Augusztus 20-a Magyarország születésnapja, és egyben az egyik legrégebbi nemzeti ünnepünk. Ezen a napon ünnepeljük az államalapítást és Szent István királyt. Ez az ünnep igazán fontos minden magyar ember életében.
Augusztus 20-a a magyar történelem egyik legjelentősebb napja, mely több évszázados hagyományokkal és mély szimbolikával bír. Szent István király, Magyarország első királya és a magyar állam alapítója volt. Uralkodása alatt, a 10. század végén és a 11. század elején, a kereszténység felvétele mellett elindította az államszervezést és a társadalmi struktúra kialakítását, amelyek a mai napig meghatározzák Magyarország arculatát.
Az ünnep története és kialakulása
István király uralkodása idején az ünnepet még augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartották. Ekkorra hívta össze István király Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szent István Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.
Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emelték oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában. Ez akkor a szentté avatásával volt egyenértékű.
1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. A rendszerváltással azonban újra a régi hagyományok szerint tartjuk az ünnepet. Újra élnek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet is.
Az Új Kenyér Ünnepe
Augusztus 20-a az Új Kenyér ünnepe is. A hagyomány szerint az aratás után, Szent István napon sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezért nevezték augusztus hónapot az új kenyér havának. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a gazda elé vitték azt.
A kenyér mint az élet alapvető eleme, mindig is az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálta. Az augusztus 20-ai ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.
A kenyérhez mint a bőség és a termékenység szimbólumához már ősidők óta számos népszokás és babona kapcsolódik. Pénteken, különösen nagypénteken nem volt szabad fogyasztásra szánt kenyeret sütni, de Luca és Borbála napja is tilalmas volt. Az új házba kenyeret és sót vittek, hogy a háziak jólétét biztosítsák. Az esküvő után is kenyérrel és sóval kínálták az ifjú párt.
Ünnepi programok és hagyományok
A hivatalos ünnep minden évben Budapesten, a Kossuth téren kezdődik, Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával és a tisztavatással.
Budán minden évben megrendezésre kerül a mesterségek ünnepe. Itt több száz mester látványműhelyeit lehet megtekinteni, és a legkülönfélébb szakmák rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Itt mutatják be Magyarország tortáját és cukormentes tortáját is.
Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és szétosztják a darabjait.
Az ünnep legfontosabb része a szentmise és a Szent Jobb körmenet. A Szent Jobb feltételezhetően Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István Bazilikában található Szent Jobb-kápolnában őrzik.
Az államalapítás ünnepét este a tűzijáték koronázza meg. Az égi fényjátékhoz 1938 óta zenei aláfestés is tartozik. A tűzijátékok az ország egész területén megrendezésre kerülnek, azonban a budapesti tűzijáték vált az ünnep igazi szimbólumává, mely idén igazán különleges látványelemekkel nyújt maradandó élményt az ünneplőknek.
Az Új kenyér ünnepe: örökség, kultúra és hagyomány
Az ünnep jelentősége a magyar kultúrában
Szent István napja nem csupán az államalapítás ünnepe, hanem az Új Kenyér ünnepe is. Ez a hagyomány a mezőgazdasági évhez és az aratáshoz kötődik, amikor az új búzából sütött első kenyér az egész ország számára az élet és a bőség szimbóluma.
Magyarországon a kenyér a legalapvetőbb élelmiszerek egyike. A magyar konyhában hagyományosan szinte mindenhez jár egy szelet kenyér, a pörkölthöz éppúgy, mint a zsírosabb levesekhez. De ettük-esszük szalonnával, kolbásszal, vajjal, sőt, zsírral megkenve is.
| Időszak | Hagyomány |
|---|---|
| Ősidők | Kenyérhez kapcsolódó népszokások és babonák (termékenység, bőség szimbóluma) |
| Nagypéntek, Luca- és Borbála napja | Tilalmas napok a kenyérsütésre |
| Új ház, esküvő | Kenyér és só ajándékozása a jólét biztosítására |
| Halottak napja | Kenyér asztalra tétele a hazalátogató elhunytaknak |
| Hétköznapok | Hagyományos kovászolásos kenyérsütés (búza, rozs, árpa, kukorica) |
| Ünnepek (pl. Húsvét) | Tejjel, cukorral, tojással dúsított tésztából kelt kalács készítése |
Az ünnep a magyarok összetartozását, nemzeti identitását és a hagyományokhoz való ragaszkodást is erősíti. A kenyérszentelés, a Szent Jobb-körmenet és az esti tűzijáték mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a nap mélyen beépüljön a nemzeti emlékezetbe.
