Gyakori kérdés a kismamák részéről, hogy mikortól lehetnek el táppénzre, vagy hogy kérték a munka alóli felmentésüket a főnöktől a várandósságra hivatkozva, de nem adták meg nekik, s hogy ez jogos-e? Szóval azt látjuk, hogy van itt még zavar a fejekben, így nézzük meg, hogy terhesen mikortól lehet táppénzre menni, kié is a döntés, mi szükséges hozzá, s hogyan néz ki ennek a munkajogi szabályozása.
Kinek a döntése a táppénz terhesség alatt?
Az első és legfontosabb tény: tisztán jogszabály szerint a keresőképtelenség megítélése orvosi döntés, nem a te kérésed. Azaz akkor vehet az orvos keresőképtelen állományba (mert így hívjuk a munkajog nyelvén), ha nem tudod ellátni a munkádat betegség, jelen kérdés vizsgálatánál pedig a várandósság miatt. Azaz csak maga a tény, hogy babát vársz, még nem jelenti azt, hogy azonnal feltett lábbal kell és lehet otthon ülni.
Kismamaként, ha az egészségi állapotunk azt megengedi, a terhesség végéig dolgozhatunk, de ha a munkakör veszélyezteti a kismama és a magzat állapotát, akkor a szülés előtt táppénzre is mehetünk. Ha a várandóssággal összefüggő egészségi állapotod miatt nem tudsz dolgozni, az természetesen más helyzet, ha a magzat megfelelő fejlődéséhez pihenés, fekvés, nyugalom kell, akkor azt a nőgyógyászod úgyis igazolni fogja, s ennek alapján a háziorvos már veszélyeztetett terhesként táppénzre vesz, attól a pillanattól kezdve, hogy ő ezt indokoltnak tartja.
A társadalombiztosítási szabályok szerinti a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság. Keresőképtelenség - például veszélyeztetett terhesség - esetén a kismama táppénzre lehet jogosult.
Munkajogi szabályok várandósság alatt
A jog egyértelműen rendelkezik arról, hogy ha olyan anyagokkal dolgozol, amelyek veszélyeztetik a magzatodat - például mérgező, daganatkeltő, mutagén vegyi anyagok - vagy ha olyanok a munkakörülmények - 10 kg-nál nagyobb tömeg emelése, hő-expozícióban végzett, nehéz fizikai munka vagy hideg esetleg fertőző munkakörnyezet - akkor másik, egészségügyi szempontból számodra megfelelő munkakört kell biztosítania a munkáltatónak.
Ráadásul az alapbéred nem lehet kevesebb, mint a korábbi munkakörödben, kivéve, ha ennek az új munkakörnek magasabb az alapbére, mert akkor bizony azt a magasabbat kell megkapnod! Sőt, ha esetleg nem lenne ilyen megfelelő munkakör, amit fel tud ajánlani, akkor pedig köteles felmenteni, s az alapbéredet megfizetni! Érdemes tehát tisztában lenni a jogaiddal, mielőtt úgy döntesz, hogy a legjobb lépés a táppénz terhesség alatt.
Táppénz igénylése és folyamata
Munkavállalóként a táppénz iránti kérelmet - a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást - a munkáltatóhoz kell benyújtani. A háziorvos szívesen kiír, ha kéred. A tőle kapott rózsaszínű papírt („Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről”) leadod vagy elpostázod a munkáltatódnak. Az ő könyvelője elintézi a többit. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni. Az igazoláson a keresőképtelenség jellegére utaló megjelölést kell alkalmazni. Ha terhesség miatt ír ki, akkor valószínűleg 9-es kódot ír az orvosi igazolásra.
A táppénz kifizetése és összege
Az első 15 munkanap, amikor keresőképtelen vagy, betegszabadságnak számít. Ez a bruttó béred 70%-a és a munkáltató fizeti ki neked, vagyis benne lesz a bérpapírodon. Utána kapod a táppénzt, amit a munkáltató igényel meg és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábban OEP) fizet Neked. Összege alapesetben a bruttó béred 60%-a.
A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünk és a havi minimálbér összegétől is. A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét. A táppénz összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni.
A táppénz összegének meghatározásához az alábbi szempontokat veszik figyelembe:
- Amennyiben az igénylő a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
- Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme az igénylőnek, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
- Ha nincs 120 naptári napi jövedelem sem, akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani.
- Kedvezmény szabály: Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani.
Elbírálási határidők
Az első táppénz kifizetésre türelmesen kell várni. Hivatalosan: ha hiánytalan a táppénz iránti kérelem, az ügyintézési határidő 8 nap, egyéb esetben 21 nap az egészségbiztosítónál. De mire eljut hozzájuk az igény, az sokkal hosszabb. Amikortól kiíratod magad, eltelik 1-2 hét, mire megkapod az orvostól és le tudod adni az első orvosi igazolásaidat. Ha postázod a munkahelyedre, az is idő.
Táppénz és egyéb ellátások
Nem, táppénz csak a CSED folyósítását megelőző időszakra járhat. A táppénz összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátás összegét a CSED és a GYED összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni. A TGYÁS, GYED kiszámításánál a szülést megelőző teljes naptári év számít. A táppénz nem számít bele. Ha összeadod a bruttó fizetéseidet (a táppénzt ne add hozzá), és annak veszed a 70%-át (mínusz az adók, ami valamivel kevesebb, mint a béredé, akkor kb. kijön, mennyi lesz a TGYÁS, meg hogy a gyednél beleesel-e a magasabb kategóriába.
Egyszeri anyasági támogatás, a CSED, a GYED és a GYES Összefoglalója. Ikergyermekek esetében is!
Az a személy, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra és pénzbeli ellátásokra, baleseti táppénzre is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Tehát amennyiben a kezelőorvosa indokoltnak látja, a táppénz igényét benyújthatja a munkáltatója felé és kaphat párhuzamosan GYED-et is. Ennek feltétele, hogy ne legyen fizetés nélküli szabadságon, vagyis térjen vissza aktív állományba.
Munkáltatónak, anya igénye szerint, egybefüggő 24 hét szülési szabadságot kell kiadni, melyet szintén az Mt. szabályoz (127.§ (1) bekezdés). A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjra (csed) lehet jogosult anya, az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 40.§ (1-3.) bekezdése szerint. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, a csecsemőgondozási díjra való jogosultság legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg, koraszülött gyermek esetén pedig, a szülési szabadság első napjától. Dönthet úgy is, hogy a csed ellátást a szülés várható időpontja előtt 28 nappal szeretné igényelni.
A táppénz hátrányai
Van még egy dolog, amiről sajnos a legtöbb kismama nem tud, ez pedig az, hogy később, ha majd esetleg felmondással elküld a munkáltató, nem kell figyelembe vennie a végkielégítés és a felmondási idő kiszámításakor azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amikor munkabért nem kaptál, azaz ez a táppénzes időszak - ha mondjuk két várandósság alatt 7 és 8 hónapig vetted igénybe - több mint egy évvel csökkenti a munkaviszonyod hosszát! Azaz meglehet, ettől függ majd, hogy nem 3 hanem csak 2 havi végkielégítést kell kifizetniük, s ez akár súlyos százezreket is jelenthet neked!
