Nagykanizsa méhnyak citológiai eredménye: információk és várakozási idő

A nőgyógyászati rákszűrés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, különösen a méhnyakrák esetében, amely a második leggyakoribb nőgyógyászati daganattípus Magyarországon. Hazánkban évente több mint ezer új beteget diagnosztizálnak, sajnos sokukat már késői stádiumban, ami évente legalább 500 nő életét követeli.

A méhnyakszűrés célja a méhnyakrák megelőzése és korai felismerése, még mielőtt tüneteket és panaszokat okozna. Ezáltal megelőzhetők a későbbi, súlyosabb következmények. A szűrés során a méh alsó részének, a méhnyaknak az állapotát ellenőrzik. Ezt kenetvizsgálatnak is hívják, mivel a méhnyak felületéről egy kis adag sejtmintát vesznek, és a sejtekben történő elváltozásokat keresik.

Fontos tudni, hogy a méhnyakrák hosszú évek alatt alakulhat ki, és előfordulhat, hogy egy későbbi szűrés során találnak olyan elváltozást, amely az előző vizsgálat óta alakult ki. Teljesen egészségesnek érezheti magát, mégis lehetnek elváltozások a méhnyakon, amelyek a szűrővizsgálat során már láthatók, még mielőtt panaszokat okoznának.

A méhnyakszűrés folyamata

A méhnyakszűrés egy egyszerű és általában fájdalommentes vizsgálat, amely segít a rosszindulatú elváltozások felismerésében. A vizsgálat nem jár fájdalommal, nagyon rövid ideig tart, és életet menthet. Az időben felfedezett elváltozások nagyon jól kezelhetők és jó eséllyel gyógyíthatók, ezért mindenképpen érdemes részt venni rendszeresen a szűrésen.

A vizsgálat során elsőként le kell vetkőzni deréktól lefelé, majd egy speciális vizsgálóágyra kell feküdni, a lábakat pedig széttárt pozícióban ún. kengyelbe helyezni. Ez azért fontos, hogy a nőgyógyász megfelelően hozzáférjen a hüvelyen keresztül a méhnyakhoz. Ezután az orvos vagy a védőnő a hüvelybe helyez egy eszközt (ún. kacsát), amelynek segítségével láthatóvá teszi a hüvely falát és a boltozatát, így vizsgálhatóvá válik a méhnyaknak az a része, amely a vizsgálat szempontjából fontos: a hüvelyboltozatba domborodó részének külső felszíne is.

Ezt követően egy keféhez hasonlító eszközzel a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából hámsejteket tartalmazó kenetet vesznek. Ezt a mintát laboratóriumban, mikroszkóppal elemzik. A kenetet úgy veszik, hogy abban mind a méhnyak felszínét és a külső méhszájat borító, mind a nyakcsatornát bélelő hámsejtek képviselve legyenek. A tárgylemezre kent kenetet fixálják és laboratóriumba juttatják, ahol festés után mikroszkóppal vizsgálják.

Előkészületek és ideális időpont

A méhnyakszűrés előtt nincs szükség különösebb előkészületre. Javasolt azonban, hogy a vizsgálatot menstruációs cikluson kívül, lehetőleg 2-3 nappal a menstruáció előtt vagy után végezzék. Heveny fertőzés vagy menstruáció alatt nem végezhető el a vizsgálat. Továbbá ajánlott a vizsgálatot megelőzően legalább 24 órán keresztül kerülni a hüvelyi készítményeket (pl. hüvelyöblítés, tampon, spermicid, hüvelyi krém, kúp) és a szexuális együttlétet a pontos eredmények érdekében. A legjobb időpont a menstruációt követő 8-22. nap közötti időszak.

Várandósság esetén is végezhető méhnyakszűrés; ez a várandósgondozásnak általában része is. A vizsgálat nem veszélyezteti a fennálló várandósságot vagy a magzatot.

A citológiai eredmények és értelmezésük

A citológiai vizsgálat a méhnyakrák diagnosztizálására alkalmazott elsődleges módszer. A Pap-teszt kimagasló pontossággal tudja felismerni a méhnyakat érintő daganatos elváltozások egészen kezdeti állapotát is, ami rengeteg esetben életmentő lehet. A citológiai lelet számtalan orvosi szakkifejezést tartalmaz, melynek helyes értelmezése mélyreható szakmai ismereteket feltételez. Éppen ezért nem kell csodálkozni, ha nem sikerül mindent megfejteni rajta. Ez a lelet elsősorban a nőgyógyász számára készül, tehát a páciens számára elegendő annak ismerete, hogy a lelet Negatív vagy Kóros, illetve, hogy ezzel kapcsolatban mi a teendő, javaslat. Ezért tehát a részletek ismeretére nincs szükség, azok értelmezése a nőgyógyász feladata.

