A gyermekvárás időszaka tele van izgalommal, tervezgetéssel és természetesen némi bizonytalansággal is, különösen, ha az anyagi biztonságról van szó. Magyarországon a családtámogatási rendszer egyik legfontosabb pillére a csecsemőgondozási díj, ismertebb nevén a CSED, amely a szülést követő első hónapokban hivatott pótolni a kieső jövedelmet.
Kismamaként, ha az egészségi állapotunk azt megengedi, a terhesség végéig dolgozhatunk. Azonban, ha a munkakör veszélyezteti a kismama és a magzat állapotát, akkor a szülés előtt táppénzre is mehetünk. Bár sokan úgy gondolják, hogy amint megtudják a terhesség tényét, érdemes táppénzre menni, ez nem mindig a legoptimálisabb megoldás, és általában teljesen felesleges, ha a terhesség zavartalan.
Táppénz a várandósság alatt
A terhességi táppénz, más néven veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség, egy speciális helyzet. Amennyiben a kismama a várandósságra való tekintettel lesz keresőképtelen, akkor veszélyeztetett terhesnek minősül, és a táppénzes papírjára a 9-es kód kerül. Ez jelöli a veszélyeztetett terhességet, amely esetében nincs betegszabadság, ez a keresőképtelenség kezdetétől jár, és a munkáltató fizeti az 1/3-át.
A 9-es kóddal jelölt táppénz eltér a szokásos betegség miatti táppénztől, mivel nem előzi meg betegszabadság. A társadalombiztosítási szabályok szerint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság. Ha terhesség miatt ír ki az orvos, akkor valószínűleg 9-es kódot ír az orvosi igazolásra. Utána kapjuk a táppénzt, amit a munkáltató igényel meg és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábban OEP) fizet.
Összege alapesetben a bruttó bér 60%-a. Akkor 60%, ha 2 éve folyamatos a biztosítási jogviszony, vagyis nem volt benne 30 napnál több megszakítás, szüneteltetés. Ha nem folyamatos 2 éve a biztosítás, akkor csak 50%. Fontos tudni, hogy a keresőképtelenség ideje alatt a tartózkodási hely megváltoztatásáról tájékoztatni kell az illetékes orvost, és a kijárás is korlátozott lehet. Azonban, ha az orvos javasolja, és a terhesség állapota nem igényel teljes ágynyugalmat, kérhető engedély a szabad kijárásra.
A táppénz az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, de legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt 1 éven át. A táppénz kifizetése általában 8 naponta történik, miután az összes szükséges dokumentumot benyújtották. A táppénz után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. Munkáltatónak, anya igénye szerint, egybefüggő 24 hét szülési szabadságot kell kiadni, melyet szintén az Mt. szabályoz (127.§ (1) bekezdés).
A táppénz és a betegszabadság különbsége
Érdemes különbséget tenni a betegszabadság és a táppénz között. A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló - és nem táppénzt, ellentétben az általánosan használt kifejezéssel. A betegszabadság alatt folyósított juttatást a munkáltató fizeti, ez nem az egészségbiztosítás ellátása. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár, és ez az összeg adó- és járulékköteles is.
Ha a várandósság alatt a kismama például elkap valamilyen betegséget, feltehetőleg például a 8-as, egyéb betegség kóddal megy táppénzre - ennél a kódnál van betegszabadság, azt követően jár a táppénz. Betegszabadságra csak saját betegség esetén lehet elmenni, és általában 15 napig jár egy évben, amit a munkáltató fizet.
Csecsemőgondozási Díj (CSED)
A CSED egy biztosítási alapú pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság idejére jár az édesanyáknak. Nem szabad összetéveszteni a betegszabadsággal vagy a várandósság alatti táppénzzel, bár a köznyelvben sokszor „szülés előtti táppénzként” hivatkoznak rá, ha az anya már a kiírt időpont előtt igénybe veszi. Ez az ellátási forma különleges helyet foglal el a magyar szociális hálóban, mivel 2021 júliusa óta az összege rendkívül kedvezővé vált. Míg korábban a korábbi jövedelem 70 százalékát tette ki, addig ma már a naptári napi alap 100 százalékát kapják meg az érintettek. A jogszabályi háttér szigorúan meghatározza, ki és milyen feltételekkel válhat jogosulttá erre az összegre.
A rendszer a folyamatos biztosítási jogviszonyt díjazza, így ösztönözve a munkavállalást a gyermekvállalás előtt. A jogosultság legfontosabb feltétele, hogy az édesanyának a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lennie. Ez a 365 nap nem feltétlenül kell, hogy egybefüggő legyen, több rövidebb munkaviszonyból vagy egyéb biztosítási jogviszonyból is összeadódhat. Biztosítottnak minősülnek a munkaviszonyban állók, az egyéni és társas vállalkozók, valamint azok is, akik mezőgazdasági őstermelőként fizetik a járulékokat.
Emellett bizonyos speciális élethelyzetek is beleszámítanak a bűvös 365 napba. Szintén jogosulttá válhat az az anya, akinek a biztosítási jogviszonya a szülés napját megelőzően megszűnt, de az a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül következik be. Ha a biztosítás megszűnése után az anya baleseti táppénzt kapott, és annak ideje alatt vagy a megszűnést követő 28 napon belül szül, szintén megnyílik a jogosultság.
