A magzatvíz vizsgálata kulcsfontosságú a terhesség során, mivel értékes információkat nyújt a magzat egészségi állapotáról és fejlődéséről. Két fő módszer létezik erre: az amnioszkópia és az amniocentézis. Mindkettő más célt szolgál, és eltérő indikációk esetén alkalmazzák őket.
Amnioszkópia: A magzatvíz minőségének felmérése
Az amnioszkópia (vagy amnioszkópia) egy olyan vizsgálat, amelynek célja a magzatvíz állagának, színének és mennyiségének megítélése. Ezt a CTG (kardiotokográfia) és az ultrahangvizsgálatok (flowmetria) mellett alkalmazzák, kiegészítve azok információit, de más szempontból.
Míg a CTG és az ultrahang a magzat pillanatnyi állapotáról ad tájékoztatást, addig az amnioszkópia azt mutatja meg, hogy az elmúlt napokban, órákban fennállt-e átmeneti oxigénhiányos állapot a magzatnál. Tartós oxigénhiány (krónikus hypoxia) esetén a magzati vérkeringés átrendeződik: az életfontosságú szervekbe, mint a szív és az agy, továbbra is elegendő vér áramlik, míg a vázizmok és a vesék vérellátása csökken. Ennek következtében a gyomor-bélrendszer működése fokozódik, és a magzat meconiumot (magzatszurkot) ürít a magzatvízbe, ami elszínezi azt zöldesre.
Az amnioszkópos vizsgálatot ezért minden olyan esetben érdemes elvégezni, amikor a magzat oxigénhiányos állapotának gyanúja felmerül.
Mikor indokolt az amnioszkópia?
Általában a kiírt szülési időpont környékén végzik (kétnaponta), vagy túlhordás esetén (naponta), a magzat állapotának ellenőrzésére. Vannak kórházak, ahol minden szülésre érkező kismamánál elvégzik.
Különösen ajánlott az amnioszkópia az alábbi esetekben:
- Nem megfelelő magzati szívhang a CTG-n.
- Elegendtelen méhlepény-működés.
- Burokrepedés gyanúja.
- Terhességi mérgezés gyanúja.
Mikor nem szabad elvégezni?
A vizsgálatot nem lehet elvégezni az alábbi esetekben:
- Elölfekvő méhlepény (placenta praevia).
- Vérzés.
- Hüvelyi fertőzés.
Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálatot minden esetben a 37. terhességi hét betöltése után szabad elvégezni, mivel a beavatkozás megrepesztheti a burokot, és idő előtt szülést indíthat el.
Milyen szövődményei lehetnek az amnioszkópiának?
A lehetséges szövődmények közé tartozik a vérzés, amely akkor léphet fel, ha a méhlepény túl mélyen tapad, vagy ha durván végzik az beavatkozást. Enyhébb pecsételés, vérzés 1-2 napig előfordulhat a vizsgálat után. Fennáll a fertőzés veszélye is, de a higiéniai szabályok betartásával ennek esélye minimális.
Fájdalmas a vizsgálat?
Sokan tartanak ettől a vizsgálattól, de az esetek kilencven százalékában nem jár több fájdalommal, mint egy általános nőgyógyászati vizsgálat. Ha a méhszáj zárt, a vizsgálat kissé kellemetlenebb lehet, de ez ritka. A kíméletes kivitelezés nagyban befolyásolja a kellemetlenség mértékét. Összességében a kellemetlenség mértéke jelentősen túlértékelt.
Hogyan zajlik az amnioszkópos vizsgálat?
Az orvos fertőtleníti a szeméremtestet és a hüvelyt, majd egy vékony, kb. 20 cm hosszú fémcsövet vezet fel a méhszájon és a méhnyakon keresztül a magzatburokig. A csőben lévő fényforrás megvilágítja a magzatburokot, így jól láthatóvá válik a magzatvíz színe, tisztasága és mennyisége. Normális esetben a magzatvíz tiszta, esetleg apró fehér "pelyhekkel" (flocculusok), amelyek a magzatmáz darabjai. Ez esetben nincs ok az aggodalomra, a baba nem szenved tartós oxigénhiányban.
