A gyermekvállalás gondolata legtöbbször érzelmi alapú döntés, amely a szeretetben és a közös jövőképben gyökerezik. Amikor azonban a természetes úton való fogantatás várat magára, és az orvosi diagnózisok a mesterséges megtermékenyítés irányába terelik a párokat, a romantikus elképzeléseket hirtelen felváltja a rideg realitás és a tervezés. A lombikprogram, vagyis az IVF eljárás Magyarországon egy olyan érzelmi és fizikai hullámvasút, amelynek anyagi vonzatai legalább annyi fejtörést okozhatnak, mint maga a beavatkozás sikeressége. A meddőség az Európai Unióban 25 millió lakost érint, a világon 6 párból 1 küzd ezzel a problémával.
Ma már számos magánklinika áll azok rendelkezésére, akik természetes úton nem tudnak gyermeket vállalni. Nem csak a lehetőségek bővültek: az utóbbi években az állam még inkább támogatja a meddőség problémájával küzdő párokat a gyermekvállalásban. A beavatkozásokat a kötelező egészségbiztosítás terhére a reprodukciós kor felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életév betöltéséig lehet megkezdeni.
Az állami támogatás és a magánszolgáltatók
Magyarországon az egészségügyi rendszer átalakításával a meddőségi kezelések jelentős része állami felügyelet alá került, ami alapjaiban változtatta meg a finanszírozási környezetet. A jelenlegi szabályozás szerint az állam öt teljes stimulációval járó lombikprogramot finanszíroz az érintett párok számára, amennyiben az első öt kísérlet valamelyikéből gyermek születik, a következő gyermeknél további négy alkalom válik elérhetővé. A finanszírozás igénybevételéhez azonban szigorú feltételeknek kell megfelelni, amelyek közül a legmeghatározóbb az életkor. A női partner esetében a 45. életév betöltése jelenti azt a határt, ameddig az állami támogatás igénybe vehető, feltéve, hogy a kezelést még ezen időpont előtt megkezdik.
Lantos Gabriella a TÁRKI 2018-as Társadalmi Riportjában közölt elemzéséből kiderül, hogy a magánpiacon egyelőre még nem tisztázottak a viszonyok. Az olyan területeken, mint a meddőségi kezelések, különösen nagy az összefonódás, keveredés az állami szektor és a magánszféra között. Hova soroljuk a magántulajdonú ellátót, ha állami finanszírozással működik? A korábbi OEP a 2000-es évek elejéig szektorsemlegesen fogadta be a magán-egészségügyi szolgáltatókat is a közfinanszírozott ellátók közé. Ezen túl vannak, akik szeretnék az 5 ingyenes alkalom után is folytatni a kezeléseket, vagy egyszerűen csak nem szeretnék az állami ellátásra bízni magukat. Egyre inkább felismerhető, és ez a terhességet, szülést, meddőséget érintő vizsgálatokra, kezelésekre különösen igaz, hogy a magánegészségügy egyre nagyobb részt vállal a páciensek ellátásában, az igény is egyre növekszik ezekre a szolgáltatásokra.
A 2020. február 1-jétől egységessé és szabályozottá vált a meddőségi központok működése: minden gyermeket vállalni kívánó pár ingyenesen juthat hozzá hazánkban a meddőségi kivizsgáláshoz, a meddőségkezelési kivizsgálásokhoz, tehát a lombikprogramot megelőző orvosi vizsgálathoz és kezeléshez az állami központok valamelyikében, az eljárás során felírt hormonális és egyéb készítményekre pedig megnőtt az igénybe vehető tb-támogatás mértéke. Az állami támogatással, állami klinikán végzett meddőségi eljárások öt beültetésig vagy az azt igénybe vevő nő 45 éves koráig ingyenesek. Az állami intézményekben teljes tb-támogatásban részesülhetnek a párok. Egyedülálló nők esetében az állami támogatás szintén megkapható, amennyiben bizonyított a meddőség ténye.
A lombikkezelés költségei
A mesterséges megtermékenyítés folyamata nem az embrió beültetésével kezdődik. Ezt megelőzik konzultációk, vizsgálatok, mint a vértesztek, hormonvizsgálatok, alapvető nőgyógyászati vizsgálatok, ultrahangok - méhtükrözés, petevezeték-átjárhatóság vizsgálata - és ha szükséges hormonkezelés. Meg kell vásárolni továbbá az eljárás alatt és azt követően szükséges gyógyszereket is, mely alkalmanként 5-10 ezer forintos kiadás. Magának az eljárásnak a költsége, ha már túl vagyunk az 5 támogatott alkalmon, vagy nem államilag támogatott intézményhez fordulunk elérheti az 1 millió forintot is.
