A csecsemő táplálása, újszülött baba etetése, a tápszer adagolás odafigyelést igényel. Mit tehetünk, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej, illetve ha a gyermek életkora miatt már kiegészítő táplálásra is szükség van? Útmutatónkban a tápszerek bemutatása mellett a pótlással és a kiegészítő táplálással kapcsolatos információkat is megosztunk.
A hozzátáplálást 6 hónapos korban kell elkezdeni, eddigre ugyanis kiürülnek a magzati vasraktárak, tehát kell a hús és a vastartamú gyümölcsök-zöldségek a babának. A másik ok, amiért ilyenkor szabad elkezdeni, hogy azok az enzimek a gyomorban, amik képesek megemészteni az anyatejtől eltérő ételeket, fél éves kor előtt még nincsenek meg.
Ha a baba anyatejes, akkor nincs szükség tejpépre, zöldségekkel, gyümölcsökkel lehet kezdeni. Ha tápszeres a baba, akkor egy-egy tápszeres etetést ki lehet váltani, kanalas tejpépes etetéssel.
A tejpép szerepe a táplálásban
Kezdjük azzal, hogy a tejpép nem helyettesíti az anyatejet, hiszen az utóbbi minden tápanyagot tartalmaz, amelyre szüksége van a babának. Az első 6 hónapban így nincs szükség a tejpépekre, ha az édesanya szoptatja a kicsit. A tejpépek általában por formájában kaphatóak, azt vízzel elkészítve kapjuk meg a pépes állagú ételt. Gabonaféléket tartalmaznak és többnyire ízesítettek, így könnyen elnyerik a legkisebbek tetszését.
A tejpépekkel a babák új tapasztalatokkal lesznek gazdagabbak: rájönnek, hogy nemcsak a tej az egyetlen táplálékforrás. Számukra is érdekes és megható lesz látni, ahogy a babád rácsodálkozik az új ízekre: kóstoltass vele különböző ízű, vaníliás, gyümölcsös vagy zöldséges gabonapépeket. A tejpép, mely vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag, megfelelő energiaforrást biztosít a baba számára a lassan felszívódó szénhidrátokból. Így tökéletesen fedezi a kis világhódító szükségleteit, akinek majdnem háromszor annyi energiára van szüksége testtömegkilogrammonként, mint a felnőtteknek. Az egyre aktívabbá váló és folyamatosan növekvő kisbabád számára a tejpép mennyisége is arányosan növelhető a hozzátáplálás során.
Mikor és hogyan vezessük be a tejpépet?
A tejpépeket leginkább köztes étkezésekre javasolt: tízóraira vagy uzsonnára. Tévhit azonban, hogy elalvás előtt adva jobban eltelíti a gyermek pocakját az éjszakára, amely jobb alvást generál.
A tejpép cumisüvegből történő adása bizonyos termékek esetén könnyen megoldható, hiszen ezek állaga kellően híg ahhoz, hogy könnyen lehessen kiszívni a cumisüvegből. A gabonafélék bevezetésével tehát a babád új tapasztalatokkal lesz gazdagabb.
Azt, hogy a tejpép mikor kerüljön bevezetésre érdemes védőnőddel, vagy gyermekorvosoddal megvitatni, annak érdekében, hogy kisbabád a legmegfelelőbben legyen táplálva. Ha kisbabád gyorsan fejlődik, és tud ülni, mászik, vagy a járás kezdetének jeleit mutatja, a gabonafélék plusz energiát adhatnak a fizikai fejlődéshez.
A szilárd ételek bevezetése során mindnyájan találkozhattunk már a tejpépekkel. Használata azonban zavaros lehet számunkra: anyatej helyett vagy szoptatás utána adjuk? Ez főételnek számít vagy inkább desszertnek? Egyáltalán mi a különbség a tápszer és a tejpép között?
Tejpép és tápszer: Mi a különbség?
Először is hadd szögezzem le: a tejpép nem helyettesíti az anyatejet, hiszen ez utóbbi minden tápanyagot tartalmaz, amelyre szüksége van a babának. A tejpépek általában por formájában kaphatóak, azt vízzel elkészítve kapjuk meg a pépes állagú ételt. Gabonaféléket tartalmaznak és többnyire ízesítettek, így könnyen elnyerik a legkisebbek tetszését.
