Egy gyerek érkezése a szülei életének minden területére hatással van: anyagi szempontból is nagy változásokat hoz, főleg az első pár hónap, év, amíg az anyuka - vagy most már egyre gyakrabban az apuka - otthon van a babával. Az így kieső összeg pótlására számos állami juttatás érhető el, ezek részletei és feltételei között azonban nem könnyű eligazodni. Ebben segít ez az útmutató, amely bemutatja a legfontosabb tudnivalókat a csecsemőgondozási díjról (CSED), a gyermekgondozási díjról (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátásról (GYES) és a gyermeknevelési támogatásról (GYET).
Fontos, hogy ezek a támogatások nem egyszerre, hanem egymás után járnak és az összegük egyre csökken, ahogy a gyerek nő. A csecsemőgondozási díj alapvetően a szülési szabadság alatt jár. Ez az anya esetében 24 hét, amiből kettőt kötelező igénybe venni, a maradék 22 hétről szabadon dönthetsz. A szülési szabadságból legfeljebb négy hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadnia a munkáltatónak, ha a felek nem állapodnak meg másként. A szülési szabadság annak is jár, aki a szülő nő halála vagy egészségi állapota miatt gondozza a gyereket.
A csecsemőgondozási díj maximum a gyerek születésétől számított 168. napig jár. Koraszülött gyerekek esetén azonban tovább is járhat, ha csak később tudod hazavinni a kisbabádat a kórházból. Ilyenkor a szülési szabadságból fel nem használt napokat, a szülést követő egy év elteltéig igénybe veheted. A csecsemőgondozási díj az anya jövedelmének 100%-a. Kiszámításához a CSED folyósítását megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé megnézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmedet, és ebből az egy napra jutó átlagkeresetét veszik alapul, abban az esetben, ha a biztosítási idő folyamatos volt. Tehát ha folyamatosan dolgoztál, és például december 1-től veszed ki a szülési szabadságot, akkor a szeptember 30-át megelőző félév keresetéből számítják ki az átlagjövedelmedet. Kizárólag azt az összeget veszik alapul, amit a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához is figyelembe vesz a NAV, tehát ami a bevallott jövedelmed. Ez az az összeg, ami a társadalombiztosítási járulékalapodat képezi. Ha az adott időszakban nincs 180 naptári napi jövedelmed, vagy a biztosítási jogviszonyod a számítás alapjául szolgáló időszakban megszakadt, akkor a számításra másféle szabály vonatkozik.
A CSED-et a szülés várható időpontját megelőző negyedik héttől bármikor kérheted, de ezt előre jelezned kell a munkahelyeden. Ha minden szükséges iratot beadssz, nyolc nap alatt el kell bírálni a kérelmed, de ha valamit hiányosan adtál be, a határidő 60 napra nő. Fontos, hogy ezekkel a határidőkkel számolj attól függően, hogy mikortól szeretnéd kapni a CSED-et. A CSED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz. Itt van külön nyilatkozat az alkalmazottként és a nem alkalmazottként dolgozó igénylők számára is. A kitöltött kérelmet a munkáltatódnak kell benyújtanod. Azt, hogy ki a munkáltatód, a munkaszerződésedből tudod meg. Ha már a szülés előtti időszaktól igényled a CSED-et, csatolnod kell a terhesállományba vételt az orvosodtól. Ezen található a szülés várható időpontja. Ha nem vettek terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatát kell csatolnod. Ha a szülés utántól igényled a CSED-et és társadalombiztosítási kifizetőhelynél dolgozol, a születési anyakönyvi kivonat másolatát el kell küldened munkáltatódnak a kérelemhez csatolva. Társadalombiztosítási kifizetőhely az a munkahely, ahol egymást követő 6 hónapban meghaladja a 100 főt a dolgozók száma.
Ha a szülést megelőző két évben nem volt munkád, vagy volt munkád, de nem voltál bejelentve, és nem fizette utánad a munkáltató a megfelelő járulékokat, akkor nem jár a CSED. Például, ha kiskorú vagy még, vagy ha nagykorúként továbbtanulsz valószínűleg nem lehetsz jogosult CSED-re, mert ez az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz tartozik. Az ilyen ellátások biztosítási jogviszonyhoz, hagyományosan munkaviszonyhoz kötöttek, aminek az a lényege, hogy részlegesen pótolja a kieső jövedelmet.
A szülési szabadság lényege, hogy a szülőnek ne kelljen dolgoznia, mégse járjon anyagilag rosszabbul. Ezért a CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet nem folytathatsz, azaz nem dolgozhatsz munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás.
