Minden, amit a csereügyletekről és a gépjárműcseréről tudni érdemes

A csere, jogi szempontból, az egyik legősibb szerződéstípus, hiszen már a pénz megjelenése előtt is létezett. Manapság már ritkább a csereszerződés, de még mindig előfordul például lakáscsere vagy gépjárműcsere. Csereszerződésről beszélünk, ha a szerződő felek kölcsönösen valamely dolog tulajdonjogát ruházzák át egymásra. Csere esetén egyenértékű dolgok cserélnek gazdát.

Fontos, hogy a szerződésben rögzítésre kerüljön a csere tárgyát képező dolgok (jogok, kötelezettségek) értéke. Természetesen egy csereszerződésben több dolog is átruházható. A csereszerződésre megfelelően alkalmazni kell az adásvételi szerződés szabályait is. Ez azt jelenti például, hogy az ingatlan cseréjére vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. A fél a cserében részére átruházott ingatlan tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel szerzi meg.

Értékkülönbözet és adózás

Előfordulhat, hogy a cserélni kívánt dolgok értéke nem azonos. Ebben az esetben az értékkiegyenlítést a felek sok esetben úgy oldják meg, hogy az értékkülönbözetet pénzben fizetik meg. Ha az értékkülönbözetet pénzben fizetik ki, akkor már adásvétellel vegyes csereszerződésről beszélhetünk.

Adózási szempontból a csere visszterhes vagyonátruházásnak minősül. Ezért visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ingatlan tulajdonjogának cseréje esetén az illeték mértéke a megszerzett ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 4%-a. 1 milliárd forintot meghaladó forgalmi érték esetén pedig 1 milliárd forintig 4%, az ezt meghaladó összeg után 2%.

Ingatlanok cseréje esetén fontos könnyítés, hogy magánszemély lakástulajdon cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete. Ha tehát valaki magánszemélyként a lakását azonos vagy alacsonyabb értékű lakásra cseréli, akkor visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetnie. Ha viszont magasabb értékű lakásra cseréli a lakástulajdonát, akkor a különbözet után illetéket kell fizetnie.

Közös tulajdon és elővásárlási jog

Közös tulajdonban álló dolog esetén a tulajdonostársnak joga van arra, hogy a tulajdoni hányadrészét csere keretében átruházza. Adásvételi szerződés esetén a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg. A kérdésre a bírósági gyakorlat adta meg a választ. Az elővásárlási jog szabályai alapján az elővásárlási joggal bíró tulajdonostárs a külső vevő vételi ajánlatával azonos feltételekkel gyakorolhatja e jogát. Tehát a tulajdonostársnak a vevővel azonos feltételeket kell vállalnia. Nincs lehetősége a szerződés feltételeinek változtatására, például az ellenszolgáltatás módjának, teljesítési határidejének módosítására.

A csereszerződés lényege szerint a felek egymásra tekintettel vállalják meghatározott dolog tulajdonjogának kölcsönös átruházását. A tulajdonostárs emiatt értelemszerűen nem rendelkezik ugyanazzal a dologgal, amelyet a szerződés szerinti külső cserélő személy ruház át a másik félre. Ebből következően a tulajdonostárs a csereszerződés feltételeit nem tudja teljesíteni. Nem tudja ugyanazt a dolgot cserébe adni, amivel nem ő, hanem a külső cserélő rendelkezik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a csereszerződés nem irányulhat arra, hogy a tulajdonostársak elővásárlási jogát kijátssza. Amennyiben a csereszerződés mögött az a célzat húzódik, hogy a felek megkerüljék a tulajdonostárs elővásárlási jogát, akkor az ilyen szerződés színlelt szerződésként érvénytelen.

Kötelező biztosítás átvitele másik autóra

A biztosítások egyik legismertebb tagja a kötelező felelősségbiztosítás, amely alapfeltétele annak, hogy egy gépjármű részt vehessen a közúti forgalomban. A kötelező biztosításnál a teljes kockázatot a biztosító vállalja, azaz nincs önrész. A biztosító nem a mi kárunkat fizeti ki egy baleset esetén, amelyet mi okoztunk, hanem a vétlen félét, azaz 3. félnek okozott kár esetén a biztosító fizet helyettünk. A kötelező biztosítás része a bonus-malus rendszer, amely nagymértékben befolyásolja a biztosítás díjazását. Határozatlan időre kötik, az érvényessége 1 év.

