Magyarországon az intézményen kívüli vagy otthonszülés legális opció, viszont bizonyos feltételeknek teljesülnie kell, hogy ezt a lehetőséget választhasd. Ezeket az előírásokat külön rendelet szabályozza. Az alábbi tájékoztatóban ezeket a szabályokat és a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat foglaltuk össze.
Az intézményen kívüli szülések leggyakrabban valóban a szülő nő otthonában zajlanak, de az otthonszülés elnevezés valójában félrevezető. Nem maga a helyszín az, ami megkülönbözteti a kórházi szüléstől, a különbség inkább a szemléletből fakad.
A kórházi szülések általában az orvosi modell szerint zajlanak, mely a problémák elhárítására helyezi a hangsúlyt. Ennek érdekében támaszkodik a kórházi háttérre, a műszeres vizsgálatokra és a beavatkozási lehetőségekre. Ezzel szemben az otthonszülések bábai modellje csak akkor tartja szükségesnek az orvosi közbelépést, ha a komplikáció más módon nem védhető ki.
A magyar kórházakra nem vonatkozik egységes szülészeti protokoll, és előfordul, hogy rutinszerűen is végeznek beavatkozásokat, ha a statisztikai adatok alapján az adott helyzetben nagy a komplikációk valószínűsége. Ezzel szemben az otthonszülések a bábai modell szerint zajlanak. A bábai modell a szülést olyan természetes folyamatnak tekinti, amelynek a megzavarása önmagában komplikációkat vonhat maga után. A komplikációk beavatkozásokat eredményezhetnek, amelyek a bábai szakirodalom alapján növelik a következő beavatkozások valószínűségét.
Az intézményen kívüli szülést előnyben részesítők és a választás lehetőségét támogatók szerint probléma, ha a várandós nő megkérdezése nélkül hajtanak végre nem feltétlenül szükséges vizsgálatokat, beavatkozásokat. Ez ellentmond a tájékozott beleegyezés elvének is, amelyet rögzít a magyar egészségügyi törvény is.
Számos olyan publikáció jelent meg az elmúlt években, amely összehasonlította az otthonszülés és a kórházi szülés veszélyeit alacsony kockázatú várandósság esetén. Ezek a kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy alacsony kockázatú várandósság esetén az otthonszülés nem veszélyesebb a kórházi szülésnél. Komplikációk azonban mindkét esetben felmerülhetnek, emiatt fontos otthonszülés esetén a háttérkórház gyors elérhetősége, amelyet a rendelet is előír.
Kik vehetnek részt otthonszülésben?
Az otthonszüléshez kapcsolódó ellátás abban az esetben vehető igénybe, ha:
- a terhesség alacsony kockázatú és szövődménymentes;
- a várandós nő a döntés időpontjában betöltötte a 18. életévét;
- első szülés esetében a várandós nem töltötte be a 40. életévét;
- a betöltött 37-41. hét közötti terhességi korban van;
- a magzat koponyavégű fekvésű.
Azt, hogy szülhetsz-e otthon, alapvetően az egészségi állapotod, a kórelőzményeid és a jelenlegi várandósságod állapota dönti el. A várandósság rizikóbesorolása nem azonos az otthonszülés megengedhetőségére vonatkozó feltételekkel. Vagyis a magas kockázatú várandósság önmagában nem zárja ki az otthonszülést, és nem minden alacsony kockázatú várandós felel meg az otthonszülés feltételeinek.
A szülés helyszíne
Az otthonszülésnek nem kell feltétlenül a saját otthonodban történnie. Ha az otthonodtól 20 perces távolságon belül nincs kórház vagy valamilyen más okból máshol szeretnél szülni, bármilyen kórházhoz közeli helyszínt választhatsz. Szülésedhez választhatsz továbbá születésközpontot is, amely egy kifejezetten e célra kialakított, bábák által üzemeltetett helyszín. Itt otthonos hangulatú környezetben, bábai szemlélettel, a szülészeti szakmai szabályoknak megfelelően történik a várandósgondozás, a szüléskísérés és a kora gyermekágyas gondozás. A születésközpont nem átmeneti intézmény a kórház és az otthon között (így például nem rendelkezik műtőhelyiséggel), hanem egy szülések kísérésére kialakított egyéb helyszín.
