Gyógytorna 6 hónapos babáknak: A fejlődés támogatása

A gyermekgyógytorna a gyógytorna azon speciális ága, amely a kicsik életkorához, egyéni adottságaikhoz és mentális képességeikhez igazodva történik. Miért olyan fontos a gyermekkorban megkezdett gyógytorna?

A mozgásfejlődés alapjai és jelentősége

A születéstől 10-12 éves korig a mozgás a világ megismerésének és az ingerek begyűjtésének legfontosabb eszköze, mely által fejlődnek a szervek és a szervrendszerek. A mozgás serkenti a csontok növekedését és az izmok fejlődését, ennek hiányában pedig a fejlődés lelassulhat vagy teljesen megakadhat, ami később deformitásokhoz, tartáshibákhoz vezethet.

Emellett a mozgás szoros kapcsolatban áll az idegrendszer fejlődésével is: a fejlődő idegrendszer képes egyre összetettebb mozgások koordinálására, és ezek gyakorlása visszahat az idegrendszer további érésére, amely újabb mozgások elsajátítását teszi lehetővé. Minden gyermek mozgásfejlődése egyedi, és az idegrendszer érettségének megfelelően alakul, szoros összefüggésben van más képességek fejlődésével is.

Kulcsfontosságú, hogy a mozgásfejlődés főbb mérföldkövei - mint a fordulás, kúszás, mászás, felállás - a lehetőségekhez képest megfelelő sorrendben történjenek, egyik mozgásforma se maradjon ki. Emellett lényeges, hogy a mozgások szabályosan és kellő ideig történjenek.

A kisgyermekek fejlődése nem csupán a mozgásfejlődésről szól; ebben az időszakban jelentős mértékben fejlődik az értelem, a kognitív funkciók, az idegrendszer, a kommunikáció és a szociális viselkedés is. Ezen készségek is szoros összefüggésben állnak a mozgásos tevékenységekkel, mivel a mozgás elősegíti e területek fejlődését is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a mozgásfejlődés megfelelő ütemben és módon haladjon.

A mozgásfejlődés mérföldkövei

• 0-2 hónapos kor: A baba szeret hason és háton feküdni, végtagjait hajlított helyzetben tartja, kezei ökölbe záródnak. Fejét mindkét irányba elfordítja, és körülbelül 6 hetes kortól képes emelgetni a fejét hason fekve, körülbelül 45 fokos szögig. Ekkor még főként reflexmozgások jellemzik a mozgásukat.
• 3 hónapos kor: Alkaron támaszkodva képes a fejét 90 fokos helyzetig emelni, ülésbe húzáskor a fejét emeli. Kezeit törzse előtt összefogja, nézegeti, a kezébe adott tárgyat megfogja, figyeli, és szájához emeli.
• 4-5 hónapos kor: Tenyértámaszban képes megtartani magát, mellkasát is megemeli, kezei nyitva helyezkednek el. Hátáról mindkét irányba oldalára fordul, szimmetrikusan. Ekkor már gyakran játszik a lábaival, hasához húzza őket, akár szájába is veheti.
• 6-7 hónapos kor: Képes hátról hasra, és hasról hátra is mindkét irányba fordulni. Talpát megtámasztva próbál hason fekve előre kúszni. Játékaiért gurul, vagy hason fekvésben tengelye körül elfordul. A gyermeket megemelve tartva, a lábait földhöz érintve rugózni kezd.
• 8-9 hónapos kor: Váltott kézzel és lábbal, szabályosan kúszik, és képes négykézlábra állni, ahol „hintázik”, azaz előre-hátra mozog. Nagy mozgásigénye van, bejárja szinte az egész lakást.
• 10-11 hónapos kor: Szabályosan mászik, próbálkozik a kiüléssel akár már stabilan megül.

A gyermekek mozgásfejlődése számos tényezőtől függ, mint például a környezet, a családi háttér, a testi adottságok és az idegrendszeri érettség. Mindezek együttesen befolyásolják, hogy a kisgyermek mikor és hogyan éri el a különböző fejlődési mérföldköveket. Külön figyelmet érdemelnek a koraszülött babák, akiknél a mozgásfejlődés során a korrigált életkort kell figyelembe venni, nem pedig a születési dátumot.

