Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1 éves korig vagy tovább ajánlja a szoptatást. A táplálás célja a csecsemő és gyermek egészséges növekedésének és fejlődésének biztosítása minőségileg és mennyiségileg az életkornak megfelelő táplálék biztosításával. Az optimális táplálás fontos szerepet játszik a megfelelő súlygyarapodásban, az immunrendszer érésében, a mozgás fejlődésében, az értelmi és érzelmi élet alakulásában. Az újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, egyéves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el.
A csecsemőtáplálás módjai közül a legideálisabb a kizárólagos szoptatás, melyet a csecsemő 6 hónapos koráig mindenképpen folytatni kell, majd fokozatos hozzátáplálás mellett legalább 12 hónapos korig, igény szerint 2 éves korig ajánlott az anyatejes táplálás. Elégtelen anyatej esetén csecsemőkorban tápszert kell adni, melynek egyszeri mennyisége 150-200-250 ml, a napi etetések száma 5.
A csecsemő gyomrának térfogata az első 24 órában nagyjából 5-7 ml befogadóképességű. Ez az első hét végére körülbelül 25 ml-re, majd a második hét végére 60-85 ml-re tágul. Így az első pár napban a csecsemő táplálékfogyasztása, bár kevésnek tűnhet, de valójában megfelelő mennyiségű. Ha kétsége támad, hogy csecsemője elegendő táplálékot kap-e, kérjen tanácsot védőnőjétől! Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő anyatej és kiegészítésre van szükség, el lehet kezdeni a hozzátáplálást kb. Amennyiben a gyermek nem lakik jól az anyatejjel, vagy ennek hiányában a tápszerrel, a hozzátáplálást a gyermek fejlettségétől függően a védőnő vagy a gyermekorvos tanácsa alapján kezdje meg.
A hozzátáplálás megkezdése és folyamata
Kb. 4-6 hónapos kortól az anyatej, vagy ennek hiányában a tápszer önmagában már nem fedezi a fejlődésben lévő gyermek tápanyagszükségletét. A pépes, majd később a darabos ételre való átállás erősíti a száj körüli izmokat. Az egyes anyatejes vagy tápszeres étkezéseket a nap folyamán fokozatosan felváltja a bébiétel az elkövetkező hetek, hónapok során. A szilárd ételek közül elsőként lehetőleg az egy összetevős gyümölcspépeket válasszuk. A HiPP gyümölcsökkel egyszerű a hozzátáplálás megkezdése.
A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára. A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából egyéves korára akár teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy-egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet az allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra.
A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd - még az anyatejes táplálás mellett - érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe. A sót és a cukrot felejtsük el hozzátáplálás során. Érdemes rákeresni a hozzátáplálási táblázatokra, amelyekben pontosan részletezve vannak, hogy mikortól milyen ételek adhatók a babának. A hozzátáplálást pürésítve kezdjük, és fokozatosan haladjunk a darabosabb ételekig, majd a falatokig.
A 10-12 hónapos baba étrendjében a kisbabád a szoptatás mellett már szépen hozzászokott a napi háromszori étkezéshez (reggeli, ebéd, vacsora). Próbálj meg minél gyakrabban együtt étkezni vele. A picik úgy tanulnak, hogy megfigyelik a szüleiket. Ne feledd, a kisbaba ételéhez egyelőre nem szükséges hozzáadni sem cukrot, sem sót - ez érvényes a főzéshez használt vízre is. A só károsíthatja a veséjét, a cukor pedig megtámadja a tejfogakat. A tejnek 12 hónapos korig a kisbaba fő táplálékának kell maradnia. Ha úgy látod jónak, 12 hónapos kor után is folytathatod a szoptatást, de az idő elteltével, ahogy a pici egyre több szilárd ételt fogyaszt, természetes módon egyre kevesebb tejet fog igényelni.
A kisbaba számára változatos étrendet kell biztosítani, hogy minden tápanyaghoz egyformán hozzájusson. 0-4 hónapos kor között: anyatej vagy tápszer etetése szükséges. 4-6 hónap: tápszer mellett már adható rizs, vastartalmú cereáliák (búza, árpa, rozs, zab). A glutén tartalmú ételeket 7 hónap előtt fokozatosan mindenképp be kell vezetni, mivel csökkenti a lisztérzékenység, a cukorbetegség kockázatát. Anyatejes táplálás esetén továbbra is elegendő csak a tejet adni a babának. 5-7 hónap: zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök minden édesítés, ízesítés nélkül. Ezek bevezetése csökkenti az édességekre való igényt, segít kialakítani a helyes táplálkozási szokásokat. Anyatejes vagy tápszeres etetések között gyümölcslé, majd gyümölcspép (40-50 g) adható. 6-8 hónap: joghurt, túró, tojás sárgája, darabolt hús, száraz kenyér, (fehérje, vitamin, vas bevitel növelése, emellett segíti a rágás tanulását) adása ajánlott. 8-10 hónap: főtt, darabos zöldség, falatméretű hús (baromfi, hal), hetente egyszer hüvelyesek. Főzelékfélék közül burgonya, répa, borsó, paraj, karfiol, tök, cékla adható. 9-12 hónap: már próbál önállóan enni. Továbbra is zöldségek, gyümölcsök, búzafélék, kenyér, sajtok fogyaszthatók. 1 éves: már tojásos ételeket is ehet, valamint ihat kakaót. 1 éves kor után: már a család vegyes kosztját fogyaszthatja. 2 éves kor végére: általában önállóan eszik.