Otthonszülés csak olyan helyszínen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött szükség esetén 20 percen belül háttérkórházba szállítható. Háttérkórház alatt olyan szülészeti és újszülöttellátást nyújtó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény értendő, ahova az ellátást igénybe vevő nő és újszülöttje az ellátás választott helyszínéről 20 percen belül beszállítható.
A közreműködő szakemberek
A kórházon kívüli szüléseknél két szakembernek kell a szülő nő mellett lennie, ezek a szakemberek lehetnek szülész-nőgyógyászok vagy bábák, a gyakorlatban azonban inkább bábák vállalnak ilyen szüléseket.
Bába: A bába többnyire szülésznői végzettségű szakember, aki nem kórházban, hanem magánpraxisban dolgozik. Megfelelő képzésen elsajátította és meghatározott gyakorlati idő során elmélyítette azt a szakmai tudását, ami képessé teszi a bábai modell szerinti szüléskísérésre. Az országban elérhető bábapraxisokról és elérhetőségeikről az Emma Egyesület oldalán tudsz tájékozódni.
Szülésznő: A szülésznő egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember, aki általában kórházban dolgozik. Feladata a várandósság, a szülés és a gyermekágyas időszak egészségügyi szempontú kísérése, segítése. A szülésznő vizsgálatokat is végezhet. Ha azt szeretnéd, hogy a várandósgondozásodat szülésznő kísérje, a törvény alapján erre alacsony rizikójú várandósság esetén van lehetőséged. A gyakorlatban viszont ez nem mindig biztosított, a kórházakban dolgozó szülésznők általában nem vállalják a várandósgondozást. Ezért érdemes egyeztetned a számodra szimpatikus kórházzal, hogy van-e olyan szülésznőjük, aki vállalná a gondozásodat. Ha alacsony rizikójú a várandósságod, akkor a törvény szerint bármely, felsőfokú végzettséggel rendelkező szülésznő végezheti a várandósgondozásodat - feltéve, hogy ebbe ő is beleegyezik. Az állami kórházban ezek a szolgáltatások ingyenesek.
Dúla: A dúlák általában nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel, sőt, az is lehetséges, hogy nincs semmilyen, a szüléshez kapcsolódó végzettségük. Vannak képesítéssel rendelkező dúlák, akik elvégeztek egy vagy több tanfolyamot, és folyamatosan továbbképzik magukat. Vannak olyan dúlák is, akiket mint asszonytársi segítőket kértek fel családtagok, barátnők, és ezáltal tettek szert tapasztalatra. Később pedig tapasztalati tudásuk birtokában (képesítés nélkül) segítik a többi édesanyát. A dúlák információval látják el a várandós nőt és akár az édesapát, valamint biztosítják a fizikai komfortérzetet és lelki segítséget nyújtanak a várandósgondozás és akár a szülés alatt is. Egészségügyi ellátást, vizsgálatokat azonban nem végeznek, szakmai döntéseket nem hoznak.
Az otthonszülés előkészületei
A várandósság betöltött 36. hetéig el kell döntened, hogy hol szeretnél szülni, de fontos tudnod, hogy a bábapraxisok sokszor nagyon leterheltek, és ha túl későn jelentkezel, akkor könnyen lehet, hogy már nem tudnak fogadni. Ezért érdemes minél hamarabb felvenni a kapcsolatot a kiválasztott bábával.