Ha tápszeres a baba, akkor egy-egy tápszeres etetést ki lehet váltani, kanalas tejpépes etetéssel. A tejpép cumisüvegből történő adása bizonyos termékek esetén könnyen megoldható, hiszen ezek állaga kellően híg ahhoz, hogy könnyen lehessen kiszívni a cumisüvegből.
Tejpép vs. Anyatej
Ha szoptatsz, nem szükséges tejpépet adnod az anyatej mellé, hiszen az tartalmaz minden szükséges tápanyagot a babád számára. Az új ételek étrendbe történő bevezetése tulajdonképpen maga a hozzátáplálás, hiszen annak lényege, hogy az anyatejen kívül más táplálékok is adhatóak a babáknak.
A tejpépeket ezen szempontok miatt is ajánlottak a hozzátáplálás kezdeténél bevezetni, hiszen vannak közöttük gluténmentesek és gluténtartalmúak is, ami lehetőséget ad arra, hogy először pl. gluténmentes táplálékot vezessünk be.
Tejpép és a glutén bevezetése
Tudtad? A gluténról mostanában sok rosszat hallani - ezért érdemes tisztázni, pontosan mi is ez. Lényegében egy fehérjéről van szó, amely csak bizonyos gabonafélékben található meg, mint a rozs, a zab, a búza vagy az árpa.
Szerencsére a boltokban kaphatóak gluténmentes tejpépek is. Ha tehát mindig a babád korának és egészségi állapotának megfelelően választasz tejpépet, megelőzheted a problémákat. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.
Mikor nem javasolt a tejpép?
Ha a baba anyatejes, akkor nincs szükség tejpépre, zöldségekkel, gyümölcsökkel lehet kezdeni. Az első 6 hónapban így nincs szükség a tejpépekre, ha az édesanya szoptatja a kicsit.
Fontos tudnivalók a táplálásról
Ha nem alszik jól a baba, vagy nem hízik eléggé, akkor rögtön az merül fel, hogy nem eszik eleget, ezért nem lakott jól kellőképpen. Ilyenkor (helytelenül) azt szokták javasolni, hogy kezdd el a hozzátáplálást. 6 hónapos kor előtt, ha kevés az anyatej, akkor első körben tejet kell szaporítani.
Ha menekült családot látunk kisgyerekkel, az első reakciónk: táplálni kell a piciket, ne éhezzenek. A csecsemők kiszolgáltatottak, életük, egészségük törékeny, enniük kell. Azt azonban tudni kell, hogy tápszeres kiegészítés mellett könnyen elapadhat az anya teje. Annak az anyának, aki elkezdi a babáját tápszerrel etetni, bár eddig képes volt valamilyen szinten anyatejjel táplálni, könnyen elapadhat a teje. Ezután sokkal kiszolgáltatottabb lesz a csecsemő és az édesanya is a környezetének.
Az anyatej mennyisége attól függ, hogy mennyi tej ürül a mellből. Ha a kisbaba szoptatás helyett tápszert kap, akkor a mell kevesebb tejet fog termelni, hiszen a baba nem szopik, a tej nem ürül a mellből! Ha a kisbaba cumisüvegből kap tápszert, könnyen lehet, hogy a mellet el fogja utasítani!
A nyugati kultúrterületeken nagyon sok anyának kevés a teje, sokan nem tudnak szoptatni. Ez nem természetes, és nem sorsszerű. A szoptatási problémák túlnyomó többsége „civilizációs betegség”, a rossz tanácsokból, a napirendre való kényszerítésből, a túl hamar adott tápszeres pótlásból fakad.
A 2019-es évben nagyon fontos, nemzetközi ajánlás született meg, melyet sajnos még mindig kevesen ismernek itthon. Lesznek benne meghökkentő megállapítások, sőt, több ezek közül szembemegy néhány ország ajánlásával. Ezeknek a nyilatkozatoknak, ajánlásoknak az a célja, hogy a szakembereket, a szülőket, és az egészségügyi szolgáltatókat segítse. Reményeim szerint ezután elindul egy olyan kommunikáció, amely megérteti mindenkivel: nagyon fontos az, hogy egy gyermek mit iszik.
