A nem kívánt terhesség elkerülése: módszerek és tudnivalók

A fogamzásgátlás, tágabb értelemben a megtermékenyült petesejt beágyazódását megakadályozó módszer, évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Fogamzásgátlásra azoknak lehet szükségük, akik testileg képesek a fogamzásra (termékenyek), szexuális kapcsolatuk van ellenkező nemű személlyel, de nem terveznek gyermeket. Az igazán hatékony és megbízható módszerekre azonban egészen a 20. századig kellett várni.

Az ideális fogamzásgátló módszer hatékonysága közel 100%-os, nincs mellékhatása, használata egyszerű, nem illúzióromboló, hatása bármikor felfüggeszthető, és nincs hatása az esetlegesen mégis bekövetkező terhességre. Az ENSZ adatai alapján Európában a tabletta és a gumióvszer a két leggyakrabban használt eszköz.

„Nem létezik olyan fogamzásgátló módszer, amely mindenki számára ugyanolyan mértékben hatékony lenne. Minden esetben fontos, hogy a fogamzásgátlás egyénre szabott legyen és hogy felmérjük az egészségügyi rizikófaktorokat, mint az életkor, a súly, a dohányzás, a kardiovaszkuláris rizikó, a trombóziskockázat, a migrénes előzmények, a szoptatás, illetve a szülés utáni állapot. Fel kell mérni azokat az alapbetegségeket is, amelyek állapota rosszabbodhat egy esetleges nem kívánt terhesség bekövetkezése esetén. Ilyenek lehetnek az emlő rosszindulatú megbetegedései, a súlyos cukorbetegség vagy például az epilepszia” - ismertette Dr. Juhász Róbert, a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosa.

A személyre szabott módszer kiválasztásához fontos az egyes fogamzásgátlási módszerek előnyeinek és hátrányainak ismerete, valamint az alábbi szempontok mérlegelése:

• a módszer hatékonysága és megbízhatósága,
• a módszer lehetséges kockázatai és mellékhatásai,
• a későbbi gyermekvállalás szándéka,
• a módszer könnyű használata,
• hormonális vagy nem hormonális fogamzásgátlás előnyben részesítése,
• meglévő betegség(ek), szedett gyógyszerek.

A fogamzásgátlás alapvető csoportjai

A fogamzásgátlás alapvető csoportjai a hormonális fogamzásgátlás és a nem hormonális fogamzásgátlás. Ez utóbbiak közé tartoznak a természetes módszerek, a mechanikus és kémiai (barrier) módszerek; a méhen belüli fogamzásgátló eszközök és a művi meddővé tétel.

Természetes fogamzásgátló módszerek

A természetes fogamzásgátló módszerek a terhesség gyógyszerek, eszközök, kémiai szerek alkalmazása nélkül történő megelőzését szolgálják. Bár vannak úgynevezett természetes módszerek, a szakember szerint ezek egyike sem bizonyul megbízhatónak, és nem ajánlott pusztán ezekre hagyatkozni.

Megszakított közösülés (coitus interruptus)

A megszakításos közösülés (latinul coitus interruptus) az egyik legkevésbé biztonságos eljárás a nem kívánt terhesség megelőzésére. A magömlés (ejakuláció) előtt megszakított közösülés a spermium hüvelybe jutásának elkerülésével előzi meg a terhességet. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy majd a fiú „vigyáz”, pedig nem lehet eléggé óvatosnak lenni. A módszer a nyugati országokban főleg a fiatalok körében számít népszerűnek, illetve a kevésbé fejlett országokban, vagy ott, ahol vallási okok miatt nem engedélyezik a korszerű fogamzásgátlást. Főleg azért számít elterjedt módszernek, mert alkalmazása nem igényel speciális eszközt és anyagi ráfordítást.

Fiataloknál az is közrejátszik, hogy sokan a megszakításos közösülést választják, mert nem mernek orvoshoz fordulni fogamzásgátló felírása céljából, nem merik szüleikkel megosztani, hogy nemi életet élnek, félnek, hogy kiderülne, ha fogamzásgátlót szednének. Sokan attól is tartanak, hogy a fogamzásgátlótól valamilyen probléma, betegség alakul ki a szervezetükben, míg a megszakításos közösülésnek nincs egészségre ártalmas hatása. Nagy esetszámú vizsgálatok eredményeiből látjuk, hogy a fogamzásgátlókkal szembeni félelem alaptalan, csak speciális esetekben nem ajánlott az alkalmazása.

