Pánikbetegség és terhesség: útmutató a kiegyensúlyozott babaváráshoz

A terhesség minden nő életében az egyik legfontosabb esemény. A babavárás egy testileg-lelkileg is megterhelő életszakasz, melyre mindenki egyéni módon reagál. Bár a legtöbb esetben a gyermekáldás vágyott, az örömbe sok üröm is vegyül. Egy egészséges, mentális problémákkal nem küzdő kismamában is rengeteg emocionális változás zajlik le az anyává válás során, ami bár teljesen természetes, gyakran felkavaró élmény. A belső változások mellett a terhesség hatására a párkapcsolat is átalakul.

Nem szokatlan, ha egy nő ideges és pánikrohamoktól szenved a terhessége alatt. A terhesség drámai változásokat okoz a női hormonokban, ami az egész testet érintő hatásokkal járhat. A terhesség természetesen stresszes időszak sok nőnek, főleg azoknak, akiknél a terhesség nem várt vagy nem tervezett, vagy ahol egészségügyi problémák merülnek fel a terhességet illetően.

A legtöbb nő nagyon fél a szüléstől. Nem szokatlan egy nőnél, hogy aggódjon a szülés folyamata és az anyai képességei miatt egyaránt. Néhány nőnek az idegesség és a pánikrohamok főleg a harmadik trimeszterben jönnek elő, ami az utolsó három hónapja a terhességnek.

Pánikbetegség a terhesség alatt: tünetek és okok

A pánikbetegség vezető tünete a visszatérő, váratlanul előbukkanó rosszullét. A rosszullét utáni egy hónapban pedig az aggódás egy újabb roham bekövetkezése miatt, vagy ennek következményétől (például ájulástól, vagy szívrohamtól). A pánikroham során a következő tünetekből egy vagy több jelentkezik:

• szapora szívverés, heves szívdobogás
• izzadás, remegés
• légszomj, torok elszorulása
• mellkasi fájdalom
• hányinger vagy hasi fájdalom
• szédülés
• derealizáció (a valósággal való kapcsolat elvesztése) vagy deperszonalizáció (mintha elszakadt volna a saját testétől)
• önkontroll elvesztésétől való félelem
• halálfélelem
• kipirulás, hidegrázás
• érzés zavarok (például bizsergés, zsibbadás, érzéketlenség)

Ezek általában csak néhány percig tartanak, mégis óriási kínokat okoznak a betegnek.

A pánikbetegség pszichés tünetei sokfélék és változatosak lehetnek: halálfélelem, megőrüléstől, agyvérzéstől, infarktustól, ájulástól való félelem, menekülésérzés, stb. Az amúgy is felbillent hormonszintű kismamáknak ezeken túl egyéb félelmeik is kialakulhatnak. A várandósság kilenc hónapja alatt a kismamák leggyakrabban a szülési komplikációk és a születendő kisbaba egészsége miatt aggódnak. Gyakori félelme terhes kismamáknak, hogy valamilyen betegséggel, esetleg fejlődési rendellenességgel fog kisbabájuk megszületni. A kismamák nem csak a szüléssel és kisbabájukkal kapcsolatban pánikolnak, hanem túlzott aggódásukat felismerve félhetnek attól is, hogy a pánikállapotuk káros hatással lesz a magzatra. Félelmeik folyamatosan ott motoszkálnak az agyukban: Vajon fél-e a magzat akkor, amikor ők félnek? Elveszíthetik-e a magzatukat a sok szorongástól?

Stressz és pánik a terhesség alatt - mit tehetünk?

Szinte minden kismama időnként stresszel, és folyamatosan aggódik a fejlődő kis szervezet miatt. Ami problémát okozhat, inkább közvetetten az a testi tüneteket okozó stressz, vagy a fizikai stressz, mint a nagyobb betegségek, súlyosabb állapotok. Nagyon sok szintje van a stressznek, egy (még Ön által is), csupán aggodalomnak érzett stressz még nem káros, mert az Ön szervezetét sem befolyásolja.

Amikor már betegség alakul ki a túlzott félelem miatt, akkor ez nagy megterhelést jelent az anya, de a környezet számára is. Ilyenkor vagy pánik szindróma, vagy depresszió alakulhat ki, ami már a szervezet megváltozott működését és pszichés betegség kialakulását jelenti, amit esetenként gyógyszeresen kell kezelni. Ritkán, de olyan kóros állapot is létrejöhet, amikor az anya magában is kárt tesz.

Érdekesség, hogy néhány nőnél, aki hajlamos az idegességre és pánikra, ezek az érzések eltűnnek a terhesség alatt. Más esetekben éppen ellenkezőleg, a tünetek súlyosbodása léphet fel.

Kezelési lehetőségek és terápiák

Vannak kezelések azok számára, akik idegesek és pánikrohamokkal küzdenek terhességük alatt. Fontos, hogy a kezelőorvossal mindenképpen konzultálni kell.

Pszichoterápia

A pszichoterápiás kezelés mellékhatásmentes és a legtöbb esetben önmagában is hatékony. Ennek fontos része, hogy megvizsgáljuk a pánikrohamok körülményeit, az első rosszullét kialakulásával időben összekapcsolódó történéseket, életeseményeket. A további rosszullétek lefolyását, szabályszerűségeit. Pszichoterápia segítségével megérthető, mi okozza a kliensnek kontrollálhatatlan méretű szorongást, ami az igen kínzó testi „vészreakcióban” nyilvánul meg.