Mikor szükséges a gyógytorna?

Néhány lehetséges probléma példaként: amikor három hónapos korban a gyermek nem képes felemelni a fejét hason fekvésben, illetve ha nehezen viseli ezt a pozíciót, nem támaszkodik alkarjaira, és nem emeli a mellkasát. Fél éves korban gyakori gond, ha a baba nem képes fordulni, azaz nem tud hátról hasra, illetve hasról hátra átfordulni. Valamint a kúszás elmaradása rendszeresen előforduló nehézség lehet. Továbbá bármely életkorban előfordulhat testtartási aszimmetria, a fej egyoldalú- vagy a törzs C-tartása.

Az első kilenc hónapban a baba legfontosabb feladata, hogy alkalmazkodjon az új környezethez: meg kell tanulnia leküzdeni a gravitációt, felfedezni a saját testét, és hozzászokni az új táplálkozási módhoz. Kezdetben a mozgások reflexszerűek, de ezek fokozatosan egyre inkább akaratlagos, irányított mozgásokká fejlődnek. Előfordulhat, hogy a gyermek egyes mozgásfejlődési lépéseket késlekedve ér el vagy elakad bennük. Ilyenkor fontos, hogy a szülők megfelelő támogatást nyújtsanak.

Szakemberként nem a fejlődés siettetése a célunk, a legfontosabb, hogy biztosítsuk a fejlődéshez szükséges megfelelő feltételeket, és segítenünk kell abban, hogy a baba helyesen és pontosan sajátítsa el a mozgásformákat.

Hogyan zajlik a gyermekgyógytorna?

A terápia kezdetén egy átfogó állapotfelmérésre kerül sor, amely hasonlóan történik, mint a felnőttek esetében. Az első lépés a gyermek anamnézisének felvétele: ide tartozik a gyermektervezés, várandósság, születési körülmények, valamint a csecsemő- és kisgyermekkori mozgásformák, illetve a mozgásfejlődés áttekintése. A pontos adatgyűjtés érdekében kérjük, hozza magával a gyermek korábbi orvosi iratait. A felmérés játékos módon zajlik, különféle mozgásformák, reflexek és alapvető mozgásminták vizsgálatával.

Újszülöttek esetén a vizsgálathoz és a kezelésekhez textilpelenkát, míg nagyobb gyermekeknél váltóruhát (zokni, póló, nadrág) szükséges hozni. A felmérést követően egyéni kezelési tervet állítunk fel, és ez alapján kezdődik el az egyéni fejlesztés. A megelőzés rendkívül fontos, de a már kialakult állapotok is legtöbbször jól kezelhetőek konzervatív módon. A megfelelő időben megkezdett kezelés és szakszerű fejlesztés segítségével a problémák korrigálhatók, és megszüntethetők.

A gyógytorna típusai és módszerei

• Aktív gyógytorna: Játékos és változatos gyakorlatok segítségével célzottan erősítjük az izmokat, aktiváljuk és elsajátítjuk az új funkciókat. A cél az izomegyensúly helyreállítása, a feszes, zsugorodásra hajlamos izmok nyújtása, valamint a gyengébb, megnyúlásra hajlamos izmok erősítése.
• Korai fejlesztés: A gyermek életkorának megfelelő mozgásfunkciók korrekciója és beindítása, az eltérő izomtónus normalizálása, az ízületek mobilizálása. Ezen kívül a kóros reflexek eltüntetése, az izmok erősítése, a mozgásfejlődés ösztönzése, koordináció és egyensúly javítása, valamint bizonyos reakciók előhívása.
• Tartásjavító torna, gerinctorna
• Gerincferdülés kezelése Schroth-szerinti 3D scoliosis terápiával
• Dévény Speciális manuális Technika- és Gimnasztika módszer (DSGM)
• Manuális technikák
• SMR hengerezés
• TAPE
• Fizikoterápia

Dévény Speciális Manuális Technika - Gimnasztika Módszer (DSGM)

Dévény Annát (1935-2017) a DSGM megalkotásában főleg cerebralparetikus (CP) gyermekeken való segíteni akarás vezérelte. Rájött arra, hogy semmilyen más technika, például a hydroterápia, az aktív gyógytorna, a műtéti vagy gyógyszeres beavatkozás sem oldja meg önmagában a feszességek és a kontraktúrák problémáját. Olyan manuális technikát és komplex rendszert hozott létre, mellyel megszüntethető a kóros szöveti állapotot, ezáltal a normál funkció helyreállhat.

