A hozzátáplálás kezdete egy baba életében kritikus szakasz, ami jellemzően hat hónapos korban kezdődik. Ez az időszak több, mint csak új ételek bemutatása: elengedhetetlen a baba egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez. A táplálkozás bevezetése közben a szoptatást is folytatni kell, ezért fontos, hogy a szülők tájékozottak legyenek a megfelelő táplálási eszközökben és technikákban. A hozzátáplálás során fontos, hogy a szülők megfelelően reagáljanak a baba jelzéseire, támogatva az érdeklődését az új ételek iránt.
A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább azonban nem szabad várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.
Az első ételeknek könnyen emészthetőnek és allergénmentesnek kell lenniük, mint például a gyümölcspürék vagy a zöldségkrémek. Elsőként javasolt almalével, vagy reszelt almával kínálni a gyermeket, ezt követheti sárgarépa, őszibarack, burgonya, sütőtök. A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, ami kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Lényeges, hogy egy alkalommal mindig csak egyféle ételt kóstoltassunk meg, így az esetlegesen fellépő tünetek - hasmenés, hasfájás, kiütések - kiváltó okát is könnyen beazonosíthatjuk.
Ne essünk kétségbe, ha az új ízek bevezetésével lassan haladunk, az étel elutasításának több oka is lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltatjuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd. Minden babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszúságú időt vehet igénybe.
A kicsi fejlődése, készségei, ügyessége miatt pedig itt lenne egy fincsi gofri ideje. Azonban tudni kell, hogy a hozzátáplálás nem egy életveszélyes folyamat, hanem egy vidám felfedezés kellene, hogy legyen a gyermeknek és szülőnek egyaránt. Nem nagyon van mitől tartani, a veszélyek kiküszöbölhetők. Simán elindulunk, felkészülünk, és belépünk a csodák világába. Felfedezünk, élményeket biztosítunk. Pont ilyen a hozzátáplálás.
A hozzátáplálás folyamata és módszerei
A 7-9 hónapos baba már elméletileg 1-2 hónapja kóstolgat, eszeget. Koragyermekkori Fejlődési Kisokosunkban látható, hol tart a baba éppen. Éppen ezek miatt a pürék sem lesznek alkalmasak még hónapokig. A pürék eleinte egy, két összetevősek voltak, majd 1-2 hét múlva jött a tápanyagokkal való feltöltés fehérjékkel, vassal, szénhidrátokkal, zsírral: azaz a pürében hamar volt hal/gabonaféle/hús/tejtermék/tojás, stb, a gyermektől függően. Erre azért volt szükség, mert a hozzátáplálás elsősorban, általában nem mennyiségileg ad hozzá a gyermek tápanyag ellátottságához (az anyatejen és/vagy a tápszeren kívül), hanem minőségileg: kell a plussz vas-, kalcium, fehérjék, zsiradékok, omega-3 zsírsavak, stb. Ez nem azt jelenti hogy a gyermek steaket eszik tehéntejjel, de nem is kizárólag almát és répát hónapokig.
A pürék állaga is változott eddig, a kicsit folyósabb püréktől hamar eljutottunk a „megáll a kanál benne” pürékig. Darabokat nem tettünk bele, mert a baba attól öklendezne. Az is lehet, hogy a baba nem pürével kezdett, hanem mivel fejlett volt, jól ült és nagyon ügyes volt - darabos falatokat kapott.
A darabos ételekkel ugyanez a helyzet. Lehet, hogy öklendezik, hogy nem talál bele a szájába, maszatol, mérges lesz ha nem megy, sőt, a leggyakoribb hogy a szülő izgul és ezek miatt visszatérnek a pürékhez vagy halasztják a darabos ételek kínálását. Az írás gyakorlását sem hagyjuk abba és adunk a gyerek kezébe újra a csörgőt, csak mert még nem úgy kanyarítja a betűket az első hetekben. Dr. Ezzel biztosítjuk a legtöbbet! Az önálló evés nem egyedül evést jelent, ott vagyunk vele, optimális esetben mi is eszünk, mutatjuk/megfigyeli, hogyan kell. Az önálló evés azt jelenti, hogy a gyermeknek biztosítjuk azokat a feltételeket, amely mentén ő gyakorolhat, tapasztalhat a finom falatok által.
A baba NE dőljön hátra/ ne legyen megdöntve, medencéje ne essen hátra. A baba ebben az életkorban simán felveszi ezt a pozíciót, ha a szék jól van beállítva. Ha nem, sajnos csak küzd és keresi a stabilitást, nem fog tudni az evésre koncentrálni és hamar félrenyelhet. Nem eszik órákig, nem kell aggódni, nem lesz baja a gerincének ennyi idő alatt - ez nem sok idő, a félrenyelés viszont sajnos nagyobb rizikó ha nincs ez beállítva, és ahhoz elég 2 másodperc is a rossz ülésből.
