A Pest Megyei Hírlap, mint regionális napilap, mély nyomot hagyott a magyar sajtótörténetben. E lap története és működése jól illusztrálja a sajtó változó szerepét és kihívásait a Kádár-rendszer konszolidációjától egészen a rendszerváltásig és az azt követő évekig.
A kezdetek és a korai működés
A Pest Megyei Hírlap 1957. május 1-jén indult, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács napilapjaként. Ez a dátum nem véletlen, hiszen az 1956-os forradalom után a Kádár-rendszer konszolidációjának demonstratív kezdőnapja volt.
A lap főként megyei témákkal, kérdésekkel és aktualitásokkal foglalkozott, és mind belső tartalmában, mind külső megjelenésében is színvonalas megjelenésre törekedett. Indulásakor 5-6000-es példányszámban jelent meg, de pénteki napokon, amikor a váci és a ceglédi mutáció is megjelent, már 9000 számot nyomtattak.
A lap szerkesztősége kezdetben Budapesten, a Hírlapkiadó Vállalat Somogyi Béla utcai épületében volt (ma: VIII. Német utca), majd a rendszerváltást és a kiadóváltást követően a XII. kerületi Nagy Jenő utcába költöztek.
A főszerkesztők és a kiadóvállalatok
A tartalmi kérdéseknek kezdetben egy szerkesztőbizottság, majd 1960-tól felelős szerkesztőként, 1962-től főszerkesztőként Bácskai László (1925-1995) volt a felelőse. Kiadója indulásától a Hírlapkiadó Vállalat volt egészen 1994 januárjának utolsó napjáig. 1994. február 1-től a KDNP-s Giczy György vezette Magyar Penna Kiadói Kft. vette át a kiadói feladatokat.
Példányszám és népszerűség
A nagy népszerűségnek köszönhetően a korábban heti egy alkalommal megjelenő nagykőrösi és a ceglédi mutáció hamarosan már kétnaponta olvasható volt a térség lakói számára. Az újság népszerűségét jellemzi, hogy fénykorában elérte a 80 000-es példányszámot.
Mutációs kiadások és terjesztési hálózat
Az újság mutációs kiadásai 1957 és 1991 között jelentek meg. Ezekben a mutációs számokban a városok hírlapjai a térség számára egy egyoldalas lapot nyomtattak. A különböző mutációk megjelenési gyakorisága az alábbiak szerint alakult:
- Az Érdi hírlap 1980-1991-ig hetente jelent meg.
- A Ceglédi hírlap 1959-ig hetente kétszer, 1959-től naponta jelent meg.
- A Gödöllői hírlap 1980-tól naponta volt olvasható.
- A Nagykőrösi hírlap 1957-1959 között hetente kétszer, 1959-től naponta jelent meg.
- A Monori hírlap 1959-1961-ig hetente, 1961-től naponta jelent meg.
- A Váci hírlap 1957-1959 között hetente, 1959-1961 között hetente kétszer és 1961-től naponta jelent meg.
- Kezdetben heti rendszerességgel szentendrei és abonyi mutáció is megjelent.
A magyar szocializmus története 5 percben
A Rendszerváltás hatása
A rendszerváltás jelentős változásokat indított el a lapnál. Öt év alatt három főszerkesztője volt, 1992 nyarán pedig az Új Magyarország című konzervatív napilaptól több mint egytucatnyian jöttek át a megyei napilaphoz.
1991-ben Bárd András főszerkesztésével a Pest Megyei Hírlap már politikai napilap alcímmel jelent meg, és a lapnak északi és nyugati, valamint keleti kiadása volt. Az északi és nyugati kiadás tartalmazta a Váci, a Gödöllői, a Buda vidéki és a Dunatáj hírlapot, a keleti kiadás pedig Ceglédi, a Dabasi, a Monori, a Nagykőrösi és a Tápiómenti hírlapot. A Dabasi hírlap és Tápiómenti hírlap című részek váltakozó napokon és felváltva szerepeltek a folyóiratban 1991. szeptember 2. és 1992. szeptember 1. között.
A hanyatlás és a megszűnés
1994-ben Horn Gyula alakíthatott kormányt, ami jelentős változásokat indított el a médiapiacon. Elindult a Fenyő János-féle Vico Rt. kiadásában, a Népszava megyei lapcsaládjaként a Pest Megyei Hírek című megyei lap, és három helyi lap is: a Váci Hírek, a Nagykőrösi Hírek és a Ceglédi Hírlap. Ez a konkurencia drasztikus visszaesést eredményezett a Pest Megyei Hírlap példányszámában.
1995-re mind a példányszám, mind az előfizetőinek száma annyira lecsökkent, hogy a lapot anyagi nehézségek miatt végül megszüntették. Utolsó megjelenése 1995. február 4-én volt, a XXXIX. évfolyam 30. számában.