A spenót, más néven paraj, évszázadokkal ezelőtt fontos szerepet kapott a népi gyógyászatban. Ajánlották többek között mind magas, mind alacsony vérnyomás, vérszegénység és székrekedés ellen, illetve várandósoknak is. Kisbabáknak heti egyszer ajánljuk. A spenótot készíthetjük nekik csirkehússal, -májjal, később habarva is.
A libatopfélék családjába tartozó, egyéves, lágyszárú, többnyire kétlaki növény latin neve Spinacia oleracea. Téli és nyári parajt is termesztünk, szezonja ezért hosszú - s amikor épp nem jutunk friss áruhoz, az élelmiszerüzletekben bármikor hozzáférhetünk levelesen vagy pépesítve lefagyasztott változatához!
A spenót gyógyító ereje
Gyógyító hatás szempontjából az egyik legértékesebb zöldségfélénk. Perzsa fű néven már a VIII-IX. században ismert volt a Közel-Keleten. Onnan vitték az arabok Spanyolországba. Angliában a XVI. században még újdonságként emlegetik. Hazánkba a törökök hozták a XVI-XVII. században. A legkorábbi friss zöldség, és az egyik legrégebben termesztett zöldségnövényünk. Könnyen emészthető, nagy tápértékű.
Mivel sok fehérjét, vitamint (A, B, C, K) és ásványi anyagot (főként magnéziumot, káliumot, kalciumot, vasat) tartalmaz, kiemelkedően gazdag flavonoidokban, karotinoidokban, klorofillban és folsavban, ezért csecsemőknek, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt javasolt táplálék.
Magas karotinoid- és klorofill-tartalma miatt ajánlható rákos megbetegedések megelőzésére. Nyersen a bélműködést serkentő és vastagbéltisztító hatású, a benne lévő kálium vérnyomásszabályzó. Antioxidáns összetevői védenek a szív- és keringési rendellenességektől. Spenótfogyasztással csökkenthető a vércukorszint, erősíthető az immunrendszer, a látás, és frissen tartható az időskori emlékezet. Alacsony energiatartalmának köszönhetően fogyókúrás étrendben is tökéletes helye van.
Nyersen és főzve is hatásos
Ajánljuk nyersen, salátában fogyasztva, mert úgy sokkal több hasznos alkotóelem marad a zöldségben. Nyersen meggátolja a vesében és a húgyutakban a kőképződést, főzéskor ez az ellenkezőjére fordulhat. Főzéskor a rendkívül hőérzékeny folsav is megsemmisül, pedig a folsav nélkülözhetetlen a vörösvértestek képződéséhez, az aminosav-szintézishez, a magzati fejlődéshez és még számos élettani működésünkhöz. Várandósság idején fokozott spenótfogyasztást ajánlunk!
Receptek babáknak és családnak
Spenótpüré (egy adag, 6 hónapos kortól)
- 10 dkg megtisztított spenótlevél
- egy darab 5 dkg-os burgonya
- 2 dkg csirkemell
- 1,5 dkg banán
- 1 mokkáskanál olaj
A spenótot levelenként megmossuk, szárait, esetleg fonnyadt részeit letépjük, majd 4-5 percig forró vízben főzzük, aztán hideg vízzel leöblítjük (csak így marad élénk zöld). Közben a burgonyát sós vízben puhára főzzük. A húst is vékony szeletekre vágjuk, és kis lábasban 2-3 evőkanál vízben körülbelül 8 percig pároljuk. Az egészhez hozzáadjuk a kevés olajat, és a banánnal együtt robotgéppel pépesítjük.
Spenótkocka (egy adag, 6 hónapos kortól, ha a baba nem tejérzékeny)
- 10 dkg burgonya
- 5 dkg spenótlevél
- 1 tojás
- 1 teáskanál zsemlemorzsa
- 6 evőkanál tej
- 1 teáskanál sovány tejföl (helyettesíthetjük tejszínnel)
- a kikenéshez margarin
A burgonyát sós vízben puhára főzzük. A spenótot megtisztítjuk, a leveleket forrásban lévő vízbe dobjuk, az újraforrástól számított 3 percig hagyjuk a vízben, leszűrjük, a leveleket konyharuhán hagyjuk lecsöpögni, majd konyhai robotgéppel finomra aprítjuk. A főtt krumplit szétnyomkodjuk, és a spenóttal, a tojással és a zsemlemorzsával elkeverjük. Egy kis tűzálló formát (kb. 300 ml) kizsírozunk, a zöldségpépet beletesszük. A formát egy fazékba állítjuk, amelybe annyi vizet öntünk, hogy a forma kétharmad részét ellepje. Lefedjük, és közepes tűzön a forrástól számítva körülbelül 15 percig főzzük. Közben a tejet a tejföllel elkeverjük, és megmelegítjük. A zöldséges kockát a végén a tejjel körbelocsoljuk.