A megszakításos közösülés az egyik legkevésbé megbízható módszer a nem kívánt terhességek szempontjából. Adatok szerint (WHO) a módszert alkalmazó 100 nő közül egy év alatt 4 nőnél alakul ki nem kívánt terhesség tökéletes alkalmazás esetén, 20 nőnél alakul ki fogantatás a gyakorlati tapasztalatok alapján. A számok értékeléséhez fontos azt is tudni, hogy a védekezés nélküli nemi együttlét esetén sem 100 százalék a teherbe esés esélye egy éven belül, hanem 85. A megszakításos közösülés tehát a gyakorlatban csak a negyedére csökkenti a fogantatás esélyét ahhoz képest, mintha semmilyen védekezés nem történne.

A módszer kockázatai:

1. Az ejakulációt megelőzően az előváladékban is lehetnek spermiumok, így a hüvelybe kerülve ezek könnyen okoznak nem kívánt terhességet. Ennek egyik oka, hogy akár az előző magömlésből is maradhatott spermium a húgycsőben.
2. A másik probléma a gyakorlat. Különösen akkor, ha valakinek a szexuális életben még nincs kellő tapasztalata, nem is biztos, hogy tud „vigyázni”. Egyáltalán nem alkalmazható korai magömlés esetén.

Érdemes megfontolni azt is, hogy nem rontja-e a szexuális együttlét élményét a módszerrel járó aggodalom. A módszer természetesen nem nyújt védelmet a nemi úton terjedő betegséggel szemben sem.

Mi a teendő?

Az eddig megszakításos közösüléssel védekező, vagy inkább kockáztató pároknak javasolt biztonságos módszerre való áttérés. Sokkal jobb alternatíva az óvszer, amennyiben a szexuális úton terjedő fertőzésekkel szembeni védekezés is szempont, vagy stabil párkapcsolat esetén még jobb a fogamzásgátló tabletta. Napjainkban a hormontartalmú fogamzásgátlók ára is kedvező. Számos tanulmány igazolja, hogy a korszerű fogamzásgátló tabletták mellett nem kell félni se a teherbe eséstől, se a szövődmények kialakulásától.

Mire kell figyelni, ha valaki mégis a megszakításos módszert alkalmazza?

• Figyeljenek arra, hogy az ejakuláció a hüvelytől távol történjen!
• Tegyen óvintézkedést a következő együttlét előtt! Ha rövid időn belül újbóli aktust terveznek, a férfi előtte vizeljen és gondosan tisztítsa meg a péniszét. Csak így akadályozható meg, hogy az esetlegesen a testen megtapadt spermiumok a hüvelybe jussanak.

Naptármódszer (Ogino-Knaus-módszer)

A szisztéma azon alapul, hogy a menstruációs ciklus ismeretében kiszámíthatók a teherbeesés szempontjából legkritikusabb napok. A peteérés (ovuláció) általában a menstruáció kezdete előtt 14 nappal következik be. A peteérés ideje előtti és utáni néhány napban kerülni kell a nemi érintkezést. A módszer előnye, hogy nincs mellékhatása vagy egészségi kockázata, megfelelő tájékozódást követően bárki alkalmazhatja. Hátránya, hogy más módszerekhez képest kevésbé megbízható, és a menstruációs ciklus alapos ismeretét igényli. Megbízhatóságát tovább csökkenti, hogy a menstruációs ciklusok hossza idővel változhat, vagy egyéb okból rendszertelenné válhat.

Tüszőrepedés (ovulációs) módszerek

A nemi érintkezés kerülése az ovuláció időszakában, amire két fő módszert alkalmaznak.

