A prolaktin az agyalapi mirigy által elválasztott hormon, melynek elsődleges feladata a tejelválasztás megindítása és fenntartása a szülést követően. Ez a fehérjehormon az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik, de kisebb mértékben más szövetekben is megtalálható, például a mellekben, a prosztatában, a bőrben és a méhlepényben.
A prolaktin termelődését a hipotalamusz neuroendokrin sejtjei szabályozzák. A terhesség alatt a prolaktinszint már az 5-8. héttől növekedni kezd, és a szülés előtt az alapszint tízszeresét is elérheti. Ezt a növekedést főként a terhesség alatti ösztrogénszint-emelkedés okozza, de más hormonok is hozzájárulnak.
A prolaktin hatása a terhesség és szoptatás alatt
A terhesség során a prolaktin felkészíti a melleket az anyatejtermelés megkezdésére, a tejtermelő sejtek elkezdenek burjánzani és átveszik a zsírpárnák helyét, a mell megnagyobbodik. A szülés után drámai módon lecsökken az ösztrogén és progeszteron hormon szintje, ez a csökkenés váltja ki az agyalapi mirigyben a prolaktin kiválasztódását.
A baba születése utáni néhány napban a prolaktin felelős a tejtermelődés hatalmas megugrásáért, ami gyakran okozza a mellek túltelítődését az átmenet során, amikor a kolosztrumból anyatej lesz. Amikor az anya szoptatja a babát, vagy lefeji az anyatejet, a mellben található idegek jelet küldenek az agynak, hogy szabadítson fel oxitocint és prolaktint. A prolaktin hatására a mellek tejmirigyei több anyatejet termelnek, az oxitocin pedig azért felelős, hogy az anyatej a mellből eljusson a babához.
A prolaktin elválasztása nem szoptató nőkben a szülés után 3 hónappal csökken le a szülés előtti szintre. Elválasztását nem terhes nőben és férfiakban is fokozza az emlőbimbó területének ingerlése, az orgazmus és a stressz is.
A prolaktin és a menstruációs ciklus
A prolaktin hatást fejt ki a menstruációs ciklusra is. A kizárólagos szoptatás esetén a prolaktinszint magas, ez pedig akadályozza a peteérést, a petesejtek felszabadítását. Így ha kizárólag szoptat az anya, anélkül, hogy bármilyen módon kiegészítené a baba táplálékát a pici születése utáni első hat hónapban, akkor kicsi a valószínűsége, hogy történik peteérés, teherbeesés.
Amikor az anya szoptat, a prolaktinszintje magas, míg az ösztrogénszintje alacsony. Ha nem szoptatja a babát az anya, vagy ha kombinálja a szoptatást és a tápszeres táplálást, ezek a hormonszintek megváltoznak: a prolaktinszintje csökken, az ösztrogéné pedig nő. Amikor a menstruáció visszatér, a több ösztrogén és a kevesebb prolaktin hatással lehet az anyatej termelődésére. Néha ez a menstruáció ideje alatti csökkenést jelenti, de lehetséges, hogy alacsony marad az anyatejellátás, amint a menstruáció visszatér.
A prolaktinhiány okai és tünetei
Az önálló prolaktinhiány ritkán előforduló rendellenesség, gyakrabban láthatjuk ezt a kórképet más hormonok hiányával együtt, amikor az agyalapi mirigy több hormonjának termelése is zavart szenved. Ilyenkor nemcsak a prolaktin, hanem a növekedési hormon, a pajzsmirigyet szabályozó TSH, a mellékvesét irányító ACTH vagy a nemi hormonok szabályozásában részt vevő LH és FSH is alacsony lehet. Ezért a tünetek sokszínűek és megtévesztőek.
A prolaktinhiány leggyakoribb okai között szerepelnek az agyalapi mirigy (hypophysis) elváltozásai, daganatai, sérülései, gyulladásos betegségei, vérellátásának zavaraiból kialakuló maradandó elváltozások, korábbi hypophysis műtétek. Szülés után előfordulhat igen ritkán a Sheehan-szindrómának nevezett betegség. Ekkor a szülés alatt fellépő nagyfokú vérzés, sokk vált ki agyalapi mirigy károsodást, ennek része a prolaktin termelés kiesése is.
A prolaktinhiány tünetei
A prolaktinhiány legjellemzőbb tünete, amely szinte mindig felhívja rá a figyelmet, az anyatejtermelés elmaradása a szülést követően. Ilyenkor a gyermek táplálását más módon kell megoldani.
Ezen kívül azonban számos más jel is utalhat rá:
- Nőknél: menstruációs ciklus zavara, termékenység csökkenése vagy akár teljes hiánya.
- Férfiaknál: libidó csökkenése, a spermaképzés zavara és általános fáradtság lehet árulkodó.
Mivel a prolaktin több mint 300 biológiai folyamatban játszik szerepet, hiánya messze túlmutat a szoptatás zavarán. Hatással van az immunrendszer működésének támogatására, a víz- és sóháztartás szabályozására, valamint a pszichés egyensúly fenntartására is. Nem véletlen tehát, hogy hiánya messze túlmutat a szoptatás zavarán.
