A magzati keringés, más néven circulatio foetalis, alapvetően eltér a születés utáni keringéstől. Ez abból adódik, hogy a magzat tüdeje még nem funkcionál, így a kis vérkör sem működik. A magzat teljes gázcseréjét, tápanyagellátását és anyagcsere-végtermékeinek kiürítését az anyai szervezet biztosítja a méhlepényen (placenta) keresztül.
A köldökzsinór felépítése és funkciója
A méhlepényt a magzattal a köldökzsinór (umbilicus) köti össze. A köldökzsinór (funiculus umbilicalis) magzati mellékrész, amely a méhlepény és a magzat között teremt összeköttetést. Hossza 55-60 cm, de a várandósság vége felé 50-70 centiméter hosszú és 20 milliméter széles lesz. Színe szürkéskék a benne futó erek miatt.
A köldökzsinór magzati eredetű, érett kocsonyás kötőszövetből áll, aminek hatása félkemény gumiburkolathoz hasonlítható. Ezt a rugalmas, zselés anyagot Wharton-kocsonyának nevezik, és fő funkciója az erek összenyomódástól való védelme.
A köldökzsinórban három nagy ér fut spirálisan: két artéria (köldökartériák) és egy véna (köldökvéna). Az artériák az oxigénben szegény vért szállítják a magzati keringés felől a méhlepénybe, míg a vastagabb véna a tápanyag- és oxigéndús vért viszi a magzat felé. A vérrel töltött véna átmérője a köldökzsinór teljes hosszán nagyobb, mint a két artéria együttvéve.
A köldökzsinór erei különlegesek, bennük a vér mindkét irányba tud áramolni. A köldökzsinórok 95%-ban spirálisan tekerednek, általában a két artéria csavarodik a véna köré. A tekeredés iránya gyakrabban, de nem mindig, az óramutató járásával ellentétes. Ez a felépítés biztosítja, hogy a zsinór rugalmas és erős legyen, és közben meg is tudjon nyúlni, megvédve az ereket a nyomástól és a megtöretéstől.
A köldökzsinór két artériája (arteria umbilicalis) a magzati belső csípőverőerekből (arteria iliaca interna) ered, és a méhlepény magzati bolyhaiban egészen hajszálerekig elágazódik. Itt a vér salakanyagait leadja, ugyanakkor az anyai vérből oxigént és tápanyagokat vesz fel. Az oxigén hatékony felvételében szerepet játszik az, hogy a magzati hemoglobin oxigénkötő képessége nagyobb, mint a felnőttkori vérfestéké.
A köldökzsinór másik fontos feladata az életadó oxigén- és tápanyag-szállításon kívül az, hogy a magzat első játékszeréül szolgál. A magzatok viselkedését tanulmányozva megfigyelték, hogy a nagyobbacska, 25-30 hetes magzatok már játszanak az anyaméhben, és a köldökzsinórt tekergetik, rángatják, belebukfenceznek.
Keringési rendellenességek a köldökzsinórban
Kóros vagy rendkívüli körülmények között a köldökzsinórban futó erekben bekövetkezhetnek keringési problémák. Ezek lehetnek a köldökzsinór fejlődési rendellenességei vagy szüléskor bekövetkező, a köldökzsinór leszorításával járó komplikációk.
Hosszúságbeli rendellenességek
- Túl hosszú köldökzsinór: 80 centiméteres hosszúság felett már számos szövődmény fordulhat elő, leggyakrabban az, hogy a méhösszehúzódások idején a magzat testére hurkolódott vagy csomós köldökzsinórban csökkenhet a keringés.
- Túl rövid köldökzsinór: Hasonló gond a túlságosan rövid zsinórral is adódhat: ha hüvelyi szülés közben megfeszül, teljesen megszűnhet benne a keringés.
Érszám-rendellenességek
Nem túl gyakori jelenség, ha a zsinórban a szokásos három helyett csak két ér fut, egy artéria és egy véna. Ez rendszerint más rendellenességekkel együtt fordul elő, és fokozott figyelmet igényel a terhesgondozás során.
Lepényi alulműködés
Ha a várandósság során a magzat kelleténél alacsonyabb súlya miatt felmerül a lepényi alulműködés gyanúja, ultrahangos flowmetriás vizsgálatot végeznek. Ezzel a módszerrel ítélhetők meg legpontosabban a magzat szervezetében és a köldökzsinórban az áramlási viszonyok.