• Testhőmérséklet mérése (Hildebrand-módszer): ovuláció után csekély testhőmérséklet-emelkedés mérhető. Legalább háromórás alvás után főleg reggel, az ébredést követően azonnal, még az ágyban, felkelés előtt végezzük el. Saját hőmérővel, mindig azonos helyen (szájban a nyelv alatt vagy hónaljban) kell mérni a test alap hőmérsékletét. A kapott értékeket a ciklus egész ideje alatt naponta fel kell jegyezni. Ha az értékeket grafikusan ábrázoljuk, megállapítható a tüszőrepedés időpontja és ezáltal a termékeny napok is. A tüszőrepedés jeleként, a legalább három napig tartó, minimum 0,2 C hőmérséklet emelkedés fogadható el, amely általában a 12-16. ciklusnapon szokott történni (normális 28 napos ciklus esetén). Termékeny napoknak a hőmérséklet emelkedését megelőző 4 nap és az emelkedést követő 4 nap tekinthető.
• Cervixnyák megfigyelése (Billings-módszer): a cervixnyák ovuláció körüli hígabbá válása a hüvelyváladék nyákossá, síkosabb tapintatúvá válásához vezet, ami kellő tapasztalattal felismerhetővé teszi a kb. 4-5 napos termékeny időszakot. Tüszőrepedéskor: a váladék egy kicsit hasonlít a tojásfehérjéhez: mennyisége megnő, üvegszerű és nyúlós lesz. A két ujjunkat összeérintve óvatosan akár 13-14 mm vékony nyákszálat is húzhatunk szét belőle. Ez az állapot mindaddig kiváltható, amíg az ovuláció (a termékeny napok ideje) tart. Termékeny időszaknak a legnedvesebb napot megelőző és követő 3-3 nap tekinthető. A ciklus második felében a hüvelyváladék jellege ismét megváltozik: mennyisége csökken, állaga ragadós, esetleg lisztszerű de száraznak tűnő lesz. Ezen testi változások ismerete a világon sok százezer nőt segít ahhoz, hogy eredményesen védekezzen a nem kívánt terhességtől.

A természetes módszerek elsajátításához és helyes alkalmazásához komoly gyakorlat szükséges. Aki hónapokon át „figyeli magát”, ezáltal megtanulja testének változásait és a változások jelentéseit. Ezek a módszerek gyakorlással elsajátíthatók, őket együttesen alkalmazva igen nagyfokú (akár 98%-os) biztonságot érhetünk el.

Mechanikus és kémiai (barrier) módszerek

A férfi és a női ivarsejtek találkozása különböző mechanikai és kémiai (barrier) módszerekkel akadályozható meg.

Gumióvszer (kondom)

A mechanikai barrierek közül a férfi gumióvszer (kondom) használata a legelterjedtebb. Helyes alkalmazás esetén kielégítő a hatékonysága, és fontos szerepe van a szexuális úton terjedő fertőzések átvitelének csökkentésében is. Előnye, hogy véd a HIV-től és a többi szexuális úton terjedő megbetegedéstől. Nem tartós kapcsolatokban, illetve fiatal korban ezt tartják a legjobb választásnak. A gumi óvszer megfelelő használat mellett megbízható védelmet nyújt, azonban mint mindennél itt is előfordulhatnak balesetek, például az óvszer kiszakadása vagy a hímvesszőről történő lecsúszása. Emiatt indokolt az óvszer viselése a közösülés teljes ideje alatt!

Női óvszer

Jó ideje létezik női óvszer is, melyet először az 1992-es AIDS elleni világkonferencián mutattak be. A férfi változattól eltérően nem latexből, hanem poliuretánból gyártják, amely vékony, ám erős műanyag, és amelynél kisebb az allergiás reakció kockázata. A női óvszer mindkét végén gyűrű található; a kisebbik a hüvelybe kerül - ez zárt, pontosan illeszkedik a méhnyakra -, míg a nagyobb gyűrű a hüvelybemeneten kívül helyezkedik el.

