A perinatális halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése és az ehhez kapcsolódó eljárások kulcsfontosságúak a csecsemőhalálozás és a halva születések statisztikai rögzítése, valamint az anyakönyvezés szempontjából. Magyarországon a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletek, valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény részletesen szabályozzák ezeket a folyamatokat. A közelmúltban a 377/2023. (VIII. 10.) Korm. rendelet módosításai jelentős változásokat hoztak, különösen a mentőtisztek szerepének bővítésével és az elektronikus rendszerek bevezetésével.
A Halottvizsgálat Általános Elvei és Szereplői
A halottvizsgálatot az erre illetékes orvos végzi, de a halál bekövetkezésének tényét mentőtiszt is megállapíthatja. A haláleset első észlelője, illetve az általa értesített rendőri vagy egészségügyi szerv köteles a halálesetet azonnal bejelenteni.
A halottvizsgálatot haladéktalanul, de legkésőbb a halálesetről való értesüléstől számított 6 órán belül el kell végezni.
A 377/2023. (VIII. 10.) Korm. rendelet módosításai értelmében a kórházon kívül meghalt személyek holttestének elszállításáról az elhunyt azonosítására szolgáló rendelvény alkalmazásával bizonyos esetek kivételével a jövőben a halottvizsgálatot végző orvoson kívül a halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt is intézkedhet. A mentőtiszt a helyszíni halottvizsgálat lefolytatására akkor jogosult, ha a halottvizsgálati kiegészítő képzést sikeresen elvégezte. Azonban a mentőtiszt nem végezhet helyszíni halottvizsgálatot perinatális halálozás esetén, vagy ha a halál nem természetes jellegére utaló körülmény valószínűsíthető, illetve ha az elhunyt egészségügyi adatai nem érhetők el az EESZT-ből.
Ha a helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt által végzett helyszíni halottvizsgálat alapján valószínűsíthető a természetes halál, és a kezelőorvos megerősíti ezt, továbbá eltekint a kórboncolás szükségességétől, a holttest elszállítása az eltemetés vagy - hatósági engedélyezést követően - a hamvasztás helyszínére is történhet.
A Perinatális Halottvizsgálati Bizonyítvány
A halva született magzat vagy élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhalálozott gyermek esetén a halottvizsgálat keretében a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt kell kitölteni. Halva születettnek (késői magzati halottnak) kell a magzatot tekinteni, ha 24 hétnél hosszabb ideig volt az anya méhében, és az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta. Vetélést (korai, illetve középidős magzati halált) kell megállapítani, ha a magzat az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta, és 24 hétig vagy annál rövidebb ideig volt az anya méhében, illetve, ha a magzat kora nem állapítható meg, és testtömege az 500 grammot, testhossza a 30 cm-t nem érte el.
A perinatális halottvizsgálati bizonyítvány 1-19. pontjai tartalmazzák a szükséges adatokat. Késői magzati halálozás (halva születés) esetén a halottvizsgálatot végző orvos (kórházban, kórházba szállítás esetén a szülészet-nőgyógyászati osztály vezetője) - az anyasági támogatásra való jogosultság érdekében - tájékoztatja az anyát és az apát a szükséges eljárásról.
A Halálokok Megállapítása és a Bizonyítvány Kitöltése
A halálokokra vonatkozó megállapításokat, valamint az eltemetésre engedélyezett időt a halottvizsgálati bizonyítványba az alábbiak szerint jegyzik be:
- A halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálattal egyidejűleg vagy legkésőbb az azt követő munkanapon, ha a rendelkezésre álló adatokból megalapozottan lehet következtetni a halált okozó betegségre, illetőleg az adatok a betegséget és a beteg megfelelő orvosi ellátását egyértelműen igazolják és kórbonctani vizsgálat elvégzése egyéb ok miatt sem szükséges.
- A patológiai osztály szakorvosa jegyzi be, ha kórbonctani vizsgálatra kerül sor, illetőleg ha a kórbonctani vizsgálat elvégzését mellőzték.
- A hatósági, illetve igazságügyi orvosi boncolást végző orvos jegyzi be.
Amennyiben a halottvizsgálatot végző orvos megállapítása szerint a holttest orvosi szempontból alkalmas arra, hogy oktatás és kutatás, egyéb gyógyító célú felhasználás, illetve átültetés céljából történő szerv-, szöveteltávolításra kerüljön sor, az orvosnak meg kell győződnie arról, hogy az elhunytnál lévő, személyazonosításra szolgáló iratok között található-e nyilatkozat, amellyel a holttestéből történő szerv-, szöveteltávolítást megtiltotta.
