A tudományos karrier és a gyerekvállalás összehangolása komoly dilemmát jelent a nők számára, különösen a doktori képzés során. A biológiai és társadalmi nemek körüli viták egyik sarokpontja az a tény, hogy gyermeket kihordani és megszülni csak női reprodukciós szervekkel lehetséges. A társadalmi munkamegosztásban a gyereknevelés még mindig elsősorban a nőknek rendelt kötelesség, amit a családtámogatási rendszer is priorizál.
Az elmúlt években érezhetően erősödtek azok a diskurzusok, amelyek a nők, a tudományos karrier és a gyerekvállalás közös metszetét érintő kérdéseket feszegetik. Ennek egyik kevésbé dicsőséges állomása az Állami Számvevőszék megbízásából készített elemzés, amely "Pink education" jelenség Magyarországon?! - A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai címmel publikált szövege sokakat késztetett megszólalásra a témában.
A doktori képzés és a családalapítás időzítése
Ha valaki 18 éves korában kezdi meg egyetemi tanulmányait, és lendületét megőrizve halad, leghamarabb 23 évesen kezdheti meg doktori tanulmányait, és 27 évesen le is zárhatja azokat. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a fokozatszerzésre inkább a hallgatók harmincas éveinek elején kerül sor. Ezt megelőzően, a húszas éveik közepén viszont már sokakban felmerülhet a családalapítás iránti vágy, mely érezhető nyomást helyez férfiakra és nőkre egyaránt. A gyerekvállalásnak azonban vannak olyan következményei, amelyekkel egy férfi hallgató valószínűleg sosem szembesül:
- A terhességgel járó fizikai és érzelmi megpróbáltatások, súlyos egészségügyi kockázatok.
- Az egymást követő passzív félévek korlátozott száma.
- A megbetegedő gyerek ápolása miatt kihagyott konferenciák, be nem tartott határidők miatti negatív érzések.
Paksi Veronika kutatásai rávilágítanak arra, hogy a tudós nők később, vagy egyáltalán nem szakítják meg karrierjüket, ami ahhoz vezet, hogy a férfi kollégáikhoz képest több mint kétszer nagyobb az egyedülállók aránya, feleannyian házasok, későbbi életkorban vállalnak gyermeket, kevesebb gyermekük születik, és több a gyermektelen. Például a doktorált svéd nők nagy része gyermektelen a doktori fokozat megszerzésekor, harmincas éveik második felében.
Paksi Veronika, Nagy Beáta és Király Gábor kutatása, amely a Magyarországon mérnöki PhD-tanulmányokat folytató nők körében vizsgálta a gyerekvállalás időzítését befolyásoló tényezőket, arra a következtetésre jutott, hogy a fiatal mérnöknők már a doktori képzés időszaka alatt is folyamatosan súlyos dilemmákkal szembesülnek az anyaság karrierbe való integrálásával kapcsolatban. A kutatás kimutatta, hogy a vizsgált posztgraduális mérnöki képzésben részt vevő nők küzdenek az anyaság halogatása ellen, miközben ellentmondó társadalmi normákkal szembesülnek az anyává válás "ideális" időzítését illetően, nem beszélve arról az erős magyar társadalmi elvárásról, hogy a nők hosszú ideig maradjanak gyermekgondozási szabadságon.
Családtámogatási rendszer és a PhD képzés
A magyarországi családtámogatási rendszer egyértelműen amellett foglal állást, hogy a szülést követő 168 napban az anyának ne jusson eszébe felvennie a munkát. A csecsemőgondozási díjra (CSED-re) ugyanis csak és kizárólag az anya jogosult. Jelen pillanatban a CSED összege jellemzően magasabb, mint a tényleges nettó fizetésé. Amíg ezt az ellátást veszi igénybe valaki, kereső tevékenységet nem folytathat.
A gyerek születését követő 169. naptól gyermekgondozási díj (GYED) igényelhető a gyerek 2 éves koráig, amely mellett már engedélyezett a munkába állás és bármelyik szülőnek folyósítható. Ha valakinek csak hallgatói jogviszonya van, CSED helyett úgynevezett Diplomás GYED-re jogosult, melynek mértéke attól függően változik, hogy a hallgató BA, MA vagy PhD képzésben vesz részt az igényléskor. A 2022-es számok alapján a Diplomás GYED elérhető maximuma a mesterszakos és doktori hallgatók számára a garantált bérminimum 70%-a.
