Mit adhatunk egyéves kisgyermeknek kiszáradás után?

A kiszáradás, orvosi nevén dehidratáció, akkor alakul ki, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit pótolni tud. Ez a folyadékvesztés súlyos következményekkel járhat, mivel a víz létfontosságú szerepet játszik a test normális működésében. Mindenki számára veszélyes állapot, de különösen veszélyeztetettek a csecsemők, a kisgyermekek és az idősebbek - náluk megfelelő kezelés nélkül a veszélyes állapot nagyon rövid idő akár életveszélyessé is alakulhat.

Mi okozhat súlyosabb folyadékvesztést?

Ha kellő mennyiségű folyadékot fogyasztunk, testünk saját maga képes fenntartani az egyensúlyt. Előfordulnak azonban olyan állapotok, amikor egyszerre sok vizet veszítünk. Ilyen a hányás, a hasmenés, a láz, a tartós izzadás, amelyek következtében dehidratáltság, folyadékhiány alakulhat ki. Ezek a helyzetek minden ember életében előfordulnak, többször is. Fontos, hogy időben észrevegyük, és azonosítsuk az okait, főleg, ha azok orvosi kezelést is igényelnek.

• Hasmenés és hányás: A leggyakoribb oka a csecsemők és kisgyermekek kiszáradásának a hasmenés és hányás, amelyet leggyakrabban vírusos vagy bakteriális fertőzések okoznak. A hányás és hasmenés gyermekkorban, főleg a közösségbe járó gyermekek körében a legtöbb fertőzéshez hasonlóan többnyire vírusos eredetű. Jelentkezhetnek külön-külön, együtt vagy akár egymás után. A szülők számára a gasztroenteritisz (gyomorbélhurut) az egyik legtöbb aggodalomra okot adó, de általában könnyen kezelhető gyermekbetegség.
  • A hányás a táplálék gyomorból történő hirtelen, heves visszaöklendezése, nem összetévesztendő a bukással. Bukásnak nevezzük, ha a kis csecsemők szájából visszacsorog a tej vagy tápszer evést követően.
  • Hasmenésről akkor beszélünk, ha a laza vagy folyékony széklet legalább napi 3x jelentkezik. Kis csecsemők esetében normál esetben akár 3-10 széklet is lehet naponta.
• Láz: A láz, különösen ha tartós vagy magas, növeli a szervezet folyadékszükségletét. A test hűtése érdekében a gyermek izzad, párolgás segítségével próbál megszabadulni a hőtöbblettől, így további folyadékot és sókat veszít. A láz nagy mennyiségű folyadékot von el a szervezetétől, és mivel a kicsik só- és vízháztartása rendkívül érzékeny, a magas láz könnyen okozhat kiszáradást.
• Túlzott izzadás: A nagy hőség, illetve intenzív fizikai aktivitás következtében a gyermekek sok folyadékot veszíthetnek izzadással. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy hőség, és különösen hivatalosan is kiadott hőségriadó esetén érdemes a gyermekekkel a legmelegebb órákban épületben vagy vízben tartózkodni, és nem tenni ki őket a közvetlen napsütésnek.
• Egyéb betegségek: Bizonyos krónikus betegségek, például a cukorbetegség, szintén hozzájárulhatnak a kiszáradáshoz.

A kiszáradás jelei és megelőzése

A kiszáradás minden esetben egy folyamat, soha nem egy pillanat műve. Kiszáradásról beszélünk akkor, amikor az ürített folyadék mennyisége meghaladja a bevitt folyadék mennyiségét. Hányás, hasmenéses betegség esetén fontos rögzíteni, hogy pontosan mikor és mennyit ivott/evett a gyermek. Fontos megjegyeznünk, hogy minél kisebb a gyermek, annál veszélyeztetettebb a kiszáradásra. Ha a hányás és hasmenés is jelen van, valamint a folyadékpótlás is gátolt, még hamarabb kialakulhat a kiszáradás.

A kiszáradásnak vannak jól körülhatárolható és orvosi szaktudás nélkül is felismerhető tünetei, amelyek esetében már oda kell figyelnünk a folyadékveszteség mielőbbi, szakszerű pótlására. A kiszáradás súlyossága enyhe, közepes vagy súlyos lehet, attól függően, hogy a gyermek mennyi folyadékot veszített.

A kiszáradás tünetei:

• A baba sápadt, bágyadt, aluszékony, szemei karikásak, bőre száraz.
• Csecsemőknél a kiszáradás jellegzetes tünete, ha a kutacs fekvő testhelyzetben besüpped.
• Csökkent mennyiségű vizelet (pl. száraz pelenka).
• Száraz ajkak, ráncolható bőr, acetonos lehelet.
• Nagyfokú bágyadtság, aluszékonyság.

