Tápszeres táplálás: tények és tévhitek nem szoptatott babák esetében

Kétrészes cikkünkben két szakembert kérdeztünk - Juhászné dr. Kun Judit és dr. W. Ungváry Renáta laktációs tanácsadókat -, akik huszonöt éve foglalkoznak a csecsemőtáplálás kérdéskörével, legyen szó szoptatásról, az anyatejes táplálás más módjairól vagy a tápszeres táplálásról.

Bár a statisztikák szerint gyakoriak a szoptatással kapcsolatos fizikai problémák, az érintett anyák sokszor a társadalmi elvárásokkal és bűntudattal is küzdenek, ha nem tudnak megfelelően szoptatni. Pedig a legfontosabb az, hogy a csecsemő egészséges legyen: ha az anyatejes táplálás valamiért nem biztosítható, kiegészítő módszert kell alkalmazni a baba egészséges fejlődése érdekében.

A környezet és a társadalom negatív megítélése, a „rossz anya” bélyeg, valamint a tévhitek miatt sokan nem mernek tápszert használni, és inkább korábban kezdik meg a hozzátáplálást vagy a tehéntejhez nyúlnak. Pedig a tehéntej 1 éves kor előtt kifejezetten veszélyes lehet a kisbabák számára, hiszen emésztőrendszerük még nem elég fejlett a befogadására.

Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása kulcsfontosságú, akár anyatejjel, akár tápszerrel történik: nem csak gyermekkori, de számos felnőttkori népbetegség kialakulásának a kockázatát is csökkenti.

Ha az anya nem tud szoptatni: okok és megoldások

A 0-6 hónapos csecsemőt szoptató édesanyák több mint fele küzd valamilyen nehézséggel a szoptatás során, a probléma pedig minden harmadik anyukánál később is fennáll. A legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés az anyatej, de gyakori probléma a mellgyulladás, a kisebesedett vagy befelé forduló mellbimbó, illetve a nehezen beinduló tejtermelődés is. A szoptatás fizikailag kimerítő időszakát tovább nehezíti, hogy az érintett anyák sokszor a társadalom megvetésével is küzdenek: a bélyeg, miszerint a nem, vagy nehezen szoptató anyák „rossz anyák”, bűntudatot és szorongást szül, a stressz pedig tovább nehezíti a tejtermelés beindulását.

„Számos oka lehet annak, ha egy édesanya nem tud szoptatni: a helytelen táplálkozáson, az elégtelen folyadékbevitelen vagy a kezdeti, természetes aggodalmakon könnyen lehet segíteni, de a súlyos betegségek, a szülés utáni depresszió vagy a fokozott társadalmi nyomás viszont olyan probléma lehet, amely ahhoz vezet, hogy az édesanya minden igyekezete ellenére is meghiúsulhat a szoptatás. Mivel mindig a baba fejlődése és egészsége a legfontosabb szempont, ilyenkor szükségessé válik a tápszeres táplálás bevezetése.” - hívta fel a figyelmet Dr. Emellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben a csecsemő egészségét kell szem előtt tartani: ha az édesanya valamilyen okból nem tud szoptatni, vagy nem elegendő a tej mennyisége, kiegészítő módszert kell alkalmazni.

Ha a szoptatás valamilyen akadályba vagy nehézségbe ütközik, ideális esetben az édesanya - vagy egy másik szoptatós anyuka - lefejt tejével történik a pótlás, ezek hiányában jöhet szóba tápszer. Ha nem csak eseti pótlásról beszélünk, hanem átmeneti időszakra, de rendszeresen igényel pótlást a csecsemő, akkor ideális a szoptanít (avagy Mendela SNS eszköz) használata. Kis mennyiségű átmeneti pótláshoz ideális az ujjetető is, melynek célja, hogy a babát rávezesse a megfelelő szopási technikára. Ilyenkor etetés közben a csecsemő a szülő ujján vákuumot képez, ezáltal szívóerőt fejt ki, így a másik kézzel adagolható számára a tej egy vékony szilikoncső vagy fecskendő segítségével.

