A könny a felső szemhéj külső felső széle felett található könnymirigyben termelődik és a szemhéjakon lévő könnypontokon át jut a könnycsatornába és onnan az orrüregbe. Ha sírunk, akkor az orrunkat is fújjuk, mivel a könny odajut. A könnycsatorna alsó részén van egy billentyű, ami lefelé engedi a könny orrba jutását, de visszafelé megakadályozza, hogy orrfújásnál váladék kerüljön a szembe. Ez a billentyű, a születésnél magától megnyílik, de sok esetben zárva marad és csak később nyílik meg.
Legjellemzőbb, hogy a babának mindig könnyes a szeme és a szeme”sarkát” kicsípi a könny. A kötőhártya nem piros, hanem halvány. A könnyezés azért van, mert a csatorna alja zárt, a csatorna megtelik könnyel, a többi könny pedig kicsordul a szemhéjszélen, akárcsak egy eltömődött ereszcsatornánál. Ha egy baktérium arra kószál, akkor a pangó könny befertőződhet. Ilyenkor váladékos is lesz a szem. Tehát a könnycsatorna elzáródás vezető tünete a könnyezés.
Az újszülöttek a kórházból már gyakran úgy mennek haza, hogy antibiotikum cseppet írnak fel számukra. Antibiotikum szemcseppet akkor kell cseppenteni, ha a szem nagyon váladékos, a letörölt váladék fél-egy óra múlva újból keletkezik, színe sárgászöld, és esetleg a kötőhártya is piros. Kevés váladék képződhet attól is, hogy a pangó könny besűrüsödik. Ez csak olyan, mint a "csipa", de reggelre összeragaszthatja a szempillákat. Ilyen esetben nem kell antibiotikum cseppet használni, hanem elég forralt, lehűtött vízzel letörölni a váladékot.
Sokan kérdezik, hogy a váladékot honnan-merre kell letörölni. A könnycsatorna masszírozásakor az ujjunk begyét a belső szemzug alatti gödröcskébe nyomjuk, majd az orral párhuzamosan lefelé húzzuk. A masszázst naponta négyszer-ötször érdemes végezni addig, amíg végleg el nem múlik a könnyezés.
Abban az esetben, ha a könnyezés nem múlik el a masszírozástól, akkor szondázással lehet megnyitni az elzáródást. Arról, hogy ezt mikor kell elvégezni, megoszlanak a nézetek. A fejlett világ nagy részén 1 éves korig várnak, hogy spontán megnyíljon a könnycsatorna. A könnycsatorna megnyílása 1 éves korig 95%-ban spontán bekövetkezik.
A könnycsatorna-elzáródás okai és tünetei
A szemkönnyezésnek (epiphora) számos oka lehet. A szemek könnyezése lehet az időskor velejárója, allergia tünete, illetve paradox módon a szemszárazság is fokozott könnytermeléssel jár. A kellemetlen panasz sok más betegség kísérője is lehet. A könnytermelés a szem védelmét szolgálja: gondoskodik a szem folyamatos oxigén- és tápanyag-ellátottságáról. Védi a szemet a kiszáradástól, megkönnyíti a pislogást. Az átlátszó, tiszta folyadék határfelületet képez a szem és a levegő közt (ez az éles látás feltétele). Véd a fertőzésektől, mivel speciális immunproteineket tartalmaz.
A könnyek a szomorúság, a fájdalom és olykor az öröm velejárói is lehetnek. Ám hátterében nem csak érzelmi okok állhatnak. A szemkönnyezés világszerte a leggyakoribb tünetek egyike. A könnytermelő- és elvezető rendszer működési zavarai is korrigálhatók.
A leggyakoribb okok a következők:
- A könnyelvezető rendszer funkcionális zavara: Például a szemhéjműködés zavara.
- A könnyelvezetés anatómiai rendellenességei: Ilyen például a könnycsatorna-elzáródás.
- Fokozott könnytermelés: Ez a szemhéjak, a kötőhártya vagy a szaruhártya irritációja miatt következhet be.
A könnycsatorna-elzáródás csecsemőkorban rendkívül gyakori, statisztikák szerint az újszülöttek mintegy 5-10%-át érinti. A könnyelvezető rendszer egy komplex csőhálózat, amely a szem belső sarkától az orrüregig tart. A leggyakoribb probléma a könny-orr csatorna legalsó végénél jelentkezik. Itt található egy apró redő, a Hasner-billentyű (vagy Hasner-membrán). A születés előtt ez a billentyű általában zárva van, hogy megakadályozza a magzatvíz bejutását a könnnyzacskóba. A könnycsatorna-elzáródás 90%-ban a Hasner-billentyű nem megfelelő megnyílásából adódik.