Nézzük meg, hogy a kötelező biztosítás átvitele másik autóra, milyen szabályozás szerint történik. Előzetesként tudni kell, hogy a bonus-malus rendszer személyhez kötődik, és nem a gépjárműhöz. Ez azt jelenti, hogy a gépjármű eladása esetén a besorolás nem megy át a gépjárművel együtt az új tulajdonoshoz. Amennyiben az értékesített gépkocsi helyett az illető új gépkocsit vásárol, akkor az arra megkötött kötelező biztosítás díjazásánál érvényesítheti a bonus-malus besorolását.

Abban az esetben, ha valakinek már van egy élő szerződése, akkor az új gépjárműre kötött biztosításnál nem érvényesíthető a besorolás, hanem A00 besorolás szerint kell megkötni a kötelező felelősségbiztosítást. Ezt nevezik párhuzamos üzemeltetésnek. Abban az esetben, ha a párhuzamosan működtetett gépjármű értékesítésre kerül, akkor a bonus-malus besorolás áthozható a párhuzamosan működtetett gépjárműre. Fontos, hogy a második gépjárműre megkötött felelősségbiztosításnál 90 napon belül igazolást kell kérni a párhuzamosan működtetett gépkocsi biztosítójától.

Villanyóra csere és amperbővítés

Mivel egyre több elektromos háztartási gépet vásárolunk, így előfordulhat, hogy a lakásunk elektromos hálózata egy ponton már nem bírja tovább a terhelést és bővítésre szorul. Ez leginkább akkor szokott előfordulni, ha valamilyen nagyobb teljesítményű berendezést vásárolunk, például gáztűzhelyről elektromos tűzhelyre állunk át, beszerelünk egy kisebb szaunát vagy egy komolyabb - több szoba hűtését biztosító - klímaberendezést akarunk telepíteni. Ilyen esetekben amperbővítést kell kérni a szolgáltatótól, ami gyakorta együtt jár a villanyóra cseréjével is. Sőt, az sem ritka, hogy egyfázisú rendszerről háromfázisúra kell áttérni.