Előfordulhat, hogy a szoptatás valamilyen oknál fogva lehetetlenné válik, vagy az édesanya úgy dönt, hogy cumisüvegből szeretné táplálni gyermekét. A cumisüveg és az etetőcumi kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy anatómiailag megfelelő kialakításúak legyenek a baba számára! Sokféle típus közül választhatunk: léteznek kifejezetten hasfájós babák számára kifejlesztett etetőcumik és cumisüvegek, valamint az anyamell bimbójához hasonlóan kialakított szívókák.

A tápszerek és a hozzátáplálás

Anyatej hiányában a tápszerek biztosítják a folyékony, tejalapú táplálékot a kisbaba számára. Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett „anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények „HA“, illetve „1“-es számmal jelzett típusai. A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott, az egyes csoportokon (pl. 6 hónapos kor után következnek az ún. „követő” vagy „elválasztó” tápszerek (a „2“-es típusúak), melyeket a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk, ha már nincs, vagy nem elegendő az anyatej. Egyéves kor után javasolják az ún. „3”-as típusú tápszereket.

„A korszerű és az életkori igényeknek megfelelően kifejlesztett tápszerek ugyan nem helyettesítik az anyatejet, de megfelelő alternatívát jelenthetnek. A tehéntejjel ellentétben nem terhelik a baba szervezetét, és a hatályos rendeleteknek megfelelően minden fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amely a kicsi fejlődéséhez szükséges. Az életkornak megfelelő táplálás pedig elengedhetetlen: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás nem csak a gyermekkori egészséget határozza meg, de olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszik, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések” - fejtette ki Dr. Altorjai Péter, házi gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetőségi tagja.

A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. 40 °C-ra visszahűtött vizet használjunk. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.

Táblázat: A tápszerek típusai és alkalmazásuk

A hozzátáplálás megkezdése

Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. A tápszeres vagy tápszeres kiegészítést kapó babák esetén a hozzátáplálás elkezdése négy hónapos kor után történik. Ennek az az oka, hogy az ezt megelőző időpontokban a kisbabák bélrendszere egyszerűen nem képes a más jellegű, szilárd táplálék feldolgozására, illetve a túl korán bevezetett szilárd táplálékok az értékesebb anyatejtől veszik el a helyet és háttérbe szorítják a szoptatást.

Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat. A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el.

Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt.

Az új ételeket mindig szoptatás után kínáljuk. Első néhány alkalommal csak a lereszelt gyümölcs levét adjuk a babának, abból is csak egy-két teáskanálnyi mennyiséget (akkor is, ha a csecsemő láthatóan örömmel fogadja az új ízt). Miután néhány napig gyümölcslevet kapott a baba, kaphat egy-két kiskanálnyi pépet is. Egyszerre csak egy új alapanyagot vezessünk be, hogy az esetlegesen kialakuló allergiát tudjuk a kiváltó táplálékhoz kötni. Ez alatt az idő alatt figyelni kell, hogy nem jelenik-e meg a baba testén kiütés, nem alakul-e ki székrekedés vagy hasmenés.

Élelmiszerek bevezetése

A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól. Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni.

Első alkalommal célszerű a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel.

• Gyümölcsök: Kezdő gyümölcsként kaphat a baba meggyet is, illetve a későbbiekben a fentiek pürésített keverékét. Egy-két hónap múlva adható narancs és egyéb citrusfélék is, de ha a családban előfordult allergiás megbetegedés, jobb ezek kóstolgatását az első születésnap utánra halasztani. Azok a gyümölcsök, amik esetleg puffadást okoznak (sárgabarack, szilva, cseresznye), ennél is később, kilenc hónapos kor környékén adhatók. Aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder) csak másfél éves kor után adjunk.
• Gabonafélék: A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.
• Zöldségek: A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is. Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével!
• Húsfélék: Hét-nyolc hónapos kortól a főzelékeket dúsíthatjuk húsfélékkel is. Először a szárnyasok húsa javasolható, a vörös húsok majd csak néhány hónappal később. Májat szintén nyolc hónapos kor környékén adhatunk, de csak ritkán, fiatal állat (szárnyas) máját.
• Tojás: Tojást egyéves kor után adjunk, ugyanis a tojásfehérje az egyik legjelentősebb allergén.
• Tejtermékek: A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.
• Növényi olajok: A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is.
• Fűszerek és cukor: A csecsemő ételeit soha ne cukrozzuk és lehetőleg ne sózzuk, vagy csak minimális mennyiségű sót használjunk! Fűszernövényeket és fokhagymát azonban már kilenc-tíz hónapos kor táján használhatunk az ételek ízesítésére, persze csak kis mennyiségben. Így a baba az ételek természetes ízét, zamatát szokja és szereti meg, később is ezeket részesíti majd előnyben. Méz csak egyéves kort követően adható.