Családi ebéd: spenótos spagetti (két felnőtt és egy baba, 8 hónapos kortól)
- 1 csomag gyorsfagyasztott paraj
- fél csomag spagetti (tojás nélküli tésztát válasszunk!)
- 12,5 dkg (1 doboz) krémsajt
- 1-2 gerezd fokhagyma
- olívaolaj
- 2 kávéskanál margarin
A tésztát megfőzzük, a babának 10-15 szálat félreteszünk. Egy kis olívaolajat és 2 kávéskanál margarint felforrósítunk, rátesszük az 1-2 gerezd apróra vágott fokhagymát, aztán a spenótot is beletesszük, 5 perc után hozzáadjuk a krémsajtot, és meglocsoljuk körülbelül 2 merőkanálnyi tésztafőző vízzel. Összefőzzük, majd kiveszünk 1 merőkanállal a babának a szószból, a többit pedig a felnőtteknek fűszerezhetjük sóval, borssal, szerecsendióval, majd összekeverjük a tésztával.
A baba szószát összekeverjük a tésztával, ha szükséges robotgéppel egy kicsit pürésítjük, de csak annyira, hogy a szósz krémes legyen, a tészta pedig apró darabkákban legyen.
Csirkemell spenóttal és zöldségekkel (6-7 hónapos kortól)
A porcoktól, hártyáktól megtisztított csirkemellből kevés vízben, kb. A csirkemellet a krumplival, a mirelit spenóttal és a tönkölyliszttel együtt, kevés főzővíz hozzáadásával pépesre turmixoljuk, majd a főzőedénybe visszatéve még egyszer alaposan összeforraljuk kb. Végül az elkészült ételbe belekeverjük a repceolajat is.
Klasszikus spenótfőzelék | Mindmegette.hu
Tippek a spenót bevezetéséhez a babáknál
Teljesen természetes, hogy az új ételektől félnek a kicsik. Az új dolgok viszont még nekünk, felnőtteknek is félelmet kelthetők - hát még a gyerekeknek! Számukra túl sok fajta vagy túl nagy mennyiségű étel is ijesztő lehet - főként, ha olyan ételről van szó, amivel idáig nem sikerült jó viszonyt kialakítani.
Egy új étel pedig nemcsak elsőre lesz új: a legtöbb kutatás szerint akár 10-15 alkalom is kellhet, hogy egy adott fogást, alapanyagot MEGTANULJANAK megszeretni a kicsik. Ha viszont ugye ennek az ismerkedésnek a lehetőségét elvesszük 2-3 alkalom után egy „úgysem eszi meg” felkiáltással, akkor mi magunk kárhoztatjuk a gyereket arra, hogy soha nem is fogja tudni megszeretni.
A kis mennyiség alatt azt is érthetjük, hogy nem lesz domináns a tányéron vagy az ételben: a kelbimbó magában ijesztő lehet, de kelbimbós humuszként már más. Vagy a spenótlevél vagy egy nagy adag csupazöld főzelék magában para, viszont pici mennyiségben rántottába, vagy főleg: palacsintába sütve már nyerő! Azaz a biztonságos ételkörnyezetet jelentheti az is, ha pl. a bébispenót kedvelt ételbe kerül: a bébispenótos palacsinta, zabkeksz (azaz az édességek) hatalmas segítséget jelenthetnek, hogy bátran merjenek ismerkedni a gyerekek.