A folyamat lépései

1. Mielőtt bármilyen munkához hozzákezdünk mindenképp konzultáljunk egy villanyszerelővel. Ha pedig már szerelőt hívunk, akkor olyat keressünk, amelyiknek van „ELMŰ engedélye” vagyis, az „ELMŰ által ajánlott-regisztrált villanyszerelő”. Ez amiatt fontos, mert ha a szerelőnek nincs ilyen engedélye, akkor nem fog tudni hozzányúlni a villanyórához. A villanyórát ugyanis csak regisztrált villanyszerelők bonthatják meg! A villanyóra áthelyezésnek/cserének pedig ez az egyik alapfeltétele.
2. Amennyiben van elegendő energia a környéken, akkor amperbővítést lehet kérelmezni. Alanyi jogon mindenkinek 32A jár, e fölött azonban hozzájárulást kell fizetni, aminek díja - a cikk írásnak pillanatában - kb. 5 ezer Ft/amper. Első körben tehát egy „igénybejelentés meglévő fogyasztási helyre” nevű kérelmet kell benyújtani az ELMŰ-nek (vagy a helyileg illetékes szolgáltatónak), amiben részletesen leírjuk, hogy milyen címre és mennyi energiát szeretnénk kérni. Regisztrációt követően a nyomtatvány a szolgáltatók weboldalán elektronikusan is kitölthető és be is küldhető. Ha valaki személyesen szeretné leadni az igénybejelentést, akkor az az ügyfélszolgálton teheti meg, ez esetben viszont időpontot kell foglalni.
3. A szolgáltató 30 napos határidővel válaszol a benyújtott kérelmekre. Ha megjött a válasz és minden rendben van, akkor ez azt jelenti, hogy a szolgáltató visszaigazolta, hogy a házban megvan a kért áramerősség (például 3×16 vagy 3×20 amper) és meghatározza a fizetendő díjat is, amit már csak be kell fizetni.
4. A háromfázisú mérőhely kialakításához a villanyszerelőnek meg kell keresnie a gerincvezetéket és onnan be kell húznia a három fázist, a nullát és a földelést - azaz összesen öt vezetéket - a villanyórához. Az újrabekötéshez a meglévő kábelcsatornából ki kell húzni a régi vezetéket és be kell húzni az újakat, ezek együttesen nyilván vastagabbak lesznek, mint a régi volt. Ha ez nem lehetséges - mert például az új vezeték elakad a régi csatornában - akkor teljesen új kábelcsatornát kell kiépíteni, aminek további költségei vannak.
5. Gyakran előfordul, hogy hálózatbővítésnél, villanyóra cserénél le kell cserélni a régi biztosítéktáblát és vele együtt természetesen a biztosítékokat is, mivel azok az esetek döntő többségében el vannak öregedve. A három fázist tehát el kell vinni biztosítéktábláig. Ha a biztosítéktábla egy másik szobában van, akkor a mérőhely és a biztosítéktábla közötti szakaszon - csakúgy, mint a lakásba való bekötésnél - ki kell húzni a régi kábeleket a falból és helyükre be kell húzni az újakat. Ha nem lehet behúzni a régi kábelcsatornába az új kábeleket, akkor sajnos bontani kell.
6. Ezt követően az ELMŰ ki fog küldeni egy szerelőt, aki hivatalosan leszereli a régi egyfázisú villanyórát és felszereli az új háromfázisút, majd kétszeresen leplombálja azt. A villanyóra csere ezzel válik teljessé. Ameddig az ELMŰ nem érkezik meg az új háromfázisú villanyórával, addig továbbra is egy fázisú rendszer lesz a lakásban, mivel a másik két fázishoz tartozó vezetékben nem lesz áram. A villanyszerelési munka tehát itt még nem ért véget, mert a lakáson belüli áramköröket még szét kell majd osztani a fázisok között.
7. A villanyóra cserét követően viszont lett két újabb fázis is a lakásban, így tehát most már három fázisunk van; az áramköröket emiatt szét kell osztani a három fázis között. Néhányat az egyik fázisra, néhányat a másikra és néhányat pedig a harmadik fázisra kell kötni. A villanytűzhelynek, szaunának pedig mind a három fázisra szüksége lesz, így ezeknek mind a három fázisból betáplálást kell biztosítani. Nincs más hátra, mint ismét kihívni a villanyszerelőt, hogy „állítsa át a biztosítéktáblát háromfázisú üzemmódra”.

Költségek

Az amperbővítés és villanyóra csere költségei az igényelt ampermennyiségtől és a szükséges munkálatoktól függően változhatnak. Például, 60 amper esetén plusz 28 ampert kell kifizetni, ami 28 x 5 ezer Ft = 140 ezer forint lesz a szolgáltatónak fizetendő díj. Az új, háromfázisú mérőhely kiépítése is további költségekkel járhat, amennyiben új kábelcsatornát kell kiépíteni.

Vízóra csere: mikor és hogyan?

A vízóra csere az egyik legfontosabb, időszakosan szükséges karbantartási feladat minden ingatlanban, legyen szó társasházról, családi házról vagy üzlethelyiségről. A vízóra - vagy hivatalos nevén: vízmérő - idővel elhasználódik. Legyen bármilyen megbízható készülék, a mechanikus alkatrészek kopnak, a számlálás pontatlanná válhat, vagy egyszerűen lejár a hitelességi ideje. A vízmérő érvényességi ideje Magyarországon általában 8 év. Ha a hitelesítés lejárt vagy a mérő hibásan működik, akkor szükséges lehet a csere.

