A nőgyógyászat és szülészet komplex világa: Egészségmegőrzés, várandósság és szülés

A nőgyógyászat és szülészet területén belül a megelőzés lehetőségei különösen nagyok. A rendszeres szűrővizsgálatok, a tudatos életmód és a test jelzéseire való odafigyelés alapvető fontosságú a nők egészségének megőrzésében.

Nőgyógyászati prevenció és szűrővizsgálatok

A nőgyógyászati szempontból a legfontosabb üzenet: a megelőzés a legjobb gyógymód! A rendszeres méhnyakrákszűrés és az önvizsgálat akár az életet is megmentheti. Ne várjunk a tünetekre, menjünk el a szűrésekre akkor is, ha jól vagyunk! A tudatosság és az időben történő felismerés a legnagyobb fegyverünk a rák ellen.

Nemzeti Rákelenes Nap és az egészség világnapja

Április 10-e, Dr. Dollinger Gyula születésnapja a Nemzeti Rákelenes Nap Magyarországon, amely a daganatos betegségek elleni küzdelemre fókuszál. Április 7. az Egészség Világnapja, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy ne csak akkor foglalkozzunk az egészségünkkel, amikor már szükség van rá, hanem a mindennapok részeként is. A női szervezet különösen érzékeny egyensúlyra épül, melyre a hormonok, a ciklus és az élet különböző szakaszai mind hatással vannak.

Az egészség nem egyetlen döntés, hanem sok apró, tudatos lépés eredménye:

• odafigyelés a test jelzéseire
• rendszeres szűrővizsgálatok
• kiegyensúlyozott életmód
• pihenés és feltöltődés
• kérdések feltevése, amikor bizonytalanság merül fel

Mikor javasolt a nőgyógyászati vizsgálat?

Rendelőnkben lehetőség nyílik a környék női lakossága számára, hogy kulturált körülmények között, jól felszerelt környezetben vegyen részt nőgyógyászati vizsgálaton. A legkorszerűbb kritériumoknak megfelelő kolposzkóp (hüvelytükör), illetve a szükséges műszerek teljes repertoárja áll rendelkezésre a vizsgálatokhoz.

Nőgyógyászati szakrendelést minden nőnek ajánlott panasz esetén a lehető leghamarabb, panasz nélkül évente legalább 1 alkalommal meglátogatnia. Ha bármilyen nőgyógyászati probléma felmerül, vagy az első szexuális együttlétet megelőzően, majd utána évente javasolt megvizsgáltatni magunkat.

Kérdések a nőgyógyászati vizsgálat során

Milyen kérdésekre számíthat nőgyógyászati vizsgálat esetén?

• Az első menstruáció hány éves korban jelentkezett?
• Mikor volt az utolsó menstruáció első napja?
• A menstruációs ciklus szabályos?
• Terhesség, szülés volt-e már előzőleg?
• Volt-e már operálva?
• Általános, belgyógyászati jellegű betegség volt-e?
• Szed valamilyen gyógyszert?
• Van gyógyszer allergiája?
• Szexuális kapcsolat volt/van?
• Fogamzásgátló módszert használ-e?

Fontos tudni! 18 év alattiaknál mindenképpen szülői jelenlét szükséges!

Erős menstruáció és véralvadási zavarok

Az erősebb menstruáció sok nő életében jelen van, és gyakran természetesnek, alkati sajátosságnak tekintik. Pedig bizonyos esetekben ez egy fontos jelzés is lehet a szervezet részéről. A hemofília világnapja kapcsán érdemes beszélni egy kevésbé ismert összefüggésről: az erős menstruáció hátterében véralvadási zavarok is állhatnak.

Mit tekintünk erős menstruációnak (menorrhagia)?

• a vérzés több mint 7 napig tart
• nagyon gyakori betét/tampon csere szükséges
• éjszaka is átázás történik
• alvadékos vérzés jelentkezik
• a mindennapi életet is megnehezíti

Ha ezek a tünetek ismerősek, érdemes komolyabban foglalkozni velük. Az erős menstruáció hátterében többféle ok is állhat: hormonális egyensúlyzavar, mióma vagy polip, pajzsmirigy problémák és ritkább esetben véralvadási zavarok (pl. öröklött eltérések).