A Dévény-módszer 2 fő részből tevődik össze: a speciális manuális technika (SMT) és a speciális testképző gimnasztika (STG).

• Speciális Manuális Technika (SMT): Két fő hatáson alapszik, a mechanikai- és az idegrendszer stimuláló hatáson. A mechanikai hatás során a cél az izom-, ín-, kötőszöveti rendszer fiziológiás szöveti állapotának helyreállítása, melynek legfontosabb pontjai a fascia tágítás és kontraktúraoldás, valamint az izomhelyzet korrekciója. Az idegrendszer stimulálását a bőrben lévő receptorok, más néven idegvégződések direkt ingerlésén keresztül érjük el. A módszer fogásait alkalmazva óvatosan, lassan fokozatosan adagolt erővel végezzük a kezelést.
• Speciális Testképző Gimnasztika (STG): Az STG a már helyrehozott funkciók és működés további finomítására és fejlesztésére szolgál. Dévény Anna a saját testképzési elveit ötvözte Berczik Sára módszerével. Képzése csoportosan, zenére történik, melynek elkezdését 3 éves kortól ajánlja. A fejlesztés előtt viszont szükség van a nem működő rész beindítására, a gyógyításra és képessé tételre, ezt adja számunkra az SMT.

A módszer két része közötti sorrend semmilyen esetben sem felcserélhető, hiszen azon, ami nem működik, nincs mit fejleszteni.

Otthoni babamozgató torna 2-4 hetes kortól

2-4 hetes kortól elkezdhető babatornát mutatunk, olyat, amit kivétel nélkül minden baba szeret. A pár percet igénylő babamozgatóval naponta többször is áttornáztathatod a kisbabádat, ami többek között a hasfájását is enyhíteni fogja. Masszázsóráimon immár több éve bevált gyakorlatsort mutatok, amit valóban kivétel nélkül minden baba szeret. Elemeit már a nagyszüleink is hatásosan alkalmazták (én is a nagymamámtól tanultam).

Tudományosan pedig a babamozgató gyakorlatsora segít az ízületek nyitásában, azok rugalmassá tételében, az izmok fejlesztésében, emésztési panaszok (főleg a hasfájás) enyhítésében, valamint a feszítés és nyújtás, illetve ellazulás érzetének elkülönítésében.

Gyakorlatok csecsemőknek

1. Karok keresztezése és szétárása: A két karocskát keresztezd a test előtt (feszítés érzete), és tárd szét (lazítás, nyújtás érzésének megtapasztalása). Keresztezd ismét, majd újra tárd szét. Ez a gyakorlat a légzésre is jó hatással van, szabályozza azt, mivel a kar kinyújtásakor belégzésre ösztönzi a babát, keresztezéskor pedig kilégzésre.
2. Ellentétes karok és lábak keresztezése: Ellentétes oldali karokat, lábakat keresztezd a test előtt, és tárd szét. Ezt is ismételd meg többször egymás után. Itt sem baj, ha eleinte nem tudod teljesen kinyújtani a karokat. Ekkor már a ferde hasizmokat is megdolgoztatod, így hatásosan alkalmazhatod hasfájás esetén. Emellett a csípő lazításában, erősítésében is szerepe van.
3. Lábszárak nyomása a csípőhöz: Egyik oldali lábacskát nyomd az ellenkező oldali csípőhöz (feszítés és nyújtás megtapasztalása). E mozgással a csípőt célozzuk meg, de az emésztésre is hatunk. Az előbbihez hasonlóan a jobb oldalon kezdjünk.
4. Ellentétes lábak nyomása a csípőhöz: Ellentétes oldali lábat nyomd a szemközti csípőhöz, többször egymás után.
5. Lábak nyomása törökülésben a pocakhoz: Lábakat nyomd fel törökülésben a pocakhoz, majd nyújtsd ki, lazítsd el. A csípő és térdízület mellett ez a gyakorlat az emésztésre is kedvező hatással van.
6. Lábak nyomása behajlítva a hashoz: Lábakat most nyomd fel, térdben behajlítva, a hashoz, majd nyújtsd ki, lazítsd el.
7. Huppanás: Lábakat bokánál fogva emeld fel (nyújtsd ki) és óvatosan engedd el, így a baba lábai lehuppannak a talajra. Ebben a gyakorlatban egy mozdulatsorban van a nyújtás és az ellazulás.