Hüvelyi pesszárium

A női barrierek közül legelterjedtebb a hüvelyi pesszárium, amely rugalmas peremű, vékony gumi félgömb. Felhelyezése a perem összenyomása után könnyen elvégezhető. Az eszközt a közösülés után 6-8 óráig kell fenntartani a kellő hatékonyság eléréséhez. A módszer használata ellenjavallt a méh süllyedése vagy hátrahajlott helyzete, valamint jelentős mértékű hólyagsérv (cystokele) és végbélsérv (rectokele) esetén, mivel ezek az állapotok akadályozzák a pesszárium tökéletes beilleszkedését. A pesszárium önmagában történő használata nem nyújt maximális védelmet, ezért egyéb módszerekkel - például kémiai (spermicides) védekezéssel - tehető hatékonyabbá.

Méhszájsapka

A méhszájsapka (cervixsapka) puha és rugalmas gumiból készült mechanikus eszköz, amely a spermiumok átjutását akadályozza meg. A nem kívánt terhesség hatékony megelőzése érdekében a méhszájsapkát spermiciddel együtt ajánlott alkalmazni. A méhszájsapkát bent kell hagyni a nemi aktust követően legalább további 6 óráig. A sapka méretét is az orvosnak kell megállapítani, ez biztosítja ugyanis, hogy megfelelő méretűt alkalmazzunk és pontosan illeszkedjen. A segítséggel történt első felhelyezés után a nő már egyedül is fel tudja helyezni magának a közösülés előtt.

Kémiai módszerek (spermicidek)

A krém, hab, zselé vagy kúp formájában is kapható, hüvelybe helyezhető, spermicid hatású készítmények megbénítják vagy elpusztítják a hímivarsejteket, mielőtt azok a petesejthez érnének. Felhelyezésük a várható közösülés előtt körülbelül fél órával célszerű, ismételt közösülés után újra kell alkalmazni őket. A közösülést követően 6-8 óráig kerülni kell a hüvelyöblítést. A spermicidek önmagukban történő használata nem elég megbízható fogamzásgátló módszer, ezért javasolt egyéb módszerekkel - például pesszáriummal vagy óvszerrel - együtt használni. Hátrányuk lehet az egyes összetevőkkel szembeni esetleges allergiás reakció.

Méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD, spirál)

A méhen belüli fogamzásgátló eszközök spirál, illetve angol rövidítéssel IUD (intrauterine device) néven ismertek. Széles körű alkalmazásuk az 1950-es évek végén a szövetbarát műanyagokból készült, ún. első generációs eszközökkel kezdődött. Hatékonyságukat jelentősen növelte a bioaktív, fémet vagy fémötvözetet (réz, ezüst, arany) tartalmazó eszközök kifejlesztése. Az 1990-es évektől váltak elérhetővé a folyamatos hormonkibocsátást biztosító, méhen belüli fogamzásgátló eszközök.

A spirálok megakadályozzák a megtermékenyült petesejt beágyazódását, és ezáltal a terhesség létrejöttét is, mégpedig azzal, hogy egy úgynevezett steril gyulladást hoznak létre a méhben. A spirálok nagy előnye, hogy nem kell velük napi szinten foglalkozni: felhelyezés után akár öt évig is használhatók rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés mellett. További előnye, amit nagyon ritkán hangoztatnak, hogy jelentős védelmet nyújt a méhnyálkahártya daganatos betegségei ellen. Megfelelő ellenőrzés hiányában azonban a spirálok növelik a gyulladások és fertőzések kialakulásának veszélyét, illetve olyan nők is vannak, akiknek a szervezete egyszerűen nem bírja ezeket az eszközöket.

Alapvetően két típusú méhen belüli fogamzásgátló eszközt különböztetünk meg figyelembe véve, hogy az gyógyszerkibocsátó vagy fém bevonatú. A gyógyszerkibocsátó eszközök csökkentik a menstruációs vérzés mennyiségét, adott esetben teljesen meg is szüntethetik azt. Mind szült, mind nem szült Hölgyeknek bármikor felhelyezhetőek. A felhelyezés ambuláns nőgyógyászati vizsgálat alkalmával történik.

Hormontartalmú készítmények

A hormonális fogamzásgátlás gyógyszereit és eszközeit kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos írhatja fel. A hormonális fogamzásgátlásnak számos formája létezik:

• fogamzásgátló tabletta,
• méhen belüli hormonleadó rendszer (IUS),
• hüvelygyűrű,
• depóinjekció,
• bőrtapasz.