Mikor érdemes kivizsgálást kérni?

• ha a vérzés erőssége megváltozik
• ha régóta fennálló, erős panaszok vannak
• ha fáradékonyság, vérszegénység is jelentkezik
• ha a menstruáció már a mindennapokat is befolyásolja

A kivizsgálás segíthet megtalálni az okokat, és személyre szabott megoldást adhat a panaszokra. Az öngondoskodás része az is, hogy komolyan veszi teste jelzéseit.

Meddőség és nőgyógyászati betegségek

A meddő párok száma az elmúlt évtizedekben emelkedett. A gyermeket kívánó párok 15-20%-ánál a spontán gyermekáldás a reproduktív (szaporodási) funkció enyhébb-súlyosabb fokú zavara miatt elmarad. A reprodukcióval foglalkozó orvostudomány jelentős mértékű fejlődésének köszönhetően ma már számos olyan pár gyermek utáni vágya is teljesülhet, akik korábban gyermekáldásban sosem részesülhettek volna. A női partnernél ellenőrizni kell a peteérés megtörténtét, a petevezetők átjárhatóságát. Ezeken túlmenően ki kell zárni azokat a megbetegedéseket is, amelyek meddőséghez vezethetnek.

Policisztás petefészek szindróma (PCOS)

A policisztás petefészek szindróma komplex endokrin (hormonális) és metabolikus (anyagcserével összefüggő) rendellenesség, mely a reproduktív korú nők 5-10, újabb adatok szerint akár 20%-át érinti. A tünetegyüttes legfontosabb összetevői hiperandrogénismus (férfi hormon túltermelődése - férfias szőrnövekedés), a petefészek működészavara (szabálytalan havivérzés), és a petefészek policisztás szerkezete. A kórképnek számos hosszú távú következménye is van: meddőség, inzulinrezisztencia, elhízás, szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázata, metabolikus szindróma.

Endometriózis

Az endometriózis sajnos rendkívül gyakori, és az utóbbi időben a nőknél egyre többször diagnosztizált betegség. Körülbelül a nők 15-20%-át érinti. Súlyos alhasi fájdalmakkal jár és meddőséget is okozhat. Komoly gondot jelent, hogy ezek a betegek évekig (átlagosan 6-7 évig) járnak orvoshoz, amíg a megfelelő szakemberhez eljutnak és felállításra kerül a diagnózis.

Mióma

A mióma a méh jóindulatú izomdaganata, előfordulása gyakori, a nők több mint felénél élete során kialakul. Az általuk okozott panaszok elsősorban méretüktől és elhelyezkedésüktől függően változnak, alhasi fájdalmat, vérzési rendellenességeket, bő darabos, igen fájdalmas menstruációkat és meddőséget is okozhatnak. A miómák korszerű kezelése ma többféle módon történhet (gyógyszeres, illetve műtéti úton).

Várandósgondozás és szülés

A várandósok gondozása minden szülész-nőgyógyász egyik alapvető tevékenységét jelenti. A szövődményektől mentes, normálisan zajló terhességek és szülés esetén ez egy zavartalan élettani folyamat, mely problémamentesen zajlik le.

A várandósság megállapítása és a gondozás menete

A várandósság biztos megállapításához nem elég egy pozitív terhességi teszt. Fel kell keresned egy nőgyógyászt, aki vizsgálatokkal megállapítja a várandósságot. Ha megállapítja, hogy gyereket vársz, rizikóbesorolást végez, vagyis megállapítja, hogy a terhességed alacsony vagy magas kockázatú-e. Ezután veszi kezdetét a várandósgondozás, amely a szülés megindulásáig tart.