A könnycsatorna-elzáródás tünetei általában a születés utáni első hetekben, legkésőbb 6 hónapos korig jelentkeznek. A legjellemzőbb és legkorábbi jel a fokozott könnyezés (epiphora). A baba szeme szinte mindig nedves, különösen a belső szemzugban, még akkor is, ha nem sír. Ez a nedvesség gyakran túlárad a szemhéjakon, és lefolyik az arcra. A szülő gyakran észleli, hogy a baba arcbőre a szem alatti területen, ahol a könny folyamatosan lefolyik, kipirosodott, irritált vagy ekcémás jellegűvé vált.
Mivel a könnyzacskóban felgyűlő pangó könny ideális hely a baktériumok szaporodásához, a legtöbb elzáródásos esetben megjelenik a váladék. Egy egyszerű elzáródás esetén a szemfehérje (sclera) általában nem piros, vagy csak nagyon enyhén rózsaszínes az állandó törölgetés miatt. Ritkán, de előfordul, hogy a könnnyzacskóban lévő pangó folyadék és váladék súlyosan fertőződik, ami dacryocystitishez, azaz a könnnyzacskó gyulladásához vezet.
Kezelési lehetőségek
A könnycsatorna-elzáródás kezelésének első és legfontosabb pillére az otthoni, rendkívül gondos higiénia és tisztítás. A cél a felgyülemlett váladék gyengéd eltávolítása, amely a szemet elzárja.
A tisztításhoz használjunk tiszta, steril gézlapot vagy vattapamacsot. Minden törléshez új darabot vegyünk, és soha ne használjuk ugyanazt a darabot mindkét szemre, még akkor sem, ha csak az egyik szem csipásodik. A tisztítás irányának mindig a szem külső sarkától a belső sarok felé kell haladnia. A tisztítást naponta többször végezzük el, ahányszor csak szükséges, hogy a szem tiszta és váladékmentes maradjon.
A könnycsatorna-elzáródás kezelésének leghatékonyabb, nem invazív módszere a speciális masszázs, amelyet Cremer-manővernek is neveznek. A masszázs célja a könnyzacskó kiürítése. Amikor nyomást gyakorolunk a könnnyzacskóra, a benne lévő folyadék és váladék megpróbál mindkét irányba távozni: felfelé a könnypontokon keresztül (ezért láthatunk némi váladékot visszafolyni a szembe a masszázs alatt), és lefelé a könny-orr csatornán keresztül, a Hasner-billentyű felé. A masszázst általában addig javasolják, amíg a tünetek meg nem szűnnek, vagy amíg a baba el nem éri a 9-12 hónapos kort.
A masszázs sikere a következetességen múlik. Naponta 4-6 alkalommal, minden pelenkázás vagy etetés előtt végezzük el. Fontos, hogy a nyomásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a könnnyzacskóban lévő folyadékot ténylegesen az orrcsatorna felé mozdítsa, de természetesen soha nem szabad fájdalmat okozni a babának.
Ha a masszázs és a higiénia ellenére a tünetek 6 hónapos kor után is változatlanul fennállnak, érdemes gyermekszemészhez fordulni. Amikor a könnycsatorna-elzáródás nem oldódik meg spontán az első életévben, vagy ha ismétlődő, súlyos fertőzések jelentkeznek, a szemész orvos beavatkozást javasolhat. Az antibiotikumos szemcseppek és kenőcsök nem oldják meg magát az elzáródást, de elengedhetetlenek, ha a könnnyzacskóban felgyülemlett váladék másodlagosan fertőződik. A szakemberek általában egyetértenek abban, hogy a könnycsatorna-szondázást (probing) nem szabad elvégezni túl korán.
A beavatkozást gyermekszemész végzi, gyakran ambulánsan, vagy egynapos sebészeti keretek között. Az altatás rövid, általában nem tart tovább 10-15 percnél. A szondát végigvezetik a csatornán, egészen a Hasner-billentyűig. A sikeres átszakítás megerősítésére sóoldatot fecskendeznek a csatornába. Ez a módszer főleg nagyobb gyermekeknél alkalmazható.
Könnyezés csecsemőkorban - A könnyutak masszázsa (Oktatóvideó)
A legjobb megoldás az, ha természetes módon, magától oldódik meg a könnycsatorna elzáródás. A szondázással megnyitott könnycsatorna többet nem záródik el.