Gyakori tévhitek és aggodalmak a tápszeres táplálásról

Bár féléves korukig a babák közel háromnegyede kap tápszert hazánkban, a tápszeres táplálással kapcsolatban a mai napig számos tévhit él a köztudatban. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szoptatási problémával küzdő anyák gyakran nem mernek segítséget kérni, a nem megfelelő szoptatás pedig odáig vezethet, hogy a baba éhezik, és nem fejlődik megfelelően.

A tápszeres táplálás sokkal kímélőbb, mint a korán megkezdett hozzátáplálás, hiszen a tápszer összetétele maximálisan igazodik a csecsemő igényeihez. A megfelelően kiválasztott tápszer nem okozhat hasfájást vagy haspuffadást, sőt, akkor is segíthet, ha a baba érzékeny az anyatejben lévő tejcukorra, mert van olyan tápszer, amelynek az anyatejnél is alacsonyabb a tejcukortartalma.

„A szoptatás során felmerülő problémák miatt sokan inkább hamarabb kezdik meg a hozzátáplálást, vagy tehéntejjel próbálják meg helyettesíteni az anyatejet, pedig azt még vizezett formában sem tudja feldolgozni a baba fejletlen emésztőrendszere. Egy éves kor alatt natív tehéntejet ne adjunk a csecsemőnek, ha elégtelen az anyatej mennyisége, tápszer adása válhat szükségessé” - hívta fel a figyelmet Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

„A születést követő időszakban alakul ki a szervezet egyik legfontosabb védekezőrendszere, a bélflóra, amelynek fejlődését az immunanyagokban gazdag anyatej támogatja a leghatékonyabban. A tévhittel ellentétben azonban a tápszerrel táplált babák immunrendszere sem gyengébb az anyatejes társaikénál, és a felmérések alapján az intelligenciaszintjükben sincsen különbség” - hangsúlyozta Dr. Polgár Marianne, gyermek-gasztroenterológus.

„A szakértők által kifejlesztett, modern tápszerek nem vezethetnek elhízáshoz, ugyanis nem tartalmaznak többet a különböző ásványi anyagokból vagy tápanyagokból, mint, amennyire a baba életkorának megfelelő fejlődéshez szükség van” - tette hozzá a szakorvos.

Le kell szögezni, hogy abban az esetben, ha a kisbabád tápszeres táplálást kap, nem szenved majd hátrányt azokkal a babákkal szemben, akiket szoptatott az édesanyjuk. A manapság kapható anyatejpótló tápszerek ugyanis megfelelő arányban tartalmaznak minden olyan tápanyagot, amelyre a fejlődő kisbabának szüksége van. Ha attól félsz, hogy a nem anyatejjel táplált kisbabáddal nem alakul ki olyan kötődés, mintha szoptatnál, hidd el, nem így van. Az anya-baba közti kapocs nem attól lesz mély, hogy mivel és hogyan táplálkozik a kicsi. Ez egy sokkal előbb induló folyamat, már a fogantatáskor elkezdődik, végig a várandósság alatt tart. Ha tápszerrel, cumisüvegből, kispohárból, kiskanállal vagy bárhogy eteted őt, a kapocs köztetek lehet nagyon-nagyon mély.

tags: #nem #szoptatott #gyerekek