Minden feladatot legalább 8 ismétléssel végezzünk.

További otthoni átmozgató torna feladatok

A baba átmozgató torna több szempontból is nagyon jó minden babának. Naponta egyszer javasoljuk a gyakorlatsor elvégzését, játékosan, énekekkel kísérve, lehetőleg a reggeli időszakban. A passzív kimozgatásnak sok jótékony hatása van, most csak azokat szeretném kiemelni, melyek a babákra vonatkoznak. A folyamatos mozgatással az ízületeket kimozgatjuk, beolajozzuk. Fokozzuk a vérkeringést az izmokban és a bőrben. Előkészítjük az aktív mozgást és karbantartjuk a reflex apparátust. Sokszor előfordul, hogy amikor a gyermekünket mozgatjuk befeszíti magát. Ez a feszítés nem izomtónus eloszlási zavarra utal, hanem arra, hogy a baba idegrendszere éretlen és „nem tudja”, mikor kell lazítani illetve feszíteni izmait. Idővel a torna segítségével kialakul a helyes izomtónus beállítás.

Baba ágyon/ talajon fekszik anyukával szemben

Lábak átmozgatása

1. A baba jobb lábát bal kezünkkel rögzítjük a combjánál, jobb kezünkkel a bal lábszárnál fogva a térdét hashoz toljuk, majd vissza kinyújtjuk. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
2. Baba mindkét lábát hashoz toljuk, majd lassan visszanyújtjuk.
3. Biciklizés: A baba jobb lábát comb tájékon rögzítjük bal kezünkkel, másik kéz térd alatt a lábszáron fog és kifelé körzünk csípőből. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
4. Mindkét csípővel kifelé körzünk.
5. A baba jobb lábát rögzítjük bal kezünkkel a combnál, másik kéz térd alatt a lábszáron fog, és befelé körzünk csípőből. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
6. Egyik kéz a jobb térd alatt a lábszáron fog, másik kéz a másik oldalt és mindkét csípővel befelé körzünk.
7. Egyik kezünkkel a kezelendő láb lábszárat fixáljuk a vádlinál, másik kezünkkel a baba bokáját le és fel mozgatjuk. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
8. Egyik kezünkkel a kezelendő láb lábszárat fixáljuk a vádlinál, másik kezünkkel a baba jobb bokájával körzünk kifelé majd befelé. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.

Karok átmozgatása

1. Bal kezünkkel a baba mellkasát rögzítjük, jobb kézzel pedig a bal csuklónál fogjuk, karjai a törzs mellet nyújtva. Ezt követően felvisszük nyújtva a füle mellé a kart, majd vissza le a törzs mellé. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
2. Baba karjai a törzs mellet, innen szimmetrikusan egyszerre visszük fel a két kart a fül mellé nyújtva, majd vissza törzs mellé.
3. Karok törzs mellett, a baba kezénél fogva a két kart két oldalt nyújtva félkörben visszük fel a fül mellé, majd vissza le a törzshöz.
4. Karok oldalsó középtartásban, kezeket a csuklónál fogva nyújtott könyökökkel keresztezzük középen (ölelés) a törzs előtt, majd vissza mellső középtartásba.
5. Karok elől a hasánál nyújtott könyökkel keresztezve, a karokat a kezénél fogva rézsútosan felvisszük nyújtott könyökkel a fül mellé, majd vissza le.

Minden feladatot legalább 8 ismétléssel végezzünk.