Ha az otthonszülést választod, ki kell töltened négy példányban egy adatlapot (Adatlap a tervezett, intézeten kívüli szülés választásához, amit az otthonszülésről szóló rendelet 4. mellékletében találsz), és egy példányt három napon belül el kell juttatnod az általad választott bábának. Ezen meg kell nevezned a körzeti védőnőt és a körzeti vagy választott gyermekorvost elérhetőségükkel együtt, valamint a háttérkórházat. A bábád ezt a nyilatkozatot fogja eljuttatni a háttérkórháznak, amely ezután tájékoztat arról, hogy elfogadja-e, hogy a háttérkórházad legyen.
A várandósgondozás során állapítják meg, hogy vannak-e szövődményei a terhességednek, ami az otthonszülés szempontjából fontos körülmény. Habár a várandósgondozás elmaradása nem jár hátrányos jogkövetkezménnyel, a bábák valószínűleg nem fogják elvállalni a szülésed kísérését, ha egyszer sem vettél részt várandósgondozáson. Ezen kívül, ha nem jársz várandósgondozásra, nem leszel jogosult anyasági támogatásra.
A terhesgondozást a jogszabályok szerint a szülész-nőgyógyász szakorvos mellett már szülésznő is végezheti alacsony kockázatú terhesség esetén. Ez lehetővé teszi, hogy a várandósgondozást is az a bába vagy bábapraxis végezze, akik később a szülésedet is kísérik. A várandósgondozáson való részvételről ők is adhatnak igazolást, de a laborvizsgálatokhoz szükséges beutalók kiállítására a háziorvos jogosult, ezért őt is mindenképpen fel kell keresned.
Kórházba szállítás
Akkor is kórházba kell menned, ha a szülésed a tervezettnél korábban, a 37. hét előtt megindul, vagy túl vagy a 41. héten. A kórházba szállítás kötelező esetein túl természetesen te is bármikor dönthetsz úgy, hogy bemész a kórházba (például, ha nagyon kifáradtál). Ha a kórházba szállítás nem sürgős, nem kell mentőt hívni, a család vagy a bába autójával is bemehettek.
Amennyiben a bábai szemlélettel kísért szülés során komplikáció lép fel, a szülés tervezetten az orvosi modell szerint, kórházban fejeződik be.
Az otthonszülést kizáró okok
Néhány esetben semmiképpen nem lehet kórházon kívül szülni. A tiltást indokolhatja a várandós nő és a baba egészségügyi állapota.
Az otthonszülési ellátás igénybevételét kizáró okok közé tartoznak:
- Anyai okok:
- Szülészeti és általános kórelőzményben olyan anyai vagy a környezetében előforduló betegségek, amelyek veszélyeztethetik a várandós nő, illetve a magzat életét, egészségét (pl. korábbi szülés(ek)nél előfordult vállelakadás, negyedfokú gátsérülés, korábbi császármetszés vagy méhtesten végzett műtét).
- Lázas állapot, HIV-, hepatitis B- vagy hepatitis C-fertőzés, drogfüggőség, alkoholbetegség vagy erős dohányzás.
- Méhlepény rendellenes helyen való tapadása (placenta praevia).
- Minden olyan anyai betegség, amely miatt a kezelőorvos császármetszést javasolt.
- Cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség, preeclampsia, szívritmuszavar, szívelégtelenség, vérzékenység.
- Magzati okok:
- Méhen belüli magzati károsodás.
- Ikerterhesség.
- 4000 gramm feletti várható születési súly.
- Méhen belül elhalt magzat.
- Magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel.
- Magzati oxigénhiányra utaló jelek.
- Rh összeférhetetlenség vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha az újszülött egészségkárosodása várható.
- Fekvési rendellenesség (pl. farfekvés).
- Idő előtti burokrepedés esetén, ha a szülés nem indul el spontán 12 órán belül, vagy magzatszurkos a magzatvíz.
- Igazolt B típusú Streptococcus-fertőzés.
- Ultrahangvizsgálattal valószínűsített köldökzsinór- vagy egyéb rendellenesség.
- Terhesség mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilizáció) eredménye.