GYED-et a szülési szabadság lejárta után igényelhetsz, amikor már nem jár a CSED, de továbbra is szeretnél otthon maradni a gyerekeddel vagy visszamentél dolgozni. GYED-re az anya, az apa és minden szülőnek minősülő személy jogosult lehet. Ez olyankor jár, ha egyetemistaként vagy az egyetem befejezése után nem sokkal születik gyereked, és az általános GYED szabályok alapján nem kaphatna támogatást. Ezeknek a feltételeknek mind meg kell felelned, ha diplomás GYED-et akarsz kapni. Fontos, hogy nem kaphatsz diplomás GYED-et, ha a gyerek születését követően, az első 168 napban dolgozol. Ezt azért van, mert a diplomás GYED-et pont azért kapja a szülő, mert nem dolgozott, hanem tanult korábban.
Nevelőszülői GYED-et az a nevelőszülő kaphat nevelőszülői tevékenysége alatt, akire igazak a GYED alapfeltételei. Ha a nevelőszülőség mellett mást is dolgoztál a gyerek születését követő 169. napig, akkor erre az időszakra nem jár nevelőszülői GYED.
A nagyszülői GYED arra van, hogy ha a szülők szeretnének dolgozni, de a gyereket nem tudják bölcsödébe adni, a még nem nyugdíjas nagyszülő be tudjon segíteni úgy, hogy ő sem marad bevétel nélkül. Ilyenkor a munkába visszatérő szülő helyett a nagyszülő kapja az ellátást, ami beleszámít a nyugdíjába is. Nagyszülői GYED-et az kaphat, akinek a vér szerinti vagy örökbefogadott gyereke, esetleg gyerekének házastársa (tehát a nagyszülő veje, menye) jogosult lenne egyébként szülői GYED-re. Emellett nemcsak a saját, hanem a házastársa unokái után is igénybe veheti valaki a nagyszülői GYED-et. Nem jár nagyszülői GYED, ha azért van szükség a gyerek nappali felügyeletére, mert te dolgozol, nappali tagozaton tanulsz, vagy az intézmény, ahová a gyerek jár rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt, amire a gyereknek szüksége van például fogyatékossága miatt.
A gyermekgondozási díj alapvetően legkorábban a csecsemőgondozási díj (168 nap) lejártát követő naptól a gyerek kétéves koráig jár. Akkor is megszűnik a GYED, ha a gyereked meghal.
A gyermekgondozási díj összegének megállapításához azt a jövedelmet veszik figyelembe, ami alapján a biztosítási jogviszonyod is fennáll, tehát ami után a tb járulékot fizeted. Ez az összeg teljesen egyedi, a jogosultság kezdő napján fennálló jövedelem alapján számolják ki. A GYED a jövedelmed napi átlagának 70 százaléka, de van egy maximumértéke. Nem lehet több, mint a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez 2024-ben 373 520 ft. Ha ennél több lenne a saját kereseted 70 százaléka, akkor is az előbbi számítás alapján járó összeget fogod kapni.
Igen, a gyermekgondozási díj (GYED) folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Ilyenkor a munkabéredet és a GYED-et is megkapod.
Egy gyerek után, egy időben egy szülő veheti igénybe a GYED-et. Ha viszont valamilyen okból meggondolják magukat a szülők arról, hogy ki vegye igénybe a GYED-et, erre is van lehetőség.
A GYED legkorábban a CSED után, tehát a szülést követő 168. napot követően jár, de már akkor leadhatod az igényedet, amikor a CSED-et igényled. Ez megkönnyíti az ügyintézést. A GYED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod a munkáltatódnak, ugyanyúgy, mint a CSED esetében. Ehhez űrlapot az Államkincstár oldalán találsz. Ilyenkor a munkahelyeden, a munkáltatódnak kell benyújtanod a kérelmet.
Szükséges dokumentumok lehetnek:
- a gyerek születési anyakönyvi kivonatának másolata,
- ha kaptatok a gyerek után CSED-et, és azt nem te kaptad (pl. apuka kapta), akkor a CSED igazolás másolata,
- ha családfogadó gyám vagy (pl. a gyerek szülei külföldön dolgoznak), akkor a gyámügyi határozat másolata.
Ha vér szerinti apaként vagy az igényléskor nem biztosított nőként (pl. mert már megszűnt hallgatói jogviszonyod) igényled a GYED-et, akkor a lakóhelyed szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatod be. A nevelőszülői és nagyszülői GYED iránti kérelmet az ezekre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz.
Ha jogosult voltál CSED-re és/vagy GYED-re, akkor ezek megszűnése után jár a GYES. Egymás mellett ugyanis nem vehetők igénybe ezek az ellátások egyazon gyerek után. A GYES nem kötött biztosítási jogviszonyhoz, ezért akkor is igényelheted, ha nem voltál jogosult sem CSED-re, sem GYED-re.