Maga a lelet jelzi, hogy a sejtminta, avagy a kenet megfelelő volt-e. A legfontosabb eredmény ezen a leleten jellemzően a P-érték, hiszen mindig ez jelzi, hogy van-e valamilyen elváltozás, és ha igen, akkor milyen irányú. A nőgyógyászati rendeléseken a Bethesda klasszifikációt is használják, amely egy bonyolultabb, de a szakorvosok számára sokkal részletesebb, a diagnózis felállításához több információt nyújtó méhnyak citológiai beosztás.

Papanicolau (P) rendszer

A méhnyak kenet értékelésére Magyarországon az 1940-es évektől a Papanicolau rendszer volt használatban. Ennek során a méhnyak állapotát egy P0-tól P5-ig terjedő skálával jellemezték:

• P0: A kenet nem értékelhető. Ennek oka lehet a kenet elégtelen fixálása, vagy az endocervicalis zóna hiánya.
• P1: A kenetben kizárólag normál sejtek vannak. Általában a szexuális élet megkezdése előtt találkozunk P1 citológiával, teendőt nem igényel, negatív lelet.
• P2: Az eltérést nem mutató méhnyak citológiai leletek döntő többsége P2. A normál hámsejteken kívül kevés fehérvérsejt látható. Kóros elváltozás nem igazolható. A szexuálisan aktív nők negatív kenete általában P2. A P2 lelet igazolhat gyulladást, kóros flórát, de kóros, atypusos hámot is.
• P3: A méhnyak kenetben ilyenkor normál sejtek mellett kóros hámsejtek, atipusos sejtek és fehérvérsejtek is vannak. Ilyenkor nem lehet eldönteni, hogy egy erősebb gyulladás vagy egy korai daganatmegelőző állapot alakult ki. Gyulladáscsökkentő kezelés után 2-3 hónappal végzett kontroll citológiai vizsgálat dönti el a teendőket.
• P4: Súlyos fokú hámnyugtalanság, esetleg korai daganatsejtek láthatóak a méhnyak felszínén.
• P5: Egyértelműen daganatra utaló sejtek.

Normál esetben a P1 és a P2 érték az ideális. Előbbit általában a szexuálisan inaktív lányok és nők produkálják, de a párkapcsolatban élő vagy aktív szexuális életet folytató hölgyeknél a P2-es érték nevezhető teljesen normálisnak.

Bethesda rendszer

Az 1980-as évek végén egy bonyolultabb, de a szakorvosok számára sokkal részletesebb, a diagnózis felállításához több információt nyújtó méhnyak citológiai beosztás került bevezetésre. A Bethesda klasszifikáció jelzi, hogy a citológiai kenet vizsgálható-e, és részletesebben kategorizálja az elváltozásokat. Enyhe fokú vagy pontosan nem azonosítható elváltozások esetén (nem súlyos elváltozás) gyulladáscsökkentő, vagy helyi ösztrogén kezelés után ismételt citológiai vizsgálat szükséges.

Mit jelentenek a citológiai eredmények?

A citológiai vizsgálat megmutatja, hogy van-e a méhnyakon bármilyen elváltozás (gyulladás, rákmegelőző állapot stb.). A lelet fertőzésekre (pl. bakteriális vaginosis, trichomonas, gomba, chlamydia, herpes simplex vírus), hámelváltozásokra, HPV-fertőzésre, illetve rákos elváltozásra utalhat. A nem-negatív lelet nem azt jelenti, hogy rák áll fenn, hanem azt jelzi, hogy további nőgyógyász szakorvosi vizsgálatra van szükség a rák megállapítása, vagy kizárása céljából. Amennyiben rákmegelőző állapot áll fenn, akkor járóbeteg-ellátásban kezelhető.

A citológiai vizsgálat értékelését befolyásolhatja:

• Vérzés
• Gyulladás
• A vizsgálat előtt alkalmazott hüvelykrém, kúp vagy intenzív hüvelyzuhany

Várakozási idő a citológiai eredményre

A páciensek rákszűrés eredménye rövid idő alatt, általában néhány napon belül elkészül, de maximum 3 hét. A citológia jellemzően 2 hét alatt készül el. Sok páciens számolt be arról, hogy nekik 2 hetet mondtak, de 3 hét volt, mire megvolt az eredmény. Mások szerint általában náluk is 2 hetet szoktak mondani, néha kicsit több, vagy kevesebb pár nappal. Más dokiknál, ahol eddig jártak, ha nem volt gond, nem jeletkeztek, nem küldtek semmiféle levelet. Az orvos is mondhatja, hogy egy adott napon meglesz az eredmény.