A várandósság megállapítása után tehát választanod kell egy szülész-nőgyógyászt vagy szülésznőt, aki a várandósgondozásodat fogja végezni. Ezen kívül a háziorvosodat, valamint a körzetileg illetékes védőnőt is fel kell keresned. A várandósság tényét megállapító legelső vizsgálatra a nőgyógyászodnál, vagy a területileg illetékes (körzeti) nőgyógyászati szakrendelőben, vagy kórházban jelentkezhetsz.

A várandósgondozás megkezdéséhez legelőször szülész-nőgyógyász szakorvost kell felkeresned, aki igazolást állít ki arról, hogy valóban várandós vagy. Ezt követően eldöntheted, hogy a várandósgondozást az igazolást kiállító, vagy egy másik szülész-nőgyógyász szakorvos végezze.

A védőnő szerepe

A várandósságot megállapító nőgyógyászati vizsgálat után lehetőleg minél előbb el kell menned a területileg illetékes védőnőhöz. A védőnő állítja ki a terhességi könyvet, amit utána minden további vizsgálatra magaddal kell vinned. A védőnő a várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Az ő feladata a várandósgondozási könyv kiállítása és a várandós nő nyilvántartásba vétele, továbbá a támogatás, a tájékoztatás és a szülésre való felkészítés.

A jogszabályok alapján köteles vagy együttműködni a védőnővel. Ha a felajánlott alkalmakból egyet sem fogadsz el, azt a védőnő tekintheti az együttműködés hiányának, és jelezheti a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, vagy a háziorvosodnak, ami eljárást vonhat maga után.

A háziorvos szerepe

A háziorvosodat szintén neked kell felkeresned, a várandósságról szóló igazolással és a terhességi könyvvel együtt. Az első találkozásnak a várandósság 12. hetéig meg kell történnie. A háziorvos a feladatkörébe tartozó vizsgálatokat végzi el, például EKG-t, vérnyomásmérést és általános fizikális vizsgálatokat, és rögzíti ezek eredményét a várandósgondozási könyvben. Ő utal be vérvételre és vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra.

Szülész-nőgyógyász, szülésznő, bába, dúla - ki kicsoda?

A szülész-nőgyógyász orvosi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik, vagyis szakorvos. A szülésznő nem orvos, hanem kifejezetten szülésznői egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Nem végezhet műtéteket vagy más kockázatos beavatkozásokat. Gondozási, ápolási teendőket lát el, a szülés alatt pedig feladata a nő támogatása és biztatása, a szülés folyamatának kísérése. A komplikációmentes hüvelyi szüléseket a szülésznő önállóan kísérheti. A várandósgondozás alatt feladatai ugyanazok, mint a szülész-nőgyógyász szakorvosé, elvégezheti ugyanazokat a vizsgálatokat is (pl. CTG).

A bábák kórházon kívül, magánpraxisban dolgozó szülésznők. Ugyanolyan egészségügyi végzettséggel rendelkeznek, mint a szülésznők, de általában otthonszüléseket kísérnek. A dúlák általában nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel. Információval látják el a várandós nőt és akár az édesapát is, valamint biztosítják a fizikai komfortérzetet, lelki segítséget nyújtanak a várandósgondozás, és akár a szülés alatt is. Egészségügyi ellátást, vizsgálatokat azonban nem végeznek, szakmai döntéseket nem hoznak.

A várandósgondozás kötelező és választható vizsgálatai

A hétköznapi szóhasználatban kötelező és választható vizsgálatokról szokás beszélni. Fontos, hogy a kötelező vizsgálat azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátónak kötelező ezeket ingyen biztosítania minden olyan várandós nő számára, akinek van társadalombiztosítása (tb-je). Vagyis ha ezekre nem mész el, érhetnek ugyan negatív következmények, de jogi szankciókkal nem sújthatnak.