Van azonban egy csapda: ha bármilyen munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik az adott hallgató, a Diplomás GYED lehetősége elúszik, és az összes, a gyerek után járó juttatás alapját a foglalkoztatási viszony fogja jelenteni.
Az ELTE Doktori Szabályzata és a gyerekvállalás
Felmerül a kérdés, vajon tekintettel van-e az ELTE Doktori Szabályzata bármilyen módon a képzés során gyereket vállaló nők anyagi, fizikai és mentális helyzetére? A dokumentumot hosszasan tanulmányozva az a következtetés vonható le, hogy csak részben. Míg a HÖK-ön keresztül igényelhető rendkívüli szociális támogatás némi anyagi segítséget jelent (amennyiben jogosult rá az ember), adminisztratív értelemben a gyereket vállaló nő nem esik egyedi elbírálás alá. A 2016 óta futó, 2+2 éves doktori képzés szigorú, merev ütemterve esetében ez a körülmény tovább rontja a doktorandák kilátásait.
A disszertáció benyújtásának határidejét legfeljebb egy évvel lehet méltányossági alapon meghosszabbítani, függetlenül attól, hogy milyen okból igényli azt valaki. A határidőt ugyanis nem befolyásolják az esetlegesen passzivált félévek sem. Sőt, hiába tenné anyagilag lehetővé a Diplomás GYED, vagy a CSED+GYED, hogy a doktorandák a társadalmi elvárásokkal összhangban két évig otthon maradjanak a gyerekükkel, az egyetemi adminisztráció más elvek szerint működik, és legfeljebb két passzív félévet engedélyez az egyes képzési szakaszokban.
Kávézás várandósan - mennyi az annyi?
A gyerekvállalás és a doktori képzés gyakorlati aspektusai
Azok a doktorandák, akik gyereket vállalnak, általában nagyon tudatosan készülnek erre, és igyekeznek előre dolgozni. A terhesség már önmagában is speciális, kiszámíthatatlan szituációkat eredményezhet, amelyek érezhetően hatással vannak az anyák egyetemi teljesítményére. Az alapvető hormonális változások miatti terhességi tünetek mellett - melyek önmagukban is képesek napi szinten meglepni az embert - különösen az első és harmadik trimeszter okozhat kihívásokat: heti több aurás migrén, alacsony energiaszint, romló koncentráció, a monitor és más vizuális ingerek kiváltotta pusztító rosszullét. Extrém tünetek is előfordulhatnak, például az angolul folyékonyan beszélő kismama az utolsó trimeszterre "elfelejti" a nyelvet.
A szülést követő 1-2 év szakmai szempontból is nagyban függ a megszülető gyerek igényeitől és temperamentumától. Van, akinek gyermeke olyan nyugodt, hogy a szülést követő bő félévben könyvet írhatott és fordíthatott, karrierje szinte egy percig sem került parkolópályára. Más küzd, kis lépésekkel halad a szakmai céljai teljesítése felé, durva kompromisszumok árán. A külföldi kutatásokról, több hónapos ösztöndíjakról a kisgyerekes anyák kivétel nélkül lemondanak. A teljes és totális kimerültség nyomot hagy az emberen, különösen akkor, ha nincs segítség, és mindent egyedül kell megoldani. Az éjszakai ébredések miatt kialakuló krónikus fáradtság gátolhatja a szakmai előmenetelt.
Intézményi támogatás és jövőbeli kilátások
Annak ellenére, hogy intézményi szinten a gyerekvállalás egyfajta adminisztratív vakfoltnak tűnik, a PhD-képzéseken tanuló nők között is vannak, akik vágynak gyerekre és karrierre, vállalva az ezzel járó nehézségeket. Az egyetem oktatói és munkatársai részéről a megkérdezett anyák maximális támogatást, empátiát és segítőkészséget tapasztaltak, ami jelentős segítséget jelentett a nehézségek leküzdésében. A megtartó közeg szerepét egy ilyen élethelyzetben nem szabad alábecsülni.
