Az 1997. évi XXXI. törvény az Országgyűlés felelősségét hangsúlyozza a jövő nemzedékek iránt, és célja a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezményekben, valamint az Alaptörvényben rögzített gyermekjogi elvek érvényesítése. A törvény számos fogalmat definiál a gyermekvédelem és a gyermekek jogainak biztosítása érdekében.
A törvény alkalmazásában fiatalkorú az a személy, aki a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem, javítóintézeti nevelés esetén pedig a 21. életévét nem töltötte be. A fiatal felnőtt a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be.
A gyermek hozzátartozói közé tartoznak a szülők (vér szerinti és örökbe fogadó), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, és a saját gyermek. A gyermek közeli hozzátartozói körét a törvény pontosabban meghatározza.
A törvény kimondja, hogy a jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. Azonban a Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelmében is alkalmazni kell a törvényt, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy a gyám kirendelésének elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeknek joga van a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez, akár örökbefogadó családban, akár más, családot pótló ellátás formájában. A gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani.
A gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben nem foglalkoztatható az a személy, aki büntetett előéletű, vagy akinek a büntetlen előélete ellenére a bíróság jogerős ítéletben megállapította bűncselekmény elkövetését, különösen az élet, testi épség, egészség, szexuális szabadság, valamint a család és gyermekek érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A működést engedélyező szerv ellenőrzi a gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatni kívánt személyek kizáró okainak fennállását.
A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelmét, segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő segíthet a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segítheti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, és képviselheti a gyermeket a gyámhatósági eljárásokban. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni, valamint a gyermekkel személyesen, a vezető vagy munkatárs jelenléte nélkül találkozni.
A szülészeti ellátásban részesülőket is megilletik azok a jogok, amelyek a betegeket az egészségügyi ellátás során. A törvény biztosítja a szabad orvosválasztás lehetőségét a terhesgondozásnál és a szülésnél. Mindenki annál az orvosnál szülhet, akit választ.
Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy a kórházakban, rendelőkben a betegekkel emberhez méltóan kell bánni: udvarias megszólítás és tiszteletteljes bánásmód illeti meg őket. Nem kényszeríthetők indokolatlan várakozásra, szeméremérzetükre tekintettel kell lenni. A betegeken csak az ellátásukhoz szükséges beavatkozásokat szabad elvégezni, és tiszteletben kell tartani személyes szabadságukat. Minden betegnek joga van arra, hogy a kórházban saját ruháit és személyes tárgyait használja.
Az egészségügyi törvény garanciális szabályai alapján kell megítélni az anya és a gyermek elválasztását. Az anya és újszülöttje 24 órás együttes elhelyezése a legkorszerűbb és legbiztonságosabb elhelyezési forma, amelynek jogát a törvény is garantálja. Az anyának joga van ahhoz, hogy újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el, amennyiben ezt nem zárja ki egészségi kockázat, az ő vagy az újszülöttje egészségi állapota. A betegtársak és azok gyermekeinek jelenléte nem írhatja felül azt a jogot, hogy az anya folyamatosan az újszülöttjével lehessen.
A cselekvőképes beteg a tájékoztatásról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. A törvény alapján mindenki szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, mely beavatkozásokat fogadja el vagy utasítja vissza. Fontos tudni, hogy ez minden egyes beavatkozásra külön-külön értendő, és minden beavatkozásról, javasolt eljárásról külön-külön kell tájékoztatni az érintetteket. A beavatkozást csak abban az esetben nincs lehetőség visszautasítani, ha közvetlen életveszély áll fenn, vagy ha a beavatkozás elmaradása mások (a magzat) egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné.
Az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez mindenkinek joga van. A szülészeti dokumentációnkat - amely tartalmazza többek között a beavatkozások, kezelések, vizsgálatok adatait - megtekinthetjük, vagy fénymásolatban kikérhetjük a kórháztól. Ha úgy érezzük, jogtalanság történt velünk az ellátás során, panaszt tehetünk. Betegjogi képviselő elérhető minden kórházban.
A magyar jogi szabályozás szerint a magzat nem jogalany, de a Polgári Törvénykönyv gondoskodik a megszületendő gyermek érdekeiről. A hatályos jogi szabályozás szerint a méhmagzat jogképessége feltételes, élveszületésétől függően.
Magyarország ratifikálta az Európai Szociális Chartát, amely rögzíti, hogy a dolgozó nőknek anyaság esetén joguk van a különleges védelemhez. A nőknek fizetett szabadság, megfelelő társadalombiztosítási ellátás vagy közalapokból származó ellátás révén biztosítani kell, hogy gyermekük születése előtt és után összesen legalább 14 hét szabadságot kapjanak.
A Munka Törvénykönyve rögzíti a diszkrimináció általános tilalmát, tiltja az indokolatlan különbségtételt. Nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek az olyan különbségtétel, amely egyértelműen a munka jellegéből vagy természetéből következik. A terhes, illetőleg szoptató nő munkakörülményeit az állapotának a legmegfelelőbben kell kialakítani, lehetővé téve részére a gyermek ápolását, illetve gondozását.
A várandós, illetőleg szülő nőt ezenkívül 24 hét szülési szabadság is megilleti, amit úgy kell kiadni, hogy abból 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság a gyermek halva születése, halála vagy állami gondozásba vétele esetén szűnik meg, de nem lehet rövidebb 6 hétnél.
A törvényi szabályozás alapján a nőnek a szoptatás első 6 hónapjában naponta 2x1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben illeti meg az anyát.
A családtámogatási ellátások körébe tartozik az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás, amelyek a gyermekek születésétől tanulmányaik végeztéig segítik a szülőket a nevelésben.
UNICEF a gyerekjogokról... Minden gyermek... | UNICEF Magyarország
Összefoglalva: A magyar jogrendszer számos törvényi eszközzel biztosítja a gyermekek jogait és védelmét, beleértve az egészségügyi ellátáshoz, az emberi méltósághoz, a védelemhez és a családi élethez való jogot, valamint speciális munkajogi és családtámogatási szabályokat.