A lombikbébiprogram körüli vita számos véleményt és írást szült, tele érvekkel és ellenérvekkel. Nehéz kérdés, valós polémia, amelyben az emberi méltóság, az élet kezdete és az egyházi tanítások ütköznek. A téma rendkívül érzékeny, és szembemegy a kortárs kultúrával, mégis fontos a párbeszéd fenntartása.
A Katolikus Egyház álláspontja a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban világos: az élet kezdetének szentsége és méltósága miatt az ilyen beavatkozások nem összeegyeztethetők a keresztény tanításokkal. A Katolikus Egyház katekizmusa szerint az élet fogantatásának természetes úton kell történnie, és azok az eljárások, amelyek ezt megkerülik - beleértve a lombikprogramot is - nem elfogadhatók. Az egyház tanítása szerint a gyermek ajándék, nem pedig jog. Gyermekre vágyni jó dolog, és az új élet létrehozása jó dolog, de a katolikus erkölcstan szerint bűnt semmilyen jó cél nem szentesít, beleértve a mesterséges megtermékenyítés erkölcstelen eszközét. Az egyház tanítja, hogy a házastársi aktusban két elválaszthatatlan szempont él együtt: a házastársakat egyesítő szempont és az utódnemzés szempontja. Ezeket ember saját kezdeményezésből szét nem választhatja. Ha maradnak hátra lefagyasztott vagy kidobott embermagzatok, az nyilván súlyosbítja a mesterséges megtermékenyítés bűnét.
Ferenc pápa is többször kifejezte határozott véleményét a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban. Bár ez a vélemény egyhangú, mégsem kirekesztő a lombikosokkal szemben. "Az egyház elsődleges kötelessége nem az, hogy elítéléseket és kiközösítéseket osztogasson, hanem hogy hirdesse Isten irgalmasságát, megtérésre hívjon és minden embert az Úr üdvösségére vezessen" - mondta Ferenc pápa 2015-ben. "Ezek a házaspárok hoztak egy döntést, amely miatt - még ha a hitünk szerint nem is elfogadott, sőt, bűn - mi, hívek a legkevésbé sem közösíthetjük ki őket, pláne nem a gyermekeket, akik semmiről nem tehetnek, és boldogságot hozva a szülők életébe megszülettek. Kötelességünk ezeket a házaspárokat megszólítani, kézen fogni, és azt mondani nekik, hogy „helyetek van Isten házában.”
A modern orvostudomány, különösen a nőgyógyászat, egyre nagyobb hangsúlyt fektet a meddőségi kezelésekre, beleértve a lombikprogramot is. Dr. Vörös Anna szülész-nőgyógyász szerint a gyermekvállalási kedv kitolódása az egyik fő oka annak, hogy a pároknak nehezebben sikerül a fogantatás, ez ellen pedig csak a mesterséges beavatkozással tehetnek. "Mára kitolódott a gyermekvállalás, egyre kevesebben vállalnak gyermeket a húszas éveikben, pedig a szervezet biológiailag ekkor a legtermékenyebb. Helyette a harmincas-negyvenes éveikben vállalnak gyermeket a párok, és ezért beszélhetünk manapság olyan sok fogantatási problémáról" - magyarázza a szakorvos, aki szerint a lombikprogram biztonságos megoldást kínál azoknak a pároknak, akik természetes úton nem tudnak gyermeket vállalni.
A petesejteket és a spermiumokat laboratóriumi körülmények között egyesítik, majd az embriót beültetik az anyaméhbe. Mára Magyarországon a társadalombiztosító is támogatja a lombikprogramot, ugyanakkor még így is szigorúbb feltételekhez kötik az eljárást, mint más közeli országokban. Külföldön (többek között Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában) megengedett az anonim petesejt donáció, de Magyarországon ez nem lehetséges, ami csökkenti a petesejt donáció lehetőségét.
A lombikprogram megosztó, de fontos megérteni, hogy egyre több házaspár számára ez az egyetlen lehetőség a gyermekvállalásra. A meddőségben szenvedő pároknak támogatásra, tanácsra, imára van szükségük. A helyreállító orvoslásba érdemes belevágni, ami nagyobb tudatosságot és odafigyelést igényel, cserébe viszont érteni fogjuk testünk reakcióit és a termékenységgel kapcsolatos folyamatokat.