Pedig az italok kritikus szerepet játszanak a kisgyermekek egészségében. A statisztikák szerint az italfogyasztás továbbra is eltér az ajánlásoktól és különbségeket mutat különösen a faji / etnikai és jövedelmi csoportok között. Számos bizonyítékot használt fel a szakértői testület. Az ajánlás erős alapokat nyújt az eü. Feltétlenül szükséges ezt a kritikus, korai időszakot kihasználni arra, hogy a gyermek a megfelelő italokat fogyassza és kedvelje meg. Így egész élete során magas színvonalú, egészséges mintákat, magatartásokat sajátíthat el. Elég nagy mennyiséget tehet ki az az ital, amit ebben az életkorban a gyermek elfogyaszt, ezért nagyon nem mindegy: milyen a kalóriaértéke, a cukortartalma, tápanyagtartalma.
A víz nélkülözhetetlen az élethez. A gyermekeket ösztönözzük arra, hogy sima, ízesítetlen vizet igyanak. Csecsemők számára 0-6 hónapos korban kizárólag az anyatej vagy az anyatej-helyettesítő tápszer ajánlható a folyadék- és tápanyagigény kielégítéséhez. Az AAP megjegyezte, hogy ha az emberi tej vagy tápszer bevitel megfelelő, egészséges csecsemőknek nincs szükségük további vízre, kivéve talán, amikor a környezeti hőmérséklet rendkívül magas.
Amikor a csecsemő hozzátáplálása elkezdődik (általában 6 hónap körül), kezdjünk egy kis mennyiségű vizet kínálni számára. Ennek az a célja, hogy a baba megismerje a vizet, valamint elősegítse az ivás készségeit, amelyek fejlesztése időbe telik. Álljon rendelkezésre egész nap tiszta víz felnőtt-, és gyermekkorban egyaránt.
Mit igyon a baba, a kisgyermek?
- 0-6 hónap: Nincs szükség kiegészítő ivóvízre.
- 0-12 hónap: 12 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek nem szabad tejet fogyasztaniuk.
- 12-24 hónap: Egyszerű pasztőrözött tej vezethető be.
- 2-5 év: A gyermekeknek már kaphat sima, pasztőrözött, zsírtalan (sovány) vagy alacsony zsírtartalmú (1%) tejet.
12 hónaposnál fiatalabb gyermekek kerüljék el a rendszeres tej fogyasztását a belek vérzésének kockázata miatt, illetve azért, mert ez nem megfelelő a csecsemők táplálkozási igényeinek kielégítésére. 12 hónaposnál fiatalabb gyermekek kapják meg a tejtermékekben található tápanyagokat tejterméken keresztül (6 hós kor után: joghurt, túró, sajt, stb.), ill. Kiegészítjük: A tejjel kapcsolatos hiedelmek, félelmek csupán mítoszok.
1 éves kor felett tápanyagbevitelként gondolhatunk rá, nem italként, hiszen jól felszívódó kalciumot tartalmaz, amelyre a gyermek növekedéséhez szükséges. Nem nagy mennyiségben, és nem italként, hanem például a reggeli/vacsora részeként.
Gyakori, folyamatos gyümölcslé fogyasztása (pl. étkezésen és étkezésen kívül) meghosszabbítja a fogakok való expozíciót, növeli a fogszuvasodás kockázatát. A szakértői testület nem azonosított adatokat akapcsolat a korai gyermekkorban a 100% gyümölcslé fogyasztásáról a korai gyermekkori cukorbetegséggel. A 100% gyümölcslé fogyasztását nem szabad üvegben vagy könnyen adagolható, hordozható, fedett kulacsban kínálni, amely megkönnyíti folyamatos fogyasztást egész nap.
Számos 100% -os gyümölcslé választható. Tápanyagtartalmuk eltérő, és egyesek dúsítottak vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Kaphatóak olyan gyümölcslé-termékek, amelyeket más folyadékokkal hígítanak, például tisztított vízzel vagy kókuszdió vízzel. A hozzáadott cukrokkal ellátott gyümölcslé nem 100% -ban gyümölcslé, és SSB besorolású. Lehet más szó a termékre írva: gyümölcsital, koktél, gyümölcslé ital, stb. A csomagoláson fel van tüntetve a hozzáadott cukrok jelenléte az összetevők listáján.
Növényi tejek és alternatívák
A növénytej népszerűsége egyre növekszik a fogyasztók körében, bár kevesen tudják azt, hogy tápanyagösszetétel szempontjából nem egyeznek a tejjel. Vannak édesített (pl. A növényi tej azoknak a gyermekeknek ajánlott, akiknek alternatívákat szükséges adni a tehéntej helyett orvosi vagy speciális étrendi szükségletek miatt.
