egy másik sértett telefonját, számítógépét és táblagépét azzal, hogy filmet szeretnének nézni a gyerekekkel, azokat másnap visszaviszi. A vádlott a kölcsönkért tárgyakat nem adta vissza a sértettnek, a telefont egy dorogi telefonboltban értékesítette, a többi tárggyal sajátjaként rendelkezett, azok ismeretlen helyre kerültek.
A kislánya meggyilkolásáért elítélt anya esete
Külsőre alig lehetett ráismerni a szerdai ítélethirdetéskor a Tatabányai Törvényszéken arra a nőre, aki tavaly júniusban először állt a bíróság elé 8 éves kislánya meggyilkolása miatt. Á. Anikó akkor szőke volt, erősen túlsúlyos és feltűnő, nyugtalanító piros mintájú felsőt viselt. Mostanra hagyta a még mindig csutkába fogott haját őszre váltani, a negyvenes nő egyszerű, szürke pulóverében jóval soványabbnak is tűnt, mint nem egészen egy éve, pedig már akkor is régóta előzetesben ült.
A Tatabányai Törvényszék szerdán első fokon úgy döntött: a tettéért tényleges életfogytiglant érdemel, sohasem szabadulhat ki élve. Az ítélethirdetéseknél általában a hallgatók fülének meglehetősen unalmas kötelező kellék a felsorolása annak, mi legyen a különféle lefoglalt bűnjelekkel. Nem ebben az ügyben. Á. Anikó látszólag nyugodtan fogadta, amikor Detrői Ferenc bíró kimondta az életfogytiglant. Az asszonyt 14. évét be nem töltött gyerek, egy védekezésre képtelen ember különös kegyetlenséggel elkövetett meggyilkolásában találták bűnösnek.
Az előzmény pedig: örömmel készült a kettesben töltött tavaszi szünetre Laurával, akit az ő alkoholproblémái, gyógyszerfüggősége és pszichiátriai gondjai miatt az apja nevelt. Elmondása szerint elpattant benne valami, amikor a kislánytól megtudta, hogy anyunak szólítja az édesapja feleségét, az iskolában, ahová jár, a vér szerinti anyja létezéséről nem is tudnak, és a család készül végleg kiköltözni Németországba. "Nem találok szavakat."
Az ügyvédje a védőbeszédét azzal kezdte: ebben a "rettenetes és felfoghatatlan ügyben" meg kell érteni a társadalom reakcióját, amely a szemet szemért, fogat fogért elv alkalmazását követeli. "De mi itt a tárgyalóteremben nem a közvélemény vagyunk. Mi is szörnyülködhetünk, de tőlünk többet várnak el" - mondta. Szerinte az ő dolguk az, hogy a jogszabályok betűje szerint ítéljék meg Á. Anikó tettét. Az ügyvéd amellett próbált érvelni, hogy a különös kegyetlenség nem áll meg, mert a kislány halálát a rengeteg közül 1-2 konkrét szúrás okozta, percek alatt meghalt, és közben nem volt eszméleténél.
A jogi érvek mellett legalább olyan fontos volt a védőbeszédben az érzelmekre hatás. Az ügyvéd azt mondta: védencét nem kell sajnálni, ő sem várja ezt senkitől, de hosszan beszélt arról, milyen rettenetes élete volt a nőnek. A nagyanyja nevelte, pozitív családképet nem látott maga előtt, egész életében hiányzott mellőle az emberi támasz, depressziós volt, rászokott az alkoholra és a gyógyszerekre, és ehhez jött hozzá a rossz kapcsolat közte és Laura apja között, ez a kapcsolatot az ügyvéd szerint Á.
Az apával való viszonyra hivatkozás azonban súlyosan visszaütött. A bíróban, aki kezdetben hezitált a tényleges és a nem tényleges életfogytiglan között, megingott a hit az asszony megbánásának őszinteségében, és ez a lehető legsúlyosabb büntetés oldalára billentette a mérleget. Az indokláskor Detrői arról beszélt, hogy Á. A nő mindössze 19 éves volt, amikor beleszeretett a nála jóval idősebb vállalkozóba, tőle, az egyébként családos embertől várta hosszú időn át hiába, hogy majd biztonságot teremt az életében. A csalódásokkal teli évekhez jött hosszú a tragikus áprilisi napon a hír, hogy a kislányt külföldre tervezi vinni az apa. A bírót arról sem sikerült meggyőzni, hogy Á. Anikó a tragédia napjáig valóban jó, gondos anya lett volna, mint ahogy azt magáról állította. A beismerés ugyan enyhítő körülmény egy gyilkosságnál, de Á. esetében ezzel is voltak problémák.
Azt állította, hogy Laura halálának körülményei teljesen kiestek az emlékeiből, ugyanakkor a gyilkosság minősítő körülményeit kifejezetten tagadta. Nem vallotta be, hogy pezsgővel és gyógyszerrel elkábította a kislányt, aki így nem tudott védekezni a késtől. A különös kegyetlenséget nézve sem értett egyet a bíró a védelem érvelésével: szerinte nem számít, hogy az áldozat észleli-e, ami vele történik. A tényleges életfogytiglan mellett szólt az is, hogy a bíró szerint a gyilkosság előtt és után is kifejezetten céltudatos, racionális volt Á. Anikó magatartása. Rengeteg gyógyszerrel felszerelkezve indult a lányával töltendő tavaszi szünetre, és ha a nála lévő kést eredetileg valóban a húsvéti sonka szeletelésére vitte is magával, mint ahogy állította, mindenki elől eltitkolta, hova mennek Laurával, és szándékosan kettesben akart vele maradni. Utólag pedig úgy rendezte a kis holttestet, mintha csak aludna, még be is takarta, és hazug sms-eket küldözgetett a gyerekért aggódók kérdéseire.
Azért is döntött Á. Anikó örökre szóló bezárásáról, hogy ezzel a társadalom felé is üzenetet küldjön. Nem hisz abban, hogy a nő a társadalomra veszélyes lenne, vagy újabb bűncselekményt követne el, de abban hisz, hogy a lehető legsúlyosabb ítélet kiszabása visszatartó erő lehet mindenki más számára. A felelősség hárítása volt az oka annak, hogy a vádlott hiába sírta el magát többször is az eljárás alatt, Detrői nem hitt a könnyeinek.
tags: #tatabanyai #torvenyszek #csecsemo