A Vatikán és Róma egyik legismertebb látványossága a Szent Péter-bazilika, amely a katolikus világ szívét dobogtatja. Habár a köztudatban a római katolikus egyház legfontosabb templomaként él, valójában a Lateráni Szent János-bazilika a legfontosabb római katolikus templom, mint Róma püspökének, azaz a pápának a címtemploma és az ökumenikus anyaegyház címének birtokosa.
A bazilika története és építészete
Az ókorban ezen a helyen egy Caligula császár által építtetett cirkusz állt, ahol gladiátorjátékok mellett a keresztényüldözések mártírjait is kivégezték. A legenda szerint Szent Péter is itt halt meg, sírját a 20. század közepén azonosították. Már az 1. században, a harmadik pápa (Anaklétosz, vagy Cletus) idején is emeltek kápolnát a sír fölé, majd később ennek helyén létesült az első (régi) Szent Péter-bazilika, melyet Nagy Konstantin császár építtetett a 4. században, s a 16. századig állt. Ez a székesegyház is hatalmas volt, főhajója 118 méter hosszú, szélessége elérte a 64 métert, s olyan neves művészek dolgoztak rajta, mint Giotto.
A bazilika idővel elavult, s végül II. Gyula pápa (Giuliano della Rovere) egy új templom építését rendelte el, amelynek alapkövét 1506-ban tették le. Az építkezés 120 esztendeje alatt mások mellett Bramante, Raffaello, a Sangallo család több tagja, Michelangelo, Giacomo della Porta, Maderno és Bernini dolgozott a terveken. Az építkezés során sajnos a régi templom ókeresztény mozaikjai és Giotto freskói megsemmisültek, ami megmaradt, az ma a Vatikáni Grottákban látható (ahol 164 pápa sírja is van). A bazilika építését olyan események lassították, mint Róma 1527-es kifosztása (Sacco di Roma), mely után nehéz volt előteremteni az anyagi forrásokat.
1546-ban Michelangelo vette át a bazilika építésének vezetését, aki a feladatot fizetség nélkül vállalta. Michelangelo Bramante leegyszerűsített tervei alapján folytatta az építkezést, a kupolát azonban magasabbra emelte. Ekkor az Amerikából beáramló aranynak köszönhetően jelentősen felgyorsult az építkezés. Maga a 40 méter átmérőjű, padlószinttől mérve 120 méter magas kupola, mely a reneszánsz egyik leglenyűgözőbb és inspirálóbb építménye volt - Michelangelo halála után - 1590 júniusában került a bazilika tetejére, kivitelezésében 1600 munkás vett részt. A ma ismert főhomlokzat Carlo Maderno munkája, aki az eredeti görög kereszt formájú tervet latin kereszt alakúra változtatta, ez a megoldás azonban háttérbe szorította Michelangelo kupoláját. A hosszadalmas munkálatokat végül a barokk kiemelkedő építésze, Bernini fejezte be, rá már leginkább a belső díszítés, valamint a templom előtti tér kialakítása maradt. Az ellipszis alakú tér (hosszúsága 240, szélessége 320 méter) - melyet két, négy-négy oszlopsoros, 21 méter magas kolonnád övez - amellett, hogy egyszerűségében lenyűgöző -, kiválóan megfelel az egyházi rendezvények lebonyolításának. A teret a 20. században kötötték össze a várossal a Via delle Conciliazione Angyalvárig történő meghosszabbításával. A tér közepén egy 25 méter magas egyiptomi obeliszk magasodik, mely még az 1. században került az Örök Városba, de csak 1586-ban állították mai helyére. A tér két 14 méter magas kútja - melynek vize az örök életet szimbolizálja - Maderno és Bernini alkotása. A Szent Péter-bazilika hosszadalmas építése ellenére soha nem rendelkezett egységes építési tervvel, mégis, ma ismert, végső megjelenési formájában elképesztő egységességet és harmóniát sugároz. A templomot végül 1624-ben VIII. Orbán pápa szentelte fel.
Érdekességek a bazilikáról
- A bejárat közelében egy a padlózatba süllyesztett vörös porfírkorongot találunk, melyet még a régi Szent Péter-templomból helyeztek át ide. 800 karácsonyán ezen térdelve kapta meg a császári koronát Nagy Károly III. Leó pápától.
- A főoltár előtti lépcsőkön lehet a régi bazilika padlószintjét megközelíteni, itt nyílik az a fülke, mely alatt az első pápa, Szent Péter sírja található.
- A bazilikát számos kiemelkedő és lenyűgöző szobor, síremlék és oltár díszíti, mégis a leghíresebb alkotás mind közül Michelangelo Piétája, mely a jobb oldali oldalhajó Pieta-kápolnájában látható. Az 1498-99 között készült, megindító alkotás 1736-ban került mai helyére. 1972. május 21-én egy zavarodott ausztrál geológus kalapáccsal támadt a szoborra, s Mária bal kezét, az orra és szemhéja egy darabját letörte.
