A vércsoport egy öröklődő tulajdonság, amit a vörösvértestek felszínén jelen lévő antigének határoznak meg. A segítségükkel lehet a vér különböző csoportjait elkülöníteni. A pontos vércsoport ismeretének alapvető szerepe van sok orvosi kezelés és a terhesgondozás során is.
Az emberi vércsoportokat több rendszerbe sorolják, de a legismertebb az AB0 vércsoport-rendszer és az Rh-rendszer. A vércsoportokat alkotó antigének szerkezete különböző lehet (szénhidrátok, fehérjék stb.), és a testben nem kizárólag a vörösvértestek felszínén jelennek meg. A vérben keringő sejtek nem feltétlenül tartalmazzák a felszínükön mindenkinél ugyanazokat a fehérjéket és cukorláncokat (antigéneket). Az AB0 rendszerben négy vércsoportot különböztetünk meg: A, B, AB és 0. Az A és B betűk valójában két antigént jelölnek, a 0-s vércsoportú embereknek ezek egyike sem található meg a vörösvértesteken. Ezen felül az Rh antigén által meghatározott vércsoportnak van nagy jelentősége.
A vércsoportok öröklődése
A vércsoport öröklődés egy genetikai folyamat, amely meghatározza azt, hogy egy gyermek milyen vércsoporttal fog rendelkezni a szülei alapján. Az öröklődés szigorú genetikai szabályokat követ, és bizonyos táblázatokkal előre megjósolható, milyen vércsoporttal rendelkezhet egy gyermek. Az AB0 rendszer esetében a vércsoportot két allél (A, B vagy 0) határozza meg, amelyeket a szülők adnak át gyermeküknek. A 0-s vércsoport recesszív, vagyis csak akkor jelenik meg a gyermekben, ha mindkét szülőtől 0-s allélt örököl. Ezzel szemben az A és B allélek dominánsak, így, ha valaki A0 vagy B0 genetikai állományt örököl, akkor A vagy B vércsoportja lesz. Az Rh-rendszer az emberi vér egyik fontos jellemzője, amely az RhD antigén jelenlétén vagy hiányán alapul. Az Rh faktor öröklődése szintén genetikai törvényszerűségek szerint zajlik. Az Rh+ allél domináns az Rh− alléllel szemben, ami azt jelenti, hogy ha az egyik szülő Rh pozitív, a másik pedig Rh negatív, akkor a gyermek nagyobb eséllyel örökli az Rh+ vércsoportot. Amennyiben mindkét szülő Rh negatív, a gyermek is biztosan Rh negatív lesz.
A táblázat nemcsak a gyermek várható vércsoportját jelzi előre, hanem a vérátömlesztések és orvosi kezelések során is kiemelten fontos szerepet játszik.
| Szülői genotípusok | Gyermeki lehetséges vércsoportok (AB0) | Gyermeki lehetséges vércsoportok (Rh) |
|---|---|---|
| A0 x B0 | A, B, AB, 0 | |
| Rh+ x Rh- | 50% Rh+, 50% Rh- | |
| Rh- x Rh- | 100% Rh- |
A terhesség alatti vércsoport-összeférhetetlenség
Mivel a születendő magzat vércsoportja eltérhet az anyáétól, a kismama szervezete idegenként érzékelheti és ellenanyagok termelésébe kezdhet. Jó tudni, hogy az anya szervezetében fejlődő magzat a sejtjeit az apától és az anyától közösen kapja, ezért a magzat vércsoportja számos esetben eltér az anya vércsoportjától. Emiatt az anyának testidegen részletek is lesznek a születendő magzat vérében, így amikor az anya szervezete felismeri az eltérő vércsoportot, antitestet termel a saját szervezetében jelen lévő idegenként felismert magzat ellen.
Az AB0 rendszer eltérései
Az AB0 rendszer eltérése esetén (azaz ha más az anya és a magzat AB0 rendszer szerinti vércsoportja) az anya szervezetében leggyakrabban IgM típusú ellenagyag képződik, ami a méhlepényen nem tud átjutni, ezért ez szinte sohasem okoz problémát. Nagyon ritkán fordul csak elő, hogy ilyenkor IgG típusú ellenanyag képződik, ami már a méhen belüli magzatban is betegséget okozhat.