A debreceni Asszisztált Reprodukciós Centrumban például az első jelentkezés alkalmával történő szakorvosi megbeszélés, kivizsgálási és kezelési terv elkészítése valamint a hüvelyi ultrahang vizsgálat ára 15 ezer forint. Az állami támogatással nem rendelkező Versys Clinics magánklinikán az első konzultáció 30 ezer forint, ha senior specialitát kérünk, akkor 36 ezer forint. Minden további konzultáció 21 ezer forint. A Róbert Magánkórházban a sikertelen terhességi konzultáció és a vizsgálat szintén 25 ezer forintba kerül.
A Budai Meddőségi Centrumban a tradicionális IVF kezelés 250 ezer forintba kerül. Az eljárás kiegészítve az asszisztált hatchinggel és intracitoplazmatikus spermiuminjekcióval 399 ezer forint. Az embrió fagyasztás nem kerül semmibe, ha támogatott betegről van szó, és a tárolás is csak 1 éven túl kerül évi 25 ezer forintba. A fagyasztott embriók tárolása egy évig 25 ezer forint, a kiolvasztása 150 ezer forint.
A Kaáli Intézetekben - amelyek Budapesten, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Pécsen, Miskolcon, Tapolcán és Kaposváron működnek - a ciklusmonitorozás 42 ezer forintba kerül. A komplett IVF program 360 ezer forintba kerül. Minden további megtermékenyítést támogató kezelés tovább drágítja a folyamatot: az asszisztált hatching plusz 100 ezer forint, az intracitoplazmatikus spermiuminjekció még 150 ezer forintba kerül. A Róbert Magánkórházban a lombik program regisztrációs díjjal jár, mind az IVF regisztrációs díj, mind az IVF zárókonzultáció díja 29 ezer forint. A ciklusmonitorozás 60 ezer forint, az inszemináció pedig 90 ezer forintnál kezdődik.
A Versys Clinics magánklinikán a stimulált inszemináció önmagában 110 ezer forint, az IVF kezelés spontán ciklusban petesejtleszívással, monitorizálással, tüszőpunkcióval altatásban 447 ezer forint. Azonban a mini IVF 3 spontán ciklusban - mely magában foglalja a fentieket három alkalommal, a fagyasztást és az embriótranszfert is - 1,3 millió forintba kerül. A meddőségi kezelések árai a magánegészségügyben még elrettentőbbek, mint a várandózgondozási csomagok, vagy a szülési csomagok árai voltak, hiszen amikor valaki kifizeti ezeket az összegeket, nem lehet biztos benne, hogy végül sikeres terhességgel, gyermekáldással fog végződni a folyamat.
Bár az állami finanszírozás keretében az első fagyasztás gyakran támogatott, a tárolásért éves díjat kell fizetni. Ez az összeg intézményenként változó, de jellemzően 30 000 és 60 000 forint között mozog évente. Ha egy párnak több „fagyibabája” is van, ez a fenntartási költség hosszú évekig kísérheti őket.
Összességében viszont minimum 1 millió forint kiadással kell számolnunk a meddőségi vizsgálatokra, kezelésekre, és járulékos költségekre.
Rejtett költségek és egyéb kiadások
Az állam fedezi a szakorvosi viziteket, az ultrahangos monitorozást, a petesejt-leszívást (punkciót), az altatást, a megtermékenyítést és az embriótranszfert is. A legnagyobb és legközvetlenebb kiadás, amivel minden párnak számolnia kell már az induláskor, a gyógyszerek ára. Bár a lombikprogramhoz szükséges hormon készítmények kiemelt, 90 vagy akár 100 százalékos állami támogatást élveznek, a maradék önrész is jelentős tétel lehet. Egy átlagos protokoll során a gyógyszertári számla összege könnyen elérheti az 50 000 - 150 000 forintot ciklusonként. Ez az összeg tartalmazza a stimulációs tollakat, az ovulációt gátló szereket, majd a tüszőrepesztő injekciót is.
Érdemes figyelembe venni, hogy a gyógyszerek adagolása egyénfüggő; akinek a szervezete lassabban reagál a hormonokra, annak több ampullára lesz szüksége, ami egyenes arányban növeli a költségeket. Sokan nem számolnak azzal, hogy a gyógyszerek beszerzése is logisztikai feladatot jelenthet. Nem minden patika tart készleten speciális meddőségi készítményeket, így előfordulhat, hogy távolabbi gyógyszertárba kell utazni értük, vagy előre meg kell rendelni azokat. Ez a rejtett költség - az üzemanyag és az idő - bár apróságnak tűnik, a sokadik körnél már érezhető teherré válik.