Szülői szerep a terápiában

A szülők bevonása a terápiás folyamatba rendkívül fontos, mert számos előnnyel jár mind a gyermek, mind a kezelés szempontjából. Íme néhány ok, amiért elengedhetetlen a szülők aktív részvétele:

• Folyamatos támogatás és motiváció: A szülők biztosítják a gyermek számára az otthoni környezetet és az ott végzett gyakorlatok folytatását, ami segíti a terápiás folyamat hatékonyságát. A szülői motiváció és megerősítés kulcsfontosságú a gyermek számára.
• Konzisztencia és következetesség: A terápiás gyakorlatok és a fejlődési célok az otthoni környezetben is folytatódnak, így biztosítva a folyamatos előrehaladást. A szülők segítenek abban, hogy a terápiás eszközöket és technikákat minden nap alkalmazzák, ezáltal erősítve a terápiás eredményeket.
• Célok és elvárások összehangolása: A szülők részvétele segít abban, hogy az orvosi és terápiás célokat összehangolják a család elvárásaival és igényeivel.

Fogyatékkal élő gyermekek gyógytornája

Fogyatékkal élő gyermekek alatt olyan gyermekeket értünk, akik valamilyen testi, érzékszervi, kognitív vagy pszichés rendellenesség következtében egy bizonyos szinten korlátozottak a mindennapi életben való részvételben. Ezen gyermekek fejlődése és működése eltérhet a tipikus fejlődésű gyermekekétől, ami különféle szükségleteket, támogatást igényelhet. A fogyatékosság lehet veleszületett, vagy szerzett, és különböző típusokba sorolható, például mozgáskorlátozottság, értelmi fogyatékosság, hallás- vagy látássérülés, autizmus spektrum zavar, vagy mentális betegségek. Az ő esetükben kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő terápiás és nevelési eszközökre, amelyek segítik őket a fejlődésükben és a társadalmi integrációjukban.

A terápiát mindig az adott rendellenesség vagy károsodás mértéke, valamint a páciens jelenlegi fizikai, szellemi és mozgásbeli állapota alapján kell meghatározni. A fogyatékkal élő gyermekek mozgásfejlődése gyakran már a legkorábbi életszakaszban eltérhet a tipikus fejlődéstől. A gyermek testének automatikus irányítása problémákba ütközik és a csecsemőkorra jellemző adekvát mozgások nem, vagy patológiás módon fejlődnek ki. A fejlődés nagyon hosszú, sok időt, energiát igénylő folyamat a gyermek és környezete számára egyaránt. A cél, hogy a gyermek a lehető legnagyobb fokú önállóságot érje el, ezért folyamatos fejlesztésre van szükség.

A fejlesztés hiányában a mozgásfejlődés és az idegrendszer fejlődése lelassulhat, akár meg is állhat. Ezáltal a másodlagos következmények előfordulására is nagyobb a valószínűség, mint például izomkontraktúrák, deformitások, vagy kóros kompenzációk jelenhetnek meg az egyes gerincszakaszok, a medence tartásában, a fej, a nyak, a nyelv mozgásában is.

A fogyatékkal élő gyermekek esetében a gyógytorna alapvető szerepet játszik a fizikai fejlődésük elősegítésében, hiszen segít javítani a mozgáskoordinációt, erősíti az izmokat, és növeli az önállóságot. A megfelelő gyógytorna programok segítenek csökkenteni a mozgáskorlátozottságot, és elősegítik a mindennapi tevékenységek végzésének könnyebbé válását, mint például a járás, a helyváltoztatás vagy az alapvető önálló mozgások. Emellett a gyógytorna a gyermekek pszichológiai és érzelmi jólétét is támogatja, mivel a mozgás fejlesztése önbizalom-növelő hatással is bír. A gyógytorna segíthet megelőzni a deformitásokat, javítja az ízületek mobilitását, és hozzájárulhat a testtartás javításához is. Mivel minden gyermek más, a gyógytorna személyre szabottan, az egyéni szükségletekhez igazodva történik. Ezáltal a gyermekek nemcsak a mozgásukban tapasztalhatnak előrelépést, hanem életminőségük is javulhat. Az ilyen típusú terápia elengedhetetlen a fejlődési rendellenességek következményeinek kezelésében. Az eredmények eléréséhez elengedhetetlen a gyermekek motiválása, hiszen a fejlődés kulcsa a folyamatos inspiráció és a sikerélmények megélésében rejlik.

tags: #mit #csinal #a #gyogytornasz #a #6