A kisbaba számára változatos étrendet kell biztosítani, hogy minden tápanyaghoz egyformán hozzájusson. 0-4 hónapos kor között: anyatej vagy tápszer etetése szükséges. 4-6 hónap: tápszer mellett már adható rizs, vastartalmú cereáliák (búza, árpa, rozs, zab). A glutén tartalmú ételeket 7 hónap előtt fokozatosan mindenképp be kell vezetni, mivel csökkenti a lisztérzékenység, a cukorbetegség kockázatát. Anyatejes táplálás esetén továbbra is elegendő csak a tejet adni a babának. 5-7 hónap: zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök minden édesítés, ízesítés nélkül. Ezek bevezetése csökkenti az édességekre való igényt, segít kialakítani a helyes táplálkozási szokásokat. Anyatejes vagy tápszeres etetések között gyümölcslé, majd gyümölcspép (40-50 g) adható. 6-8 hónap: joghurt, túró, tojás sárgája, darabolt hús, száraz kenyér, (fehérje, vitamin, vas bevitel növelése, emellett segíti a rágás tanulását) adása ajánlott. 8-10 hónap: főtt, darabos zöldség, falatméretű hús (baromfi, hal), hetente egyszer hüvelyesek. Főzelékfélék közül burgonya, répa, borsó, paraj, karfiol, tök, cékla adható. 9-12 hónap: már próbál önállóan enni. Továbbra is zöldségek, gyümölcsök, búzafélék, kenyér, sajtok fogyaszthatók. 1 éves: már tojásos ételeket is ehet, valamint ihat kakaót. 1 éves kor után: már a család vegyes kosztját fogyaszthatja. 2 éves kor végére: általában önállóan eszik.
A shunt műtétekkel kapcsolatos tapasztalatok és tanácsok
Sajnos sok koraszülött és beteg gyermek szorul shunt műtétre. A shunt (agyvíz-elvezető rendszer) beültetése vagy cseréje gyakran szükséges a hidrocefália (vízfejűség) kezelésére. A shunt műtétekkel kapcsolatban számos tapasztalat és aggodalom merülhet fel a szülőkben.
Egy édesanya osztja meg tapasztalatát, miszerint kisfia 28 hétre született, és már a 8. héttől kezdődően vérzései voltak. A 24. hétre kórházba került, ahol kiderült, hogy levált a méhlepénye, és sürgős császármetszésre volt szükség. A kisfiú újraélesztésre szorult, magas volt a vérnyomása, agyvérzést kapott, majd az agyvíz elzáródása miatt megnőtt a feje. Augusztus 1-jén kapott ideiglenes shunt-öt, de mivel a víz nem tudott lefelé távozni, a kis fején lévő tasak nagyon nagy lett, és kétnaponta szúrták. Végül egy hete megkapta a végleges shunt-öt Debrecenben, dr. Novák műtötte.
Egy másik szülő meséli, hogy két korababájuk van, akik kis súllyal és korán jöttek. Sok mindenen mentek már keresztül, agyvérzés mindkettőjüknél, lézeres szemműtét. Csak egyiküknek került shunt a buksijába, a másikuk eddig elkerülte. A pici, aki most már 4,5 kg, másfél hónappal ezelőtt kapta a végleges shunt-öt, azóta a kamrák mérete normál. A fejecskéjén még pukli van, amit szeretnének már, ha nem lenne. Azóta néhányszor állítottak rajta, mert a táplálkozása nem a régi. Sokszor csak felét eszi meg az adagjának, sokszor viszont a teljes adagot. Szemecskéje néhány nap sokszor naplementézik, sokszor viszont szépen nézelődik. Azt kérdezi, hogy összefüggésben van-e ez valamivel.
Az aluszékonyság nagyon komoly tünet, és shunt vezetési zavar miatt lehet. Egy felnőtt shuntös páciens tapasztalata szerint 12 évesen cserélték először a hasi szárát, mert kinőtte, és ugyanígy aludt egész nap. Tavaly nyáron az egész shunt-öt kicserélték, szárat is, mert el volt tömődve, és később szelepet is, mert az sem volt már jó. Tünetei között alvászavar és mozgási nehézségek voltak, de voltak napok, amikor 18 órát is aludt. Kisgyermekeknél az aluszékonyság sokkal erősebb szokott lenni.
