A burokrepesztés: Tudnivalók a szülésindításról és a beavatkozásról

A burokrepesztés a magzatburok mesterséges megrepesztését jelenti. A magzatburok a méhen belül a magzatot körülvevő két rétegből álló hártya, ami elzárja őt a külvilágtól a fejlődése során, megvédi a külső hatásoktól, például a fertőzések jórészétől is. A hártya magzat felőli, belső oldala az amnion réteg, az anya felől pedig a chorion réteg helyezkedik el. Már korai terhességben is látható az amnionűr, amiben kezdetben csak szerózus, tiszta folyadék van, amit az embriót, később a magzatot körülvevő sejtek termelnek. A későbbiekben, ahogy a kisbaba veséi kifejlődnek, és elindul a vizelet termelése, a magzatvíz jelentős részét a magzati vizelet fogja alkotni, emellett természetesen továbbra is ott lesz a környező sejtek által termelt folyadék, emellett magzati sejtek is kerülnek majd bele. A magzatvíz folyamatosan termelődik, de menet közben a magzat nyelni is fogja azt, ami segít egyensúlyt teremteni a magzatvíz mennyiségében.

A burok egészséges terhesség esetén egészen a terhesség végéig ép marad, és csak a szülés megindulásakor, vagy valamikor a vajúdás és szülés folyamán reped meg, és folyik el a magzatvíz. A szülés kezdődhet úgy is, hogy megreped a burok, és elfolyik a magzatvíz, és ezt követi a méhtevékenység, vagyis a fájások kialakulása, de gyakran először a fájások jelentkeznek, és csak később reped meg a magzatburok spontán, időnként csak közvetlenül a magzat világrajövetele előtt.

A magzatburok és a magzatvíz

Mikor lehet burokrepesztést végezni, és mit érez ebből a kismama?

A burokrepesztés egyik feltétele az, hogy a magzati fej jól, és stabilan illeszkedjen a medence bemenetére. Ezt fizikális vizsgálattal lehet megállapítani, először külső vizsgálattal, majd belső, hüvelyi vizsgálattal. A másik feltétel, hogy ne legyen semmi olyan körülmény, ami a hüvelyi szülésnek ellenjavallatát képezi, ilyen körülmény lehet például a magzat harántfekvése.

Amikor megállapította az orvos, hogy megfelelőek a körülmények a burokrepesztésre, akkor a kismama a hátán fekve felhúzza a lábait, és egy burokrepesztő műszer segítségével lehetőleg egy fájás alatt a burkot az orvos megrepeszti. Maga a burokrepesztés nem fájdalmas, hiszen a burokban nincsenek idegek. A burok repedésekor egy kis pukkanást viszont érezhetnek a kismamák, majd a meleg folyadék távozását a hüvelyből.

Ami miatt a beavatkozás kellemetlen lehet, az maga a vizsgálat, hiszen alaposan körbe kell járni a méhszájat, meg kell vizsgálni, hogy a baba melyik része van elöl a burokrepesztés előtt. Ezután várni kell egy fájást is, ami önmagában se egy szuper érzés, és még a repesztés után ellenőrzésre van szükség a szövődmények kizárása érdekében. Ez a néhány perces esemény az éppen vajúdó kismamának valójában sokkal többnek tűnhet.

A burokrepesztés után a méh erőteljesebb összehúzódásai miatt erősödnek a fájások, és a magzat feje közvetlenül a méhszájra nyomódva erőteljesebben tágíthatja azt. A ritka, de mégis potenciálisan veszélyes szövődmények miatt a burokrepesztés alatt, és egy ideig azt követően is folyamatos magzati monitorizálás szükséges, hogy időben észrevegyük a magzatot veszélyeztető állapotot.

Burokrepesztés folyamata

Mire jó a burokrepesztés?

A legtöbb burokrepesztés azért történik, mert a szülés folyamatát szeretnénk támogatni, a fájásokat erősíteni, vagy éppen a szülést szeretnénk beindítani ezzel a beavatkozással. Több tanulmány is született már, amiben azt vizsgálták, mennyire hatékony a burokrepesztés önmagában a szülés elősegítésére, és ezek között sok a kétes eredmény. Van olyan, ami azt mutatta ki, hogy nem befolyásolja a szülés folyamatát, ha megrepesztik a magzatburkot, és olyan eredmény is született, ami szerint segít lerövidíteni a vajúdást, mert a méhtevékenység hatékonyabb, és erősebb lesz, és a kisbaba feje közvetlenül a méhszájra illeszkedve azt hatékonyabban tudja tágítani.

