A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) története még jócskán a kamaszkorban van, az első 15 év arra volt elegendő, hogy elinduljon egy hosszú úton. Ez az út nehéz, és buktatókkal terhes, de az egyetem elindult, és célja, hogy minőségi képzést nyújtson, miközben erős közösséget épít.
Az Egyetem alapítása és céljai
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet azért alapították, hogy a hallgatók elérhető áron kaphassanak magas színvonalú oktatást, bulikkal fűszerezve. Az egyetem vezetősége és a hallgatói önkormányzat (HÖOK) magas színvonalon szervezi a programokat, és az egyesület között szoros az együttműködés. A HÖOK képviseli a hallgatók érdekeit, különösen a szociális kérdésekben, mint például a tandíj elleni küzdelemben.
Hallgatói jogok és kötelezettségek
A Kari rendelkezés a TVSZ 166. és 163. pontja szerint a hallgató az összegének megfizetése ellenében felveheti a kurzusokat. A határidő a hét vége. Ha egy hallgató elmulasztotta felvenni a kurzust, a Kari rendelkezés a ÍVSZ 170. és 175. pontja alapján pótolhatja. Fontos, hogy a hallgatók tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel, hogy elkerüljék a problémákat.
A tandíj kérdése
2007-ben a HÖOK a tandíj ellen tüntetett, hangsúlyozva, hogy az nem a központi költségvetés bevétele, hanem az intézménynél maradna, és az oktatás minőségének javítására kellene fordítani. Az egyetem azonban önkényesen határozza meg, a hallgatók pedig javaslatot sem tehetnek. Az igazságtalan, hogy a tandíj a hallgatók között tesz különbséget, és nem biztosítéka a minőségjavulásnak. A HÖOK 2007-ben az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól tárgyalópartnert kért a tandíj kérdésében. A hallgatók alternatív javaslatokat is kidolgoztak, melyek célja a felsőoktatás finanszírozásának fenntarthatóbbá tétele lett volna.
Tanárok és diákok tüntettek Budapesten
Közösségi élet és programok
A PPKE kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre. Ennek egyik fontos eleme a gólyatábor, amelyet a felsőbb évesek szerveznek meg. A tábor célja, hogy a gólyák megismerkedjenek egymással és az egyetemmel, és bekapcsolódjanak az egyetemi életbe. A közösségi programok között szerepelnek a kollégiumi rendezvények, mint például a kollégiumi est, amelyen a hallgatók együtt énekelnek és mulatnak. A Pázmányos szinten már 92 fő erősíti a közösséget, akik a beköltözés után szomszédokat, barátokat találtak egymásban.
Külföldi tanulmányutak és kulturális programok
Az egyetem támogatja a hallgatókat a külföldi tanulmányutak megpályázásában, legyen szó akár az ország területén belüli, Erdélybe, vagy Felvidékre szervezett utazásokról. A kulturális programok is fontos részét képezik az egyetemi életnek. A Baltazár Színház előadásai, melyekben értelmi fogyatékos színészek lépnek fel, különösen emlékezetesek. Ezek az előadások megmutatják, hogy így is lehet teljes életet élni, és elfogulatlanul befogadni a művészetet.
Az Egyetem jelene és jövője
2007-ben a Katolikus Egyetem a 15. születésnapját ünnepelte. Az egyetem katolikus képzést is folytat, és 2008-ban a képzés pedagógiai képzéssel egészült ki. A bensőséges hangulatú ünnepségnek a II. János Pál pápa tér adott otthont, ahol a rektor nyitotta meg az eseményt. Az egyetem továbbra is azon dolgozik, hogy a hallgatók magas színvonalú oktatásban részesüljenek, és erős, támogató közösség tagjai legyenek.
Az Európai Unió és a keresztény értékek
Az Európai Unió zászlaja is az európai identitástudatról árulkodik, a tizenkét aranysárga csillag az egység jelképe, melynek motivációját a Szentírásban a tizenkettes szám adja. Az Unió alapját a hagyományos eszmék, mint a béke, szabadság, közjó és jogállamiság képezik. Azonban az Unió sikere éppen annyira függ az emberek hitétől is. Joseph H. Weiler szerint az Európa „spirituális krízisben” van, melynek jelei a kontinensen tagadhatatlanok. A szerző elemzi az Unió és a kereszténység kapcsolatát, kiemelve a kereszténység kulcsszerepét az európai történelemben.
Dunapentele a 17. és 19. század között
Dunapentele története számos kihívással és változással teli időszakot ölel fel a 17. század végétől a 19. századig. Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a Török Birodalom pozíciói meggyengültek Magyarországon, ami Dunapentele életére is jelentős hatással volt. A település a török uralom összeomlása után került Habsburg-kézbe, és a rác lakosság is visszatért, kezdetleges körülmények között, földbe vájt házakban élt a Rácdombon.
Gazdasági és társadalmi viszonyok
A Habsburg-kormányzás időszakában Dunapentele három évig adómentességet kapott, majd a földesúri és állami szolgáltatásokat is ki kellett elégíteniük a lakosoknak. A pénzügyeket a bécsi kamara alá rendelt budai kamarai adminisztráció irányította, akik nemcsak az adók beszedésével, hanem a népesség és a gazdaság összeírásával is foglalkoztak. A település jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezett, halászattal és borkereskedelemmel is foglalkoztak. A porció, a katonai elszállásolás megkövetelte természetbeni szolgáltatások azonban súlyos terhet jelentettek a lakosság számára.
A Rákóczi-szabadságharc hatása
Az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc Dunapentele életére is kihatott. Rákóczi felhívása a szerbekhez is eljutott, és a Duna-Tisza közén lakókat sikerült is pártjára állítani. A rácok katonai erejét mindkét oldal igyekezett kihasználni. A pentelei rácok azonban nem csatlakoztak a kurucok elleni martalócok egységeibe, és nem is szimpatizáltak a szabadságharccal, hiszen ők is a Habsburg-önkényuralom áldozatai voltak. A háború okozta pusztítások és a fosztogatások súlyos terhet róttak a lakosságra.
Demográfiai változások
Az 1708-1711. évi országos pestisjárvány feltehetően Pentelén is éreztette hatását. A családfők száma a szabadságharcot követően készült első összeírásban kevesebb volt, mint 1703 előtt. Öt évvel később viszont némi emelkedést tapasztalhattunk. A földművelésben két nyomásban művelték a szántókat, az ugaroló három nyomásos gazdálkodás még nem terjedt el.
tags: #padanyi #biro #marton #kisgyermeknevelo #szak #adminisztracios