Az Rh vércsoportrendszer összeférhetetlensége
Az Rh vércsoportrendszer az AB0 után a második legfontosabb vércsoportrendszer, a terhesség alatt különös jelentőséggel bír. Amikor valakinek Rh-pozitív (Rh+) a vércsoportja, akkor az úgynevezett D antigén jelen van a vörösvértestek felszínén, tehát a szervezet nem ismeri fel idegenként egy másik szervezetből származó D antigént sem. Így, amikor a magzat és az anya vércsoportja is pozitív, az anyai szervezet nem tartja idegennek a magzatot, tehát nem alakul ki immunreakció. Hasonlóan nem látja idegennek az Rh-negatív, vagyis a D antigénnel nem rendelkező magzatot sem, hiszen nincs olyan antigén, ami idegen lenne.
Vércsoport összeférhetetlenség akkor jelentkezik, amikor az anya vércsoportja Rh-negatív, tehát a D antigénnel még nem találkozott a szervezete, a magzat vércsoportja ellenben Rh-pozitív. Az első terhesség kialakulásakor még nincs jelen a D antigén ellen termelt ellenanyag sem a kismama szervezetében, így az első terhesség során még nem szokott súlyos következményekkel járó immunreakció kialakulni. Szülés során (de terhességmegszakításkor is, vagy szülészeti beavatkozások során) azonban magzati sejtek juthatnak az anya vérkeringésébe, ami kiváltja az immunreakciót, így a következő (második és további) terhesség idején már jelen lehet a D antigén ellen termelt ellenanyag, ami a magzatba átjutva már méhen belül súlyos állapotot idézhetne elő. Ez vetéléshez vezethet.
Hogyan befolyásolja az Rh-faktor a terhességet
Az újszülöttkori hemolitikus betegség
A termelődő ellenanyagok potenciálisan károsíthatják a magzat egészségét. Az ellenanyagok képesek ugyanis arra, hogy a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül eljussanak a magzat szervezetébe, ahol megtámadják a vörösvértesteket, és károsítják azokat. A folyamatot hemolízisnek nevezzük, és a babánál kialakuló betegség neve újszülöttkori hemolitikus betegség. Az egyik fontos része a hemolízisnek, hogy a vörösvértestek károsodnak, emiatt az újszülöttben vérszegénység alakul ki, ami általában egészen enyhe, de időnként igen súlyos állapotot is eredményezhet. A hemolízis miatt a vér bilirubinszintje megemelkedik a születést követően, ami az újszülöttkori sárgasághoz vezet. Ilyenkor az újszülött bőre és a szemfehérjéje sárgásan elszíneződik, majd néhány héten belül rendeződik. Súlyos esetben a vérszegényég szívelégtelenséghez, máj- és lépduzzanathoz, és az egész testet érintő ödémához vezethet. Amennyiben a folyamat még a szülés előtt súlyosbodik, méhen belüli elhalást is okozhat.
Szerencsére csak nagyon ritkán fordul elő a betegség súlyos formája, ami egyrészt a hatékony megelőzésnek, másrészt az alapos, a vércsoportokra, és termelődő ellenanyagokra is kitérő terhesgondozásnak is köszönhető.
A megelőzés lehetősége
Mivel az első terhesség során leggyakrabban a szülés során lesz lehetősége az Rh-negatív anyai szervezetnek először arra, hogy felismerje a testidegen D antigént egy Rh-pozitív újszülöttből származó vörösvértesteken, így ekkor már csak a magzat születése után termelődik ellenanyag, ezért ilyenkor még nem alakul ki az újszülött hemolitikus betegsége.
Ilyenkor van lehetőség arra, hogy a születéskor az újszülött vércsoportját meghatározva (leggyakrabban a köldökzsinórvérből levett vérmintából) időben felismerjük a kockázatot jelentő magzati Rh-pozitív vércsoportot. Amennyiben ez igazolódik, akkor az anya a szülést követő 72 órán belül egy injekciót fog kapni. Ezt nevezzük anti-D profilaxisnak, és az injekcióban IgG anti-D (vagyis D antigén ellenes antitest) van. A gyógyszer hatása úgy alakul ki, hogy az anyának beadva bekerül a keringésbe, és az esetlegesen anyai szervezetbe jutó magzati Rh-pozitív vörösvértestek D-antigénjéhez kötődnek, majd elpusztítják azokat, így mintegy elfedve őket az anyai szervezet saját védekező immunsejtjei elől. Emiatt az anya szervezete nem immunizálódik a magzati D antigén ellen, tehát a következő terhesség során sem lesz jelen a keringésben a D-antigén ellenes antitest, ami károsíthatná a magzatot.