Ezt a „vitát” könnyen félre lehet tenni, hiszen sok esetben, amikor a szülés folyamatát támogatva burokrepesztésre kerül a sor, nem sokkal később azt már egy fájáserősítő (oxytocin) infúzió is követi. A burokrepesztéssel kapcsolatos felmérések összegzése során azt találták, hogy amikor a szülés elősegítésére együtt alkalmazták a burokrepesztést az Oxytocinos infúzióval, akkor hatékonyabb volt a méhtevékenység, és minimálisan ugyan, de csökkent a császármetszések előfordulási gyakorisága.

A szülés elősegítése mellett egyéb esetekben is szükség lehet a burokrepesztésre. Ilyen az a helyzet, amikor a kisbaba szívműködésének a regisztrálása közben felmerül, hogy veszélyállapot van kialakulóban. Ilyenkor egyéb vizsgálatok, és beavatkozások lehetnek szükségesek, és ezek érdekében a burkot meg kell repeszteni. A magzat állapotának pontosabb megítélése céljából megrepesztve a burkot egyrészt információt nyerhetünk a magzatvíz színéről, mennyiségéről. A véres, vagy sötétzöld, borsópürészerű magzatvíz utalhat magzati veszélyállapotra. Másrészt közvetlenül a magzathoz férhetünk, és egyéb vizsgálatokat is végezhetünk, szükség esetén a magzati szívműködést közvetlenül is vizsgálhatjuk (nemcsak az anya hasán keresztül), de akár vért is tudunk venni a magzati fejbőrből, ami nagyon pontosan segít megmondani, hogy milyen állapotban van méhen belül a kisbaba.

Szükség lehet a magzatburok megrepesztésére akkor, ha sürgős beavatkozással kell a magzatot hüvelyen keresztül világra segíteni, de a magzatburok még nem repedt meg. Ilyen beavatkozás lehet a vákuumos vagy a fogós szülés levezetése.

Mikor nem javasolt a burokrepesztés?

Tilos a burok megrepesztése akkor, amikor a hüvelyi szülésnek egyértelmű ellenjavallata ismert, ahogy korábban is írtuk, ilyen lehet például egy harántfekvés. Ismert vasa previa nevű eltérés esetén is tilos a burok megrepesztése. Ilyenkor a burokban a méhlepény erei szabadon futnak, amelyek megsértése esetén rendkívül súlyos vérzés következhet be.

Nem javasolt továbbá a burokrepesztés akkor (vagy csak gondos előkészületek mellett), ha a magzati fej nem rögzült megfelelően. Vannak olyan esetek, amikor könnyen kibillen a koponya a medence bemenetéről a vizsgálat során, de a magzat külső megtartásával ezt az akadályt le lehet küzdeni. Ezt a vizsgáló orvos tudja a vizsgálat során megítélni, és a döntést ennek megfelelően lehet meghozni a burokrepesztés lehetőségéről.

A burokrepesztés és a spontán burokrepedés lehetséges szövődményei

Mint minden beavatkozásnak, a burokrepesztésnek is lehetnek szövődményei minden gondosság és a körültekintő vizsgálatok ellenére is, de szerencsére ezek csak nagyon ritkán jelentkeznek. Ezek a szövődmények időnként a spontán bekövetkezett burokrepedés esetén is ugyanúgy előfordulhatnak.

Túl korai burokrepesztés esetén, amikor a szülésig túl sok idő telik el, kialakulhat felszálló fertőzés a méhszáj, a hüvely, és a külvilág felől, hiszen az eddig fizikai akadályt képező réteget megszüntetjük. Ilyen előfordulhat akkor is, amikor a szülés burokrepedéssel indul, viszont nem alakul ki megfelelő méhtevékenység, és a szülés elhúzódik. Ezekben az esetekben az anyának adott antibiotikummal tudjuk a fertőzés lehetőségét csökkenteni. Azt, hogy egy burokrepesztés túl korai, sokszor csak utólag könnyű megállapítani, hiszen amikor teljesülnek a burokrepesztés feltételei, általában azt várjuk, hogy rendszeres méhtevékenység is kialakul majd. Így nem is mindig a burokrepesztés a probléma forrása, hanem a méhtevékenység gyengesége az, ami a szülés folyamatát hátráltatja, aminek viszont nagyon sok kiváltó oka lehet.