Pürék vagy darabos ételek?
A pürés szakasz az rövid, de fontos része lehet az táplálási folyamatnak. Néhány csecsemő nem fogja szeretni a püréket - minden baba más és más. A püré a legtörebb kisbaba korai étkezési tapasztalatainak része lesz, de ez nem jelenti azt, hogy minden csecsemő számára feltétlenül szükséges. Vannak babák, akik kitűnően, egészségesen elvannak a BLW-módszerrel. Vannak olyan babák is, akik nem, és problémáik vannak (tápanyaghiány, vashiány, alultápláltság, kalóriahiány, gyakori öklendezés, stb.). Babát tekintve, egyénileg kell megválasztani a neki megfelelő módszert.
Amint rátértünk a darabos étkezésre, onnantól időnként azért kínáljuk pürés állagú ételeket is, hogy kitegyük a babát ennek a textúrának is. Előfordul, hogy a baba, aki eleinte elutasította a püréket, később elfogadja például ezzel az eszközzel, szívesen kipróbálja.
Ha baba többször megtagadja a püréket (nem kilöki a nyelvével!!), ajánljunk neki puha, kézrefogható (finger food, azaz kb. Azonban, ha a babának gondjai vannak a puha ételekkel, (pl. sokat öklendezik tőlük még úgy is, hogy biztosan jól ül és a falatok puhák ÉS jó az alakjuk, de így is ez történik vagy nagyon sokszor kiköpi), maradjunk még a püréknél néhány hétig.
A baba elsőként „csócsáló” mozdulatokkal eszik (állkapocs fel-le mozog), amikor elkezd darabos ételeket enni. Körülbelül 6-7 hónapos korára a baba új készséget mutat: ez pl. a nyelv lateralizációja, annak érdekében, hogy az ételt jól mozgassa a szájában, és ételt vigyen a szája hátsó részébe lenyelés céljából (ha van tapasztalata pürékkel -kanálról leszopogatás/szívás, az sokat segít a falat/bólus szájban való hátra vitelében).
Van különbség a öklendezés és a fulladás között. Azonban az ételekkel való küzdelem, -mielőtt a baba elsajátítaná a nyelés alapjait-, felesleges stresszt okozhat mind a gondozóknak, mind a gyermeknek. A babának egyszerre kell hogy tudjon lélegezni, rágni és nyelni- ez összetett és bonyolult. Ha egy baba sokszor, rendszeresen öklendezik és küzd az első ételeivel, emiatt hányhat, és negatív társítást hozhat létre az étkezés és e rossz érzés között. Ez tartós hatással lehet az ételekkel való interakciójára. A öklendezés súlyosbíthatja a refluxot is egyébként.
Ha a baba a darabos ételektől hetekig, hosszabb ideig, vagy rendszeresen öklendezik, érdemes sorra venni a tipikus hibákat (etetési pozíció, falat formája- ne legyen pinduri!-, stb.). Az öklendezés el fog tűnni, hiszen az ezt kiváltó terület a nyelven hátrébb fog vándorolni idővel. Segít a megfelelő rágóka és formájú étel, hiszen ezek ingerlik a területet. Ha ezt a kis teste megszokja, tűrni is fogja idővel.
Az első falatok: állag, forma és biztonság
7-9 hós korban/darabos ételek kezdetekor ez a finger-food (hosszúkás, kb. Elsőként olyan állag, amelyet a szülő össze tud nyomni a saját ujjaival, azaz nem alaktartó (alias puha). Alaktartó lenne, NE ADJUK MÉG: pl. kemény állag (pl. hámozatlan gyümi/zöldség (alma/kiwi/körte/uborka). Általában azért pl. ragadós állag (pl. mogyoróvaj, pillecukor, gumicukor, aszalt gyümi!!! Amíg a baba nem rágja jól a puha finger foodokat, ne adjunk neki kekszet se! A keksz külön kategória, ugyanis az a szájban a harapás hatására apró darabokra, morzsákra esik szét. Fogalmam sincs miért van ráírva több termékre, hogy 6 hónapos korban adható, én nem ajánlanám az első időszakban.
A forma az ekkori jellemző fogás-technika miatt is fontos, ugyanis marok-fogással fog a gyermek kb 9-12 hós koráig (átlag 9 hó körül). 9-12 hós kor körül alakul ez majd át szép fokozatosan (nem csak evésnél megfigyelhető, hanem mást is így fog meg, pl. tárgyakat) a csipesz/csippentő fogássá (cél: mutató-, és hüvelykujjal való csippentés). Akkor fognak jönni a majd min. 1cm X 1cm méretű kisebb, puha falatkák (pl. párolt zöldborsó, áfonya, reszelt sajt, tojás kocka, eper kocka, stb.). Addig nem célszerű, majd néha, ha látjuk, hogy a baba a tárgyakat elkezdi már nem marokkal fogni.