Optimális esetben 1-2 hét alatt megvan, de gyakran sokkal többet is kell várni rá a laborok leterheltségének függvényében. A méhnyakszűrés eredménye általában 7-14 napon belül készül el. Amennyiben az eredmény nem negatív, további tisztázó vizsgálatokra van szükség a rosszindulatú elváltozás kizárása vagy megerősítése céljából.

A regisztrált páciensek számára elsősorban az interneten keresztül történő bejelentkezést ajánljuk, ami minden bizonnyal a legkényelmesebb módja a bejelentkezésnek. Ha valamelyik adatban változás történt, azt mielőbb javítani kell, hogy a regisztrációs adatbázis naprakészen a pontos adatokat tartalmazza. Amennyiben lehetőség van rá, a bejelentkezést hétköznap 8 és 16 óra között érdemes intézni. Ha váratlan, halaszthatatlan dolog jött közbe, ami miatt nem tud elmenni a rendelésre, kérem, hogy amint teheti, mondja le az időpontot a honlapon, vagy telefonon.

HPV-fertőzés és méhnyakrák

A méhnyakrák ok a tartós, magas kockázatú HPV-fertőzés. Szinte az összes méhnyakrák hátterében a - legtöbbször, de nem kizárólag szexuális úton terjedő - humán papillomavírus (HPV) áll. A vírusnak azonban évekre, évtizedekre van szüksége ahhoz, hogy rosszindulatú elváltozásokat okozzon a szervezetben. A méhnyakrák kialakulásában a Humán Papilloma Vírus (HPV) magas kockázatú törzseinek van döntő szerepük: az esetek 80-90 százalékában a fertőződés kimutatható.

A HPV-nek több mint 100 fajtája van, ezekből megközelítőleg 15 rákkeltő. A méhnyakrák több mint 60 százalékát a HPV 16-os váltja ki, a maradék közel 40 százalékon pedig osztozik a 18-as, a 45-ös, a 31-es, a 33-as, a 39-es, az 51-es, az 52-es és az 58-as törzs. A HPV bőrkontaktus útján könnyen terjed szexuális tevékenység során. A gumióvszer nem véd meg teljesen a HPV fertőzéstől, csökkenti az esélyét annak, hogy a HPV-t elkapja, de nem zárja ki teljesen a kockázatát. A szexuális együttlét mellett a HPV bőrről bőrre is terjedhet. Valójában bárhol átadható a fertőzés - akár kézzel is.

HPV-szűrés

A HPV-teszt azt mutatja meg, hogy jelen van-e a méhnyakon a humán papillomavírus valamely típusa, és ha igen, akkor az magas vagy alacsony kockázatú-e. Egyes tesztek azt is képesek megállapítani, hogy a HPV tranziens, azaz átmeneti fertőzést okoz, vagy transzformáló, azaz elindított-e már vagy várhatóan el fog-e indítani valamilyen rosszindulatú elváltozást.

A HPV-szűrés jelenleg Magyarországon államilag nem finanszírozott. Méhnyakszűrés során, illetve azt követően csak akkor végzik el, ha a citológiai vizsgálat eredménye gyanús elváltozást mutat, vagy ha az orvos a szűrés során indokoltnak találja.

A HPV jelenlétének pontos feltérképezése azért lényeges, mert amint lehull a lepel a vírus típusáról, az rögtön nyomon követhető lesz, illetve az is világossá válik, hogy mekkora kockázatot jelent a páciens számára. A pozitív HPV-eredmény nem jelent feltétlenül daganatos diagnózist, sőt, az sem mindegy, magas vagy alacsony kockázatú HPV-típus van-e jelen a szervezetben. A magas kockázatú vírustörzsek okozta fertőzés, amennyiben hosszú ideig, évekig fennáll, bizonyos esetekben elindíthat rosszindulatú folyamatokat - többek között a méhnyakon.

A HPV fertőzés tünetei

A HPV-fertőzések legnagyobb része nem okoz tüneteket, és magától elmúlik. A legtöbb ember nem is tudja, hogy fertőzött volt. Néhány emberben viszont a vírusok fennmaradnak, és egy részükben szemölcsöt illetve rákmegelőző állapotot jelentő hámfelmaródást okoznak. Az immunrendszer a legtöbbször magától megbirkózik a vírussal, átlagosan 6-15 hónap alatt a fertőzés elmúlik, azonban nem mindig nyomtalanul.