A GYES-t a gyerekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Gyermekgondozást segítő ellátásra alapvetően a két szülő közül az egyik jogosult a saját háztartásban nevelt gyereke után. A kiskorú szülőkre külön szabályok vonatkoznak. Ilyenkor vagy a kiskorú szülő, vagy a gyereke mellé kirendelt gyám kaphatja a GYES-t. Azonban ha a kiskorú szülő gyerekének kirendeltek egy gyámot (például a nagyszülő vagy más rokon), mert a hatóság úgy látja, hogy a szülő segítségre szorul a nevelésben, akkor vagy a szülő vagy a gyám fogja kapni a GYES-t. A gyám kérheti a GYES-t, ha az ő háztartásában él a kiskorú szülő és annak a gyereke.
Az örökbefogadó szülő a gyerek örökbefogadás előtti gondozásától számított 6 hónapig kaphat GYES-t, ha a gyerek elmúlt már 3 vagy 10 éves.
A nagyszülő is igénybe veheti a GYES-t a szülők helyett, ha egyébként a szülőknek járna a GYES, de úgy döntenek, hogy inkább a nagyszülő kapja.
A GYES a GYED lejárta után jár, alapvetően a gyerek 2 és 3 éves kora között. Ikrek esetében azonban tovább, a tankötelessé válás évének végéig. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetében a gyerek 10 éves koráig jár a GYES.
A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyerekenként azonos az úgynevezett szociális vetítési alap összegével. Régen ezt nyugdíjminimumként ismertük. Ez az összeg évente szokott változni az Országgyűlés döntése alapján.
Igen, a GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni.
Az, hogy mikortól jár a GYES, attól függ, hogy jogosult voltál-e CSED-re és GYED-re. Ha kaptál CSED-et és GYED-et, akkor a GYED lejárta után kérheted a GYES-t, de a kérelmezés folyamatát elindíthatod még a GYED alatt.
A GYET (gyermeknevelési támogatás) a három vagy több gyermeket nevelő családok részére nyújt segítséget a GYES leteltét követő időszakban. Az ellátást az apa is igénybe veheti, ezért nem helytálló a „főállású anyaság” elnevezés. A gyermeknevelési támogatást az a szülő vagy gyám veheti igénybe, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legkisebb gyermek a harmadik életévét betöltötte, a nyolcadik életévét azonban még nem.
A GYET mellett korlátozottan lehet keresőtevékenységet folytatni. A szülő legfeljebb heti harminc órában dolgozhat az ellátás mellett, vagy korlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.
A GYET összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegével. Az ellátás összege után nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért a GYET időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Az időszak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időt jelent gyermeknevelési időként.
A magyar állam számos támogatást biztosít az édesanyáknak és az édesapáknak, hogy könnyebben megbirkózzanak a családalapítással és gyermekneveléssel járó kiadásokkal. A cikkekben említett ellátásokon kívül van még az úgynevezett anyasági támogatás, ami egy egyszeri, egyösszegű juttatás az édesanyának a szülés után. Feltétele, hogy a várandósság alatt legalább négy alkalommal részt vegyen terhesgondozáson (koraszülés esetén egy alkalom), az összege pedig megegyezik a szociális vetítési alap 225 százalékával, ami jelenleg 64 125 forint, ikrek esetén pedig valamivel több, 85 500 forint.
Régebben a gyerek születése után az édesapák 5 nap szabadságot kaptak, most azonban további 5 nap áll rendelkezésükre, amit legfeljebb két részletben vehetnek ki a gyerek két hónapos koráig. A szülői szabadság szerint a gyerek hároméves koráig összesen 44 nap szabadság illeti meg mindkét szülőt, fejenként és gyerekenként. A feltétele csupán annyi, hogy a munkavállaló szülő több mint egy éve dolgozzon az adott munkahelyén, és 15 nappal a szabadság kivétele előtt jelentse be a munkáltatójánál, hogy szabadságra megy: ekkor a felettese köteles elengedni a munkavállalóját a szülői szabadságra.
Az egyéni vállalkozók esetében fontos, hogy az optimális ellátási alap érdekében minimum a garantált bér dupláját fizessék be járulékként. Jó, ha tisztában vagy vele, hogy átalányadózás esetén a CSED és a GYED alapjának meghatározásakor kizárólag a jövedelmet veszik figyelembe, nem pedig a teljes bevételt.
A családtámogatási juttatások (pl. GYED, CSED) figyelembevétele hitelügyintézés során bankonként eltérő lehet. Néhány bank a CSED-et csak a GYED plafonjáig veszi figyelembe, mások ennél is kevesebbet. A jogosultságból hátralévő idő szempontjából is pénzintézetenként változó a számítás. Ennek sem árt előre utánajárni, főként, ha már egy ideje jár az ellátás. Egyes bankok 6 hónapot, mások 12 hónapot várnak el.
