A gyermekek óvodai beszoktatása egy kulcsfontosságú időszak mind a család, mind az óvoda számára. Az új életpálya törvény, mely 2023. július 4-én került elfogadásra, számos változást hozott a pedagógusok és az intézményvezetők munkarendjében, mely közvetetten befolyásolja az óvodai működést és a beszoktatás folyamatát. Célunk, hogy részletesen bemutassuk a vonatkozó jogszabályi hátteret, a munkáltatói kedvezményeket, és gyakorlati tanácsokat adjunk a gördülékeny beszoktatáshoz.
Az óvodai nevelés jogi keretei és a beiratkozás
Az Alaptörvény XI. cikke rögzíti, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot az ingyenes és kötelező alapfokú oktatással, valamint az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú és felsőfokú oktatással biztosítja. A köznevelési alapfeladatok között első helyen jelenik meg a köznevelési törvényben az óvodai nevelés, mely a pedagógiai munka első szakasza. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évben az iskolai nevelésre-oktatásra készíti fel.
Nem változott az ágazati törvényi szabály, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. Fontos új elem azonban, hogy az eddigi ötödik életév helyett csak a negyedik életéve betöltéséig adható számára a szülő kérésére felmentés a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól. A felmentés indokai némileg szűkültek, és csak a gyermek családi körülményei, valamint sajátos helyzete lehet, képességének kibontakoztatása nem. A felmentési kérelem benyújtásának szabályai szigorodnak: a szülő a kérelmét tárgyév május 25-éig nyújthatja be a kormány rendeletében kijelölt szerv (fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala) részére.
Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, és az óvoda honlapján, vagy a helyben szokásos módon tájékoztatja az önkormányzatot. A jegyző hivatal figyelemmel kíséri az óvodáztatási kötelezettség teljesítését, és szükség esetén elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson való részvételt. Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyazonosságát igazoló hatósági igazolványokat és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

Meddig maradhat a gyermek az óvodában?
Érdemi változásokat vezetett be a törvénymódosítás 2020. január 1-jével a tankötelezettség megkezdésével kapcsolatosan is. A köznevelésről szóló törvény 45. § módosított (2) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évének január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez.
Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
Az óvodai beszoktatás gyakorlati szempontjai
Fontos, hogy a gyermek jelezze az egészségügyi igényét az óvónőnek alap kommunikációs szinten, és ezt a szülő tanítsa meg részére mire megkezdődik a beszoktatás. Jogszabály nem írja elő, de óvodai évkezdésre javasolt a gyermekeket szobatisztaságra nevelni, mert a tagóvodákban nincs lehetőség a rendszeres pelenkahasználatra. Egy új környezetben a már szobatiszta gyermek, esetleg ha bepisil, ez teljesen természetes. Az is előfordul, hogy napközben véletlenül bepisilnek a gyermekek, ha belemerülnek a játékba, vagy az új környezetben bátortalanabbak. Azt szoktuk javasolni, hogy legyen bekészítve elegendő tartalék fehérnemű, kisnadrág, póló, így ha napközben szükséges, akkor azonnal lecserélhető a ruházat. Természetesen minden lehetőséget meg kell teremteni, és ha ez szükséges ahhoz, hogy a gyermek beszoktatása könnyebb legyen, akkor hozhatnak a gyermekek magukkal saját kisjátékot (alvókát). Ezeket napközben is ölelgethetik, az elalvást is segítik a délutáni pihenőidőben.
Óvónői tippek az ovikezdéshez
Az óvodapedagógusok munkaideje és a munkaidő-kedvezmények
A 2023. évi LII. törvény (pedagógusok új életpályájáról szóló törvény) némileg rugalmasabban határozza meg a pedagógusok és az intézményvezetői feladatokkal megbízott munkavállalók munkarendjét. Az Nkt. 62. § (5)-(6) bekezdése általános szabályt fogalmaz meg, amely minden pedagógusra, így az óvodapedagógusokra is vonatkozik. Eszerint a pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a fennmaradó részben a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
Óvodapedagógusok munkaideje
Az óvodapedagógusok kötött munkaideje a heti 40 órás munkaidőből 32 órát tesz ki. Az Nkt. 62. § (8) bekezdése kiegészíti ezeket a szabályokat: az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.
Ez azt jelenti, hogy a teljes álláshelyen alkalmazott óvodapedagógusok:
- heti munkaideje 40 óra,
- kötött munkaidejük heti 32 óra,
- a megtartandó foglalkozások száma heti 32 óra,
- a heti 40 órás munkaidő fennmaradó részéből, azaz heti 8 órából maximum 4 órát a 62. § (8) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kell fordítaniuk.
Az előírás azt is jelenti, hogy a teljesített 32 órán túl heti 36 óra időtartamig eseti helyettesítés rendelhető el, amiért túlóradíjat nem kell fizetni.