Szintén nagyon ritka komplikáció a magzati köldökzsinór előesése. Ez akkor következik be, ha a magzati fej nem rögzült kellőképpen a medence bemenetén, vagy a burokrepesztést követően magzatvíz nyerése céljából kibillentik. Ilyenkor a kiömlő magzatvíz a köldökzsinórt magával sodorhatja, majd a magzati fej azt rányomhatja a csontos medencére, így a működését károsítja. Ez a szövődmény azonnal látszik a magzati szívműködést regisztráló görbén, és azonnali beavatkozást, legtöbb esetben császármetszést igényel. Ezt a nagyon ritka szövődményt a gondos fizikális vizsgálat segít elkerülni, azonban azokban az esetekben, amikor a szülés még nem indult el, és valamilyen ok miatt spontán megreped a magzatburok, ugyanez a szövődmény kialakulhat, ezért javasolt azoknak a kismamáknak, akiknek az otthonukban megreped a magzatburok, de a fájások még nem jelentkeznek, oldalt fekve utazni a kórházig.

Láthatjuk, hogy gondos előkészületekkel, és vizsgálatokkal egy olyan beavatkozás történhet szülés közben, ami nagyon sokat segíthet a szülés folyamatában. Mindig érdemes megbeszélni a kezelőorvossal, hogy miért látják szükségesnek a magzatburok megrepesztését azért, hogy a kismama is tisztában legyen azzal, hogy sürgősségi beavatkozáshoz, vagy a kisbaba fokozottabb monitorizálása érdekében van-e szükség rá, vagy „csak" a szülés folyamatát szeretnék megkönnyíteni egy jól időzített burokrepesztéssel. Érdemes rákérdezni ilyenkor arra is, hogy a burokrepesztés után mire számíthat az édesanya, fog-e kapni fájást elősegítő infúziót, és -ha szükséges -, mikor kerülhet sor fájdalomcsillapításra.

Szülésindítás

A magzat fejlődése az anyaméhben

A mesterséges burokrepesztés (angolul AROM, artificial rupture of membranes) természetesen csak akkor jöhet szóba, ha a magzatburok még ép a kórházi felvétel során, tehát még „nem ment el a magzatvíz”. Sokan éppen emiatt gondolják azt, hogy a burokrepesztés azért szükséges, merthogy a magzatburoknak már meg kellett volna repednie, hiszen a vajúdás burokrepedéssel kezdődik és pont. Sajnos ezt a tévhitet a tévé és a média folyamatosan táplálja: szinte klisé, ahogy a főhős egy hatalmas sikítás közepette mindent eláraszt a magzatvízzel és néhány perc múlva borzalmas kínok közepette megmenti egy orvos...Ehhez képest a valóság az, hogy a szüléseknek csak kb. 10-15%-a kezdődik burokrepedéssel és a szülések legnagyobb részénél a magzatvíz csak a vajúdás legvégén vagy a kitolási szakaszban távozik - illetve távozna, ha nem repesztenék meg a burkot.

A magzatvíz párnaként veszi körül a kisbabádat az anyaméhben, így amikor a méh dolgozik, az összehúzódások nyomóereje eloszlik a babát körülvevő vízben. Emiatt a méhlepény kevésbé nyomódik össze és jobb a baba oxigénellátása, emiatt stabilabb a pulzusa. A méhnyak felső részére is ez a vízzel teli párna feszül és nem közvetlenül a kisbaba kemény fejecskéje. Viszont amikor megrepesztik a magzatburkot, akkor éppen ezt a párna-hatást szüntetik meg: a baba feje erőteljesen a méhnyaknak nyomódik és emiatt az összehúzódások turbó fokozatra kapcsolnak!