Endokrin rendszer vs. idegrendszer
A prolaktin és a termékenység
A hormon szintjének csökkenése a menstruációs ciklus zavaraival is összefügghet. Bár a túl magas prolaktinszint meddőséget okozhat, a túl alacsony szint szintén kihat a reprodukciós folyamatokra, mivel nem megfelelő a petefészkek és a méh működésének hormonális támogatása. Ez a probléma gyakran csak akkor válik egyértelművé, ha egy nő hosszabb időn át sikertelenül próbál teherbe esni.
A prolaktinhiány diagnózisa és kezelése
A prolaktinhiány diagnosztizálásának legegyszerűbb módja a vérvétel, melyből megállapítható, hogy a prolaktin hormon szintje a normális tartományban van-e vagy alatta. A prolaktinszint ugyanis napszaktól, stressztől és egyéb hormonális állapotoktól is függően változik. Ezért az orvosok gyakran ismételt vérvételek alapján döntenek, illetve más laborparamétereket is figyelembe vesznek. A képalkotó vizsgálatok - CT vagy MRI - főként akkor válnak szükségessé, ha az agyalapi mirigy daganata vagy más strukturális eltérés gyanítható.
Kezelési lehetőségek
Jelenleg gyógyszeres terápiája még nem megoldott, sajnos nem rendelkezünk még megfelelő hormonpótló készítménnyel. Ennek oka, hogy a prolaktin egy fehérjetermészetű hormon, amelyet tablettás formában nem lehet hatékonyan bejuttatni a szervezetbe, mert a gyomor-bélrendszer lebontja. Kísérleti szinten vizsgálták már a rekombináns prolaktin adását, de ez még nem terjedt el a klinikai gyakorlatban.
A kezelés tehát elsősorban az alapbetegség - például daganat, gyulladás vagy érrendszeri károsodás - megszüntetésére irányul. Ha a hiány például agyalapi mirigy daganat vagy gyulladás következménye, annak célzott kezelése - műtét, sugárkezelés vagy gyógyszeres terápia - hozhat javulást.
Életminőség és pszichés támogatás
A tejelválasztás hiánya önmagában is komoly lelki terhet jelenthet egy édesanyának, aki szeretne szoptatni, de nem képes rá. Ilyenkor pszichológiai támogatás és megfelelő tanácsadás is sokat segíthet, hiszen a szülés utáni időszak amúgy is fokozottan érzékeny időpont a mentális egészség szempontjából. A prolaktin-hiány felismerése és elfogadása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az anya ne hibáztassa magát, hanem más biztonságos táplálási módokat válasszon a baba számára.
Bár az életmód közvetlenül nem képes megemelni a prolaktinszintet, az egészséges szokások sokat javíthatnak a közérzeten és az életminőségen. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a stressz tudatos kezelése és a megfelelő mennyiségű, pihentető alvás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervezet más hormonális rendszerei jobban működjenek. Emellett a rendszeres orvosi ellenőrzés segít a betegség nyomon követésében és az esetleges szövődmények megelőzésében.
A prolaktin szerepe férfiakban és a dystonia
Érdemes megemlíteni, hogy a prolaktin nem kizárólag a női szervezetben fontos. Férfiaknál is termelődik, és szerepe van a spermaképzésben, a szexuális működésben és a hormonális egyensúly fenntartásában. Bár férfiaknál a prolaktin-hiány jóval ritkább, mégis előfordulhat, és főként az agyalapi mirigy károsodásához kapcsolódik. Tünete lehet például a termékenység csökkenése vagy a libidó mérséklődése.
A prolaktin és a dopamin, egy fontos neurotranszmitter, közvetlenül befolyásolják egymást. A dopamin normális esetben visszafogja a prolaktin termelést; a szoptatás alatt a prolaktin megugrik és hatékonyan csökkenti a dopamin aktivitást egy visszacsatolási hurok részeként. A dopamin nem csak a hangulatról és a jutalomról szól; a dopamin egy kritikus szerepet játszik a motoros kontrollban. A bazális ganglionok dopamint használnak az izommozgás szabályozására. A dopamin jelátvitel zavara számos mozgásszervi rendellenességhez kapcsolódik, például a dystoniához.
A dystonia egy mozgászavar, amelyet akaratlan izom-összehúzódások jellemeznek. Nem minden dystoniás nőnél fordul elő visszaesés a szoptatás alatt, de vannak dokumentált esetek. A kutatók úgy vélik, hogy a hormon prolaktin, amely a szoptatás alatt megemelkedik, megzavarhatja az egyensúlyt a dopamin (egy, a mozgáshoz nélkülözhetetlen agyi kémiai anyag), ami a tünetek fellángolásához vezet.
A jó hír az, hogy ezek a visszaesések általában ideiglenesek. Ha egyszer elválasztja és a prolaktinszint normalizálódik, a dopamin jelátvitel stabilizálódik és a dystonia tünetei jellemzően remisszióba lépnek. A pihenés, a táplálkozás, a kíméletes testmozgás, a stressz csökkentése és a szoros orvosi felügyelet előtérbe helyezésével támogathatja szervezetét, amíg a hormonok újra egyensúlyba nem kerülnek.