Fogamzásgátló tabletták

A szájon át szedhető (orális) fogamzásgátló tablettában található hormonok meggátolják a petefészekben a petesejtek havi érését és kiszabadulását, megnehezítik a spermium petesejthez jutását, valamint a petesejt beágyazódását a méh belsejét borító nyálkahártyába. Legtöbbször a nem kívánt terhesség megelőzésére szedik, szakorvosi javallatra azonban használható egyéb állapotok - például a fájdalmas vagy bő vérzéssel járó menstruáció, premenstruációs tünetegyüttes és az endometriózis - kezelésére is.

A hormonális fogamzásgátló tabletta kiválasztásában a szülész-nőgyógyász szakorvos nyújt tanácsot a páciens egészségi állapotának, egyéni igényeinek és egyéb körülményeknek megfelelően. A fogamzásgátló tabletták előnye a megbízhatóság mellett az, hogy alkalmazásuk mellett a havi vérzés (ún. megvonásos vérzés) általában rövid ideig tart, és nem jár bő vérzéssel. A gyógyszerszedés abbahagyása után a fogamzásgátló hormonhatás gyorsan megszűnik, így a gyermekvállalás jól tervezhető.

A kombinált tabletták ösztrogént és progeszteront tartalmaznak, amelyek megakadályozzák az ovulációt, valamint a méhnyak által termelt nyák megvastagításával meggátolják, hogy a spermiumok a méhüregbe jussanak. Az ilyen tabletták előnyei közé tartozik a magas hatékonyság, valamint az is, hogy sok nőnél a gyógyszerszedés idején kevésbé erős és fájdalmas a menstruáció. Emellett a különböző nőgyógyászati ciszták kialakulási esélyét is csökkenthetik ezek a készítmények. Ugyanakkor a tabletták szedése hátrányokkal is járhat: többen tapasztalnak mellékhatásként fejfájást, migrént, hányingert, mellfeszülést és/vagy libidócsökkenést, ezenkívül nőhet a magas vérnyomás, a stroke, a vérrögképződés és a szívinfarktus kockázata is.

Méhen belüli hormonleadó rendszer (IUS)

A fogamzásgátlás másik lehetséges módja a méhen belüli hormonleadó rendszer (intrauterine system, IUS) használata. Az IUS kicsi, T-alakú eszköz, amelyet a méh üregébe helyez fel a nőgyógyász szakorvos. Hasonlít a méhen belüli fogamzásgátló eszközhöz (IUD), de attól eltérő módon működik, mivel hormont bocsát ki. Ennek hatására a méhnyak nyákja megvastagszik, ami megnehezíti a spermiumok számára az átjutást és a petesejt elérését is. A méhen belüli hormonleadó rendszer előnye, hogy egyszeri felhelyezés után öt évig használható, és nem zavarja a szexuális életet. Ezen kívül a szervezetbe ily módon bevitt hatóanyag nem jut el a májba, így kisebb dózis szükséges, mint a szájon át szedhető tabletták esetében.

Hüvelygyűrű

A hormontartalmú hüvelygyűrű a hüvelybe helyezhető rugalmas gyűrű, amelyből fogamzásgátló hatást erősítő hormon szabadul fel. A gyűrű három hétig tartható a hüvelyben, majd egy hét szünetet követően újabb gyűrű felhelyezésére van szükség. Az eszköz előnye, hogy a szervezetbe ily módon bevitt hatóanyag nem jut el a májba, így a szájon át szedhető tablettákhoz képest kisebb dózis alkalmazása is elegendő. További előnye, hogy nincs szükség rendszeres gyógyszerszedésre, így nem kell naponta figyelni a tabletta bevételére. Ugyanakkor az eszköz zavarhatja a nemi életet, és irritálhatja a hüvely falát.

Depóinjekció

A fogamzásgátló depóinjekció hormont tartalmaz, melynek hatására sűrűbbé válik a méhnyakat borító nyálkaréteg, így nehezebbé válik a hímivarsejtek számára a petesejt elérése. Az injekcióval bejuttatott hormon megváltoztatja a méhnyálkahártya tulajdonságait, így csökken a megtermékenyített petesejt beágyazódásának valószínűsége. Az injekciót - amely 12 héten át egyenletes hormonleadást biztosít - háromhavonta kell izomba beadni.

