A légzésfigyelő használata sok szülő számára nyújt megnyugvást, de vajon tudjuk-e, mit kell tennünk, ha a készülék riaszt? Elengedhetetlen, hogy felkészülten várjuk a kritikus helyzeteket, hiszen a gyors és szakszerű beavatkozás életet menthet.
Hogyan működik a légzésfigyelő és mire jó?
A légzésfigyelő lényege, hogy a kiságy matraca alá helyezett érzékelő lapok segítségével a baba mozgását és/vagy légzését érzékeli a készülék. Emellett újabb, más technikai alapokon nyugvó készülékek is elérhetőek már a piacon.
A készülék abban az esetben riaszt, ha a csecsemő nem mozog, nem vesz levegőt. Ennek egyik oka az újszülöttkori apnoé (légzéskimaradás), melyet általában a légzőközpont fejletlensége okoz. Koraszülöttek és beteg újszülöttek (szív-, tüdő-, idegrendszeri, anyagcsere betegségek) hajlamosak rá. Emellett egészséges csecsemőknél is megfigyelték az alvás alatt bekövetkező apnoékat, ilyenkor a háttérben rejtett betegség is meghúzódhat.
A hirtelen csecsemőhalál vagy bölcsőhalál a leggyakoribb ok, amiért a szülők beruháznak a légzésfigyelőre, illetve elsődlegesen ennek megelőzésére találták ki. A bölcsőhalál előfordulása 2-8 hónapos korban a leggyakoribb, de szerencsére alapvetően ez nem gyakori probléma.
Összefoglalva, a bölcsőhalál (és az alvás közben bekövetkező balesetek) megelőzésében a légzésfigyelő nem hatékony eszköz, viszont idejében jelezheti a bajt, és az azonnal megkezdett újraélesztéssel van esély megmenteni a babát. A készülék nem véd meg a bölcsőhaláltól, de jelez, ha baj van.
A téves riasztásokról
Mint minden műszernek, ezeknek az eszközöknek is van mérési hibahatáruk, vagyis nem száz százalékosan megbízhatóak. Annak érdekében, hogy a hibás érzékelésnek mégse tragédia legyen a kimenetele, a készülékeket úgy állítják be, hogy a tévedés akkor következzen be, amikor a gyermek légzik és ne akkor, amikor nem. Fel kell készülnünk arra, hogy a légzésfigyelő használata során biztosan találkozunk majd téves riasztással.
Ha a vidáman mozgó vagy békésen szuszogó babánk mellett szólal meg a légzésfigyelő, nagy eséllyel téves riasztás történt. Túl vastag matrac, szétcsúszott érintkezők, vagy az lehet az ok, hogy nem a csecsemő alatt van az érzékelő lap. Tudjuk szabályozni a mozgásérzékenységet, ezzel is elkerülve az esetleges téves riasztást.
Fontos, hogy a légzésfigyelő használata mellett a biztonságos altatás szabályait is be kell tartani. Ne legyen túl meleg szoba, ne legyen túlöltöztetve a baba. Nem szabad túl puha matracot használni, és nem kell párna a fej alá. Ne legyenek játékok sem az ágyban.
Mit kell tenni, ha a készülék riaszt?
„Tényleg nagyon fontos, hogy a szülő ne pánikoljon, ha jelez a gép, hanem koncentráljon a feladatra, hogy a baba jól legyen” - magyarázza Hadnagy Zsuzsanna intenzív terápiás szakember, az Élet. Érzés Egyesület szakértője. - „Ha bejelez a légzésfigyelő, akkor legelőször meg kell nézni, hogy van a pici. Ne kapjuk ki az ágyból, ne rázzuk. Lehet amiatt például, hogy nincs jól felrakva az érzékelő lap. Ha a géppel minden rendben, mégis megszólalt, de a kicsi lélegzik, mikor odaérünk, előfordulhat, hogy az éles hang hatására kezdett újra lélegzésbe.”
A legfontosabb, hogy eldöntsük, valóban leállt-e a csecsemő légzése, vagy csak a készülék érzékel tévesen. Ennek a kérdésnek az eldöntése csak ott, és csak abban a pillanatban lehetséges, amikor a riasztás történik, utólag már nem lehet dönteni.