Bernini monumentális oltárbaldachinja
A Szent Péter-bazilika főhajójába lépve a belső tér hatalmas méretének lenyűgöző látványa fogadja a látogatókat. Az építőművészet rendje a tekintetet azonnal a belső tér két kiemelkedő pontjára irányítja: az egyik a Szent Péter sírja fölötti pápai oltár a Baldachinnal, a másik a Bazilika apszisában lévő Katedra-oltár. Mindkét műalkotás szerzője, Gian Lorenzo Bernini, az itáliai barokk legjelentősebb mestere, aki ezt a két csúcspontot tudatosan összekapcsolta egymással. Amikor belépünk a Bazilikába, azonnal egyértelmű, hogy a bronzból készült, monumentális Baldachin perspektivikusan mintegy keretet nyújt az apszisban lévő Katedra-oltárnak. A kettő között ugyanis szoros összefüggés áll fenn: a pápai oltár az Apostol sírja fölött emelkedik, amelyre, mint egy sziklára, Krisztus megígérte, hogy megalapítja egyházát (Mt 16,18). Szent Péter apostol sírja pedig utal a kezdetekre, vagyis a vértanúk tanúságtételéből született ősegyházra, ezért is nevezik Confessio-oltárnak. A Katedra-oltár pedig Péter utódainak elsődleges feladatára emlékeztet, ami az evangélium hirdetése és Isten népének tanítása. A Baldachint, a tekintély és a dicső hírnév ősi jelét Bernini első építészeti megbízatásaként 1624-ben tervezte. A mű 1633-ra készült el, valószínűleg későbbi vetélytársa, a zseniális építész, Francesco Borromini mérnöki tehetségének segítségével. A VIII. Orbán pápa által rábízott feladat nehézsége mindenekelőtt abban állt, hogy Bernini építőművészetének illeszkednie kellett a templom monumentális mértékéhez. Annak érdekében, hogy a Baldachin struktúrája ne tűnjön túlságosan nagy terjedelműnek, Bernini a csavarodó, csavaros formájú oszlopok mellett döntött. Alakjuk és díszítésük továbbá az úgynevezett Szent Oszlophoz kapcsolódik, amelyet ma a Szent Péter Bazilika Kincstár-Múzeumában őriznek. A Szent Oszlopról, amelyet szőlőfürtök, szőlőindák folyondárjai díszítenek, évszázadok óta azt tartják, hogy tanúja volt Jézus prédikációjának a jeruzsálemi templomban, és amely más hasonló oszlopokkal együtt az ókori bazilikában a Péter sírja feletti 4. századi pergolát ékesítette.
Bernini zseniális kompozíciója ötvözi a cibórium, a Baldachin fölé épített mennyezet, mint szilárd építészeti szerkezet gondolatát a baldachin eredeti jelentésével, ami egy fontos hely vagy alak fölötti díszítő drapériát fejez ki. Bernini a bronz drapériákat közvetlenül az oszlopokhoz kapcsolta, a szerkezetet pálmaágak ikonográfiai motívumai díszítik, amelyeket lendületes angyalfigurák vesznek körül. A baldachin felett felirat olvasható, melyet soronként a baldachin keresztje tör meg: "Molis aeneae, quam fusili artificio VRBA // NVS VIII.PONT.MAX.super SS. Apostolorum / PETRI, et PAVLI tumulum excitauit, // ornauitque Ioannes Laurentius Berninus Eques, / qui in Templo Vaticano opus // perfecit hic delineationem expressit / Eaque iterum typis Matthaeus Gregorius de // Rubeis in Foro Agonali cum nuouo Lampadum ornatu / prout in praesens // apparet anno 1685". "Scala palmor. Rom. 25". A metszet alján középen felirat: "Cum Priuil. Summ. Pontif.". A metszet jobb alsó sarkában felirat: "Aegid. Patigny Sculp."
A Gian Lorenzo Bernini barokk szobrász nevével fémjelzett baldachin a kereszténység legnagyobb bazilikája főoltára fölött emelkedik. A négy oszlop tartotta dísztető 1633-ra készült el, és érdekességének számít, hogy a művész „nyersanyagként” a római Angyalvár nyolcvan ágyúját öntötte be. A legenda viszont úgy tartja, hogy a Pantheon kupoláját fedő bronzlemezeket használta fel. A baldachin Szent Péter sírját jelöli, csavart oszlopai a jeruzsálemi Salamon-templom spirális oszlopait idézik. Felületén több helyen is méheket figyelhetünk meg, mely a Barberini családból származó VIII. Orbán pápa címerében is szerepel. Bernini oltárdísze a bazilika geometriai közepén áll azt a célt szolgálva, hogy a hívők figyelme rögtön a főoltár és az ott őrzött oltáriszentség felé forduljon. A szobrász a körmeneteken használt baldachinokat utánozta, vagyis a négy rúdon magasba emelt ernyőszerkezetet. Az olaszországi városokban a rudakat a mai napig bőrrel tekerik be, és Bernini baldachinja bronzoszlopai éppen a bőr barnás-vöröses színét idézik. A baldachin karbantartása kezdettől fogva akadályokba ütközött a szerkezet harminc méteres magassága miatt, és azért, mivel Bernini barokkos, hullámzó formákat választott, amelyeket állványokról is nehéz megközelíteni.