Rágásnál segíti az állkapocs erősödését, fejlődését, száj körüli izmokat edzi egy szuper rágóka is (nem mindegy a formája, anyaga, textúrája). A szakemberünk nyelésterapeuta, átnézi a baba ülési evéspozícióját, BEÁLLÍTJA, ahogyan a biztonságos és fejlettségéhez igazodó falatokat is.
Rágásra szoktatás
Segíteni kell általában a babáknak ebben, nem mindig megy automatikusan, sikeresen. Ezt belemártjuk valamilyen addig fogyasztott pürébe/mártogatósba, és a mi, felnőttek a baba szájába a nagyőrlők területére (ínyen, hátul) visszük (1.: középvonal, 2: elhúz, 3: mindkét oldal). A pufival vigyázzunk, tápértéke nem nagyon van, de arra szuper, hogy csak 1x kell ráharapni és elolvad a szájban.
Sok babánál segít, mikor van otthon egy kutyus. Szoktam mondani, hogy vegyünk a kutyának egy hatalmas csontot, és a baba hagyjuk, hogy nézze. Adjunk az ő kezébe is egy pufit, és a sajátunkba is, mondjuk, „utánozzuk a kutyust”! Nagy, nem túl nőies mozdulatokkal vicceskedjünk mi is, ezt a baba megfigyeli és előbb-utóbb utánoz minket.
Itatás és étkezési szokások
Az elsőként NYITOTT picike pohárral tanítsuk a babát inni. Ez azért kell, hogy pici átmérőjű legyen, mert maga a kis szája is pici (mi sem keverőtálból iszunk). A nyelve szabadon mozog, ez a helyes ivási technika, semmi nem fogja le (pl. Emellett ekkor már 9-10 hós kor körül szívószálas itatóban gondolkodjunk, nem ajánlom rendszeresen a csőrös itatókat. A kulacs legyen pici (igen, kb. 1,5 dl), így a szívószál is rövid lesz benne. A szívószál puha, NEM szelepes (mert akkor először rá kell harapni, majd inni, ez nem a normális ivás módszere). Vágjuk a szívószálat rövidre, a hegye a baba nyelve hegyéig érjen, ne érjen rá lefogva azt. Ne kelljen megdönteni a kulacsot (fej nem biccen hátra). Ha nem megy, kis pohárral gyakoroljuk a szívószálból való ivást, eleinte segíthet ez higított gyümipürével, majd vízzel.
Az ételek ujjacskákkal való fogdosása (innek az idegvégződések sokasága infót küld az agynak) felkészíti a babát arra, hogy ez az étel milyen lesz, ha a szájába jut. Sokszor látom a babákat teljesen elbarikádozni: kezük, testük, sőt, még a szék is letakarva, kb. csak a pici feje és ujjai látszanak ki. Én ezt nem tartom jónak. Akkor tanul és fejlődik, illetve a fenti feedback akkor jön létre, ha a babának kapcsolata van az étellel. Nem egy halom. Pl. 1-2 szem eper félbevágba, másik fakkban pirítós hasábra vágva, harmadikban görög joghurt, mellette víz a szívószálas kulacsban. Amilyen sorrendben, ahogy akarja, átéli a baba. Persze mutathatunk példát, de a sorrend tök mindegy. Bízzuk rá! Könnyű, kényelmes előke elég (és a száját se törölgessük, ha nem muszáj, főleg ne popsitörlővel).
Menütervezés és étkezési ütemezés
Ekkorra általában már 7 hós korban kb. 2-3, 9 hós korra már 4-5 étkezésünk van (anyatejen/tápszeren kívül). Nem baj, ha ezek közül több 1-2 falatos kóstolás, de a baba tudja, hogy van reggeli ha felkelünk. Célszerű az étkezések (anyatej/tápszeren kívül) között kb 2,5 óra szünetet hagyni. Ha nem kért a baba enni akkor, nyilván hozzuk előrébb a köv. étkezést. Éhes legyen, amitől nem kell félni: normál mód, ha éhesek vagyunk, akkor eszünk. Nem fog éhezni!! Érdemes a tápszeres/anyatejes táplálást időben és térben elkülöníteni az étkezésektől. 12 hós korig az 500 ml az átlagos, ajánlott tápszer mennyiség 24 (!) óra alatt, a szoptatás igény szerinti. Azaz, ha jön az ebéd, én javaslom, hogy ne tápszer, majd ebéd következzen, hanem szünet az ebéd előtt.