Riasztás esetén a legfontosabb, hogy megfigyeljük a gyermek színét, és a légzőmozgásait. Ehhez le kell hajolnunk a csecsemővel egy magasságba és néhány másodpercig figyelnünk kell, hogy emelkedik-e a mellkasa/háta. Eközben megfigyelhetjük a gyermek színét is.
Teendők légzéskimaradás esetén
Ha azt látjuk, hogy a gyermek szürkés-sápadt vagy kékes-lilás színű és nincsenek légzőmozgásai, akkor dörzsöljük meg a hátát vagy a talpát. Ha erre sem indul meg a légzés, akkor azonnal kezdjük meg az újraélesztést és hívjunk mentőt.
Az újraélesztés lépései:
- Helyezzük a babát kemény alapra (pelenkázó, közeli asztal, vagy akár a föld).
- A fejét ne hajtsuk nagyon hátra, hanem az arc vonala és a mellkasa legyen párhuzamos, neutrális pozícióba hozva.
- Vizsgáljuk meg a légzését 10 másodpercig az úgynevezett hármas érzékeléssel (érez-e levegő áramlását, hall-e szuszogást, lát-e mellkas emelkedést).
- Ha 10 másodperc alatt nincs legalább két normál légvétel, végezzünk 5 kezdeti befúvást a csecsemő orrába és szájába egyszerre.
- Ha ez nem hoz eredményt, és a baba nem lélegzik, folytassuk az újraélesztést mellkaskompresszióval. Fogjuk körbe két tenyerünkkel a kicsi mellkasát, és mutató- és középső ujjal vagy 2 hüvelykujjal nyomjuk be a mellkast, hogy a vér keringeni tudjon.
- Két befújás után 15 nyomás következzen. Ezt ismételjük addig, amíg megérkezik a segítség. Hadnagy Zsuzsanna szerint négyszer-ötször ismételjük meg.
- Ha egyedül vagyunk, a babát kézben tartva, és folytatva az 15-2-es etapokat, el lehet menni a telefonért, és hívni a mentőt.
Hogyan végezzünk újraélesztést egy csecsemőn?
Fontos tanácsok a szakembertől
Hadnagy Zsuzsanna intenzív terápiás szakember azt is kiemeli, hogy a 20 másodpercre a légzéskimaradás normális, a kisbabák légzése ugyanis még szabálytalan. A légzésfigyelők akkor jeleznek, amikor már kórossá válik. Az első teendő mindig az, hogy legyen egy inger, szólítsuk hangosan, próbáljuk meg felébreszteni. Ha sikerül, akkor nincs baj. Ha nem, akkor kivesszük az ágyból, de semmiképp ne rázzuk meg első ijedségünkben, mert akkor előfordulhat az úgynevezett megrázottcsecsemő-szindróma, ami egyéves kor alatti babánál akár agykárosodást is okozhat.
Egy olyan baba, akinek nincsenek életjelenségei, teljesen tónustalan, nem úgy tartja magát, ahogy addig megszokhattuk, kicsit felhúzott lábakkal, hajlított könyökkel, tehát lóg majd mindene - ebből már lehet tudni, hogy baj van. Ha ez a helyzet, akkor egy kemény felületre fektetjük (pelenkázó, közeli asztal, de akár a föld is), és segítséget hívunk. Ha nem egyedül vagyunk otthon, akkor ez könnyebb, ha egyedül, akkor előbb megkezdjük az újraélesztést, utána, a babával együtt indulunk a telefonért, hogy hívjuk a mentőket.
Milyen típusú légzésfigyelők léteznek?
A világon számtalan típus és márka kapható, érdemes tehát körültekintően vásárolni. A lényeges jellemzőket az áron kívül érdemes figyelembe venni.
- Szenzorpados készülék: Ehhez vízszintes felületre van szükség, legyen az bölcső, kiságy, vagy járóka. Létezik egy vagy két szenzorpados eszköz, ezeket a lapocskákat az ágyrács és a matrac közé kell helyezni, így követi nyomon a baba légzését. Ez a fajta légzésfigyelő a mozgást követi. Az adó, azaz a babaegység, vezetékkel van összekötve az érzékelő lappal vagy lapokkal, és hanggal, fénnyel jelez, ha légzéskimaradást érzékel.