Ha nem megoldható így, hanem különálló elem, akkor pedig az a fontos, hogy tényleg BORSÓNYI, picike méretben, egy apró falatot tegyünk oda. Nemcsak az lehet nagy támogatás, ha picike mennyiségben kínáljuk, de az is, ha biztonságos, általában kedvelt ételek MELLÉ tesszük őket. Sőt, a válogatósság ellen az egyik legjobb módszer lesz hosszú távon, ha követjük az LLL módszerét, tehát a lehető legtöbbször legyen a gyerek előtt valamilyen étel:
- Love it: Imád
- Like it: Kedvel
- Learn it: Ismer (amivel) ismerkedik
Főleg kb. 1,5-2 éves kortól lesz erre egyre fontosabb figyelni, ahogy megjelenhet életkori sajátosságként bizonyos mértékű válogatósság. Ez ugye - normális. Az viszont nem, ha emiatt nem kínáljuk többé az elutasított ételeket. Ezek kínálásához fog viszont biztonságot nyújtani az LLL módszere. Biztonságot a gyereknek, hogy nem csak a nem kedvelt/új étel van előtte, amit meg KELL ennie. Biztonságot a szülőnek, hogy jó eséllyel a felkínált 3/4/5 féle étel, alapanyag között fog találni olyasmit, amit szeret, így nem kell belemenni az ördögi körbe, hogy „oké, akkor mit kérsz inkább?”
Igen, lesz időszak, amikor nagyrészt csak a Love it, azaz biztonsági ételt fogják megenni. Ezek sokszor a köretek lesznek (kenyér, tészta, rizs…), de lehet bármi. A lényeg, hogy ALAPBÓL legyen ott az asztalon, tányéron, nem utólag vagy valami helyett kínálva azért, mert elsőre bedobta a gyerek, hogy „én ezt nem szeretem”. Ez legtöbbször nem is igaz, és nem az ételről szól a sztori. Ha higgadtak, kedvesen határozottak tudunk maradni, akkor a legtöbb esetben azt is megtapasztaljuk, hogy amiért esetleg pár percig ment a „hiszti” az elején, hogy miután látták, hogy ezzel nem érnek el semmit, akkor utána azt fogják a leglelkesebben enni, amiről az ment, hogy „ de én ezt nem szeretem”.
Semmi baj, nem kell megenni - ez a mondat maga jelenti a biztonságos asztalkörüli környezetet. Mert biztonságban van a gyerek, ahol megvannak a keretek (cadre), de azon belül van döntési jogköre. Mert a gyerek biztonságérzetéhez fontos néhány dologban a határozott keret, de azon belül fontos elfelejteni a mikromenedzselést és hogy megadjuk a szabadságot neki. A felkínált ételekben a szülő dönt, de az, hogy a felkínált ételekből mit fog megenni, az a gyerek dolga. És ez hatalmas felszabadulás, ugyanakkor biztonsági háló mindenkinek.
Például egy garnélás curry magában ijesztő lehet, de ha főzünk bele krumplit/répát, amiről tudjuk hogy szereti, és kínálunk mellé rizst vagy akár kenyeret, akkor már nem lesz olyan nehéz. Ismerkedhet a curry ízével úgy, hogy a rizzsel együtt kóstolja vagy a kenyeret mártja bele, vagy csak a krumplit eszi ki belőle. Gyakoroljuk: „figyi, ma ez van vacsorára, saláta/brokkoli mindenkinek jár hozzá a tányérjára, ez ott van, de NEM KELL MEGENNI, sem pedig megkóstolni! Szerencsére van ott még jó pár dolog is, amiből tudsz választani, edd azt, ami szimpatikus.
Ha 10, 20, 50 alkalommal is csak a biztonságos ételt eszi meg, akkor se ijedjünk. Ez teljesen normális - ez életkori sajátosság. Ez egy sok éves vagy inkább évtizedes projekt, hosszú távon gondolkozunk. Azaz nem az a lényeg, hogy most, erre az étkezésre mit eszik meg, hanem az, hogy mivel kínáljuk, mivel van lehetősége ismerkedni, mi van előtte, azaz az EXPOZÍCIÓ. És ez már mikroméretben kínálva is rengeteget jelent, higgyük el.