Mit reggelizik a család általában? Nem hiszem, hogy rántott húst vagy párolt zöldséget. Tízórai lehet bármi, én jellemzően gyümi+ valamilyen szénhidrátot ajánlok (pl. ebéd főtt étel itthon, jó, ha nem kétfogásos általában (de a meleg folyadék amúgy jó, csak ne minden nap! Vagy ha tartalmas a leves oké, de külön a lé és külön, ami benne van). Fehérje, zsiradék, szénhidrát: pl. uzsi attól függ, az addigi nap hogyan állt össze, pl. Édesítőszer ne legyen, cukor se igazán. Amit kell édesíteni, lehet használni EZT a módszert. A családi ételek akkor jók, ha a család egészségesen táplálkozik és változatosan. A babára lehet kb. indiai lencsefasírtot eszik, erre ő meg kapjon egy párolt almát? Nem fog neki ez összeilleni… Mehet a lencsefasírt, csak az elején vegyük ketté a masszát: neki ne tegyünk bele sót, és adjunk mellé egy kis mártogatóst. A formája meg legyen fingerfood.
Vicces éhes babák imádják az ételeket - Peachy Vines
Gyakori kérdések és tévhitek
A hozzátáplálás kezdete egy baba életében kritikus szakasz, ami jellemzően hat hónapos korban kezdődik. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább azonban nem szabad várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.
A gyermekünk testbeszéde is sokat elárulhat. Az alábbi jelek arra utalhatnak, hogy elérkezett az idő a hozzátáplálás megkezdéséhez: fokozott érdeklődéssel figyeli étkezéseinket, próbálja utánozni a rágást, kóstoltatáskor nyelvével nem tolja ki a falatot, képes megtartani magát ülő helyzetben, ha a kanál megérinti a száját, kinyitja, felfedezi a kezeit és az ujjait, képes irányítani a fejét.
Miért hányhatja ki? Láttam, hogy nem igazán ízlik neki a főzelék. Kicsit később anyatejet evett, de alvás közben kihányt mindent. Mi lehet a hányás oka? Miért nem hízik? Egy hét alatt szinte semmit nem hízott, de amúgy nagyon nyugodt! Van okunk az aggodalomra? Miért nem gyarapodik rendesen?
A kezdeti kudarcok után ne csüggedjünk, az étel elutasításának ugyanis több oka lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltassuk meg a picivel. Sose erőltessünk olyan ízeket és táplálékokat, amit a baba nem fogad el, hiszen ezzel csak árthatunk neki. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd.
A boltit vagy a házit részesítsük előnyben? A készen vásárolható bébiételek utazások alkalmával nyújtanak nagy segítséget, de használhatjuk őket például az otthon elkészített fogások mellé köretként is. A kész bébiételek szigorú előírások szerint készülnek, és a baba életkorának megfelelő összetevőket tartalmazzák. Az otthon készített fogások valamivel kisebb költséggel valósíthatóak meg, és mindig a gyermek szája íze szerint alakíthatjuk az összetevőket. Érdemes mindkét változatot megkóstoltatnunk, ebben a kérdésben valószínű, hogy gyermekünk dönt majd.
Ízesítsük-e az ételeket? A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, ami kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre a kezdeti időszakban nincs szükség. A cukrot, a mesterséges édesítőszereket és adalékanyagokat, valamint a magas zsírtartalmú ételeket - tehát amelyek egy felnőtt szervezet számára sem szükségesek - kerüljük!
Az allergén ételek bevezetése: Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént az élet 17. és 24. hete között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A tehéntej esetében továbbra is a korábbi az érvényes, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat.
Végül: amíg a baba boldog, gyarapszik ütemesen, ügyesedik és a szülők jól válogatva, jó módszerekkel táplálják, folyamatosan ügyelve a fejlődésére, nem kell aggódni az ételek pontos típusa, sorrendje miatt. Emberek vagyunk, nem is mindegyikünk szeret sütni-főzni folyamatosan, és kedvünk sincs mindig. Ennek ellenére arra bátorítanék a szülőket, hogy ha csak tehetik, friss, családi ételeket kínáljanak babájukban már ekkor is, figyelve az igényeikre. Szorítsák vissza az üveges bébiételeket, így a gyermek hamarosan ügyes kislány/kisfiú módjára, vidáman fog falatozni a családdal együtt, beavatkozás nélkül. A baba táplálásának szórakoztatónak és izgalmasnak kell lennie mindenki számára, elkerülve a stresszt és a buktatókat.
tags: #mlyen #etelt #keszithetunk #babaknak