Fontos! Hogyan előzhető meg a tünetek súlyosbodása, a kórházi kezelés szükségessége? Jó hír, hogy hányás, hasmenés vagy tartós láz esetén a kiszáradás és a kórházi kezelés időben megkezdett, otthoni terápiával megelőzhető!

Folyadékpótlás kiszáradás esetén egyéves kor után

Hányás és hasmenés esetén a legfontosabb teendő az elvesztett folyadék pótlása. Az esetek nagy részében okosan vezetett itatással a folyadékegyensúly otthon is korrigálható. Hányás után NE azonnal kínáljunk a folyadékot. Legalább 30 percig tanácsolt várakozni, majd, ha nincs hányinger, ötpercenként kortyonként hűtött folyadékkal kisebb adagokkal itatni egy órán át. A lassú, néhány kortyonként pótolt folyadék javasolt. Jó hatású, ha az ital hűvös és a gyerek ül, nem fekszik. A sokszor keveset elv eredményes lehet, természetesen nagy türelmet, odafigyelést igényel. Nagyobb mennyiségek a hányást provokálhatják. Ha nincs hányás, emelhetjük az adagot.

A vízvesztés mellett mindig fennáll a só, illetve a cukorvesztés is, ezért legjobb az ORS (orális rehidratáló folyadék) használata folyadékpótlásként. Az orális rehidráló oldat (röviden ORS vagy ORF) a víz, a sók és a cukor tökéletes egyensúlyát biztosítja, ami segíti a testet a folyadék jobb felszívásában. Az ORS por formátumban tartalmaz sót és cukrot is. Nem túladagolható, hányás, hasmenés, izzadással járó láz esetén a napi folyadékfogyasztás száz százalékát érdemes ebből fedezni. Sokoldalú felhasználhatósága miatt minden házi és úti patika alapvető eleme kellene, hogy legyen.

Kisebb gyermekek nem biztos, hogy a sós íz miatt szívesen elfogadják, ezért kisebb adagokban történő kínálással, a folyadék hűtésével próbálkozhatunk. Ha nem megy, akkor turmixoljunk össze banánt, narancsot és tegyünk hozzá kicsi cukrot. A só bevitelét megpróbálhatjuk óvatos sós keksz, sós pálcika adásával növelni.

A gyerekorvos tanácsa szerint kezdhetjük vízzel, és ha az első két apró korty a pocakban marad, át kell térni más italokra. Szűrt almalevet vagy édes limonádét javasolt - azzal a kiegészítéssel, hogy a citrommal óvatosan bánjunk, elég belőle néhány cseppnyi, mert irritálhatja a gyomrot.

Milyen folyadékokat adjunk egyéves kor után?

• Víz: A legfontosabb és legegyszerűbb folyadékpótló. Egyéves korban, átlagos körülmények között, nagyjából egy liter folyadékra van szüksége a szervezetnek. Fontos, hogy a gyermekek a nap folyamán rendszeresen fogyasszanak folyadékot, különösen akkor, ha betegek, vagy nagy melegben tartózkodnak.
• Ásványvizek: Az ásványvizek közül válasszunk szénsavmentes változatot. A szénsavas vízben oldott gázok a gyomorban felszabadulva feszítő érzést, refluxot provokálhatnak, haspuffadást okozhatnak. Különböző ásványvizekben minden ionnak más-más a koncentrációja, ezért érdemes váltogatni a különböző márkákat.
• Gyümölcslevek: Az üdítők közül leginkább a tartósító- és színezékanyagot nem tartalmazó természetes gyümölcslevek a legegészségesebbek. Igaz, a friss gyümölcsöt nem pótolja teljes mértékben, de részlegesen vitamin-forrásként szolgálhat. A hozzá táplálás bevezetését különböző gyümölcs-, és zöldséglevek kóstolgatásával kezdjük, így ebben az időszakban még nem kell figyelmet fordítanunk folyadékpótlásra.
• Tea: A kicsinek szánt teák megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy ne gyümölcsaromával illatosított fekete teát válasszunk. Ezek a termékek nem csak koffeint tartalmaznak, de a gyümölcsaromák (színezék és illatanyagok) miatt ritkán allergiás tüneteket kiváltó hatásuk is lehet. A teák közül a valódi gyümölcstea ajánlható a leginkább. Ezt akár ízesíteni sem kell, hiszen a benne levő gyümölcsök kellemes aromát biztosítanak.

A mesterséges üdítőitalok, mint például a kóla-félék - egészségtelenek és nem gyermekeknek valók. Koffein tartalmuk izgatólag hat, ha a gyermek egy bizonyos mennyiségnél többet iszik meg, nyugtalan lesz, nem tud elaludni. Foszforsav tartalma erős marószer, ezért a fogakat tönkreteszi. Ezen kívül édessége miatt fogszuvasodást is okoz, hizlal. A benne levő illatanyag, a perubalzsam pedig allergiás reakciót válthat ki.

