Gyakran felvetődő kérdés a gyermeket vállaló szülők körében, hogy a kisbaba születése után milyen támogatásokra lehetnek jogosultak a gyermekük után, melyikük veheti igénybe ezeket, és milyen hatással van mindez a munkavállalásukra. Az alábbiakban, az ebben való eligazodáshoz igyekszünk segítséget nyújtani a gyermek után járó ellátásokon keresztül, különös tekintettel a csecsemőgondozási díjra (CSED) és annak munkavállalással való összeegyeztethetőségére.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A csecsemőgondozási díj az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közé tartozik, és alapvetően az édesanyát illeti meg. Az édesapa csak egyedi esetekben veheti igénybe ezt a támogatási formát, például ha az anya egészségügyi okból kikerül a háztartásból, vagy elhalálozik, illetve szülői felügyeleti joga megszűnt.
A CSED-re jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt. Fontos, hogy a gyermek a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szülessen meg. Kivétel ez alól, ha a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik a gyermek.
A CSED-jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe többek között beszámít a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának ideje, a köznevelési, szakképző vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 nap, valamint a rehabilitációs ellátás folyósításának ideje.
A szülő nő CSED-re való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg. A CSED-et már a szülés várható időpontját megelőző 28. napjától is igénybe lehet venni. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, mely az anyát megillető egybefüggő 24 hét szülési szabadság. Ebből két hetet köteles igénybe venni, és legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé eshet. A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár.
A CSED-kérelmek a GYED-kérelmekkel egyidőben is benyújthatók.
Kinek nem jár a CSED?
Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak:
- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.
Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj. Az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre, nem minősül keresőtevékenységnek.
CSED, majd GYED, majd GYES
CSED Extra: Munkavállalás a CSED folyósítása mellett
A jelenlegi szabályozás szerint a csecsemőgondozási díj folyósítása mellett keresőtevékenységet nem lehet folytatni. Azonban a Kulturális és Innovációs Minisztérium javaslatára 2025. július 1-től bevezetésre kerül a CSED Extra intézkedés.
Ennek értelmében az édesanya a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően munkát vállalhat, a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett. Ez az intézkedés növelheti a kisgyermekes édesanyák választási szabadságát és jövedelmét, lehetővé téve, hogy mielőbb visszatérhessenek a munka világába anélkül, hogy elveszítenék a gyermekük után járó ellátást.
Ez a módosítás különösen azoknak a családoknak jelenthet komoly segítséget, ahol az édesanya foglalkozásának jellegéből adódóan kisgyermeke ellátása mellett a munkáját is el tudja végezni, például részmunkaidős foglalkoztatás, távmunkavégzés, egyéni vállalkozás (fodrászok, kozmetikusok, őstermelők) keretében.
CSED és GYED összehasonlítás
Fontos megkülönböztetni a CSED-et a Gyermekgondozási díjtól (GYED) a munkavállalás szempontjából.
| Ellátás | Jogosultak | Időtartam | Munkavállalás CSED mellett | Munkavállalás GYED mellett |
|---|---|---|---|---|
| CSED | Alapvetően az édesanya (kivételes esetekben az apa) | Szülési szabadság ideje (max. 168 nap a gyermek születésétől) | Jelenleg tilos (2025. július 1-től 90 nap után lehetséges, 70% CSED mellett) | Korlátlanul végezhető (teljes kereset + GYED) |
| GYED | Választás szerint az édesanya vagy az édesapa | A CSED lejártát követő naptól (diplomás és nevelőszülői GYED esetén a gyermek születését követő 169. naptól) | Nem releváns, mivel a CSED után jár | Korlátlanul végezhető (teljes kereset + GYED) |
GYED (Gyermekgondozási díj)
A CSED-del ellentétben a gyermekgondozási díjat már a szülők választása szerint az édesanya és az édesapa is igénybe veheti. A GYED mellett korlátlanul végezhető keresőtevékenység, a jogosult a teljes keresete mellett megkapja a megállapított GYED összegét is. A diplomás GYED és a nevelőszülői GYED esetén a gyermek születését követő 169. naptól lehet keresőtevékenységet végezni.
A nagyszülői GYED jogosultsági feltétele, hogy az anya és az apa is (az egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő) kereső tevékenységet végezzen. A folyósítás alatt a nagyszülő viszont nem dolgozhat, kivéve, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Az első 2 évben a munkabér, de legfeljebb a minimálbér összege után egyáltalán nem kell megfizetni a SZOCHO-t és a szakképzési hozzájárulást, a harmadik évben pedig annak felét kell csak befizetni.
Keresőtevékenység fogalma
A CSED és GYED szempontjából a "keresőtevékenység" fogalma kulcsfontosságú. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet értelmében keresőtevékenységnek minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység. A Tbj. 5. § (1) bekezdés g. pontja nevesíti a megbízási szerződést is, amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Összegezve, a CSED mellett tilos a keresőtevékenység (a CSED Extra bevezetéséig és annak feltételei mellett), míg a GYED folyósítása alatt a kismama már szabadon dönthet arról, hogy teljes idejét a gyermekének szenteli, vagy esetleg már teljes vagy részmunkaidőben (akár további foglalkoztatónál) munkát végez.