Moldova György, a Magvető Kiadó által 1974-ben megjelentetett Ferencvárosi koktél című abszurd novellafüzérével széles körben ismertté vált író, akinek művészete generációkat ejtett rabul. Bár egyesek kritizálták politikai nézetei miatt, írásművészete, riporteri nagysága és egyedi stílusa elvitathatatlan. Az Őrség panasza és az Akit a mozdony füstje megcsapott című munkái a műfaj kiemelkedő darabjai közé tartoznak, de talán legnagyobb sikerű könyve a Ferencvárosi koktél volt, amely sokak számára vált bibliává. A művekben olyan legendás főszereplők történetei elevenednek meg, mint H. Kovács, a Fradi tántoríthatatlan szerelmese, vagy Lami Árpád, a halhatatlan balhátvéd. Moldova képes volt olyan novellahősöket teremteni, mint Virágh, az anyagias center, akik máig élénken élnek az olvasók emlékezetében.
Moldova György életútja és politikai kapcsolata
Moldova György 1934-ben, Kőbányai nyomortelepen született, asszimilált és ágrólszakadt zsidó családban. A pesti gettóban élte túl a vészkorszakot, melybe számos rokona belehalt. Első politikai csalódása állítása szerint 19 éves korában érte, amikor úgy érezte, Nagy Imre „júniusi programja” feleslegesnek minősítette minden buzgóságát. 1956 októberében fegyverrel állt a forradalom mellé, majd 1957-ben tiltakozott Háy Gyula és Csurka István letartóztatása ellen, visszautasította a József Attila-díjat. Fizikai munkásként dolgozott különböző munkahelyeken, és 1958-ban arról panaszkodott, hogy írásait nem tudja megjelentetni, mert azok a forradalomról szólnak és azt pozitívan ítélik meg.
1959-ben élete éles fordulatot vett, amikor megismerkedett Kardos György hírszerző ezredessel. Moldova 1958 nyarától forgatókönyvek írásából élt, és Kardos révén került kapcsolatba a Magvető Kiadóval, ahol később a Kádár-korszak egyik legsikeresebb írójává vált. A rendszer radikális támogatásának és radikális kritikájának az összekapcsolásában rendkívüli hatóerő, népszerűsítő és legitimáló erő rejlett, amit Komlós János és Kardos György is felismert. Ez a „paradox normalitáskoncepció” nagyon megfelelt a kor sajátosságainak, hiszen a rendszernek nem volt alternatívája, és a normális létezés feltétele az abnormális rendszer elfogadása volt.
Moldova munkásságának sokszínűsége
Moldova munkássága sokféle műnemben és témakörben szolgáltatta ezt a kettős nézőpontot. Korai novelláiban megjelennek az őt fölnevelő kőbányai telep, a sivár gyárövezetek, kocsmák, munkásszállók drámai és viszontagságos életeket hordozó figurái, valamint a proletár életeket a szívükre vevő rendszerharcosok. Az első feszes, pontos, lírai novellákban, melyekkel '55 körül felfedezték őt, a külvárosi környezet, a folytathatatlan múltba ragadt világ kötő- és taszítóereje egyenlő erővel hat a hősökre.
A szatíra műfaja különösen közel állt hozzá. Moldova legjobb szatírái a rendszer abszurd működésének zárt, végigvitt leírását adják, mint például a Gumikutya, ahol egy egész gyárat lopnak el, és Moldova vicces és elmés elemekből építi fel azt a rendszert, mely az ilyen totális lopás teljes észrevétlenségét és kockázatmentességét biztosítja. További jelentős szatírái közé tartozik az Arrivederci, Budapest!, a Magyar atom, az A Lakinger Béla zsebcirkáló, és a Ferencvárosi koktél, amely a sport, a foci és a Fradi világába vezeti az olvasót. Ezek a szatírák gyakran a nagy képességek elhalásáról szólnak a kicsinyességek világában.
Riportkönyvek és a ténykezelés kritikája
Moldova pályája kezdetétől írt kisebb riportokat, melyek közül az első könyv terjedelmű szociografikus riportja, a Tisztelet Komlónak 1971-ben jelent meg. Ezt követte a rendszerváltásig még hét további kötet, mint Az őrség panasza, az Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén (a textiliparról), az Égi szekér (a mezőgazdasági repülőkről), A pénz szaga (a kamionosokról), a Bűn az élet (a rendőrökről), és a Ki ölte meg a Holt-tengert? Ezekben a kötetekben rengeteg dráma, nyomor, riasztó gond, nyomasztó múlt, heroizmus, bűn, torokszorító történet és hatásos sztori sűrűsödik össze, átsztorizálódik, átheroizálódik, átdramatizálódik bennük a valóság.
Ténykezelés tekintetében Moldova a mindennapi tudat szintjéhez idomult, szisztematikus kutatómunkát nem végzett, forráskritikát nem alkalmazott. Azokat a dokumentumokat és adatokat használta fel, amelyek - a riportok jellemző szófordulatával - épp „a kezébe akadtak”. A riportok törzsanyagát jegyzetfüzetből rekonstruált beszélgetések adták, melyeket a blikkfangos dialógusok előállításában jeleskedő szépíró és képzett dramaturg hajtott végre. Moldova a fülébe jutó tényállításokat meglehetős szubjektivitással, a közlőhöz való viszonya és tartalmuk „opportunitása” szerint kezelte. A Bűn az élet című könyve, amelyet 1988-ban adtak ki, arra szolgált, hogy az emberek félelemérzetét mozgósítva feltartóztassa a rendőrállamból a jogállamba való átmenetet, és példátlanul széles nyilvánossághoz jutott.