Mielőtt egyáltalán eljutna egy pár a stimulációig, egy hosszas és alapos kivizsgálási folyamaton kell átesniük. Bár az alapvető vérvételek és a spermavizsgálat állami finanszírozásban is elérhető, a várólisták hossza gyakran arra kényszeríti a leendő szülőket, hogy magánúton végeztessék el ezeket. Léteznek olyan speciális diagnosztikai eljárások, amelyeket a társadalombiztosítás egyáltalán nem, vagy csak nagyon szűk körben támogat. Ilyen például az endometrium receptor teszt (ERA), amely a méhnyálkahártya befogadóképességének pontos idejét határozza meg, vagy az immunológiai kivizsgálások, amelyek feltárhatják, miért nem tapad meg az embrió. Ezeknek a teszteknek az ára egyenként is 100 000 és 300 000 forint között mozoghat.
A férfi oldalról is felmerülhetnek extra költségek. A DNS-fragmentációs vizsgálat vagy a különböző spermiumválogatási technikák (például a MACS vagy a PICSI) célja a legéletképesebb hímivarsejtek kiválasztása. Ezekért az eljárásokért az állami központokban is gyakran külön kell fizetni, hiszen ezek kiegészítő technológiának minősülnek.
Az orvosi beavatkozások mellett a sikeres fogantatáshoz elengedhetetlen a szervezet optimális állapota. A szakemberek már hónapokkal a kezelés megkezdése előtt javasolják speciális babaváró vitaminok, folsav, D-vitamin és gyakran koenzim-Q10 szedését. Ezek a készítmények nem olcsók; egy havi adag egy minőségi komplex vitaminból 10 000 - 15 000 forintnál kezdődik. Az anyagi vonzatok közé tartozik az étrend megváltoztatása is. Sokan ilyenkor térnek át a teljes értékű, adalékanyagmentes táplálkozásra, ami a jelenlegi élelmiszerárak mellett komoly többletköltséget jelent a családi költségvetésben. A bio alapanyagok, a minőségi fehérjeforrások és a szénhidrátszegény diéta követése havi szinten több tízezer forinttal növelheti a kiadásokat.
Nem szabad megfeledkezni a kiegészítő terápiákról sem, amelyeket sokan a siker esélyének növelése érdekében vesznek igénybe. Az akupunktúra, a talpreflexológia vagy a speciális Aviva-torna mind-mind népszerűek a lombikos közösségben. Egyetlen akupunktúrás kezelés ára 10 000 - 20 000 forint, és a javasolt kúra gyakran heti rendszerességű.
Magyarországon a meddőségi centrumok nagy része Budapesten vagy a nagyobb megyeszékhelyeken koncentrálódik. Azok számára, akik távol élnek ezektől a központoktól, az utazás komoly logisztikai és pénzügyi kihívást jelent. Egy stimulációs ciklus alatt akár 5-8 alkalommal is meg kell jelenni ultrahangos követésen, majd jön a petesejt-leszívás és a beültetés napja. Még súlyosabb tétel a kiesett munkaidő. A vizsgálatok általában a reggeli órákban zajlanak, ami gyakran fél vagy egész napos szabadságot igényel. Ha a munkahely nem rugalmas, a táppénz vagy a fizetés nélküli szabadság közvetlen bevételkiesést jelent a családnak. A beültetés után sok orvos javasol néhány napos pihenést, ami ismételten kiesést okoz a munkából.
A távolról érkező pároknak esetenként szállást is foglalniuk kell, különösen a petesejt-leszívás napján, amikor a beavatkozás utáni megfigyelés és az altatás hatása miatt nem tanácsos azonnal hosszú útra indulni. Egy-egy éjszaka egy közeli hotelben vagy apartmanban tovább terheli a keretet.
A modern reprodukciós eljárások során törekednek arra, hogy egyszerre csak egy, maximum két embriót ültessenek be a többszörös terhesség kockázatának csökkentése érdekében. Ha a stimuláció sikeres volt és több életképes embrió jött létre, a fennmaradókat kriokonzerválással, azaz fagyasztással őrzik meg. A fagyasztásnak azonban ára van. Bár az állami finanszírozás keretében az első fagyasztás gyakran támogatott, a tárolásért éves díjat kell fizetni. Ez az összeg intézményenként változó, de jellemzően 30 000 és 60 000 forint között mozog évente. Ha egy párnak több „fagyibabája” is van, ez a fenntartási költség hosszú évekig kísérheti őket.