Ezen gyermekek ha 1-5 éves korban kizárólag növényi eredetű italokat fogyasztanak, gondos figyelmet kell fordítani az étrendre, hogy biztostíva legyenek számukra a megfelelő, kieső tápanyagok. Ha növényi alapú italokra lenne szükség, a szakértői testület javasolja, hogy a kizárólag édesítetlen fajtákat fogyasszák a gyermekek.
Tejfehérje allergia és a diéta
A tejallergiát a gyerekek többsége kinövi, ám a sokszor évekig tartó tejmentes diéta sok kérdést felvet a szülőkben. Anyatejes és tápszeres babáknál egyaránt jelentkezhetnek tejallergiás tünetek. Tápszeres babáknál a tápszer cseréje jelent megoldást. A speciális gyógyászati célra készült tápszer nem tehéntej alapú, így a tejallergiás kicsik is fogyaszthatják.
A tejmentes diétában a tehéntej helyett növényi alapú készítményeket lehet fogyasztani: például zabtejet vagy kókusztejet. A tejszín és tejföl helyettesítésére is léteznek növényi alapú készítmények, de a dietetikus otthon is elkészíthető, bevált receptekkel is segíteni tudja az átállást.
A tejsav (fontos, hogy nem a tejsavó) nem szerepel a fenti listán, emiatt vásárlás során sokan bizonytalanok és inkább az üzletben hagyják a kiszemelt terméket. Pedig a tejsav nem minden esetben tiltólistás tejallergia esetén. Önmagában a tejsavnak nincs köze a tejhez. Viszont felhasználhatnak tejszármazékot az elkészítése során. Erről azonban a csomagoláson egyértelműen köteles a gyártó tájékoztatni a vevőt.
Kezdő diétázók számára gyakran megtévesztő, ha laktózmentes felirattal ellátott termékeket látnak a boltokban, például laktózmentes tejet, túrót vagy sajtokat, tejfölt. Tejallergia esetén fontos, hogy ezeket sem szabad fogyasztani! Tejallergia diétában a tejfehérje tartalmú ételeket kell kerülni.
Keresztallergia és a visszavezetés
Az egyes allergén fehérjék szerkezete nagyon hasonló, ezért a szervezetben tüneteket okozhat a fogyasztásuk. Tejallergia esetén gyakori keresztallergén a marhahús, borjúhús illetve más kérődző állat húsa, teje pl.: kecske, juh, bivaly, szamár, kanca.
A gyerekek többsége a szigorú diétát követően idővel fogyasztani tudja a tejet tartalmazó ételeket is, anélkül, hogy allergiás tünetei jelentkeznének. A kezelőorvos ezért időnként terheléses vizsgálatot fog végezni annak eldöntésére, hogy a gyermek kinőtte-e az allergiát.
TÁPANYAGOK | Oktatóvideók gyerekeknek
A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott, az egyes csoportokon (pl. 6 hónapos kor után következnek az ún. “követő” vagy “elválasztó” tápszerek (a “2“-es típusúak), melyeket a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk, ha már nincs, vagy nem elegendő az anyatej. Egyéves kor után javasolják az ún.
A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat!
A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.
Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat.
A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt.
A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól. Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot.
Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni. Első alkalommal célszerű a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel.
Igény szerinti táplálásnál nem ütemtervhez kötött, hanem egy természetesen zajló folyamat a szoptatások hozzátáplálással történő leváltása. Amíg a csecsemő csak jelentéktelen mennyiséget fogad el, inkább csak ismerkedik az ízekkel, addig bátran szopizhat igény szerint a hozzátáplálás megkezdése előtt megszokott ritmus szerint. Az ízekkel való ismerkedéshez nagyon jó lehetőséget biztosítanak a gyümölcsök. A bevezetés sorrendje lehet egyéni, érdemes az adott idénynek megfelelő, friss, hazai gyümölcsöt feldolgozni. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).
A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.
A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is. Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével!
A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajakkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)! Bár a korábbi ajánlás az allergének - köztük a tojás - bevezetését is csak 12 hónapos kor után javasolták, az új szemlélet szerint fontos, hogy a gyermek szervezete időben találkozzék ezekkel.
A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.
A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is.
Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése.
