A vérnyomás az emberi szervezet egyik legfontosabb élettani jellemzője. A szív a verőereken (artériákon) keresztül pumpálja a szövetekhez az oxigént, tápanyagokat, szabályozó anyagokat és távolítja el az anyagcsere végtermékeit. A vérnyomás a szív munkája által létrehozott, az artériák falát belülről feszítő nyomás, amely a keringés fenntartásának elengedhetetlen feltétele. A vérnyomás alatt általánosságban, a nagy artériákban mérhető nyomást értjük. A vérnyomás az egyik legfontosabb egészségügyi paraméter, amely információt szolgáltat szívünk és érrendszerünk állapotáról. Egészségünk megőrzése érdekében fontos, hogy a vérnyomásunk a normál tartományban maradjon.
A vérnyomás két számmal fejeződik ki: az úgynevezett szisztolés és diasztolés értékekkel. A szisztolés (felső) érték az artériákban lévő nyomást jelzi a szív összehúzódásakor, míg a diasztolés (alsó) érték a szívverések közötti nyugalmi állapotban mért értéket jelenti. A szisztolés vérnyomás a szív összehúzódásakor keletkező vérnyomást jelenti, a kifejezés a latin „systole”, illetve a görög „szüsztolé” (összehúzódás) szóból ered. A diasztolés vérnyomás a szívritmus elernyedési fázisában keletkező vérnyomást jelenti, a kifejezés a görög „diasztelló” (kitágít) ige nyomán alakult ki. A vérnyomásmérő készüléken látható harmadik szám a pulzusszámot jelöli.
A vérnyomás folyamatosan változik. Számos tényező befolyásolja, hogy egy adott pillanatban mekkora a szintje, például a fizikai aktivitás, az érrendszer állapota vagy a különböző hormonok. A vérnyomás igen változékony, pillanatnyi értékét számos körülmény befolyásolja. Folyamatosan, napszakonként is változik: éjszaka alacsonyabb, nappal magasabb értéket mutat. A fizikai terhelés és egyes lelki tényezők, például stresszhelyzet hatására is megemelkedhet. A verőerekben uralkodó vérnyomást befolyásolja továbbá az érpályában keringő vértérfogat, az érfalak rugalmassága, tágulási képessége, a végtagokban lévő érellenállás elsősorban a kis verőerek (arteriola) szintjén, valamint a vér folyékonysága (viszkozitása). A vérnyomás más-más értéket mutat az érhálózat különböző pontjain, és egy adott helyen is változik az idő függvényében.
A vérnyomásértékek normál tartományai és kategorizálása
Egészséges, átlagos életet élő felnőttek esetében a normális vérnyomás érték az 120/80 mmHg (higanymilliméter) körül mozog. Ám ez az érték természetesen változhat az életkor, a nem, az életmód és egyéb egészségi állapotok függvényében. A vérnyomás az egyik kulcsfontosságú egészségügyi jelző, amely információt nyújt szívünk és érrendszerünk állapotáról. A normális vérnyomás érték általában 120/80 mmHg, de ez az érték változhat az életkor, nem, életmód, és egyéb tényezők függvényében.
A Magyar Hypertonia Társaság és az Európai Hypertonia Társaság irányelvei szerint a vérnyomás értékek a következőképpen kategorizálhatók:
- Optimális vérnyomás: kevesebb mint 120/80 Hgmm.
- Normál vérnyomás: kevesebb mint 130/85 Hgmm.
- Magas normális vérnyomás: 130-139/85-89 Hgmm.
- I. fokozatú enyhe hypertonia: 140-159/90-99 Hgmm.
- II. fokozatú középsúlyos hypertonia: 160-179/100-109 Hgmm.
- III. fokozatú súlyos hypertonia: 180 Hgmm vagy magasabb szisztolés érték, és/vagy 110 Hgmm vagy magasabb diasztolés érték.
- Izolált szisztolés hypertonia: a szisztolés érték 140 Hgmm vagy magasabb, míg a diasztolés érték 90 Hgmm alatt van.
Az amerikai irányelvek szerint 2017 óta már a 130/80 Hgmm-es vérnyomás is magasnak számít, szemben a világ többi részén még mindig érvényben lévő 140/90-es értékkel. A változtatás célja, hogy a még nem kirívóan magas vérnyomású, de már veszélyeztetett betegeket figyelmeztessék az orvosok a magas vérnyomás veszélyeire, és még azelőtt életmód változtatásra buzdítsák őket, hogy gyógyszeres kezelésre szorulnának.
A vérnyomás értékek megértése kulcsfontosságú az egészségünk megőrzése érdekében. Amikor a vérnyomás értékei a normálistól eltérnek, különböző egészségügyi problémák jelentkezhetnek. Az alacsony vérnyomás, vagyis hipotónia olyankor fordul elő, ha a vér áramlása nem gyakorol elegendő nyomást az erek falára, ez pedig általános gyengeséget, szédülést, ájulást is okozhat. A magas vérnyomás, vagyis hipertónia akkor alakul ki, amikor a vérnyomás túl magas, ez pedig túlzott stresszt helyez az érrendszereinkre, különösen a szív, az agy, a vesék és az erek számára. A magas vérnyomás számos súlyos egészségügyi állapotot okozhat: szívbetegséget, stroke-ot, vesebetegséget.