A lombikprogram során elszenvedett stressz, a várakozás bizonytalansága és az esetleges kudarcok feldolgozása hatalmas mentális terhet ró a párokra. Sokan eljutnak egy olyan pontra, ahol már nem tudnak egyedül megbirkózni az érzelmi megpróbáltatásokkal, és szakember segítségét kérik. Bár ez a kiadás nem kötelező eleme az orvosi protokollnak, sokszor ez a befektetés bizonyul a legfontosabbnak a házasság és az egyéni mentális épség megőrzése érdekében. A tartós stressz bizonyítottan negatív hatással van a termékenységre is, így a lelki egyensúly helyreállítása közvetetten a lombik sikerét is szolgálhatja.
A mentális egészség részét képezi a kikapcsolódás is. Egy-egy sikertelen próbálkozás után a pároknak szükségük lehet egy „wellness hétvégére” vagy egy rövid utazásra, hogy erőt gyűjtsenek a következő körhöz. Bár ez nem orvosi költség, a lombik-folyamat okozta érzelmi kiégés elleni védekezés gyanánt sokan kénytelenek ilyen típusú kiadásokat is betervezni.
Külföldi lehetőségek
Bár a hazai rendszerben a meddőségi központok államosítása megtörtént, bizonyos esetekben a párok mégis a magánszférához fordulnak, vagy külföldi klinikákat keresnek fel. Ez leginkább olyankor fordul elő, ha valaki kifut az állami ciklusokból, vagy olyan speciális eljárásra van szüksége (például petesejt-donáció), amely Magyarországon szigorúbb szabályozás alá esik.
A magánklinikákon minden egyes konzultációért, ultrahangért és laborvizsgálatért külön kell fizetni. Gyakran előfordul, hogy a párok hibrid megoldást választanak: az állami rendszerben maradnak, de bizonyos kiegészítő vizsgálatokat vagy konzultációkat neves magánorvosoknál végeztetnek el a nagyobb biztonságérzet érdekében.
A külföldi kezelések - leginkább Csehországban vagy Szlovákiában - szintén népszerűek a magyar párok körében a liberálisabb szabályozás és a magas technológiai színvonal miatt. Itt azonban az alapárhoz hozzáadódik a fordítás, az utazás, a kinti szállás és az esetenkénti devizaárfolyam-kockázat is.
Lombikprogram saját petesejttel 2000-2500 euró, Lombikprogram donor petesejttel 3900-4900 euró között van. Az egyik pozsonyi klinika 2022-ben kezdte meg szolgáltatásait a magyar párok felé, azóta rendszeresen jelentkeznek és érdeklődnek a páciensek. Magyarul beszélő koordinátorral rendelkeznek, ő jelen van az első kapcsolatfelvételtől kezdve, és végig kíséri a párokat a kezelés folyamán. Szintén van magyarul beszélő ápoló és orvos a központban.
A lombikprogramok sikeressége
Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) statisztikái szerint a mesterséges megtermékenyítés technikáját alkalmazó országok száma folyamatosan növekszik. A lombikprogramok sikerességének aránya 28,8 százalék, amivel a 22. helyen végeztünk a 32 európai ország közül. A 2014-es hazai statisztikák szerint az elmúlt években átlagosan 20 százalékkal nőtt a mesterséges megtermékenyítések száma.
A 12 asszisztált reprodukcióval foglalkozó klinika adataiból látható, hogy 2009-ben összesen 6721 mesterséges megtermékenyítési beavatkozást végeztek el, 2012-ben pedig 4830-at jelentettek. A sikeres terhességek aránya közel 29 százalékos. 2017 és 2019 között az évente elvégzett kezelések 19 százalékából született gyermek, 2020-ban 18 százalék, 2021-ben pedig közel 17 százalék volt ez az arány - derül ki a NEAK adataiból: 2017-ben 7 473 beavatkozásból 1 470 gyermek született, 2018-ban 9 005 beavatkozásból 1726 gyermek jött a világra, 2019-ben 10 170 beavatkozásból 1 948 gyermek, 2020-ban 9 573 beavatkozásból pedig 1 719 gyermek született, országosan 92 ezren látták meg a napvilágot. 2021-ben 12 237 beavatkozásból 2035 gyermek jött világra, egyébként 93 ezer gyermek született az országban.
Egy cikluson belül 2 vagy akár 3 kezelés is megvalósulhat, például stimuláció, petesejtleszívás, beültetés.