Az Abortusz-szigetek - Egy utópisztikus groteszk
Az Abortusz-szigetek Moldova György egyik jelentős szatírája, amely a két rendszer határvonalán született. Nem egy létező földrajzi hely, hanem egy utópisztikus groteszk, amely kíméletlen iróniával és gyilkos humorral mutatja be a szocialista tervgazdálkodás fenntarthatatlan logikáját, és annak hirtelen fellazulásának következményeit, amelyek a széteséshez és pusztuláshoz vezettek. A kötet címadó szatírán kívül számos történetet és anekdotát tartalmaz, amelyek szórakoztatva elgondolkodtató írások, a Kossuth-díjas írótól megszokott élvezetes, színes stílusban.
A kötet tematikája és kulcsüzenetei
A könyvben Moldova György - a rá jellemző módon - nagy igazságokat vág az olvasó fejéhez. A szatírák rávilágítanak a társadalmi jelenségekre, a hatalom visszaéléseire, az emberi gyengeségekre és az abszurd helyzetekre. Az egyik idézet szerint: „Ön is tisztában van vele, hogy egy ideológiának nemcsak pozitív elemeket kell tartalmaznia, hanem kirekesztő jellegű is kell hogy legyen. Mindenképpen szükség van egy olyan rétegre, melynek gyűlöletével az emberek levezethetik felesleges indulataikat, és az odatartozókat lenézve jobb véleményt táplálhatnak önmagukról és a helyzetükről.” Ez az idézet jól tükrözi a könyvben megjelenő társadalomkritikai élt, amely a gyűlöletkeltés mechanizmusait elemzi.
A kötet másik fontos üzenete a hatalom és az egyén viszonya. Kajli Jenő, a híres riporter története, aki „Botrány Jenő” néven is ismert, a mennyországba való bejutásának abszurd küzdelmét mutatja be. Kajli a mennyei viszonyokat is leleplezi, sőt, még Lucifer üzemvezető megvesztegetéséről is ír. Ez a történet humoros, de egyben elgondolkodtató képet fest a hatalom minden szintjén megjelenő korrupcióról és a rendszerek abszurditásáról. Kajli Jenő levele Istenhez, melyben a Bibliát „kimunkálatlannak, elnagyoltnak” találja, további kritikát fogalmaz meg a dogmák és a hit rendszereivel szemben.
A kötetben feltűnik Matuska Szilveszter alakja is, aki az emberiség jótevőjének és igaz magyar hazafinak vallja magát, miközben egy híd felrobbantásán töri a fejét. Ez a történet a terrorcselekmények erkölcsi dilemmáit és a politikai manipulációt tárgyalja. Matuska és Zölderdő Béla, a jogi gyakornok párosa komikus helyzeteket teremt, miközben a „szuperhatékony extratoluolt” Lux szappannak álcázva csempészik át a határon. Ez a szatíra a korabeli Magyarország gazdasági és politikai abszurditásait jeleníti meg, ahol még egy híd felrobbantása is üzleti vállalkozássá válhat.
Moldova történelme (11 percben elmagyarázva)
Az abortusz kérdése és az élet tisztelete
A cikk az abortusz kérdésével is foglalkozik, párhuzamot vonva a mű címével. Gaizler Gyula „Védjük-e az életet hazánkban?” című írásában a megfogant élet védelmének fontosságát hangsúlyozza. Rámutat, hogy a kommunizmus sötét éveiben nemigen táplálta a reménység az embereket, és ez hatással volt az élet tiszteletére is. Az egyház álláspontja szerint az élet a fogantatástól kezdve szent, és minden emberi lénynek joga van az élethez. A cikk elemzi II. János Pál pápa „Evangelium vitae” kezdetű enciklikájának főbb gondolatait, amelyek a méltóság, a jóság és a felelősség fontosságát hangsúlyozzák minden emberi megnyilvánulásban.
Az abortusz kérdése különösen érzékeny terület, ahol a modern technológia, mint például a lombikbébi eljárás, újabb morális dilemmákat vet fel. A táblázatban összefoglaljuk a lombikbébi eljárással kapcsolatos etikai kérdéseket.
| Probléma | Leírás |
|---|---|
| Elfogadhatóság | A lombikbébi-eljárás a meddő házaspárok mindössze 5-10%-ának alkalmas, és nem csodaszer. |
| Egészségügyi kockázatok | Növeli a depresszió, szorongás, méhen kívüli terhesség és ikerterhességek arányát. |
| Embriómanipuláció | A petesejtek mesterséges érése, a kóros ondósejtek szűrése és az embriókkal való kísérletezés etikai kérdéseket vet fel. |
| Sikerarány | A lombikbébi-centrumokban a sikerarány 7-28% között változik. |
| Donor sperma/petesejt | A donor ivarsejtek felhasználása, különösen a felvilágosítás és beleegyezés nélkül, komoly etikai aggályokat vet fel. |
A „Bűn az élet” című Moldova könyv, amely a rendőrökről szólt, és a bűnözés, különösen a cigánybűnözés kérdéskörét vizsgálta, nagy vihart kavart. A könyv kritikusai szerint a szerző szubjektíven kezelte a tényeket, és nem végzett szisztematikus kutatómunkát. Az etikai és morális kérdések a társadalomban máig megosztóak, és a kérdésekre adott válaszaink cselekedeteinken keresztül öltenek testet. Az élet tisztelete nemcsak az emberekre, hanem az egész élővilágra kiterjed, és a környezetvédelem is kettős arcú: a természet pusztulása az emberi életet is fenyegeti. Az emberi élet értékét Isten nagylelkű jósága teszi szükségessé, és annak védelme napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap.