Gyakorlati tippként szokott megjelenni még a „köszönöm, nem-tányér” javaslata (azaz ha valami nem tetszik, akkor tegye át egy külön tányérra), azonban én maximum már kialakult extrém válogatósság esetén gondolom javasoltnak - prevenciós jelleggel inkább csak azt üzenjük vele - hasonlóan az osztott tányérokhoz -, hogy nem akarjuk, hogy különböző ételek érintkezzenek, vagy hogy nem kell tudni elviselni azt, hogy valamilyen nem kedvelt étel van előttünk. Nem kell szeretni, nem kell megenni, de ideális esetben jó a gyerekeknek is meg tudják tanulni elviselni, hogy az életben nem csak olyan dolgok fognak mindig eléjük kerülni, amit teljes mértékben szeretnek. Lényeg a lényeg, hogy a bátor gasztrofelfedezők nevelésének elengedhetetlen része a már korábban tárgyalt EXPOZÍCIÓ - ez viszont nagyon fontos, hogy biztonságos ételkörnyezetben történjen. Ne sokkoljuk a gyerekeket azzal, hogy új vagy addig nem kedvelt ételeket teszünk eléjük nagy mennyiségben, sőt: higgyük el, hogy bőven elég, ha icipici része az étkezésnek egy ilyen étel/alapanyag. Már ez is expozíció! Gyakoroljuk serényen az LLL módszerét, hiszen minél többször van egy kedvelt étel mellett valami furcsaság, ez annál inkább megszokott dolog lesz számára, azaz nem fog stresszt jelenteni, ha új étellel találkozik. Ne vegyük el ennek a gyakorlásnak a lehetőségét azáltal, hogy leszűkítjük a családi ételrepertoárt pár gyerekkedvencre, mert akkor sosem fogják megtanulnu megszeretni az izgalmas fogásokat. És ne feledjük a nyomásgyakorlás-mentes, pozitív, támogató és biztonságot jelentő légkört sem!
Spenót a köztudatban és a valóságban
A spenót sokak mumusa nemcsak az egészséges életmód kialakítása, de a gyerektáplálás során is. Valamiért a legtöbbünkben valami elemi utálat van vele szemben (mondjuk a menzás emlékek után nem meglepő), ezért ha meghallja valaki, hogy spenót, akkor valami blokkol az agyban, és menekülőre fogja, hogy az alapból fúj. És valamiért a gyerekeknél sem szokott nagy kedvenc lenni, hiába szeretnék adni a szülők.
A 20. században egyre inkább elterjedt, hogy a spenótban mégsincs olyan sok vas, mint ahogy a híre tartja. Ez az egész félreértés onnan származik, hogy a 19. században egy Dr E. von Wolff nevű tudós elírt egy tizedesvesszőt, és ezzel elkövette az évszázad tudományos bakiját. Azonban ezt a mítoszt is megcáfolták nemrég, és az a vélekedés kezdett elterjedni, hogy ez a tévedés valójában soha nem történt meg, és a spenót hamis híre az akkor még megbízhatatlan mérési metódusoknak és gyenge kísérletezésnek volt betudható. Ugyanekkor ugyanitt ismertette azt is Sutton, hogy Popeye valójában nem a vas-, hanem az A-vitamin tartalma miatt fogyasztotta spenótot.
A lényeg szerintem annyi belőle, hogy egyrészt mindig legyünk kritikusak azzal, amit olvasunk, másrészt pedig hogy ne gondoljuk, hogy a szükséges vasmennyiséget a spenótból fogjuk fedezni, hiszen nem is olyan magas, mint sokan gondolják, valamint a növényekben található vas hasznosulása is rosszabb, mint az állati eredetű termékekben található vasé. De ez nem vegye el a kedvünket a kísérletezéstől és spenót étrendünkbe történő beiktatásától, hiszen nemcsak laktató, de finom és változatos (sós, édes) fogások is készülhetnek belőle, amelyek közül biztos, hogy mindenki - kicsik és nagyok egyaránt - találhat kedvére valót.
Jelentős mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat is, mint a mangán, magnézium, kálium. Na meg vas, abból a jelenlegi tudás szerint 2,71mg-ot (USDA 2010 adat), az átlagos napi szükséglet pedig 10-15 mg, de ez rengeteg mindentől függ (nem, terhesség/szoptatás, stb.). És igen, ehetnek belőle a bébik is.
Magyarországon szeretik mindentől is rettegtetni a szülőket: ne adjunk epret, halat, fűszereket, káposztát, kelbimbót, teljes kiőrlésűt, zabot, céklát és persze spenótot sem. Utóbbinál az oxálsavat szokták felhozni, de egy életszerű hozzátáplálás esetén, azaz amikor a baba a fejlettségének és életkorának megfelelően önállóan ismerkedik, kóstolgat, ezáltal leginkább pár falatot eszik esetleg, a változatos családi ételekből, nos, ebben az esetben semmi gond nem lesz, ha alkalmanként találkozik izgalmas bébispenótos, zöld dolgokkal (főleg, ha nem szeretnénk, hogy később minden zöld étel “pfuj” legyen).