Bőrtapasz

A bőrön elhelyezhető (transzdermális) fogamzásgátló tapasz olyan módon akadályozza meg a teherbeesést, hogy a bőrön keresztül hormonokat juttat a szervezetbe. A fogamzásgátló tapasz ugyanazokat a hormonokat tartalmazza, mint a kombinált fogamzásgátló tabletták, és azokkal azonos módon hat. A tapaszban lévő hormonok megakadályozzák, hogy a petefészekből kiszabaduljon a petesejt, és megnehezítik a spermium petesejthez jutását is a méhnyak nyákjának sűrűbbé tételével. Hatásukra nehezítetté válik a petesejt számára a méh belsejét borító nyálkahártyába való beágyazódás. Hetenként egy tapaszt kell feltenni, a harmadik hetet követi egy tapaszmentes hét, hogy teret adjon a nő menstruációs periódusának.

Esemény utáni tabletták (sürgősségi fogamzásgátlás)

A sürgősségi fogamzásgátlás megakadályozhatja a terhességet védekezés nélküli aktus után, vagy ha az alkalmazott fogamzásgátló módszer sikertelen volt - például ha az óvszer elszakadt. A sürgősségi fogamzásgátlás a fogamzásgátlásnak az a típusa, amely a védekezés nélküli, vagy a nem megfelelő védekezés mellett történt szexuális aktus után megakadályozhatja a teherbeesést.

A sürgősségi tablettáknak, más néven esemény utáni tablettáknak két különböző típusa ismert:

• Az egyik típus levonorgesztrelt tartalmaz, a petefészkek által termelt progeszteron hormon szintetikus változatát. A tabletta bevétele megállítja vagy késlelteti a petesejt kiszabadulását a petefészekből, azaz ovulációt. Ebbe a csoportba tartozik az Escapelle esemény utáni tabletta, amely egy 72 órás tabletta, azaz a terhesség megelőzése érdekében a szexuális együttlétet követő 72 órán belül kell bevenni. Az Escapelle 75-89 százalékkal csökkentheti a teherbeesés esélyét. A levonorgestrel elsősorban az ovuláció vagy a megtermékenyítés megakadályozása révén fejti ki a hatását, ezenkívül gátolhatja a beágyazódást az endometrium megváltoztatásával.
• A másik típusú hormonális tabletta az ellaOne, amely uliprisztál-acetátot tartalmaz, és úgy hat, hogy módosítja a progeszteron hormon működését, késleltetve a petesejt kilökődését. Ezt a típust tartják a leghatékonyabb esemény utáni tablettának, mivel szedése után 100 nőből csak 2 lesz terhes. Az ellaOne-t a terhesség megelőzése érdekében a szexuális együttlétet követő 120 órán belül kell bevenni.

Tudnivalók a sürgősségi fogamzásgátló tablettákról:

• A sürgősségi tabletták a védekezés nélküli szexuális aktust követő 24 órában a leghatékonyabbak, a nemi betegségek ellen viszont nem védenek.
• Sem a 120 órás, sem a 72 órás esemény utáni tabletta a már kialakult terhességet nem szakítja meg!
• A sürgősségi fogamzásgátló használata után a terhesség megelőzése érdekében továbbra is alkalmazni kell a szokásos fogamzásgátló módszereket, a sürgősségi fogamzásgátlót ugyanis nem szabad rendszeresen használni. Ha valakinek két hónapon belül kétszer is szüksége lenne ezekre a szerekre, annak mindenképp érdemesebb a rendszeresen szedendő fogamzásgátló készítményeket választania.
• Ha a páciens potenciálisan szexuális úton terjedő fertőzéseknek is ki volt téve, fontos teljes STI-panelt készíttetni, amely általában magában foglalja a hüvelyváladék vizsgálatát gonorrheára, klamídiára és trichomoniázisra, de tartalmaz olyan vérvizsgálatot is, amely HIV, szifilisz és genitális herpesz kimutatására szolgál.