Egy másik szülő kisfia shuntös, 2,5 éves. Nemrég volt torkgyulladása, ami agresszív volt. A nem shuntös nagytesóját is teljesen kiütötte a láz, hányás, kezdődő kiszáradás. Végül nem kellett kórházba vinni, mert elkezdett inni, enni, túllendült, felélénkült. Szellemileg ugyanolyan friss lett, viszont azóta szédül, potyog, nem olyan stabil. Állandóan megkapaszkodik a falban séta közben, el-el veszíti az egyensúlyát. A legyengülésre fogná, de már 4 napja rendesen eszik, iszik. A kisfia 14 hónaposan kezdett el kúszni, 20 hósan felállt, és 27 hósan tette meg első lépéseit, de stabilan csak 2,5 évesen kezdett el járni. Először 3 szót használt, aztán úgy 10-et, de abból 8 saját kitalált szó volt.
Ha a baba nem lakik jól az anyatejjel, vagy ennek hiányában a tápszerrel, a hozzátáplálást a gyermek fejlettségétől függően a védőnő vagy a gyermekorvos tanács alapján kell megkezdeni. A hozzátáplálás megkezdésénél legyen türelmes. Előfordul, hogy a baba az első kanál pépet kiköpi. Először meg kell tanulnia a pép lenyelését és hozzá kell szoknia az új állagú és ízű táplálékhoz, ezért kezdetben csak néhány kanálnyi gyümölcspépet adjon a babának, majd fokozatosan növelje az adagot.
Kiemelten fontos a megfelelő folyadékpótlás. Folyadékpótlásra adható szénsavmentes víz, hársfatea, kamillatea, limonádé és frissen facsart gyümölcslevek. A kiszáradás nagyon veszélyes, már hosszú ideig tartó szomjúságérzet is vezethet szédüléshez, koncentráció-zavarhoz, egyensúlyvesztéshez. Hányásos bajoknál a kiszáradás az agyban is jelentkezhet, ami nem tesz jót a shuntműködésnek.
A Dévény torna + egyéb korai fejlesztés is ajánlott lehet műtét után 3 héttel.
A szülőknek fontos, hogy figyeljenek a gyermekük viselkedésére, és bármilyen aggodalom esetén forduljanak szakemberhez. Kónya Eszter dr-nő, aki Heim Pálban dolgozik, sok segítséget nyújtott egy szülőnek a shuntről és tünetekről.
A táplálkozás és a shunt működése szorosan összefügghet. Ha a baba nem eszik eleget, vagy hány, az befolyásolhatja a shunt működését. A pumpáján érezhető esetleg, hogy kemény v. puha. Ha puha, akkor nem telítődhetett fel rendesen az agyvíz a kis fejében. Ha kemény, akkor meg esetleg lehet, hogy a kiszáradás folyamatában odatapadt a shuntszár az agyfalához, ami átmeneti shuntelzáródáshoz vezethet.
Treating Hydrocephalus: Shunt vs ETV
A csecsemő táplálkozásának részletei
A csecsemő táplálása során fontos szerepet játszanak a makro- és mikrotápanyagok. A szükséges energiamennyiség életkor szerint 1-3 hónapos korban 100-120 kcal/kg/nap, 3-6 hónapos korban 90-110 kcal/kg/nap, 6-9 hónapos korban 80-100 kcal/kg/nap, 9-12 hónapos korban 80-100 kcal/kg/nap. A bevitt energia 50-60 százaléka szénhidrát (15-20 g/kg/nap), 25-40 százaléka zsír (3-4 g/kg/nap) és 10-15 százaléka komplett fehérje (2,0-2,5 g/kg/nap).
Szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok
- Szénhidrátok: szerepe az energiabiztosítás, az agy és idegrendszer fejlődése, a normál bélflóra kialakítása, a kötőszövetek felépítése.
- Zsírok: energiaforrások, a zsíroldékony vitaminok felszívódásában, az étvágy szabályozásában, a sejtmembránok felépítésében fontosak.
- Fehérjék: feladata az enzimek, hormonok, immunglobulinok, transzportfehérjék biztosítása. Az állati eredetű fehérjék tartalmazzák azokat az esszenciális aminosavakat, amelyek elengedhetetlenek a növekedéshez és fejlődéshez.
- Vitaminok: szerepe a fejlődésben rendkívül összetett. A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) és a vízben oldódó vitaminok (B-vitaminok, folsav, biotin, C-vitamin) mind elengedhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez.
Ásványi anyagok
Az ásványi anyagok közül kiemelten fontos a vas a vérképzésben, a jód a pajzsmirigyhormon termelésben, a fluor a fogzománc képződésében, a szelénium pedig antioxidáns.
Tápszeres táplálás és támogatás
Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek miatt szükséges bevezetni a tápszeres táplálást a csecsemő életébe. Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek készítésekor a gyártók az anyatej összetételéhez hasonlító tápszerek létrehozására törekednek. Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizált fehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni.
A tápszer árához nyújtott támogatásra akkor jogosult a csecsemő, ha az orvos azt vényen rendeli (felírja). Nem minden tápszer árához jár támogatás, hanem - a gyógyszerek támogatásához hasonlóan - csak azokhoz, amelyeket a NEAK a társadalombiztosítási támogatásba befogadott.
Mikor kérjen segítséget?
Beszéljen a védőnővel, illetve házi gyermekorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet. Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal. Mielőbb keresse fel gyermekorvosát, ha a csecsemő széklete nyálkás vagy véres!
tags: #shuntos #babak #taplalkozasa