Az Elhunyt Azonosítására Szolgáló Űrlap Adatai
A rendelet módosítja az elhunyt azonosítására szolgáló űrlap kötelező adattartalmát is. Az űrlap a következő adatokat tartalmazza:
- Az elhunyt családi és utóneve, személyazonosság igazolására alkalmas okirat típusa és száma, születési helye és ideje, kivéve, ha ismeretlen személyazonosságú az elhunyt (ilyen esetben „NN” betűk és az űrlap sorszámának megadása szükséges).
- Az elhalálozás, vagy ha az nem ismert, a holttest helyének címadatai.
- Az elhalálozás tényleges vagy becsült ideje.
- Fertőző betegség gyanúja esetén a betegség neve.
- Az elszállítás célintézményének - egészségügyi intézmény, temető vagy halotthűtő - megnevezése és címe.
- Az elszállítást végző szervezet vagy személy megnevezése.
- Az elszállítás megrendelt időpontja vagy határideje.
- Az elszállítás elrendelésének időpontja.
- Az elszállítást elrendelő orvos/mentőtiszt neve, munkahelye, beosztása, pecsétszáma/működésiengedély-száma, mentőtiszt működési nyilvántartási száma, elérhetősége.
Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítvány (eHVB) Rendszer
Az eHVB-rendszernek köszönhetően a halálozás anyakönyvezéshez szükséges adatok elektronikusan továbbíthatók, az eljárás hatósági szereplői egységes, zárt rendszerben érik el az adatokat és a szükséges űrlapokat. Az eHVB rendszer automatikusan továbbítja a szükséges adatokat az EAK (Elektronikus Anyakönyv) rendszer és a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) felé. Az EAK rendszer a haláleset anyakönyvezését követően megküldi a szükséges adatokat az illetékes jegyzőnek a hagyatéki leltár felvételéhez.
Ha a halottvizsgálat alkalmával az eHVB rendszer nem hozzáférhető, akkor a halottvizsgálati bizonyítvány papír alapon is kitölthető. Azonban a jogszabály értelmében az adatok feltöltését az ilyen esetekben is pótolni kell, méghozzá az eHVB rendszer hozzáférésének helyreállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb a hozzáférés helyreállítását követő egy munkanapon belül.
A Perinatális Halottvizsgálati Bizonyítvány Példányai és Továbbítása
A halál okát megállapító orvos a perinatális halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése esetén a következőképpen jár el:
- Az I. példányt megküldi a KSH területileg illetékes megyei (fővárosi) igazgatóságának.
- A II., III. és V. példányát megőrzi az adatvédelemre vonatkozó szabályok szerint.
- A IV. példányát átadja a halva született magzat eltemettetését kezdeményező személynek, aki az átvételt az V. példányon aláírásával igazolja.
- A VI. példányt a halottvizsgálati bizonyítvány mellékleteként megőrzi.
Ha az eltemettető a halottvizsgálati bizonyítvány kézhezvételét követő 8. napig a holttest temetésre való elszállításáról nem gondoskodott, a halottvizsgálatot végző orvos az eltemettető nevének és lakcímének közlésével a halottvizsgálati bizonyítvány V. példányát megküldi az eltemettetés helye szerint illetékes jegyzőnek.
Kórházon kívüli szülés (vetélés) esetén - ha a magzat halva született vagy élve született, de a születését közvetlenül követően meghalt - a szülésnél (vetélésnél) közreműködő, illetve a halottvizsgálatot végző orvosnak az anya és a holttest (abortum) kórházba való szállításáról kell intézkednie.
Kórbonctani Vizsgálat Perinatális Esetekben
A kórbonctani vizsgálat elvégzésére vonatkozó szabályok a perinatális halálesetekre is érvényesek. Ha a kórbonctani vizsgálatra a kezelőorvos tesz javaslatot, valamennyi korábbi orvosi dokumentáció összegyűjtése és értékelése alapján összefoglalja a teljes kórtörténetet. A kórtörténetben feltünteti a korábbi gyógykezelés alapjául szolgáló betegségeket, a rendelkezésre álló adatokból következtethető vagy megállapítható betegségeket, a halál közvetlen okára és az arra vezető, azt előidéző okra, valamint a halál alapjául szolgáló betegségre, valamint az egyéb (kísérő) betegségre vonatkozó feltételezett véleményét.
A kórbonctani vizsgálatot a halál bekövetkezését követő első munkanapon, legkésőbb a halottvizsgálattól számított három munkanapon belül kell elvégezni. A boncolás időpontjáról a kórbonctani vizsgálatot kérő kezelőorvost, műtét (szülés) esetén a műtétet végző (szülést levezető) orvost értesíteni kell. A kórbonctani vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a kórlefolyást, a halál közvetlen okát, az arra vezető okot, a halál alapjául szolgáló betegséget és az egyéb lényeges (kísérő) betegségeket is.
tags: #perinatalis #halottvizsgalati #bizonyitvany