• Kognitív viselkedésterápia: A rohamot kiváltó negatív gondolatok és hiedelmek átstrukturálását végzi. Viszonylag rövid, a tünetek csökkenésére kiválóan alkalmas. Ennek során a kliens és a terapeuta együtt megvizsgálják, hogyan hatnak egymásra a beteg negatív gondolatai, érzései és az ezekkel kapcsolatos viselkedések. Ezek ismeretében kerülhet sor a viselkedéses próbákra, amik a beteg számára fenyegető helyzetekkel való konfrontáción alapulnak. Segítik a klienst a tünetei feletti nagyobb kontroll megszerzésében. Az ún. kognitív átstrukturálás lényege, hogy a terapeuta megtanítja a klienst a saját tüneteinek kevésbé fenyegető értelmezésére. Ennek hatékony eszköze, ha ellenpéldákat keresnek a rohamok következtében kialakuló veszélyhelyzetekre. Ehhez általában ún. pániknaplót használnak, melybe fel kell jegyezni a rosszullét pontos körülményeit, az ezzel járó testi reakciókat, az ezzel kapcsolatos negatív hiedelmeket és azok racionális magyarázatát is.
• Dinamikus terápiák: A pánik hátterében rejlő tudattalan tényezők feltárásának, majd átdolgozásának tulajdonítanak szerepet a gyógyulásban. Ez a módszer időigényesebb, de oki terápiának minősül, így hatása átfogóbb.

Gyógyszeres kezelés

Az akadémikus orvoslás (ez a pszichiáterekkel végzett hagyományos orvoslást jelenti) a pánikrohamot általában szorongásoldókkal és/vagy hangulatjavítókkal gyógykezeli - ilyenkor a hangulatjavítók antipánikszerként hatnak. Pszichiátriai gyógyszerek (pl. szorongásoldók) alkalmazása ellenjavallt. Erre ezek mellékhatásai és magzatra gyakorolt tisztázatlan vagy veszélyes befolyásuk miatt van szükség. Ezen szerek többsége az anyatejbe szintén kiválasztódik, ezért szoptatás alatt sem javasolt a szedésük.

A Rivotril nem okoz fejlődési rendellenességet, de nagyobb mennyiségben a magzat növekedésére, éberségére kedvezőtlenül hathat. Ha tartósabb gyógyszeres kezelésre van szükség, akkor inkább antidepresszáns beállítását szokták választani.

Amennyiben korábban már szedett gyógyszereket pánikbetegségre, de várandóssága miatt szeretné őket elhagyni, erre van lehetőség: a pánikbetegség kognitív terápiás eszközökkel viszonylag gyorsan és hatékonyan gyógyítható. A gyógyszerek miatt viszont elengedhetetlen a pszichiáterrel való folyamatos konzultáció. Elképzelhető, hogy a baba miatt eleve módosítanak a gyógyszereken, ha eddig ez nem történt meg. A felírt szerek elméletileg nem okozhatnak magzati károsodást, de megértem a félelmeit. A terápiával tartós, gyógyszermentes állapot érhető el.

Egyéb stresszkezelési technikák

Emellett érdemes hangsúlyt fektetni a szorongással megküzdő technikák tanítására, mint például a különféle légzéstechnikák, az autogén tréning, vagy az izomrelaxáció. Ezek ugyanis pszichológus vezetése mellett gyorsan megtanulhatóak, utána pedig a kliens önállóan is képes alkalmazni őket, ezáltal egymaga képes csökkenteni a stressz-szintjét.

Stresszkezelés 6 pontban:

1. A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.
2. Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni?
3. Csökkenteni kell a stresszre adott emocionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan? Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha?
4. Meg kell tanulni, gyakorolni a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését:
   • Fizikai módszerek alkalmazása: mély lélegzés, izomlazítás, zene terápia, gyógyszer(ek), feszültségoldók
5. Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot):
   • Mozgás: kerékpár, úszás, „jogging”, séta stb.
   • Dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése
   • Több, jobb, rendszeres alvás
6. Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására:
   • Társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése
   • Reális célok kitűzése, önismeret fejlesztése

További tanácsok:

• Relaxáljon: a gyermeke és Ön az első. Szánjon időt a napjából arra, hogy egy nyugodt helyen pihenhessen.
• Ossza meg a problémáját: a terhesség nem egy olyan dolog, amit egyedül kell végigcsinálni. Beszéljen az érzéseiről a partnerével, a családjával vagy a barátaival. Minden új anyuka ideges és fél néha, és ez nem szokatlan dolog.
• Mély légzés: ha mély légzési technikákat használ, az segíthet, hogy megszabaduljon a stressztől és az idegességtől, amit érez. Feküdjön le és vegyen több mély lélegzetet az orrán keresztül. A száján keresztül fújja ki a levegőt.
• Ha ismétlődő idegesség és pánikrohamok gyötrik, akkor fontos, hogy segítséget kérjen.

Pánikbetegség és szülés

Gyakran kérdezik a Császárvonal szakértőitől, pánikbetegen, pánikolós alapszemélyiséggel hogy lehet úgy szülni hasi úton, hogy a lehető legkisebb eséllyel jöjjön elő a probléma a műtőben, a műtét körüli időszakban. Gyakori kérdés: Mi lesz, ha a pánik a műtőben, császármetszés közben jön rám? A szüléstől való rettegés jól ismert fóbia. Adott esetben lehet pszichiátriai szakvéleményt kérni erről, és a császármetszést kérni.

A császármetszés - B tervként - jó, ha szerepel a várandós édesanya felkészülése során, ha pedig biztosan császárral szül, még fontosabb információs bázis. Ehhez nyújt segítséget az ingyenes Császárvonal mobilalkalmazás, mely A-Z-ig minden fontos információt tartalmaz a császármetszés előtti, a kórházi és a regenerációs időszakról is, szakértőkkel, közérthető stílusban.

tags: #panikbetegen #teherbe #lehet #esni