A vérnyomás mérésének fontossága és helyes technikája
A vérnyomásmérés a szív bal kamrájával egy magasságban történik, mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm). A megbízható vérnyomásmérés fontos előfeltétele a nyugalmi helyzet. A mérést legalább ötperces pihenést követően kell megkezdeni. A méréshez vegyünk fel kényelmes testhelyzetet, támasszuk meg a hátunkat, az alkarunkat és ne tegyük keresztbe a lábunkat.
A vérnyomásmérés során a következő lépéseket érdemes betartani a pontos eredmény érdekében:
- Pihenjen legalább 5 percet nyugalomban.
- Helyezkedjen el kényelmesen ülő vagy fekvő pozícióban, támassza meg a hátát és az alkarját.
- A felkarra helyezett vérnyomásmérő mandzsettájának alsó széle legyen egy-két ujjnyira a könyökhajlattól.
- A mandzsettának lötyögés nélkül, de nem szorosan kell a karra simulnia. Figyeljen arra, hogy a mandzsetta mérete megfelelő legyen.
- Mérés közben ne beszéljen és ne mozogjon.
- Legalább 2-3 mérést végezzen egymás után 1-2 perces különbséggel.
- Az eredményeket érdemes feljegyezni egy vérnyomásnaplóba.
A vérnyomás rendelői és rendelőn kívüli mérése eltérő eredményt adhat. Fehérköpeny-hipertóniának nevezik azt az állapotot, amikor a vérnyomás az orvosi rendelőben emelkedett, de otthoni (HBPM) vagy 24 órás ambuláns (ABPM) mérés során normális. Ennek ellentéte a maszkolt hipertónia, amikor a rendelői vérnyomásértékek normálisak, de a rendelőn kívüli mérések magasabb értékeket mutatnak.
A mérés előtt 30 percig lehetőleg ne fogyasszunk koffein-, illetve alkoholtartalmú italt, ne dohányizzunk. Az öltözet ne zavarja a mérést, ne szorítson.
A vérnyomás életkori és nemi sajátosságai
A vérnyomás az életkor előrehaladtával hajlamos változni, tükrözve az öregedéssel fellépő fiziológiai változásokat. Gyermekkorban a vérnyomás általában alacsonyabb a felnőttekéhez képest, mivel az érrendszerük még fejlődik, az erek rugalmasabbak és kisebb ellenállást fejtenek ki a véráramlással szemben. Serdülőkorban a test számos jelentős változáson megy keresztül, és ezek a változások hatással vannak a vérnyomásra is. Fiatal felnőttek (18-39 év) esetében a vérnyomás általában viszonylag stabil marad. A középkorhoz (40-59 év) közeledve a vérnyomás fokozatosan emelkedhet az érelmeszesedés kezdete, a testsúly növekedése vagy a hormonális változások miatt. Idősebb felnőtteknél (60 év felettiek) az artériák falában bekövetkező változások és az erek csökkent rugalmassága miatt a vérnyomás egyre inkább emelkedik.
Nemek szerint is vannak különbségek a vérnyomásban. Fiatalabb korban a férfiak hajlamosabbak magasabb vérnyomásra, míg az idősebb nőknél, különösen a menopauza után, a vérnyomás emelkedhet. Ez részben hormonális változásokkal is összefügg. Ezért mindkét nem számára javasolt a rendszeres vérnyomásellenőrzés, különös tekintettel a korral járó változásokra.
Vérnyomásmérés otthon: íme a 8 legfontosabb szabály
A vérnyomás szabályozása és a kockázati tényezők
A vérnyomás központi szabályozásáért az agytörzsben található vazomotor központ felelős. Az autonóm idegrendszer a szívre és az erekre hatva befolyásolja a vérnyomást. A vese a juxtaglomeruláris apparátus által termelt renin-angiotenzin rendszeren keresztül hat a vérnyomásra.
A magas vérnyomás (hypertónia) korunk egyik fontos népbetegsége. Gyakran egyik jele a magas vérnyomás kialakulása kezdeti szakaszának. Emellett okozhatják egyéb - elsősorban a belső elválasztású mirigyek rendszerének - működési zavarai, vagy daganatai is. Az alkati alacsony vérnyomás (hypotensio) sok esetben nem okoz panaszokat, és nem igényel kezelést. Be kell avatkozni, ha levertség, fáradékonyság, aluszékonyság, fejfájás, szédülés vagy más panasz társul hozzá.
A magas vérnyomás megelőzhető egészséges táplálkozással, a testsúly normalizálásával, rendszeres fizikai aktivitással, a dohányzás mellőzésével, illetve a dohányzásról való leszokással, valamint az alkoholfogyasztás mérséklésével. A megfelelő táplálkozás, amely magában foglalja a sok friss zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonákat és alacsony sótartalmú élelmiszereket, hozzájárulhat a vérnyomás optimális szinten tartásához. Az alkohol és koffein mértékletes fogyasztása szintén hozzájárulhat a vérnyomás stabilizálásához. A dohányzás abbahagyása az egyik legjobb lépés, amit a vérnyomás és az általános egészség javítása érdekében tehetünk.
Minden 20/10 Hgmm-es vérnyomás-emelkedés megduplázza a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. A vérnyomásértékeinkre a genetikai hajlam, a ránk ható mindennapi stressz, táplálkozási szokásaink, általános fizikai aktivitásunk egyaránt hatással van.
