A munkáltató költségei és kötelezettségei kismama esetén

A gyermekvállalás és a várandósság időszaka számos változást hoz egy nő életébe, melyek nem csak a magánéletre, hanem a munkaügyi és társadalombiztosítási helyzetre is kihatnak. Czeglédi Bernadett munkajogi szakokleveles tanácsadó és TB szakértő segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a munkáltatók kötelezettségeiről és a kismamákat megillető jogokról.

Fontos, hogy már a gyermekvállalás tervezési szakaszában, akár 2-3 évvel a fogantatás előtt elkezdődjön a felkészülés. Ez segít abban, hogy a várandósság ideje és a kisgyermekkel otthon töltött időszak a lehető legnyugodtabb legyen, mind karrier, mind magánélet szempontjából.

Terhes nő, aki gondosan átnézi a munkajogi dokumentumokat

Felkészülés és Tervezés

A gyermekvállalás előtti pénzügyi tervezés kapcsán nem lehet eleget hangsúlyozni a hiteles információk időben történő megszerzésének és az alapos tervezésnek a fontosságát. A jogszabályok összetettek és gyakran módosulnak, ezért laikusként nehéz őket értelmezni.

A karrierépítés hosszú folyamat, melyet a szülési szabadság megszakít. Fontos átgondolni, hol tartunk most, és milyen céljaink vannak rövid, közép és hosszú távon. Érdemes átgondolni szakmai és gyermekvállalási terveinket, és ezeket összhangban megvalósítani.

Pénzügyi juttatások tervezése

A legkézenfekvőbb a bérrel és az abból következő, a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátással kezdeni, hiszen nem mindegy, mennyi jövedelemmel tervezhet a család az otthon töltött idő alatt.

  • CSED és GYED jogosultság: A csed, gyed jogosultsághoz szükséges a gyermek születése előtti két évből legalább 365 biztosított nap. Az összeg szempontjából alapesetben a csed/gyed indulása előtti három hónapot megelőző 180 nap (tehát fél év) átlagjövedelméből kalkulálnak.
  • Jövedelem számítása: Az átlag havi jövedelembe beleszámít az év végi bónusz, a negyedéves jutalom, 13. havi fizetés: minden olyan összeg, amelyből TB járulékot vonnak le.
  • Új munkahely és kockázatok: Ebben az életszakaszban rizikós munkahelyet váltani. Egy új munkahellyel próbaidő is jár, amely alatt indoklás nélkül megszüntethetik a munkaviszonyt, akkor is, ha a munkavállaló már várandós.

Ha a várandós kismamának nem lesz legalább 120 bérrel ellátott napja (tehát a táppénzes időszak nem számít bele) a gyermek születése előtti három hónaptól visszafelé számítva, akkor maximum a minimálbér kétszerese után számíthatják a csedet.

Grafikon, amely a CSED és GYED jogosultsági feltételeit szemlélteti

Speciális esetek

  • Diák kismama: Ha a biztosított kismamának azért nincs meg a szülés előtti 2 évből legalább 365 biztosított napja, mert tanulmányokat folytatott, akkor a 180 nap a tanulmányokból is beszámítható. Aki pedig úgy vállal gyermeket, hogy még felsőoktatási tanulmányokat folytat, úgynevezett „diplomás” vagy „hallgatói” gyedre lehet jogosult.
  • Ikrek: A csed összege és időtartama változatlan, gyed esetében pedig a gyermekek 3 éves koráig jár az ellátás, az alapeset 2 helyett.
  • Örökbefogadás: Csecsemők örökbefogadásakor nincs eltérés a saját gyermek születéséhez képest. Ha azonban 2 évesnél idősebb a gyermek, akkor ún. örökbefogadói díj kapható, 168 napig jár, számítása a gyedhez hasonlóan működik.
  • Adózási formák: Egyéni vállalkozóként (különösen katás adózási formával), ekhósként hatványozottabban fontos a tervezés, ugyanis nagyon alacsony ellátásokra számíthatunk ezen adózási formák mellett.

Munkajogi védelem és jogok

A Munka Törvénykönyve (Mt.) kiemelt védelmet nyújt a várandós, reprodukciós eljárásban (inszemináció, IVF stb.) részt vevő, szoptató és kisgyermekes munkavállalóknak.

A várandósság bejelentése

A várandósság bejelentésére nincsen jogi értelemben kötelezettsége a munkavállalónak. Sokan megvárják a 12. hetet, azonban munkajogilag ez nem releváns. Fontos azonban, hogy a felmondási védelem akkor él, ha a munkavállaló bejelentette a várandósságát. A hivatalos bejelentéshez nem szükséges orvosi igazolás, de mindenképpen írásban kell megtenni a munkaadó felé.

Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben (közismertebb nevén lombikprogramban) résztvevők számára a kezelés elejétől jár a védelem, amely maximum 6 hónapig tart. A felmondási tilalom csak az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére érvényesül. Újabb kezelési ciklus kezdetekor a védelem újból él.

Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató

Felmondási védelem

A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.

Fontos tudni, hogy a felmondási védelem nem vonatkozik az azonnali hatályú felmondásra, tehát ha a munkavállaló nem látta el megfelelően a munkáját, vagy nem tartotta be a szabályokat, és súlyos kötelezettségszegés miatt bocsátják el. Ugyanígy nem vonatkozik a védelem a próbaidő alatti, indokolás nélküli felmondásra. Az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató a próbaidő alatt is köteles betartani, tehát a felmondás oka ekkor sem lehet a várandósság.

Munkakörülmények és munkakör-módosítás

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania.

Ha a kismama elfogadja a felajánlott munkakört, akkor az új munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, és az eredeti munkaköre szerinti munkabért kell fizetni számára. A várandós munkavállalónak sem éjszakai munkavégzés, sem rendkívüli munkaidő, sem készenlét nem rendelhető el.

Védőfelszerelésben dolgozó terhes nő, aki egy irodai környezetben van, ami biztonságos

Szabadságok és pénzbeli ellátások

A szülők különböző életkörülményeire való tekintettel eltérő pénzbeli ellátásokra lehetnek jogosultak. A gyermeket nevelőket érintő pénzbeli ellátások két nagy csoportja a családtámogatási ellátások (pl. anyasági támogatás) és az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (pl. csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj).

Szülési szabadság (CSED)

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés tervezett időpontja elé essen. Ezalatt a 24 hét alatt csecsemőgondozási díjra (CSED) jogosult, ami azt jelenti, hogy a teljes jövedelmét megkapja, de ilyenkor más keresőtevékenységet nem folytathat.

A csecsemőgondozási díjra (csed) alapvetően csak az édesanya jogosult. Ugyanakkor nem jár a csecsemőgondozási díj, ha bármilyen jogviszonyban az édesanya keresőtevékenységet folytat. A csed összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedett.

Gyermekgondozási díj (GYED) és Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

A CSED folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj (gyed) a csed lejártát követő (gyermek születését követő 169. naptól) a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár a szülőnek. A gyed összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft).

A gyeddel ellentétben a gyes (gyermekgondozást segítő ellátás) nem függ a korábbi jövedelemtől, fix összegű juttatás. Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

A gyed folyósítása alatt a gyermeket otthon kell nevelni, nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (pl. bölcsődébe adni), kivéve abban az esetben, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, vagy nappali képzésen tanul. A nagyszülői gyed jogosultsági feltétele, hogy az anya és az apa is (az egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő) kereső tevékenységet végezzen.

Egy szülő, aki kisgyermekével otthon játszik, boldog családi pillanatokat töltve el

Apasági szabadság és szülői szabadság

Az anyák mellett az apáknak is járnak szabadnapok gyermekük születése után. 2023. január 1-jével ötről tíz munkanapra emelték az úgynevezett apasági szabadságot. Ezt a gyermek születését, illetve örökbefogadás esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell kiadni az apa kérésének megfelelően, legfeljebb két részletben. Az első öt napra a teljes összegű, míg a hatodik munkanaptól 40 százalékos távolléti díjra jogosult az apa.

Emellett bevezették a szülői szabadságot, amely az apasági és a szülési szabadságon felül jár a szülőknek gyermekük hároméves koráig, ha munkaviszonyuk a gyermek születésétől vagy az örökbefogadási határozat keltétől legalább egy éve tart. A 44 nap szülői szabadságot mindkét szülő igénybe veheti. Ilyenkor a távolléti díj 10 százalékára jogosult a szülő. Ebből az összegből levonják a gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermekgondozás segítő ellátás (GYES) összegét.

Az apasági és a szülési szabadságon felül a szülőknek 44 nap szülői szabadság is jár gyermekük hároméves koráig, ha munkaviszonyuk a gyermek születésétől, vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadási határozat keltétől legalább egy éve tart.

Táppénz és Anyasági támogatás

Ha a kismama veszélyeztetett terhesként (azaz 9-es keresőképtelenségi kóddal) keresőképtelennek minősül, akkor ez esetben betegszabadságra nem jogosult, a keresőképtelensége első napjától táppénz jár. A táppénz nem képez társadalombiztosítási járulékalapot, így nem minősül jövedelemnek.

Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.

Visszatérés a munka világába

Törvény tiltja a munkavállalók közötti diszkriminációt az anyaság tényére tekintettel, illetve az alapján, hogy a munkavállalónak van-e gyermeke. A fizetés nélküli szabadság letelte után a kismamának írásban kell közölnie a munkáltatóval a visszatérési szándékát és a munkába állásának konkrét időpontját. A munkaadó nem mérlegelhet: a bejelentést követő 31. napon aktív állományba kell vennie a szülésről visszatérő alkalmazottat.

Ha a kismama munkaköre időközben megszűnt, a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, van-e a szakképzettségének megfelelő pozíció. Ha nincs, vagy a felkínált lehetőséget a kismama nem fogadja el, a felmondás jogszerű. A visszatérést érdemes bizonyos szempontból úgy kezelni, mint egy új állás megpályázását: utána kell nézni a közös megegyezés feltételeinek és következményeinek, a végkielégítésnek, az elmúlt időszakban végbement inflációnak és ennek a bérekben megjelent kompenzációjának.

A munkáltatónak visszatéréskor bérajánlatot kell tennie a visszatérőnek. Amennyiben az otthontöltött időszak alatt volt bérfejlesztés a vállalatnál, az vonatkozik a kismamára is. A távollétet követően a jogszabály előírja, hogy a kismama a felhalmozott szabadságokat 60 napon belül kivegye. A szabadságok kiadása munkáltatói kötelezettség, ezt tovább görgetni nem lehet.

Nő, aki visszatér a munkahelyére, és kollégákkal beszélget, magabiztosan

Rugalmas munkavégzési formák

Az elmúlt években bevezetett, a női foglalkoztatás ösztönzését célzó intézkedések segítséget jelenthetnek a nők számára a munka és magánélet közötti egyensúly megtalálásában. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi az atipikus munkavállalási formák - részmunkaidő, határozott idejű munkaviszony, munkakörmegosztás, távmunka, bedolgozói jogviszony stb. - létesítését.

Ösztönző erőt jelenthet számukra a rugalmas munkavégzés lehetősége, a kisgyermekek nappali ellátását biztosító intézmények elérhetősége, a munkahelyek családbarát jellege is. A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezren részesültek gyed-gyes juttatásban Magyarországon, mely három év alatt 14 százalékos növekedést jelent.

Év/Negyedév Munka mellett gyedben és gyesben részesülők száma (fő)
2021. I. negyedév 27 600
2021. II. negyedév 27 900
2021. III. negyedév 28 200
2021. IV. negyedév 28 500
2022. I. negyedév 29 000
2022. II. negyedév 29 500
2022. III. negyedév 30 000
2022. IV. negyedév 30 500
2023. I. negyedév 31 000
2023. II. negyedév 31 500
2023. III. negyedév 31 500
2023. IV. negyedév 32 000
2024. I. negyedév 32 500
2024. II. negyedév 33 000
2024. III. negyedév 31 500

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) - Munka mellett gyedben és gyesben részesülők átlagos állományi létszáma a szervezet tevékenységében résztvevők körében, az egyéni vállalkozók nélkül, 2021-2024 [fő] - egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállomány.

Nemzetközi kitekintés

Világszinten országok között eltérő, milyen mértékű szülési és gyermekgondozási szabadságot adnak az édesanyáknak, illetve milyen mértékű fizetést kapnak az otthon maradó, gyermeket nevelő szülők. Az OECD átlagában a 0-2 év közti gyermeket nevelő édesanyák 45 százaléka dolgozott, miközben nem volt (szülési vagy szülői) szabadságon.

A vizsgált 32 ország közül Hollandiában (74 százalék) és Portugáliában (68 százalék) dolgoztak legnagyobb arányban az édesanyák 0-2 év közti gyermekük nevelése közben. Legkisebb arányban Csehországban (11,1 százalék) és Szlovákiában (9,1 százalék) dolgoztak az édesanyák, majd Magyarországon, ahol az OECD adatai szerint 0-2 év közötti gyermekek nevelése mellett az anyukák 16,3 százaléka dolgozott aktívan 2021-ben. Emögött az is állhat, hogy Szlovákiában és hazánkban a leghosszabb világszinten a fizetett szülési, ill. szülői szabadság összességében a gyermekek születését követően (több mint 150 hét, ahogy Finnországban is).

tags: #munkaltato #koltsegei #kismama #eseten