A vízóra csere folyamata és teendők

1. Mielőtt a csere mellett döntünk, fontos ellenőrizni a meglévő vízóra állapotát és érvényességi idejét. Ha a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.
2. A régi vízóra cseréjekor gondoskodjunk arról, hogy az új eszköz is hitelesített legyen, és megfeleljen a helyi szabványoknak. A megfelelő vízóra kiválasztásakor figyeljünk arra, hogy rendelkezzen a szükséges tanúsítványokkal (pl. CE).
3. A csere előtt jegyezzük fel a régi vízóra állását. Ez fontos a pontos elszámolás érdekében. Készítsünk jegyzőkönyvet, amely tartalmazza az óra leolvasott állását, az óra típusát és a csere dátumát.
4. A csere előtt kapcsoljuk ki a vízellátást az érintett szakaszon, hogy biztonságosan eltávolíthassuk a régi vízórát.
5. A régi vízóra eltávolítása szakértelmet igényel, ezért célszerű szakképzett szerelőt hívni. A szerelő először óvatosan lecsavarja a régi vízórát, és eltávolítja azt a vezetékből.
6. Az új vízóra felszerelésekor a szerelő ellenőrzi a tömítéseket és gondoskodik arról, hogy a mérő megfelelően illeszkedjen. A helyes rögzítés elengedhetetlen a szivárgás elkerülése érdekében.
7. Miután az új vízóra a helyére került, a szerelő elvégzi a plombálást, ha ez szükséges. A plombák biztosítják, hogy a mérőeszközt ne lehessen manipulálni.
8. Miután az új vízóra a helyére került, és megfelelően rögzítették, kapcsoljuk vissza a vízellátást, majd végezzünk egy gyors ellenőrzést.
9. A jegyzőkönyv és a csere során rögzített adatok beküldése fontos, hogy a vízszolgáltató nyilvántarthassa az új mérő állapotát és a fogyasztás mérésének folytonosságát.
10. A vízóra cseréjét követően fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük az eszközt, és szükség esetén időben végezzük el a karbantartásokat.

A vízóra cseréje több lépésből álló folyamat, amelynek célja a pontos mérés biztosítása és a szabályozási követelmények betartása. Az előkészületektől kezdve, a vízóra rögzítéséig és a jegyzőkönyv elkészítéséig minden lépés fontos ahhoz, hogy a vízfogyasztás mérése megbízható legyen.

Nadrágméret kiválasztása online vásárláskor

A nadrág vásárlásakor alapvető fontosságú a megfelelő méret kiválasztása, különösen online. A SizeID nevű segítő funkcióval, ami e-shopokban elérhető, könnyen megtalálhatod a hozzád illő nadrágot. Az algoritmus kiszámítja a szükséges információt számodra, melyet elmenthetsz a későbbi vásárlásokhoz.

Mérési útmutató

Az első feladat a mérés. Fogj egy szabó mérőszalagot, ceruzát, papírt. Láss munkához, és ne feledd, hogy egyenesen kell állni. Jegyezd fel a centiméterben megadott számokat. A megadott adatok közül az első megkülönböztetéshez a derékbőség és a lábhossz a legfontosabb.

• Derékbőség: A derékbőséget a nadrágon közvetlenül az öv fölött mérjed. Ha nincs megfelelő nadrágod, mérd meg a köldököd és a csípőd közötti kerületet. Nőknél bizonyos esetekben a has legkeskenyebb részének mérése javasolt.
• Lábszár hossza: Mérjed meg a nadrág belső hosszát az ágyéktól a belső comb mentén a sarokig. Hagyj elég helyet az ágyéknál, hogy a nadrág kényelmes legyen. Fontold meg, hogy milyen hosszú nadrágot hordasz.

Hasonlítsd össze a méreteket a mérettáblázattal. Mindezen adatok kombinációja alapján a gyártók a termékhez S, M, L, XL jelölést rendelnek, amelyet a webáruházakban történő vásárláskor fő azonosítóként találsz. A farmerek esetében a jelölést hüvelykben találhatod. Ha a címkén 36/34 szerepel, biztos lehetsz benne, hogy ez a helyzet. Az első a derékkörfogatot 36 hüvelykkel jelöli, a törtvonal után a második szám pedig a lábszár hosszát jelzi az ágyéktól számítva, azaz 34 hüvelyk.

tags: #or #csere #kis #teherre