Köldökzsinór ultrahang normál és kóros képalkotó vizsgálat összehasonlítása | Magzati ultrahang | Szülészeti
A köldökzsinór rátekeredése
Sokan aggódnak, hogy a köldökzsinór rátekeredik a vidáman fickándozó magzatra, s emiatt megfulladhat. Átlagos hosszúságú zsinórral ritkán fordul elő ilyesmi, ha azonban valamivel hosszabb a szokásosnál, rácsavarodhat a baba különböző testrészeire. A kismamák nagy félelme, hogy a babájuk a nyakára tekeredett köldökzsinórral születik meg. Ez valójában egyáltalán nem ritka: az újszülöttek körülbelül negyede így születik. De szerencsére nem okoz különösebb problémát, csak akkor, ha valamilyen okból meghúzódik vagy megfeszül a köldökzsinór. Mivel a köldökzsinórban futó erek hosszabbak, mint maga a köldökzsinór (spirál alakban futnak a Wharton-kocsonyában), az, hogy a magzat húzgálja, rángatja a köldökzsinórt, szerencsére nem jár az erek elzáródásával. Rugalmas állaga miatt a köldökzsinór nagyon ritka esetekben csomózódik vagy törik meg.
A magzati keringés a szülés alatt és után
A születés előtt a baba teljes vérmennyisége a baba testében, a köldökzsinórban és a méhlepényben oszlik el, a várandósság során változó arányban. A mérések azt mutatják, hogy 30 hetes magzati korban általában a vér fele van a baba testében, másik fele pedig a zsinórban és a lepényben. A szülés ideje körül ez az arány kicsit változik, körülbelül 30% van a lepényben és zsinórban, a többi 70% pedig a baba testében.
Az előbb felvázolt keringési rendszer pillanatok alatt megváltozik a megszületéskor. A felsírás azt is jelenti, hogy beindult a tüdőlégzés és ezzel együtt a kisvérkör. A nyomás- és áramlási viszonyok megváltozása (és egyéb mechanizmusok közreműködésével) záródnak a köldökerek, funkcionálisan záródik a foramen ovale és a Botallo-vezeték.
A szülés után az összehúzódások átlagosan 2-3 percenként még tovább folytatódnak, amik szintén a baba felé mozgatják a vért. Születéskor a legtöbb baba köldökzsinórjában erőteljes pulzálás tapasztalható, az ilyenkor érkező vér részben a baba tüdejébe, részben a májba áramlik, a máj így elő tudja állítani azt a glükózmennyiséget, ami az agy táplálásához szükséges.
A méhlepény felől az oxigénben gazdag vér áramlása addig folytatódik, amíg a lepény le nem válik a méh belső faláról, ami még legalább 3 percig tart. Ha tehát ezt az átállási folyamatot semmi nem zavarta meg, akkor a magzat sietség nélkül meg tudja kezdeni a tüdőlégzést, miközben a létfontosságú szervek vérellátása is folyamatosan biztosított. A lepény felől érkező, testhőmérsékletű vér a külső hőmérsékletre kikerült baba melegen tartásában is segít.
A tüdőlégzéshez a babának 45 ml vérre van szüksége, a méhlepény és a köldökzsinór pedig 125-150 ml-t tartalmaz. Ez elegendő biztonsági tartalék ahhoz, hogy a tüdőlégzésre való átállás biztonságosan megtörténjen, akkor is, ha nem jut át minden egyes csepp vér a babába - de minél több jut át, annál jobb.
Köldökzsinór elvágásának időzítése
Hogy pontosan mennyivel a születés után vágják el a köldökzsinórt, az erősen függ az adott kórház vagy az adott orvos gyakorlatától. Manapság az új szakmai protokoll, hogy várnak egy kicsit, és akkor vágnak, amikor a köldökzsinórban már nem lüktetnek az erek.
Vizsgálatok igazolták, hogy azok a babák, akinél később vágták el a köldökzsinórt, pár hónap múlva, körülbelül féléves korukban kisebb arányban küzdöttek vashiányos vérszegénységgel, mint a kortársaik. Azoknak a babáknak, akiknek nem vágták el rögtön a köldökzsinórját, magasabb volt a hemoglobin, hematokrit és ferritin szintjük, ezek az előnyök még 6 hónapos korukban is fennálltak és körükben kisebb volt a vashiány kockázata. A csecsemő- és gyermekkori vashiány összefüggést mutat a gyengébb motoros, kognitív, és viselkedés fejlődéssel, aminek a következményei visszafordíthatatlanok.
Koraszülött babáknál érintetlen köldökzsinór mellett könnyebben valósul meg a saját vérkeringésre átállás, több a vörösvértest, kisebb arányban van szükség vérátömlesztésre, és kisebb a kockázata az agyvérzésnek és a bélgyulladásnak. A hosszabb lepényi transzfúzióval őssejtek és immunanyagok is nagyobb arányban jutnak a babába, ami különösen hasznos lehet gyulladás, a sejtek vagy szervek sérülése esetén, ami a koraszülötteknél komoly kockázatot jelent.
tags: #rossz #keringes #a #koldokzsinorban