Első trimeszter (1-12. hét)

• Nőgyógyászati vizsgálat és ultrahangvizsgálat (11-13. hét): Célja annak tisztázása, hogy a várandósság élő-e, van-e ikerterhesség, nincs-e méhen kívüli terhesség, illetve egyes fejlődési rendellenességek is felismerhetők.
• Első laborvizsgálat: Teljes vérkép, éhgyomori vércukorérték, szifilisz- és hepatitis B szűrés, anyai vércsoport és antitestek meghatározása.
• Genetikai tanácsadás: A 37 évesnél idősebb várandós nőknek kötelező felajánlani.
• NIPT (Nem Invazív Prenatális Teszt): Az anyai vérben keringő magzati eredetű örökítő anyag (DNS) vizsgálatán alapul, mely a kromoszóma-rendellenességek kimutatására szolgál. Fontos hangsúlyozni, hogy a NIPT- vizsgálatok nem helyettesítik az első trimeszteri ultrahangvizsgálatot és kockázatbecslést.

Második trimeszter (13-28. hét)

• Nőgyógyászati ultrahangvizsgálat (18-22. hét): A magzati szervek anatómiai részletességű elemzése, különös figyelmet fordítva a magzati szív és a központi idegrendszer képleteinek ábrázolására.
• Laborvizsgálat: Vérkép, vércukorvizsgálat, vizeletvizsgálat.

Harmadik trimeszter (29-40. hét)

• Ultrahangvizsgálat (30-32. hét): A magzat fejlődésének, növekedésének nyomonkövetése, a testméretek, illetve becsült súly meghatározása.
• Ultrahangvizsgálat (36-37. hét): A szülést közvetlenül megelőző állapot rögzítése, a szülés várható körülményeinek előrejelzése.
• CTG (Kardiotokográfia): A magzat méhen belüli állapotának megítélésére szolgáló vizsgálómódszer, mely a magzati szívműködés és a fájástevékenység egyidejű, folyamatos regisztrálására és egymáshoz viszonyított értékelésére nyújt lehetőséget. A CTG szűrővizsgálatot a 37-40. hét között hetente, a 40. hét után kétnaponta végzik.

Szülési pozíciók és császármetszés utáni regeneráció

A kórházi szülések során kialakult felhúzott térddel háton fekvő („kőmetsző”) helyzet inkább az orvos dolgát könnyíti meg, mint a magzatét és az anyáét. Bizonyos speciális esetekben, amikor az orvosnak muszáj centiről centire követni a baba útját, ma is van létjogosultsága. Fontos, hogy ne tervezz előre mereven szülési pozíciót, hanem hallgass a testedre és válaszd azt, ami a legkényelmesebb és leghatékonyabb az adott pillanatban. A szülőszobáink berendezése (franciaágy, tatami, nagy labda, bordásfal, kötél, szülősámli) lehetővé teszi a változatos, kényelmes pozíciók kipróbálását.

A császármetszés egy gyakori és sokszor életmentő beavatkozás, ugyanakkor fontos tudni, hogy komoly hasi műtétről van szó, amelynek a regenerációja időt és türelmet igényel. Fontos kimondani: a regeneráció nem verseny! Nincs „normális tempó”, nincs összehasonlítás. Minden test más, minden felépülés egyedi.

Mire érdemes figyelni a gyógyulás során?

• Pihenés és fokozatosság: a szervezetnek időre van szüksége, a túl korai terhelés lassíthatja a gyógyulást.
• Sebgyógyulás: fontos a seb tisztán tartása és a változások figyelése, ha fájdalom, váladékozás vagy bőrpír jelentkezik, érdemes orvoshoz fordulni.
• Fizikai regeneráció: a hasfal, az izmok és a belső szövetek gyógyulása hetekig, akár hónapokig is eltarthat.
• Finom mozgás bevezetése: a fokozatos, kíméletes mozgás (pl. séta) segítheti a keringést és a felépülést.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni császármetszés után?

• ha a fájdalom erősödik
• ha a seb körül gyulladásos jelek jelentkeznek
• ha láz, rossz közérzet alakul ki
• ha bizonytalan a gyógyulás menetében

tags: #szuleszet #nogyogyaszat #kometszo #pozicio #kecske