Mikor és mennyit igyon a gyermek?

A kicsinek ne étkezés előtt adjunk inni. A legjobb, ha étkezés után, vagy két étkezés közt oltja szomját. Játék közben a gyerekek gyakran elfeledkeznek az ivásról, ilyenkor kínáljuk őket gyakrabban. Sportolás, séta alkalmával is mindig iktassunk be „ivószüneteket”.

A felsorolt mennyiségekben természetesen lehetnek egyéni különbségek. Vannak gyerekek, akik kifejezetten szeretnek inni, többször is kérnek a nap folyamán, míg másokat lefoglalnak az egyéb tennivalók és nekünk, szülőknek kell figyelnünk arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszanak. A napi folyadékigény azonban lázas megbetegedéseknél és különösen a hányással, hasmenéssel járó fertőzéseknél megnövekedhet, hisz az ezekkel járó folyadékveszteséget is pótolni kell, ellenkező esetben könnyen kiszáradhat a beteg gyerek.

Étkezés kiszáradás után

Ha a folyadékot biztonsággal tudjuk pótolni, elkezdhetünk ropit, illetve háztartási kekszet adni fokozatos terheléssel. A kisgyermekkorban a növekedés némileg lelassul, de a táplálkozás ebből a szempontból továbbra is a legfontosabb befolyásoló tényező.

Fehérje

A test minden sejtje fehérjéből áll, ami elengedhetetlenné teszi ezt a fő tápanyagot az egészséges növekedés és fejlődés szempontjából. A fehérje például állati eredetű termékekben található, például tejtermékekben, tojásban, tenger gyümölcseiben és húsokban, illetve nagyon jó források a babfélék, a diófélék, a néhány zöldségféle és a gabonák (eltérő biológiai értékkel, amelyet az esszenciális aminosavtartalmuk határoz meg).

• Hús: 2x 3-7 evőkanál (kb. 30-60 g)
• Tej, tejtermékek: 2-3 adag, 2x 2-3 evőkanál, max. 500 ml

A legnagyobb biológiai értéke az állati eredetűeknek van, komplett fehérjéknek is hívjuk őket. Emlékezzünk: a túl magas fehérjebevitel az első 2 életévben elősegítheti az elhízást, testsúlygyarapodást (nem feltétlenül elzsírosodást!). Fontos, hogy amennyiben a gyermek valamilyen oknál fogva nem fogyaszt tejfehérjét/állati eredetű fehérjét, szakember segítségét kell kérni, hogy a kieső tápanyagok ne okozzanak gondot.

Szénhidrátok

A szénhidrátok a szervezet legfontosabb és könnyen elérhető energiaforrásai. A gyermekek és a felnőttek egészséges étrendjének szükséges részét képezik. A szénhidrátok két fő formája: egyszerű szénhidrátok (vagy egyszerű cukrok, beleértve a fruktózt, a glükózt és a laktózt), és összetett szénhidrátok (vagy keményítők, olyan élelmiszerekben találhatók, mint keményítőtartalmú zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, rizs, kenyerek és gabonafélék).

Egyes élelmiszerek szénhidrátjai (leginkább az egyszerű cukrot vagy fehér lisztet tartalmazók) könnyen lebomlanak, és gyorsan megemelik a vércukorszintet. A komplex szénhidrátok (amelyek teljes kiőrlésű gabonákban találhatók) viszont lassabban bomlanak le, lehetővé téve a vércukorszint fokozatos emelkedését. A cél a változatosság. Ajánlott ebben a korban különösen a graham-lisztet használni, nincs kesernyés íze, elfogadják a kicsik. Emellett szerepeljen az étrendben barna rizs, bulgur, teljes kiőrlésű és sima pékáru, jó minőségű keksz.

• Gabona, vassal dúsított gabonakása, gabonafélék: kb. 1/4-1/2 csésze.

Zsírok

A 2 évesnél fiatalabbak számára nem szabad korlátozni a zsírt. Fontos, hogy az egészséges zsírok a kisgyermekek étrendjének elengedhetetlen részei, és nem szabad őket túlzottan korlátozni vagy betiltani. A gyermek olyan forrásból jusson hozzá a zsírhoz, ami a leginkább egészséges, pl. halak (omega-3, heti 2x fogyasztva, pl. lazac, tonhal), avokádó, normál tejtermékek (nem light), többféle növényi olaj (olíva-, mogyoró-, repceolaj pl.), dió (darálva), tojás.

