A „Hej, Dunáról fúj a szél” egy ismert magyar népdal, amely a magyar népzenei kultúra gazdag tárházát gyarapítja. Ez a dal a magyar népdalok tipikus jegyeit hordozza magán, mind műfaji, mind zenei szempontból.
A népdal műfaji és zenei jellemzői
A „Hej, Dunáról fúj a szél” műfajilag magyar népdal, amelynek stílusa vegyes, hangneme pentaton. A kotta hangneme az 1. sorban A moll, a 2. sorban D moll. A sorok hangterjedelme 5-8, 5-8, 4-8, 1-4, 1-4, VII-4. Kadenciája 7, 7 (5), ♭3, ♭3. A szótagszám 7, 7, 6, 7, 7, 6. Előadásmódja tempo giusto, előadási tempója 116.
A népdal gyűjtésének története
A népdalt többek között Bartók Béla, Kodály Zoltán és Vikár László gyűjtötték. A gyűjtés helye Felsőireg, Bolhás, Csurgónagymarton és Karád volt, Tolna és Somogy vármegyékben. Az első gyűjtések 1907-ben, 1922-ben és 1953-ban történtek.
A népdalgyűjtők 1907-től 1978-ig összesen 68 szövegvariánst gyűjtöttek össze. A ma használt szöveg első versszakát Kodály saját, illetve Kodály Zoltán gyűjtése alapján jegyezte le. A legtöbb változatban Kodálynak az 1922-es gyűjtése során lejegyzett szövegei ismétlődnek, így feltehetőleg ez volt a népdal eredeti szövegezése is.
Hej, Dunáról...
Szövegvariánsok és az eredet kérdése
A népdal alapmotívumai a népi folklórban jól ismert „szegény ember” élete és a párkapcsolati probléma örök kérdése. Ez egészült ki később a refrénre íródott népi csúfolódóval. Mivel a szövegvariánsok nagy része Somogyból származik, így valószínűsíthető, hogy a népdal születésének helyszíne is Somogy vármegye.
A változatok között jól megkülönböztethetőek az eredeti motívumból építkező, csiszolt, archaikus és feltehetőleg 19. századi változatok a többi szövegvariánstól, melyek jellemzően egyéni és igénytelen stílusban fogalmazódtak. Az egyes települések fűzfapoétái ugyanis - más népdalokhoz hasonlóan - számtalan obszcén szakaszt írtak a népszerű, eredeti változathoz. Ezek azonban nem terjedtek el, nem váltak közismertté. Erdélyi János, az első jelentős népdalgyűjtő is megjegyezte: „...Dúr és moll változata is létezik, itt a mollt közöljük.”
A népdal feldolgozásai
A „Hej, Dunáról fúj a szél” kezdetű népdal szövegének mai változatát a különféle szövegvariánsok alapján Kodály Zoltán állította össze. Kodály az 1937-es kiadású Bicinia Hungarica Első füzetében közölte a népdal első két versszakát, két szólamra. Bárdos Lajos két szólamú gyermekkarra írta át Kicsinyek kórusa, II. füzet 3. kötetében. Halmos László énekre és zongorára dolgozta fel (Pianoforte II. 17.). Bartók Béla zongorára írta Improvizációk magyar parasztdalokra című művének 4. darabjában. Petres Csaba két furulyára dolgozta fel a Tarka madár című gyűjteményében. Ludvig József énekre és gitárakkordokra adta ki A csitári hegyek alatt, 16. és a Kis kacsa fürdik…, 13. kötetében.
Feldolgozások gyűjtője és kiadója
Az alábbi táblázat összefoglalja a népdal különböző feldolgozásait, azok gyűjtőit, kiadóit és műfaját:
| Gyűjtő/Feldolgozó | Műfaj/Forma | Kiadó/Mű címe | Oldalszám |
|---|---|---|---|
| Kodály Zoltán | Két szólam | Bicinia Hungarica, I. füzet | 11. |
| Bárdos Lajos | Két szólamú gyermekkar | Kicsinyek kórusa, II. füzet | 3. |
| Halmos László | Ének, zongora | Pianoforte II. | 17. |
| Bartók Béla | Zongora | Improvizációk magyar parasztdalokra | 4. |
| Petres Csaba | Két furulya | Tarka madár | 55. |
| Ludvig József | Ének, gitárakkordok | A csitári hegyek alatt | 16. |
| Ludvig József | Ének, gitárakkordok | Kis kacsa fürdik… | 13. |