Munkaidőkeret alkalmazása
A törvény 78. §-a pontos szabályozást tartalmaz a munkaidőkeret alkalmazási lehetőségeiről, így támogatva a köznevelési intézményekben célszerűen használható egyenlőtlen munkabeosztás lehetőségét. A munkaidőkeret időtartama óvodák esetében maximum három hónapra vonatkozhat. Kollektív szerződés legfeljebb négy hónapig terjedő munkaidőkeretet állapíthat meg. Ha a munkáltató például egy hónapos vagy akár hat hónapos munkaidőkeret bevezetését rendeli el, akkor a napi szigorúan nyolcórás és heti 40 órás munkavégzési kötelezettség megszűnik, a munkaidő egyes elemeit összesítve a munkaidőkeret egy hónapos vagy akár hat hónapos időtartama alatt kell teljesíteni. Ezzel lehetőség nyílik az egyes napok, hetek vagy akár hónapok közötti munkaidő-elemek munkáltatói és munkavállalói átcsoportosítására.
A munkaidőkeret alkalmazása esetében azonban a Munka törvénykönyvében és a Státustörvényben egyaránt szereplő korlátozásokkal is számolni kell. Így a napi munkaidő mértéke legfeljebb 12 óra, minimuma napi négy óra lehet, a heti munkaidő mértéke pedig nem haladhatja meg a 48 órát.
Munkaidő-kedvezmény Mesterpedagógusoknak
Azoknak a Mesterpedagógusoknak jár a munkaidő-kedvezmény, akik minősítő szakértői, tanfelügyelői, szaktanácsadói és pedagógiai szakmai szolgáltatói feladatot látnak el. Ez a munkaidő kedvezmény óvodapedagógus esetében 25 óránál nem lehet több. Hetenként legalább egy munkanapra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében. A munkaidő-kedvezményt az érintett pedagógus kötött munkaidejének (heti 32 óra) terhére kell kiadni.
Az átfedési idő díjazása
A törvény visszavezette a 2020 előtt is használatos átfedési idő fogalmát. Átfedési időnek minősül az az időtartam, amely alatt a napi munkarend szerint egymást váltó óvodapedagógusok az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat közösen látják el. Ha az óvodapedagógus az átfedési időre eső neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében egyedül látja el a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatos feladatokat, legfeljebb napi két órára, óránként a havi illetmény 174 részének megfelelő többlettanítási óradíj illeti meg. Az átfedési időre járó díjazás azoknak az óvodapedagógusoknak is jár, akik csoportjukban egyedül, dajka vagy pedagógiai asszisztens kora reggeli és délutáni foglalkoztatása mellett látják el az óvodapedagógusi feladatokat.

Nevelés nélküli munkanapok
A törvény szerint az Egyesített Óvoda 5 nevelés nélküli munkanapot szervez, amit szakmai értekezletek, továbbképzések megtartására vesz igénybe. A nevelés nélküli munkanapon a Tagóvoda igény szerint óvodai ellátást biztosít az adott tagóvodában, vagy a társóvodában.
Példa a nevelés nélküli munkanapok ütemezésére:
| Dátum | Tevékenység | Érintett Tagóvodák |
|---|---|---|
| 2025. október 28. | Szakmai értekezlet | Nyitnikék, Békaporonty, Gyermekkert, Kékcinke, Gyermekmosoly, Mákvirág |
| 2025. október 29. | Szakmai értekezlet | Nyitnikék, Békaporonty, Gyermekkert, Kékcinke, Gyermekmosoly, Mákvirág |
| 2025. október 30. | Szakmai értekezlet | Nyitnikék, Békaporonty, Gyermekkert, Kékcinke, Gyermekmosoly, Mákvirág |
| 2026. április 7. | Szakmai értekezlet | Nyitnikék, Békaporonty, Gyermekkert, Kékcinke, Gyermekmosoly, Mákvirág |
| 2026. április 8. | Szakmai értekezlet | Nyitnikék, Békaporonty, Gyermekkert, Kékcinke, Gyermekmosoly, Mákvirág |
A munkáltatói jogkör gyakorlása
A kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat - az igazgató javaslata alapján - a tankerületi központ vezetője gyakorolja. Ha a köznevelési intézmény igazgatója javaslatával a tankerületi központ vezetője nem ért egyet, a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott kinevezéséről vagy jogviszonyának, munkaviszonyának megszüntetéséről az oktatási központ vezetője dönt.
A besorolás és a havi illetmény vagy a munkabér - ideértve az illetményeltérítést is - megállapítását, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai, jutalma megállapítását érintő munkáltatói jogkört a tankerületi központ vezetője az igazgató egyetértésével gyakorolja.
tags: #ovoda #beszoktatas #munkaido #kedvezmeny