Zavaros, zöldesen elszíneződött, meconiumos magzatvíz oxigénhiányos állapotra utal, ilyenkor a szülést meg kell indítani, és a magzatot fokozottan kell figyelni és kímélni a szülés során.
Amniocentézis: Magzatvíz-mintavétel genetikai vizsgálathoz
Az amniocentézis egy minimálinvazív sebészeti eljárás, amelynek során magzatvízmintát vesznek a genetikai vizsgálatok céljából. Erre akkor kerül sor, ha az ultrahangos és laboratóriumi vizsgálatok (pl. kombinált teszt) kóros értékeket mutatnak, vagy ha felmerül a fejlődési rendellenességek gyanúja.
A magzatvizet a terhesség 11-14. hete között az amnion termeli, ekkor a mennyisége 200-300 ml. A magzatvíz magzati sejteket tartalmaz, amelyekből kromoszómatenyésztés végezhető, így biztos választ kaphatunk a feltételezett fejlődési rendellenességek jelenlétére vagy kizárására.
A magzatvíz pótlására
Hogyan történik az amniocentézis?
Az anyai hasfal fertőtlenítése és érzéstelenítése után, hasi ultrahang-ellenőrzés mellett egy igen vékony tűvel (1,2 mm átmérőjű) átszúrják a hasfalat, a méhizomzatot és a magzatburokot, behatolva az amnionűrbe. Innen nyerik a kívánt magzatvízmintát. A tű hegye intenzívebb ultrahangjelet ad, így pontosan észlelhető a pozíciója, elkerülve a magzati, lepényi vagy köldökzsinór-sérülést. A folyamatos ultrahang-ellenőrzés biztosítja, hogy a kialakulóban lévő méhlepény ne sérüljön.
Milyen szövődményei lehetnek az amniocentézisnek?
A beavatkozás során át kell hatolni a hasfalon, a méhizomzaton és a magzatburkon, így a lehetséges szövődmények közé tartozik az ingerlékenyebb méhizomzat összehúzódása (görcsök), az anyai hasfal fájdalma, gyulladása, vagy érsérülés esetén kisebb hüvelyi vérzés. A vetélés kockázata minimálisnak mondható (kb. 1:100).
Az amniocentézis biztos kórmegállapítást tesz lehetővé, ezt kell mérlegelni az esetleges kockázatokkal szemben. A beavatkozás elvégzése vagy elvetése minden esetben a szülők, elsősorban az anya döntése, csak az ő beleegyezésével kerülhet rá sor.
Az eredmények kiértékelése
A mintavételt követően kb. egy héttel állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyeket a szülész és a genetikus szakorvos értékel ki. A karyotipizálás (kromoszómák laboratóriumi vizsgálata) kb. 2,5-3 hetet vesz igénybe, de a PCR teszt segítségével a 21-es, 13-as, 18-as és a nemi kromoszómák vizsgálata már a beavatkozást követő 3-4 munkanapon belül elvégezhető.
Ritkán, de előfordulhatnak egyéb szövődmények is, mint vérzés, méhösszehúzódás, magzatvíz szivárgás. A vetélési kockázat mindkét vizsgálat esetén kb. 0,5-1% (ikerterhesség esetén kb. 0,2%).
Magzatvíz mennyisége és szerepe
A magzatvíz mennyisége a terhesség előrehaladtával növekszik, az utolsó hónapban kissé csökken. Szüléskor kb. 800-1000 ml. A magzatvíz védi a magzatot a külső hatásoktól, teret ad a mozgásnak, fenntartja az állandó hőmérsékletet, és elengedhetetlen a magzati tüdő fejlődéséhez. A magzat folyamatosan issza, lélegzi, és ürít magzatvizet.
Valós túlhordásban, bizonyos magzati rendellenességek vagy a méhlepény korai elöregedése esetén a magzatvíz mennyisége drámaian csökkenhet.
Idő előtti burokrepedés
Az idő előtti burokrepedés azt jelenti, hogy a magzatburok még a fájások megkezdődése előtt megreped, és elfolyik a magzatvíz. Ez veszélyes lehet, mivel fennáll a felszálló bakteriális fertőzés kockázata. Nagy mennyiségű magzatvíz ürülése könnyen felismerhető.