A szülést követően az édesanyáknak számos adminisztratív teendője akad, melyek érintik a munkáltatói jogviszonyukat is. Fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen dokumentumokat kell leadni, mik a munkavállalói és munkáltatói kötelezettségek, valamint milyen jogok illetik meg a kismamákat a gyermekgondozás ideje alatt és a munkába való visszatéréskor.
A munkaviszony megszűnése és a kilépő papírok
A munkaviszony megszűnésekor és megszüntetésekor a munkáltató köteles a munkavállaló részére a járandóságainak kifizetésén túl az igazolásait, adatlapjait kiadni. A hétköznapi nyelvben ezekre a „kilépő papírok” összefoglaló megnevezés használatos.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezik a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén irányadó eljárásról. Ennek alapján a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Bár a jelenleg hatályos jogszabály szerint nem kötelező munkaviszony-igazoló lapot kiállítani, a tapasztalatok alapján a munkáltatók a korábbi gyakorlatot folytatva továbbra is kiadják az igazolást.
A munkáltató a munkaviszony megszűnésekor köteles az adós részére olyan igazolást (a továbbiakban: tartozásigazolás) kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Az igazolást a munkavállaló részére abban az esetben is ki kell adni, ha tartozása nincs.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is.
Az anyasági támogatások és kedvezmények
A gyermekvállalás kapcsán az édesanyákat számos állami támogatás és adókedvezmény illetheti meg. A legfontosabbak:
- Anyasági támogatás: Egyszeri juttatás, amely minden gyermek után jár, feltétele legalább 4 alkalommal történő részvétel a terhesgondozáson.
- Csecsemőgondozási díj (CSED): Szülési szabadság alatt igénybe vehető pénzbeli juttatás, amelynek feltétele a társadalombiztosítási jogviszony.
- Családi kedvezmény: Az eltartott gyermekek után érvényesíthető adókedvezmény, amelynek mértéke 2017-től emelkedett.
- Anyakedvezmények: Két, három, négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára elérhető adókedvezmények.
A kedvezmények év közben adóelőleg-nyilatkozattal, az adóév végén pedig a bevallásban megtett nyilatkozattal érvényesíthetők.
ANYACSKA - az új típusú, összevont adóelőleg-nyilatkozat
2026. január 1-től az anyakedvezményt érvényesítő anya összevont adóelőleg-nyilatkozatot tehet, melyen kérheti a választott anyakedvezmény (két-, három, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye) és a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény figyelembevételét a kifizetőtől. Összevont nyilatkozatot csak munkáltató vagy rendszeres bevételt juttató kifizető felé lehet megtenni.
Folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatok
Bővül a folytatólagosan tehető adóelőleg-nyilatkozatok köre. Folytatólagos adóelőleg-nyilatkozat tehető:
- a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- a személyi kedvezmény
- az első házasok kedvezményének érvényesítésekor.
A folytatólagos adóelőleg-nyilatkozattal a magánszemély arra kéri a kifizetőt, hogy a nyilatkozatot mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, amíg nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését.
A munkába való visszatérés jogai és kötelezettségei
A gyermek hároméves koráig a munkáltatói felmondási lehetőségek korlátozottak. Ezen időszak alatt a munkáltató csak különösen indokolt esetben mondhatja fel a kismama munkaviszonyát.
Amennyiben a gyermek hároméves kora előtt térne vissza a munkába, a munkáltató köteles újbóli foglalkoztatásra, és ugyanabban a munkakörbe térhet vissza. Ha a korábbi pozíciója „megszűnt”, a munkáltató köteles egy másik, a képzettségének megfelelő munkakört felajánlani, ha ilyen van a cégnél.
A munkáltatónak kötelessége az eredeti munkakörben tovább foglalkoztatni a visszatérő szülőt. Ha a pozíció valóban megszűnt egy valós átszervezés miatt, a munkáltatónak fel kell ajánlania egy másik, a képzettségednek megfelelő munkakört, ha van ilyen a cégnél.
Bérfejlesztés
A jogalkotó bevezette a kötelező bérfejlesztés intézményét. Ha a cégnél a távollétünk alatt a hasonló munkakörben dolgozók fizetését emelték, akkor nekünk is jár ez az emelés. Amennyiben nincs ilyen összehasonlítási alap, a munkáltatónál ténylegesen megvalósult éves átlagos bérfejlesztés mértékével kell korrigálni a korábbi alapbérünket.
Részmunkaidő
A munkavállaló kérheti, hogy a gyermeke négyéves koráig (három vagy több gyermek esetén a gyermek hatéves koráig) a munkaidejét az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítsák. A részmunkaidő igénylését írásban kell benyújtani.
Szabadságok
A szülési szabadság (CSED) és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja alatt felgyülemlett szabadságokat a munkába való visszatéréskor ki kell adni. Ezt pénzben megváltani nem lehet, csak a munkaviszony megszűnésekor.
Az együttműködés fontossága
A munkaviszony megszűnésekor a feleknek kölcsönösen együtt kell működniük. A munkavállalónak a munkáltató által előírt módon át kell adnia a munkakörét és vissza kell szolgáltatnia a munkáltató által átadott munkaeszközöket. A munkáltatónak pedig ki kell adnia a szükséges igazolásokat és kifizetni a járandóságokat.
A kommunikáció kulcsfontosságú a zökkenőmentes visszatéréshez. Már a fizetés nélküli szabadság vége előtt érdemes elkezdeni a tájékozódást, a kapcsolattartást a kollégákkal, és egyeztetni a munkáltatóval a visszatérés feltételeiről.