A gyógyszert szükség esetén a terhesség során is be lehet adni, ha felmerül, hogy bármilyen ok miatt feto-maternalis transzfúzió következett be, vagyis magzati vér juthatott az anyai keringésbe. Mivel a terhesség során végzett szűrővizsgálatok során nemcsak a vércsoportot határozzák meg, hanem ellenanyagszűrés is történik, időben kiderülhet az is, ha az anya szervezetében ellenanyag termelődik. Ennek a gyógyszernek a segítségével és helyes használatával a számítások alapján évente körülbelül 10.000 magzati halálozást előznek meg csak az Egyesült Államokban.
Mikor szükséges az anti-D injekció?
Az ellenanyag-termelés leginkább a szüléssel kapcsolatban ismert, tehát sokan tudják, hogy szülés után anti-D injekciót szükséges kapniuk az RhD-negatív édesanyáknak - ugyanakkor a várandósság alatt is kialakulhat ellenanyag-termelés. Az alábbi esetekben kell ennek a megelőzésére figyelmet fordítani:
- Korábbi terhesség megszűnésekor (szülés, vetélés)
- Jelen terhesség során történt fötomaternális transzfúzió alkalmával, amikor magzati vér kerül az anya keringésébe.
- Vetélés, fenyegető vetélés, terhesség megszakítása
- Méhen kívüli terhesség, mola hydatidosa
- Magzat külső fordítása, amniocentézis, chorionbiopszia
- Hasi trauma terhesség során fellépő vérzés a betöltött 6. terhességi héttől
- Szülés
Amennyiben tehát a fentiek valamelyike bekövetkezik, magzati vörösvérsejtek kerülhettek az anya keringésébe. Ha a magzat RhD-pozitív vagy ismeretlen RhD tulajdonságú, 72 órán belül anti-D profilaxisban (injekció) kell részesíteni a kismamát a 6. betöltött terhességi héttől az Országos Vérellátó Szolgálat által közzétett, hatályos Transzfúziológiai Szabályzat értelmében. A betöltött 12. terhességi hétig 50 mikrogramm, azután 300 mikrogramm adandó, mely szükség esetén 6 hetente ismételhető (pl. többszöri vérzés). Amennyiben ikerterhességről van szó, 600 mikrogramm szükséges (függetlenül a babák számától).
Vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés a terhesség alatt
A terhesgondozás kiemelt figyelmet fordít a vércsoportok vizsgálatára és a szükséges kezelések is elérhetőek. A várandósság idején számos orvosi kivizsgálásra kell mennie a kismamának, a doktorok minden adatot figyelemmel követnek. Valamennyi kismamának szükséges a terhesség alatti vércsoport vizsgálatok elvégzése - optimális esetben legalább 3 alkalommal.
Ha a kismama véréből ellenanyagot mutatnak ki, annak vércsoport-specifikusságát meghatározzák, és bizonyos ellenanyagok esetében mennyiségi meghatározás (titrálás) is történik. Így felmérhető, milyen kockázattal kell számolni, milyen gyakran szükséges kontrollvizsgálatot végezni. Súlyos esetben a terhesség korábbi befejezésére, vagy akár méhen belüli magzati transzfúzióra is sor kerülhet a magzat állapotát szem előtt tartva. Szerencsére ezek szélsőséges, nagyon ritkán előforduló esetek, mégis felhívják a figyelmet rá, hogy milyen fontos foglalkoznunk mindezzel.
Laboratóriumunkban minden vércsoport-vizsgálatra küldött vérmintából elvégezzük az ABO- és Rh(D) meghatározást - ez ismert vércsoportú egyénnél a személyazonosság igazolására is szolgál, valamint az ellenanyagvizsgálatot. A betegek és terhesek között a szövődményt, illetve újszülöttkori hemolítikus betegséget okozni képes ellenanyagok előfordulási gyakorisága 1-2% körül van.
tags: #szulesi #lelet #vercsoport