Vitaminok és ásványi anyagok

• Vas: A kisgyermekek étrendjében nagyon gyakran hiányzik a vas, amely oxigént szállít a vérben, és ez adja a gyerekek energiáját, befolyással van növekedésükre, tanulási képességeikre, viselkedésükre, hogylétükre. A tehéntejben kevés vas van, és nagy mennyiségű fogyasztása szintén veszélyeztetheti a kisgyermeket a vashiány miatt. A sok tehéntejet fogyasztó kisgyermekek kevésbé lesznek éhesek! Folytassa a vassal dúsított gabonafélék kínálását, amíg a gyermek 2 éves nem lesz (olvassa el az összetevőket, legyen ott a vas!).
• Kalcium: A kalcium az a szuper tápanyag, amely segít az erős csontok és fogak kialakításában. A legfontosabb most, amikor a gyermek növekszik, hiszen a csontok épülnek. A tej fontos része lehet a kisgyermek étrendjének. Általában 1-2 éves kor között a gyerekeknek teljes tejet (magas zsírtartalmú, pl. 3,6%) kell inniuk, hogy megkapják a normális növekedéshez és az agy fejlődéséhez szükséges étrendi zsírokat.
• Rost: A gyerekeknek is szükségük van rostra. Többféle rost van, a lényeg, hogy az alábbiak szerepeljenek a gyermek étrendjében.
  • Gyümölcs: napi 2x 2-4 evőkanál (kb. 30-60 g)
  • Zöldség: napi 2x 2-4 evőkanál (kb. 30-60 g)
  Ennél több nem feltétlenül előnyös, hiszen éppen székrekedést is okozhat a rendszeres, nagyon magas rostbevitel (főleg, ha a folyadék és mozgás mellé nem elegendő).

Mit tehet a szülő a felépülés során?

• A súlyos alultápláltság elsősorban a korlátozott erőforrásokkal rendelkező országokban jelent problémát. Az alultápláltság klinikai altípusokra osztható. Ami fontos, az az ún. marasmus: ilyenkor testzsír-készlet kimerülés és izomtömeg vesztés lép fel. Ez főként a nem megfelelő étrend (nem megfelelő kalóriabevitel, és fehérjebevitel) következménye. Semmi sem fekete vagy fehér, ennek a korosztálynak kevés kivétellel minden adható már, mértékkel és változatosan. Ha valamit kihagyunk, az abban jelenlévő jellemző tápanyagokat pótolni kell valami mással.
• Fiatalabb kisgyermekek (1-2 évesek) valószínűleg nem esznek „mennyiségeket”. Legyenek reális elvárásaink, a gyermek általában nem tud annyit enni, mint Apa! A siker alapja, hogy a gyermek étkezése olyan eszközökkel történjen, ami életkorához, fejlettségéhez igazodik.
• Evőeszközök: Két éves korig nem kell más, hiszen a csukló még nem tud a kanalazó mozgáshoz szükséges mozgást végezni.
• Osztott tányér és szilikon tálca: Válogatósságon segít, ha az osztott tányér legnagyobb rekeszében olyan étel van, amelyet a gyermek biztosan megeszik.
• Szívószálas kulacs: Fontos, hogy a szívószál ne érjen csak a gyermek nyelvének hegyéig, és legyen puha. Nem ajánlott rendszeresen a csőrös itató, hiszen „lefogja” a nyelvet.
• Rágóka: Egy jó eszköz évekig a gyermek társa lesz, nem a baba rágókára gondolok! A kicsi rágcsálni fog, ez normális. Segíthet egy olyan eszköz, amely használatával az artikuláció, a rágás fejlődik, az állkapocs, a száj körüli izmok erősödnek.
• Ne erőltesse az étkezést: Bármennyire is irritáló ez a viselkedés, nagyon jellemző egy hároméves gyermekre. Továbbra is kínáljon különféle egészséges ételeket, és hagyja, hogy gyermekét kiválassza, melyiket és mennyit fog belőle enni. Bátorítsa, de ne erőltesse az új ételek kipróbálását. Kínáljon nagyon kis mennyiségű új ételt a gyermek számára, hogy megkóstolja („kalandfalat”), más, már megkedvelt, elfogadott ételekkel együtt. Ne számítson arra, hogy megeszik egy teljes adag ismeretlen ételt.
• Kapcsolja ki a tévét: Főleg étkezéskor. A képernyőnézés nagy kihívást jelenthet hároméves gyermekének táplálkozása szempontjából. A kisgyerekeket könnyen befolyásolhatják az egészségtelen ételek, például a cukros gabonafélék, a gyorsételek és az édességek hirdetése.
• Használjon „mágikus szavakat”: Nem kell még kisgyermekének megcímkézni az ételeket, „jó” és „rossz”, egészséges vagy egészségtelen szerint. Hasznos, ha „mágikus szavakat” használ, jelzőket, amelyek segíthetnek, hogy a gyermeke elfogadja az ételt. Pl. roppanós, extra édes paradicsom.

tags: #mit #adhatok #1 #eves #kisgyereknek #kiszaradas