A CSED összege a naptári napi alap 100 százaléka. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kifizetett összeg megegyezik a korábbi bruttó bérrel, amiből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó kerül levonásra. A számítás alapja általában a szülést megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napnyi jövedelem. Ha nincs meg a 180 napnyi jövedelem, de van legalább 120 nap, akkor azzal számolnak. A CSED esetében nincs felső korlát, azaz plafon, ellentétben a gyermekgondozási díjjal (GYED).
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság tartamára jár, ami összesen 24 hét, azaz 168 nap. Nem kötelező megvárni a baba tényleges megszületését az igényléssel. Sok kismama mérlegeli, hogy érdemes-e már a szülés előtt elindítani az ellátást. Ha az egészségi állapota megengedi, sokan az utolsó pillanatig dolgoznak, vagy táppénzre mennek, hogy a 168 napnyi CSED minél tovább kitartson a baba születése után. A 168 napos időtartam kötött, nem hosszabbítható meg még ikerszülés esetén sem.
CSED igénylése és folyósítása
Az igénylés menete attól függ, hogy a kismama alkalmazottként dolgozik, vagy egyéni vállalkozó. A munkaviszonyban állók dolga a legegyszerűbb: nekik a munkáltatójuknál kell benyújtaniuk a kérelmet. Az önfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók és azok, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, közvetlenül a Magyar Államkincstárhoz vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró osztályához fordulhatnak. A kérelemhez mellékelni kell a várandósgondozási könyv másolatát vagy a kórházi igazolást a szülésről. Ha a szülés előtt igénylik, akkor az orvosi igazolás szükséges a várható szülési időpontról.
A CSED folyósítása alatt az egyéni vállalkozónak nem kell fizetnie a saját járulékait, amennyiben a tevékenységét szünetelteti vagy személyesen nem működik közre a munkában. A KATA adózási forma átalakítása után sokan váltottak átalányadóra, náluk a 2025-ös kifizetések már az új rendszer szerint történnek.
A CSED-et havonta utólag folyósítják, általában a tárgyhónapot követő hónap elején, de legkésőbb 10. napjáig. Aki kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónál dolgozik, annak a bérezéssel azonos napon érkezik az összeg. Az ellátás megállapításáról határozat születik, amelyet a kérelmező postai vagy elektronikus úton kap meg. Ebben szerepel a naptári napi alap összege és a folyósítás időtartama.
A diplomás CSED
A fiatal anyák támogatása érdekében létezik a diplomás CSED, amely azoknak jár, akik nem rendelkeznek a szükséges 365 napnyi munkaviszonnyal, de a gyermek születését megelőző két éven belül legalább két félév aktív hallgatói jogviszonyt igazolnak a felsőoktatásban. Ennek összege nem a korábbi fizetéshez kötődik, hanem a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz. Az alapképzésben résztvevők a minimálbér, míg a mesterképzésben vagy doktori képzésben résztvevők a garantált bérminimum alapján kapják az ellátást.
A diplomás CSED igényléséhez szükség van az oktatási intézmény igazolására a hallgatói jogviszonyról. Fontos szabály, hogy a gyermeknek a hallgatói jogviszony ideje alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül kell megszületnie.
GYED (Gyermekgondozási Díj)
A CSED ellátás lejárta után, gyermekgondozási díjat (GYED) igényelhet, melyre a CSED lejártát követő naptól jogosult anyánk, a gyermek kétéves koráig, ikergyermek esetén pedig 3 éves korig. Ha a gyermek születése napjától kéri az ellátást, úgy a gyermek születésnapjától számított 169. nap lesz a GYED ellátás kezdő napja, ha pedig a szülés várható időpontja előtt kérte a szülési szabadságot, mondjuk 2022.12.18.-tól, úgy 2023.06.04. - fizetés nélküli szabadság kérelem, melyet a munkáltatónak tudomásulvételként, aláírásával el kell látnia.
A GYED összege már korlátozott: a naptári napi jövedelem 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez a gyakorlatban egy felső plafont jelent, ami 2025-ben is meghatározza a családok bevételeit. A CSED időszaka alatt szerzett tapasztalatok és a stabil anyagi háttér segítenek abban, hogy a szülők átgondolják a hosszú távú terveiket. Sokan ekkor döntik el, hogy mikor térnek vissza a munkaerőpiacra, vagy terveznek-e kistestvért.
GYES (Gyermekgondozási Segély)
A GYED ellátás lejárta után, az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján (Cst. A GYES ellátás a gyermek 3 éves koráig, ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig, illetve tartósan beteg gyermek esetén, a gyermek 10. éves koráig folyósítható.
Egyszeri anyasági támogatás, a CSED, a GYED és a GYES Összefoglalója. Ikergyermekek esetében is!
Összefoglaló táblázat: Munkaviszonyos Kismamáknak Járó Ellátások
| Ellátás | Időtartam | Összeg | Feltételek |
|---|---|---|---|
| Táppénz (veszélyeztetett terhesség) | Max. 1 év, a biztosítási jogviszony fennállása alatt | Bruttó bér 50-60%-a | Orvosi igazolás (9-es kód), biztosítási jogviszony |
| CSED (Csecsemőgondozási Díj) | 168 naptári nap | Naptári napi alap 100%-a | Szülést megelőző 2 éven belül 365 nap biztosítási jogviszony |
| GYED (Gyermekgondozási Díj) | Gyermek 2 éves koráig (ikreknél 3 éves korig) | Naptári napi jövedelem 70%-a (plafonnal) | CSED lejártát követően igényelhető |
| GYES (Gyermekgondozási Segély) | Gyermek 3 éves koráig (ikreknél tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg gyermeknél 10 éves korig) | Fix összeg | GYED lejártát követően igényelhető |