Ezeket a paráztatásokat a pürés etetés hozza magával, hiszen a pürékben minden koncentráltan található meg: a jó és a kevésbé jó dolgok is. Aztán ilyenkor ugye 3-4 napig többször ugyanazt a pürés ételt kapja a baba…hát így nehéz túl sokat bevinni valamiből, amiből nem kellene! De ha a nagyrészt egészségtudatos családi ételekből kap néha valami spenótos ételt, azzal nem hogy nem lesz baj, sőt: ezzel segíthetjük azt, hogy később, a kevésbé nyitott korszakban se legyen vele gond, hanem ismerős leszünk.
További spenótos receptek
Hummusz bébispenóttal
A hozzávalókat egy konyhai aprítóban vagy botmixerrel krémesítjük és kész is. Az egyik legjobb módja a nem annyira kedvelt, ismert alapanyagok beiktatásának az a kencékben való “elrejtése” (figyelem, eltitkolva viszont soha nem rejtünk el semmit!): lilakápis, brokkolis vagy éppen bébispenótos humusz vagy fehérbabos kencék. Ha szeretnénk, tehetünk csak pár levelet vele, de tehetjük hangsúlyosabbá is.
Spenótos lazacos frittata
- 10-12 db tojás
- 1 cs (100 g) füstölt lazac
- 1 cs bébispenót
- 1 nagy cs kapor
- 2 szál újhagyma
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 1-2 dl tej
- 1 doboz (250 g) túró
- 2-3 ek olívaolaj
- só, bors
Serpenyőben olívaolajon pár perc alatt megfuttatjuk a karikákra vágott újhagymát, majd ezután hozzáadjuk a kinyomott vagy apróra vágott fokhagymát. 1-2 perc után mehet hozzá pár részletben a (szükség esetén kicsit feldarabolt) bébispenót, 1-2 perc alatt összeforgatjuk és picit megfonnyasztjuk. A tojásokat egy nagy tálba ütjük, hozzáöntünk egy kis tejet, sót, borsot és az apróra vágott kaprot, alaposan összekeverjük, majd mehet bele a túró is, amivel szintén jól összedolgozzuk. A megsült spenótos hagymát egy kis piteforma aljára tesszük (vagy hagyhatjuk is sütőbe is tehető serpenyőben), erre ráöntjük a tojásos masszát, majd csíkokra szelt lazaccal díszítjük körbe + pár szép levél spenóttal, és 190-200 fokra előmelegített sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütjük. A frittáták, azaz tojáslepények is sok zöldséget vagy akár ilyen leveles zöldet elbírnak, ideálisak lehetnek ezek is az ismerkedésre! Főleg, ha még egy kis lazac, sajt vagy túró is kerül hozzá, aminek köszönhetően nálunk a fiúknál is nagy sikert aratott - én legalábbis ennek tudom be.
Spenótos smoothie jégkrém
- fél mangó
- 1 banán
- 1 avokádó
- 1 fél lime leve
- 2 marék friss bébispenót
- 1-1,5 dl kókusztejszín
A hozzávalókat egy konyhai aprítóban krémesítjük, jégkrémformába töltjük és mehet is a fagyasztóba!
Spenótos zabkeksz
Egy újabb spenótos édesség, ami elsőre furcsának hangzik, de ne ítéljétek el, amíg nem próbáltátok ki! Nem véletlen dúsítják az édes smoothie-kat sem spenóttal, hiszen szinte észrevehetetlen, mégis sok-sok tápanyaggal tudja felturbózni az adott ételt. A zabsütihez két almát felkockázok, két banánt felkarikázok, hozzájuk ütök egy tojást, a felaprózott két marék bébispenótot, vaníliát (nem aromát!), egy evőkanál vajat, és egy botmixerrel turmixolom őket. Ezután adtam hozzá 130 gramm zabpelyhet, 10 percet állni hagytam, majd kanállal egy sütőpapírra halmoztam őket, és 180 fokon 15-20 perc alatt megsütöttem őket.