Vannak azonban előremutató kezdeményezések az ELTE-n és a tágabb tudományosságban egyaránt. 2021 óta létezik egy Nemi Egyenlőségi Terv az egyetemen, amely külön családbarát intézkedéseket és infrastruktúrafejlesztési törekvéseket tartalmaz - ennek egyik megvalósult eleme az ELTE BTK-n tavaly megnyitott Babaszoba is. A dokumentumban megjelölt célcsoportot azonban elsődlegesen az egyetem dolgozói jelentik, így hallgatóként keveset fognak belőle profitálni a doktorandák. A Magyar Tudományos Akadémia is felismerte, hogy a kutatónők életpályája némileg hektikusabb, ehhez igazodva pedig számos adminisztratív lépéssel igyekeztek csökkenteni a női kutatók versenyhátrányait.
A terhesség alatti orvosi ellátás és vizsgálatok
A várandósság során a területileg illetékes védőnő nyomon követi a kismama állapotát, vezeti a várandós kiskönyvet, feljegyzi az elvégzett vizsgálatok eredményeit, és javaslatot tesz a soron következő vizsgálatokra. A háziorvos is részt vesz a gondozásban.
A várandósgondozás főbb állomásai:
- Védőnői és háziorvosi vizsgálatok: Rendszeresen, a terhességi heteknek megfelelően.
- Ultrahangszűrések:
- Első ultrahangszűrés: 12-13. terhességi héten.
- Második ultrahangszűrés: 19-20. terhességi héten.
- Harmadik ultrahangszűrés: 30-32. terhességi héten.
- Kiegészítő vizsgálatok:
- Kombinált teszt.
- Indikáció esetén további genetikai tesztek (Integrált teszt, Hármas, stb.).
- Terhességi cukorbetegség szűrése (OGTT): A 16. héten vagy a 26. héten, kockázati tényezőktől függően. Fontos a korai felismerés, mivel a terhességi cukorbetegség döntően befolyásolhatja az anya és újszülöttje sorsát.
- Streptococcus agalactiae (GBS) szűrés: A 36-37. terhességi héten. Ez a baktérium felnőtteknél tünetmentes, de újszülötteknél súlyos fertőzést okozhat. A kezelés vénás antibiotikum adásával történik a szülésnél, ami 80-95%-ban megakadályozhatja az újszülött fertőződését.
- NST (Non-stressz teszt): A 36. vagy 38. terhességi héten.
- Szemészet, ortopédia, diabetológia stb. szükség szerint.
A szülést követően az édesanyákat és újszülöttjüket állapotuktól függően a szülés utáni 3. napon bocsátják el a kórházból. Fontos, hogy a szülést követően telefonon értesítse a védőnőjét a hazaérkezés időpontjáról az Ön és újszülöttje folyamatos gondozása érdekében.
Doktori képzés és anyaság: Speciális szabályok és lehetőségek
A doktori képzés rendjére vonatkozó speciális szabályok bizonyos esetekben figyelembe veszik a kismamák helyzetét. Például a miniszteri engedéllyel szervezett komplex vizsgák és doktori védések a jelölt, a bizottság tagjai és a témavezető személyes megjelenésével bonyolítandók, azonban azoknak, akik karanténban vagy külföldön tartózkodnak, vagy fokozott egészségügyi kockázatnak (65 év feletti életkor, terhesség, immunhiányos állapot, stb.) vannak kitéve, lehetőséget kell biztosítani a zoom-on való csatlakozásra.
GYED és GYES a doktori képzés alatt
Egy 2005-ös Társadalombiztosítási Levelekben megjelent állásfoglalás szerint a gyermekgondozási segély (GYES) folyósításának nem akadálya az igénylő nappali tagozaton folytatott tanulmánya. Továbbá a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére az Fk-tv. szerint őt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, így sem személyi jövedelemadót, sem társadalombiztosítási járulékokat nem kell utána fizetni.
A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időnek számít, de kizárólag a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából. Az öregségi nyugdíjra jogosultság elbírálásához csak az 1998. január 1-je előtti nappali tagozatos képzés idejét fogadják el szolgálati időnek. Az 51/2001. Korm. rendelet szerint állami doktori ösztöndíjat kaphatnak egyebek mellett az egyetemek szervezett doktori képzésében részt vevő, nappali tagozatos magyar állampolgárságú doktoranduszai.
tags: #phd #elvegzese #varandossag #alatt