A baldachin restaurálása a 2025-ös jubileumi szentévre
A pápák által meghirdetett jubileumi szentévet szokás szerint rendkívüli kulturális programsorozat is kíséri, ehhez kapcsolódik a Vatikán és Róma területén található emlékművek restaurálása is. A 2000-es szentévben a Szent Péter-bazilika homlokzatát állították helyre, ami elővarázsolta a Michelangelo használta eredeti színeket. Ferenc pápa 2025-ös nagy jubileumára készülve felújítják a Szent Péter-bazilika főoltára feletti baldachint. Gian Lorenzo Bernini 29 méter magas remekművének helyreállítása mintegy 700 ezer euróba kerül, és a költségeket teljes egészében a Kolumbusz Lovagok nevű amerikai katolikus jótékonysági szervezet fedezi. A főoltár feletti, gazdagon díszített mennyezetet az 1630-as években készítette el Bernini VIII. Orbán pápa megrendelésére. A Szent Péter sírja fölé magasodó baldachint tartó, csavarodó oszlopokat aranyozott kerubok és babérágak díszítik.
A kilenc hónapig tartó helyreállítás a végéhez közeledik, de a főoltár egészét még állványok fedik. Az ünnepélyes átadás október 27-én lesz, amikor ismét teljes szépségében és fényében lesz látható a baldachin - nyilatkozta Mauro Gambetti bíboros, minorita szerzetes püspök, a Szent Péter-bazilika főpresbitere. A bíboros jelképesnek nevezte a dátumot, mivel II. János Pál pápa 1986-ban ezen a napon tartotta Assisi városában a békének szentelt első egyházi világnapot, és idén október 27-én ér véget a Vatikánban most zajló püspöki szinódus is a pápa celebrálta szentmisével. A hit fényének lesz ismét a jelképe a december 24. éjjelén kezdődő szentévre készülve - hangsúlyozta. Gambetti bíboros hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa vatikáni lakhelyéről elment megnézni, hogyan folyik a restaurálás.
A helyreállítást a bazilika fenntartásáért felelős Fabbrica di San Pietro csapata végzi, a pápai állam mérnökei és szakértői vezetésével. A Vatikáni Múzeum és más olasz egyházi és állami kulturális intézmények legjobb restaurátorai vettek részt a munkában. Alberto Capitanucci, a felújítást vezető mérnök hangsúlyozza, hogy mivel a Szent Péter-bazilikában minden nagy, a munkával járó kihívás is nagy. Csak az angyalok figurái négy méter magasak a baldachin tetején.
„A restaurálás mindenekelőtt tisztítást jelentett: a baldachin visszanyerte eredeti színkontrasztját, amelyet a vöröses bronzoszlopokon kúszó arany borostyánlevelek képeznek” - mondta Alberto Capitanucci, a Fabbrica di San Pietro műszaki felelőse. Emlékeztetett, hogy az utolsó tisztítást 250 évvel ezelőtt hajtották végre korabeli eszközökkel, és azóta vastag porréteg és más szennyeződés rakódott a baldachinra, amit a modern technológia segítségével teljesen el tudtak távolítani. A restaurálás közben kétszáz éves graffiti feliratokat és egy gyerekcipőt is találtak a Szent Péter-bazilika főoltára baldachinjánál. Az ezerhétszázas években a baldachinon dolgozó munkások fáradalmait az oszlopokra vésett feliratok tanúsítják: „a mai napon befejeztük a munkát” - szól az egyik írás. A baldachin kupolarésze alatt talált gyerekcipőt egy munkás hagyhatta ott, így kérve oltalmat gyermekére.
Restoration of Bernini’s Baldachin in St. Peter’s Basilica to be unveilled soon
A Katedra-oltár és Szent Péter ősi széke
Most a baldachin mellett restaurálták a főoltár mögötti úgynevezett Katedra-oltárt is. Ennek közepén egy hatalmas aranyozott bronztrónus áll, és benne egy másik, sokkal régebbi pápai trónust is találtak. A 3. században készült pápai széket elefántcsont díszítés gazdagítja, Héraklész hőstetteinek ábrázolásával keresztény olvasatban. A trónust december 8-ig a főoltárnál állítják ki, hogy a látogatók egészen közelről megcsodálhassák. A főoltár előtt továbbá október 27-től december 8-ig látható lesz Szent Péter ősi széke, amelyről Ferenc pápa a szentmisén mondott homíliájában hangsúlyozta: „Szent Péter trónja a szeretet, az egység és az irgalmasság széke”. Szeplőtelen Fogantatás ünnepét követően a széket visszahelyezik Bernini bronz trónjára.
Szintén a szentévre készül el Michelangelo szoborcsoportját, a Pietát védő új üvegfal is, addig a szobor bármilyen védőréteg nélkül látható a bazilikában teljesen más fényviszonyok között. Nem véletlen, hogy a megszokottnál nagyobb a tömeg körülötte.