A 19. századi szülészetben szinte parancsnak számított, hogy a magzatburkot nem lehetett bántani. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy korábban a szülés lefolyását a természetre bízták, és nem a gyorsaság volt egy gyermek világra hozatalának legfontosabb ismérve. Az elmúlt évtizedekben azonban a kórházi szülés gyakorlata igen jelentős változásokon esett át. Azzal azonban, hogy a szülés hosszát - különféle beavatkozásokkal - kiszámíthatóvá szeretnék tenni a szülő nő számára, valójában figyelmen kívül hagyják testének (és lelkének) igényeit és sokszor saját önrendelkezését. Pedig a természetes szülés a maga tempójával időt ad arra, hogy a nő lelkileg is átélje a vele történteket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szülésre vonatkozó ajánlásaiban a burokrepesztésről, mint szülést gyorsító módszerről is találunk információt. A szervezet a vajúdás korai szakaszában történő, rutinszerűen alkalmazott burokrepesztést a kérdéses, úgynevezett “C” kategóriába sorolja. Az ide sorolt beavatkozások (így pl. a rutin burokrepesztés) csak akkor javasoltak, ha az előnyök felülmúlják a lehetséges kockázatokat.

A szakmai protokoll szerint erre a beavatkozásra 4-5 cm-nyi méhszáj tágulásnál, kifejtett nyákcsatorna mellett kerülhet sor. A burokrepesztést egyrészt szülésindítás céljából végezhet az orvos, másrészt a későbbi (tágulási szakaszban) az összehúzódások erősödését várják tőle. Ahogy minden beavatkozásnak, így a burokrepesztésnek is vannak természetesen kockázatai. A beavatkozás következményeként kialakulhat továbbá a lepény és a köldökzsinór kompressziója is, mely a szülés alatt a magzat vérellátást rontja. A bába válaszol című könyvében ugyanakkor részletesen kifejti, hogy a babák könnyebben megtalálják az útjukat, nagyobb mozgásterük és lehetőségük van a magzatvízben. Beszédes adat egyébként, hogy az otthonszülések során igen ritkán kell ehhez a beavatkozáshoz folyamodni.

A szülés mély és intenzív élmény, amelyet az érzelmek és a fizikai érzések széles skálája jellemez. Sok nő számára a vajúdás alatti fájdalom kezelése jelentős aggodalommal jár, ami a különböző fájdalomcsillapítási módszerek megfontolásához vezet. A leghatékonyabb és leggyakrabban választott lehetőségek közé tartozik a gerincvelői és az epidurális érzéstelenítés. A férfi meddőség jelentős szerepet játszik az esetek körülbelül felében, amikor a pároknak nehézséget okoz a terhesség elérése. A transzvaginális ultrahang kulcsfontosságú diagnosztikai eszköz. A hasi ultrahanggal ellentétben a transzvaginális megközelítés során egy karcsú transzducert vezetnek be a hüvelybe.

A szülések messze több mint fele mindenféle beavatkozás nélkül a természet rendje szerint, megfelelő ellenőrzés figyelme mellett spontán lezajlik. Amennyiben a méhnyak még nem kezdett el meglágyulni, vagy kitágulni (éretlen), nem áll készen a szülésre. Kedvezőtlen méhszájlelet esetén a szülésindukció előtt méhszájérlelés javasolt, melyhez számos módszer áll rendelkezésre. A prosztaglandin hormont tartalmazó gélt vagy tablettát, amely a méhszáj állományát fellazítja és fájásokat hoz létre, a hátsó hüvelyboltozatba vagy a méhszájba helyezik. Hatásukra 24 órán belül várható a szülés megindulása. A méhszáj tágítása mechanikus módszerrel is történhet. Szülésindukcióhoz (a szülésmegindításához) oxitocinos infúziót használnak. Az oxitocin hormon természetű anyag, amely a méhizomzat ritmusos összehúzódását okozza. Az oxitocinos infúzió mellett alkalmazott burokrepesztéssel növelhető a sikeres (12 illetve 24 órán belül befejezett) szülések aránya.

A burokrepesztés során a orvos a nyitott méhszájon keresztül egy speciális eszközzel a burok alsó részén kis lyukat ejt, aminek hatására a magzatvíz folyni kezd. A szülés megindulását segítheti a burok alsó pólusának ujjal való leválasztása is. Előfordulhat olyan eset is, hogy sem a természetes szülés, sem a szülésindítás nem jöhet szóba, ilyenkor császármetszést javasol az orvos. Amennyiben téraránytalanság, ferde vagy harántfekvés áll fenn, többszöri vagy hosszanti császármetszés szerepel az előzményben, akkor a szülésindítás ellenjavallt.

Szülészeti beavatkozások infografika

tags: #szulesinditas #burokrepesztes #szekesfehervaron