A CSED, GYES, GYED, családi pótlék, jelzálog alapú szabad felhasználású hitelnél, adósságrendező hitelnél és lakáshitelnél, valamint fedezet nélküli személyi kölcsönnél egyaránt elfogadható másodlagos jövedelemként. Van olyan pénzintézet, ahol a családi pótlékkal csak akkor számolnak, ha annak összege legalább az elmúlt 3 hónapban az adott bank bankszámlájára érkezett.
A CSED folyósításának ideje alatt csak a 91. napig lehetett dolgozni. A GYED időszaka a gyermek 2 éves korának betöltéséig tartó időszakra vonatkozik. Ha van munkahelyed is, és emellett vállalkozol, akkor ebben az időszakban az alkalmazotti jogviszonyodban fizetés nélküli státuszba kerülsz, emiatt a vállalkozásod válik a főállásoddá. Viszont nem vonatkozik rád kötelezően fizetendő járulékminimum, csak a megszerzett jövedelmed után kell adót fizetned. Átalányadózóként, csak az adómentes rész felett kell megfizetned a plusz adóterheket (az SZJA-t, a TB járulékot és a szochot).
A GYED felső határa a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70%-a. A GYED extra lehetőséget ad, hogy a kisgyermekes édesanyák akár fél évvel a szülést követően újra munkába álljanak (ez korábban a gyermek 1 éves korától volt lehetséges). Ezalatt az időszak alatt a munkabér mellett a GYED összegét is ugyanúgy folyósítják számukra.
GYES (Gyermekgondozási segély): A gyermek 2 és 3 éves kora között jár, független a befizetett járulékok összegétől, fix összeg. Viszont ebben az időszakban társas vállalkozóként, ha a tevékenységedet személyesen folytatod, akkor minden járulékot be kell fizetned. Mit jelent a személyes jelenlétre vonatkozó kitétel? Gyakorlatilag azt, hogy aktívan foglalkozol a vállalkozásoddal.
A családtámogatási ellátások igénybevétele a szolgálati időre és a nyugdíj összegére is hatással van. Ezek közül az ellátások közül a GYES és a GYET kapcsolatban van a nyugdíjjal, a családi pótlék és az anyasági támogatás pedig nincs.
A gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) a szülő és a gyám jogosult, illetve meghatározott feltételek mellett a szülő helyett a nagyszülő. A GYES a gyermek három éves koráig vehető igénybe, illetve ikrek esetén annak az évnek a december 31. napjáig, amelyben az ikrek tankötelessé válnak. Ha ez eltérő időpont lenne az ikreknél, a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében a GYES a gyermek tíz éves koráig folyósítható.
A GYES kezdő időpontja általában a gyermekgondozási díj leteltét követő nap, azaz a gyermek két éves, ikrek esetén három éves kora. Abban az esetben azonban, ha a szülő nem jogosult csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra, a GYES már korábban is igényelhető. A szülő helyett a nagyszülő a gyermek egy éves korától veheti igénybe a gyermekgondozást segítő ellátást, ha ehhez a szülők írásban hozzájárulnak, és a gyermek gondozása a szülők háztartásában történik.
A GYES összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, ikrek esetén ennek az ikrek számával megszorzott összegével. A GYES összege után nyugdíjjárulékot kell fizetni, így ez az időtartam nyugdíjra jogosító szolgálati idő. A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásánál a GYES időtartama jogosultsági időt jelent gyermeknevelési időként.
A GYES mellett a szülő a gyermek féléves korától korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ettől eltérően a szülő helyett GYES-en lévő nagyszülő azonban csak a gyermek három éves korától, és időbeli korlátozással, heti harminc órában folytathat kereső tevékenységet, illetve időkorlát nélkül, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.
A gyakran főállású anyaságként megnevezett gyermeknevelési támogatás (GYET) a három vagy több gyermeket nevelő családok részére nyújt segítséget a GYES leteltét követő időszakban. Az ellátást az apa is igénybe veheti, ezért nem helytálló a „főállású anyaság” elnevezés. A gyermeknevelési támogatást az a szülő vagy gyám veheti igénybe, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legkisebb gyermek a harmadik életévét betöltötte, a nyolcadik életévét azonban még nem.
A GYET mellett korlátozottan lehet keresőtevékenységet folytatni. A szülő legfeljebb heti harminc órában dolgozhat az ellátás mellett, vagy korlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a GYES (gyermekgondozást segítő ellátás, korábban gyermekgondozási segély) és a GYET (gyermeknevelési támogatás) összegét csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.