Magyarországon csak orvos írhatja fel ezeket a tablettákat, sürgős esetekben, például hétvégén sürgősségi fogamzásgátló ambulancián vagy telemedicinális konzultáció keretében. A gyógyszer hozzávetőleg 7-8 ezer forintba kerül, amelyen felül még az online konzultáció díját kell még megfizetni, hogy a páciens minél előbb hozzájuthasson a vényköteles tablettához, amennyiben a lakhely szerint illetékes nőgyógyász vagy a háziorvos nem elérhető.

Művi meddővé tétel (sterilizáció)

A sterilizálás a fogamzásgátlás kevésbé ismert, de egyre elterjedtebb módszere. A műtét elvégezhető nők és férfiak esetében is, azonban Magyarországon a férfi sterilizációs műtétek kevésbé elterjedtek. A női sterilizáció (sebészi fogamzásgátlás) a fogamzóképesség végleges megszüntetését jelenti. Csak azoknak javasolható, akik már nem terveznek több gyermeket. A sebészi fogamzásgátlás a jelenleg ismert leghatékonyabb fogamzásgátló módszer. Törvényileg szabályozott, egyszeri sebészi beavatkozás.

A sterilizáció indokolt lehet olyan esetekben is, amikor a magzat veleszületett fejlődési rendellenességének fokozott kockázata áll fenn (magas ismétlődési kockázatú genetikai betegségek, magzatkárosító gyógyszerek szedése, alkoholbetegség, kábítószer-használat stb.), vagy ha minden egyéb fogamzásgátló módszer eredményes használhatósága komoly gondokba ütközik. A meddővé tétel rendszerint nem befolyásolja a nemi életet.

A női sterilizáció lényege a petevezetékek elzárása. Az eljárás során a hasüregben a két petevezeték folytonosságának megszakításával megszüntetik az átjárhatóságot, az akadályoztatás miatt a megtermékenyülés nem jön létre, ezért a pároknak többé nincs szükségük más fogamzásgátló módszer alkalmazására. A műtét nagy biztonságot nyújt, de fontos tudni, hogy elenyésző esély továbbra is marad a teherbe esésre, mert előfordulhat, hogy a petevezeték spontán módon újra átjárhatóvá válik az ivarsejtek számára. Ha a műtét elvégzését követően a nő meggondolja magát, és mégis szeretne gyermeket, akkor megpróbálható az eredeti állapotot helyreállító műtét elvégzése. Ennek sikeressége azonban rendkívül alacsony, és növekszik a méhen kívüli terhesség kockázata is. A beavatkozás elvégzése előtt ezért fontos tisztában lenni az eljárás kockázataival, az előnyeivel és hátrányaival.

A Pearl-index és a fogamzásgátlók hatékonysága

A fogamzásgátló módszerek egyik legfontosabb mutatója a hatékonyság, vagyis az, hogy milyen mértékben képesek megakadályozni a nem kívánt terhességet. Ennek kifejezője az ún. Pearl-index, amely az adott módszer alkalmazása mellett az egy év alatt száz nőnél bekövetkező terhességek számát adja meg. Megbízható, modern fogamzásgátló módszereknek az alacsony, kb. 1 Pearl-indexű módszerek (például a hormonális fogamzásgátlás, a méhen belüli fogamzásgátló eszközök, valamint a női és férfi sterilizáció) tekinthetők.

Az alábbi táblázat összehasonlítja a különböző fogamzásgátlási eljárások Pearl-indexét előírásszerű alkalmazás esetén:

„A táblázat alapján látszik, hogy 100 százalékos fogamzásgátló módszer nem létezik. Az, hogy számunkra ténylegesen melyik a legmegfelelőbb módszer, az az életkorunktól, az élethelyzetünktől, az egyéni igényeinktől és az egészségi állapotunktól függ. Ezért mielőtt letennénk a voksunkat valamelyik fogamzásgátlási eszköz mellett, mindenképpen kérjük ki a nőgyógyászunk tanácsát és beszélgessünk vele nyíltan a lehetőségekről” - tanácsolta Dr. Juhász Róbert.

tags: #nem #kivant #terhesseg #elkerulese