A Szemlélek Társalgó harmadik évadának első adásában a megfogant, de meg nem született élet áll a beszélgetés középpontjában. Meddőség. Vetélés. Gyász. Sokaknak fájdalmas emlékeket hozhat fel az adventi időszak. Asztalos Katalin és Farbaky Tamás, a Szemlélek Társalgó műsorvezetői Vasali Katalin fotóművésszel és Asztalos Dániellel, a nehezített gyermekáldással küzdő pároknak szóló Anna-Joachim-Program egyik munkatársával beszélgetnek.
"A vetélés beavatott engem egy olyan világba, ami addig ismeretlen volt számomra... Ez egy nehezített gyászfeldolgozás, mert nem igazán van elismerve, hogy ez egy komoly gyászfolyamat, nagyon magányos tud lenni az, aki ezt átéli. Nincs protokoll, nincsenek rá rituálék, hogy egy ilyen gyászt megélt nő vagy család, tradicionális formában meg tudja élni a gyászát." - mondja Vasali Katalin.
Az Anna-Joachim-program önsegítő csoportjában nagyon nagy erőt ad, hogy nem csak nők gyűlnek össze, hanem a férfiak is bejönnek a programba, ők is tudnak az érzéseikről beszélni. Itt a párok megtapasztalhatják, hogy mennyire erős, hogy nincsenek egyedül, mert pont az a nehéz a legtöbb párnak, hogy elszigetelődnek, nincs kivel megosztani a fájdalmaikat. "Nálunk megtapasztalhatják, hogy nagyon sokan vannak ebben a cipőben, ez önmagában ad egy hatalmas erőt" - mondja Asztalos Dániel.
Lombikprogram | A petefészek előkészítése - 1. rész
Dr. Létezik alternatívája a lombikprogramnak, ráadásul nem merül fel morális ellenérv, viszont kevesen ismerik. A cikluskövetés alkalmazásával, a termékeny időszakra fókuszálva az együttléteket, spontán megfogant a baba. A módszer tanulása során a párok kapcsolata erősödik, kommunikációjuk javul, kreatívabbá válnak az egymás iránti szeretetük kifejezése területén, közösen hoznak döntést családtervezési terveikkel kapcsolatban.
Skrabski Fruzsina személyes történetével állt a nyilvánosság elé, amikor Veres András püspök atya augusztus 20-i beszédében a mesterséges megtermékenyítésről tett megjegyzései által megszólítva érezte magát. A kialakult vita kapcsán szeretnék rávilágítani a katolikus jellegzetességekre: a tanítás árnyaltságára és bűnből való megtérés szükségességére.
Anna és Péter, egy mélyen vallásos keresztény házaspár, akik éveken át tartó próbálkozás után a lombikprogram mellett döntöttek. "Tudom, mit tanít az egyház, de nem tudtam tovább tétlenül ülni. Az örökbefogadás gondolata is felmerült, viszont mi abban állapodtunk meg, hogyha nem sikerül az első lombikprogram, csak akkor választjuk ezt a lehetőséget" - mondja Anna. A kislányuk születése után az örömük határtalan volt, de a döntés súlya továbbra is nyomta a lelküket. "Boldog vagyok, hogy végre édesanya lehettem, mindennap hálát adok Istennek a gyermekünkért, még akkor is, ha tudom, hogy a döntésünk az egyház szerint nem helyes."
A mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos egyházi tanítás eleve érzékeny téma, mert teljesen szembemegy a kortárs kultúrával. De ha a megfelelő hangnem azt jelenti, hogy elhallgatjuk a mesterséges megtermékenyítés bűnösségét, akkor nem kevesebbet várunk el a püspöktől, minthogy adja fel a katolikus tanítást. Ha nem bűn, akkor tegye mindenki legjobb belátása szerint, nem igaz?
Miért ellenzi az egyház a mesterséges megtermékenyítést? Hogyan vélekednek erről a meddő párok, és mit mond az orvostudomány? Miközben a választ keressük, ne feledkezzünk meg azokról a testvéreinkről, akik két út előtt állva azt kérdezik: miért nem lehet gyermekünk?