- Mobil légzésfigyelő: Egy egységből áll, amit a baba pelenkájára kell rögzíteni és a gyermek légző mozgását a hasán figyeli (hasi légző mozgás). A légzés lelassulásánál, ellaposodásánál 15 másodperc után először egy enyhe rezgéssel ösztönzi a kicsit a levegővételre, majd ha nem tér vissza a mozgás, akkor hangosan riaszt.
Egyéb vészhelyzetek csecsemőkorban
Félrenyelés
„Akár folyadékot (anyatejet vagy tápszert), akár szilárd ételt nyelt félre a baba, ami a BLW-zésnek (baby lead weaning, azaz baba által vezetett elválasztás) köszönhetően nagyon gyakran előfordul, akkor először az a kérdés, hogy tud-e köhögni, és az megoldja-e a problémát. Csak akkor távolítsuk el az idegen testet kézzel, ha jól látjuk, és ezt egy mozdulattal meg tudjuk tenni - mert egyébként nagyobb bajt csinálhatunk vele.”
Ha ezek nem oldották meg a helyzetet, akkor van egy kétlépéses manőver, ami segít:
- Először megfordítjuk a babát, úgy, hogy az állkapcsát fogjuk, és a térdünkre fektetjük. A feneke magasabban legyen, mint a feje, de közben tartsuk az állkapcsot, és amíg kicsi, addig a két lapocka közé viszünk be 5 határozott ütést a kezünk párnás részével.
- Ha ez nem oldotta meg a helyzetet, akkor mellkasi lökéssel folytatjuk (ahogy az újraélesztésnél is).
Nagyobb gyerekeknél már az úgynevezett Heimlich-műfogást kell alkalmazni ezek helyett.
Krupp
A krupp egy elsősorban kisbabákat, legsúlyosabban egyéves kor alatti gyerekeket érintő vírusos megbetegedés-alapú nehézlégzési helyzet. Hajlam kérdése, és azért gyakoribb és veszélyesebb kisebb korban, mert akkor még nagyon szűkek a légutak, és a nyálkahártya-duzzanat elzárja őket. Ez egy belégzési nehézség (míg az asztmatikus helyzetek kilégzéskor nehezebbek, a légzési rendellenesség meg mindkét irányban), „sípoló” belégzéssel és jellegzetes ugató köhögéssel jár.
Fontos az azonnali reakció: a hideg levegő gyorsan csökkenti a duzzanatot, és segíti a levegő áramlását. Ez télen azt jelenti, hogy érdemes kimenni vagy kiállni a babával az ablakba, nyáron pedig a nyitott hűtő elé beállni. Mindig hívjunk mentőt, akkor is, ha ezt megtettük, és javult a helyzet.
Lázgörcs
Hadnagy Zsuzsanna azzal kezdi, hogy a lázgörcs elnevezés teljesen hibás, mert sokan azt gondolják miatta, hogy ez a betegség magas láz esetén alakul ki, holott nem. „A láz a szervezet teljesen természetes reakciója a szervezetbe jutott kórokozóra. Itt már feltételezünk a háttérben egy fejletlen idegrendszert, amiért egy ilyen fokozott reakció van. Általában felszökő szakban jelentkezik, ugyanúgy, mint a hidegrázás, de ugye nem lehet összekeverni, mert a hidegrázásnál eszméleténél van, tudunk vele kontaktusba kerülni, a rázkódásnál eszméletlen, ott nem fogunk tudni kontaktusba kerülni.”
Mivel a lázgörcs nem függ a testhőmérsékletétől, ezért nem tudjuk gyógyszeres lázcsillapítással megelőzni. Visszatérve a lázgörcsre, nagyon fontos, hogy ebben a helyzetben oldalra fordítsuk, hiszen eszméletlen gyermekről van szó, lehetőleg úgy, hogy a végtagokat nem mozgatjuk. A lázgörcs az lehet rángógörcs is, és lehet merevgörcs is, vagy vegyesen. Éppen ezért a végtagokhoz ne nyúljunk, ne fogjuk le, mert azzal sérülést okozhatunk. Azért kell oldalra fordítani, hogy a nyelve oldalra essen, de nem nyúlunk a szájába, nem fogjuk meg a nyelvét. Ha menet közben hányna, vagy az oldódásnál hányna, akkor a fején még plusz egy oldalra fordítást teszünk, hogy mindenképpen kifelé folyjon belőle, nehogy félrenyeljen. És utána gyakorlatilag kísérjük az eseményeket, tehát figyeljünk, hogy ne történjen sérülés.