Bár a legtöbbször észrevétlen marad, ha az immunrendszer túlzottan legyengül - akár másodlagos betegség, akár életmódbeli problémák miatt - nagyon jellegzetes tünetek is társulhatnak hozzá:

• Szemölcsök: Nagyon gyakori, hogy a HPV fertőzés vírusos szemölcsöket eredményez, melyek gyakran a tenyéren és a talpon is megjelenhetnek, sőt futószemölcsként is találkozhatunk vele. Szintén előfordulhat a vírus által előidézett condyloma, ami a nemi szerveken megjelenő szemölcsöket jelenti.
• Hüvelyi folyás: Sok esetben okozhat a HPV megváltozott hüvelyi folyást a nőknél. Általánosságban a tartósan nagy mennyiségű, érezhetően felhígult váladék jelzi, ha vírusfertőzés áll a háttérben.
• Cervikális diszplázia: A cervikális diszplázia más néven a méhnyakrák előszobája. Egy jellegzetes kipirosodást, illetve hámelváltozást jelent a méhnyakon, ami még jóindulatú probléma, de a daganatos megbetegedés előjele.
• Méhnyakrák: Ma már bizonyított tény, hogy a HPV fertőzés egyik szövődménye és tünete is egyben a méhnyakrák. A kórokozó ugyanis határozottan hozzájárul az érintett hámszövet rosszindulatú elváltozásához.

Méhnyakrák tünetei

A méhnyakrák a legtöbb nő esetében hosszú időn át, nagyrészt tünetmentesen növekszik a szervezetben. Amikor a tünetek észlelhetők, már egy kialakult betegséget jeleznek. A korai stádiumban a daganat csak ritkán okoz panaszokat, de a szűrővizsgálat során már ilyenkor is láthatók kóros elváltozások, melyek további vizsgálatokra hívják fel a vizsgáló orvos figyelmét.

A méhnyakrák leggyakoribb tünetei:

• Problémás vérzés: Noha a vérzésproblémák mögött rengeteg elváltozás állhat, akár egy gyulladás vagy egy fertőzés is, de a méhnyakrák szintén minden esetben összezavarja a menstruációs ciklust. A szexuális együttlét után jelentkező vérzés, alhasi fájdalom. Ilyenkor a mechanikai behatás miatt keletkezik vérzés a tumor felszínéről. A daganat növekedésével párhuzamosan, már spontán vérzés is kialakulhat.
• Megváltozott hüvelyi folyás: A hüvelyi folyás megváltozása mindig valami problémát idéz elő a női nemi szervek kapcsán. Amennyiben a váladék színe, szaga, állaga és mennyisége tartósan megváltozik, az akár a méhnyakrák egyik tünete is lehet.
• Fájdalmas szexuális együttlét: Nagyon jellemző - főleg előrehaladott daganatos elváltozás esetén -, hogy a korábban örömet okozó szexuális együttlétek hirtelen fájdalmassá, kellemetlenné válnak a nők számára.
• Medencébe sugárzó fájdalom: A menstruációs cikluson kívül jelentkező, főként medencébe sugárzó fájdalmak is sok esetben valami betegségre utalhatnak.

Megelőzés és védőoltás

A rendszeres méhnyakszűrés és a HPV elleni védőoltás a méhnyakrák elleni védekezés két pillére. A Magyarországon elérhető 9 komponensű HPV elleni védőoltás 7 magas és 2 alacsony kockázatú HPV-típus ellen adhat védelmet. Legtöbbször ezek a magas kockázatú típusok állnak a HPV-asszociált daganatok - így többek között a méhnyakrák - többségének hátterében.

A HPV elleni önkéntes védőoltást Magyarországon 2014-ben vezették be a 12. évüket betöltött, általános iskola 7. osztályába járó lányok számára. A védettség kialakulásához két oltásra van szükség, 6 hónap különbséggel. Ajánlott a szexuálisan aktív időszakot megelőzően megkapni a vakcinát. A szexuálisan aktív nők szintén részesülhetnek a vakcina védelméből, viszont a kialakuló védelmet korlátozhatja az éppen zajló HPV-fertőzés. Sem az oltás, sem a méhnyakszűrés önmagában nem elegendő a megelőzéshez. Oltás után is szükséges a rendszeres méhnyakszűrés, mert a szűrésen ugyanis már nagy részben kimutatható a rák előtti állapot is, 20%-ban viszont rejtve marad!

tags: #nagykanizsa #mehszaj #citologia #eredmenye #mennyi #ido